História 2012

2012 / 1. szám - KÖZÖS DOLGAINK - GLATZ FERENC: Rendszerváltás, kisebbségpolitika, kultúrpolitika, 1989-1990

Tartalom KÖZÖS DOLGAINK • Glatz Ferenc: Rendszerváltás, kisebbség­politika, kultúrkülpolitika, 1989-1990 2 • Horváth Jenő: Az Európai Közösségek és a kelet-közép-európai határok 5 • Kisebbségek Ukrajnában, 1986-2011. Kronológia 10 • Jeszenszky Géza: A magyar-ukrán szerződés és a nemzetpolitika, 1991-93 10 • Antall József miniszterelnök felszólalása az Országgyűlésben, 1993 16 • Fedinec Csilla: Kisebbségek a független Ukrajnában 19 • Sz. Bíró Zoltán: Az önálló Ukrajna két évtizede 23 ELŐADÁSOK A TÖRTÉNETTUDOMÁNY MŰHELYEIDŐL • Nógrády Árpád: Birtokforgalom az Árpádok utolsó századában 27 • A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokszerzeményei, 1300-1543 (TV. Á.) 30 SZEMTANÚ • Kárpáti Ferenc: A rendszerváltás és a fegyveres erők 31 HÍREK • A pozsonyi prímási kert • Márianosztra • Közép-Amerika újabb civilizációja • Kína történelmi kincsei veszélyben (Farkas Ildikó) 34 Címlapon: A honfoglalás 1996. évi millecentenáriumára készült emlékmű a Vereckei-hágónál. Az ukrán ultranacionalisták folyamatos támadásainak kitett alkotást 2008-ban újította fel a magyar állam História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőbizottság tagjai: Burucs Kornélia, Csorba László, Demeter Zsuzsanna, Erdődy Gábor, Fodor Pál, Kertész István, Sipos Péter, Szász Zoltán, Zsoldos Attila Olvasószerkesztő: Kovács Éva Munkatársak: Farkas Ildikó, Kocsis Gabriella, Bognár Katalin, Horváth Imre (számítógépes tördelés), Nagy Béla (térkép) Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj 2012-re: 3200 Ft. Felelős kiadó: História Alapítvány (Bp. VIII., Rákóczi út 5.) Kuratóriumi elnök: Gecsényi Lajos Levélcím: Pf. 9. Budapest, 1250. www.historia.hu Bankszámlaszáma 11701004-20125394 OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 5. USD HU47-10103104-82876600-00000997; Euró HU46-10103104-82876600-01000309 Adószám: 19654243-2-41 Szedés, tördelés: MTA BTK TTL 1014 Budapest, Úri u. 53. Tel.: +36-1-224-6700/602, 603, 604; tel./fax: +36-1-356-0457 Nyomdagrafikai előkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Nyomtatás és kötészet: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u. 30-32/B Felelős vezető: Szita Lajos ügyvezető igazgató Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztők Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest VIII. ker., Orczy tér 1. Tel.: +36-1-303-3447; postacím: Budapest, 1932). További információ: +36-80-444 444 hirlapelofizetes@posta.hu HU ISSN 01392409. Index: 25384­ 2 KÖZÖS DOLGAINK Rendszerváltás, kisebbség­politika, kultúrkülpolitika, 1989-1990 Magyarország és Ukrajna Ukrajna a Szovjetunió átépítésének és felbomlásának folyamatában Ukrajna a Szovjetunió része volt, „szövetségi köztársaságként” annak megalakulá­sától, 1922. december 31-től. A történelmi ukrán államterület - hasonlóan a lengyelhez és a magyarhoz - Európa egyik legtöbbször szétszabdalt államterülete volt. Állami önállóságát azután 1990. július 16-án kiáltják ki, formálisan 1991. de­cember 7-én szentesítik. (Ez a Szovjetunió hivatalos felbontásának dátuma.) De az ukrán nemzeti függetlenedés folyamata már a szovjet állam lazulásától, 1985-től erősödött. (Több évszázados hagyomány éledt újjá. Az ukrán korai nemzeti moz­galom ugyanis a területét uraló lengyel-litván állam minden gyengülését kihasznál­ta a 17. században az önállóság [autonómia] megszerzésére, azután ugyanezt tette a 18. századtól az orosz állami fennhatóság lerázására. A kitörések - ismert módon - az ukrán lakosság megismétlődő, szinte páratlan vérveszteségével jártak együtt. A lengyelek, az oroszok­­ rövid időre a németek - elleni „szabadságharc” nemzeti hagyományként élt évszázadokon át. És mozdult újra meg újra 1922 után is a Szov­jetunión belül, így érthető: a Szovjetunió átépítésének kezdetén [Gorbacsov pe­resztrojkája, 1985] az ukrán nemzeti [nemzetállami] függetlenségi mozgalom az egyik legerősebb decentralizálóként lépett fel. Először követelték az állam ukrán jellegének hangsúlyozását [nemzeti szimbólumok, államnyelv stb.], majd formális állami függetlenségét is. 1989. februárban létrejön a Tarasz Sevcsenko Ukrán Nyelvi Társaság, ugyanekkor megjelenik az Ukrajna Népi Mozgalom programja, amely államnyelvvé kívánja tenni az orosz helyett az ukrán nyelvet. Miközben az Ukrán SZSZK - lokális érdekérvényesítését tekintve - a szovjet állam legerősebb nem orosz tagköztársasága volt, mind a párt-, mind az állami-diplomáciai appará­tusban az ukrán nemzetiségűek kiemelt pozíciókban ültek.) A Szovjetunión belüli reformer és rendszerváltó mozgalmak azonban nemcsak az ukrán, de az Ukrajnán belüli számos kis nemzeti közösségben is nemzeti, sőt autonomista törekvéseket keltettek, így a tatárok - akiket kitelepítettek Sztálin idején a Krímből - szabad (vissza)költözést követeltek (1987), megélénkültek a fe­héroroszok, moldovánok és természetesen a 155 ezernyi kárpátaljai magyarság nemzeti érzelmei és mozgalma is.­­1988-ban engedélyezik a magyar nyelvű iskolák­ban a magyar történelem oktatását, 1989. januárban Petőfi-emléktáblát helyeznek el, februárban megalakul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - Fodó Sán­dor elnökletével; márciusban először ünnepük meg március 15-ét.) Azaz felerősö­dik a kis nemzetek kollektív jogainak követelése az ukrán adminisztrációval szem­ben. (Bonyolította a helyzetet az Ukrajnán kívülre szorult többmilliónyi ukrán nemzetiségi mozgalma, no és az Ukrajnán belüli nagy létszámú - Európában a leg­nagyobb kisebbségnek számító - orosz lakosság félelme az ukrán nemzetállami ön­állóságtól. Az 51,7 milliónyi lakosságból mintegy 11 milliónyi orosz.­ A magyar állam vezetésének ilyen körülmények között kellett újragondolni kül­politikai doktrínáját, melyben 1989 júliusában új elemként jelent meg a kormány­zati szintre emelt „magyar-magyar” politika, a határokon túli magyarság irányába kiépítendő kisebbségpolitika programja. És Ukrajna, mint a Szovjetunió velünk

Next