Hivatalos Közlöny, 1921 (29. évfolyam, 1-28.szám)

1921-01-13 / 1-2. szám

L HIVATALOS KÖZLÖNY. hu a törvényszerű nyugdíj, illetőleg öz­vegyi nyugdíjat kiegészítő évi drágasági he­ly együttes összege évi 8000 K-nál több,­­kor a havi drágasági segélynek összege évi 450 K, a havi drágasági segély összegének a fen­tiek szerint való megállapításánál a nyugdí­jas, illetőleg özvegy által élvezett törvény­szerű lakbérnyugdíjnak és az azt kiegészítő drágasági segélynek (drágasági segélypótlék­nak) összegét, valamint a törvényszerű nyug­díjon, illetőleg törvényszerű özvegyi nyug­díjon felül esetleg élvezett kegyelmi ellátás­nak az összegét számításon kívül kell hagyni. Az orsz. tanári nyugdíjintézet alapja ter­hére kizárólag kegyelmi ellátásban részesedő alkalmazottak, valamint ugyancsak ezen alap terhére az alkalmazottak kizárólag kegyelmi ellátásban részesülő özvegyeinek havi drága­sági segélyét is a fentiek szerint kell meg­állapítani, még­pedig a kegyelmi ellátás ösz­szegének alapulvétele mellett. Az 1914. évi XXXVI. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett ellátás a havi drágasági segély szempontjából a kegyelmi ellátással esik egy tekintet alá.­­ 2. Az 1. pont alatt említett alkalmazottak nevelési járulékban, kegynevelési járulékban vagy életjáradékban részesülő atyátlan árvái­nak havi drágasági segélye egyenként 1­5-ében állapíttatik meg annak az összegnek, amely az árvák anyját az 1. pont szerint havi drá­gasági segély fejében megilleti. Az 1. pont alatt említett alkalmazottak ne­velési járulékban, kegynevelési járulékban vagy életjáradékban részesülő szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő ár­váinak havi drágasági segélye egyenként az egy atyátlan árvát a fentiek szerint megillető havi drágasági segélynek kétszeres összegé­vel­­állapíttatik meg. 3. Az a volt nőalkalmazott, aki a saját al­kalmaztatása után őt megillető nyugellátáson felül férje után is részesül az 1914. évi XXXVI. t.-c., illetőleg az 1894. évi XXVII. t.-c. alap­ján nyugellátásban (özvegyi nyugdíjban, öz­vegyi kegyelmi ellátásban) kizárólag csak a saját alkalmaztatása után őt megillető nyug­ellátás után kaphat havi drágasági segélyt. 4. A havi drágasági segély azoknál, akik már 1920. évi augusztus hó 1-én is az orsz. tanári nyugdíjintézet alapja terhére ellátás élvezetében állottak, 1920. évi augusztus hó 1-étől kezdve jár. 5. Azoknál, akik ellátást ezidőszerint már élveznek s akiknél most csak havi drágasági segély megállapításáról van szó, a jelen ren­delet alapján járó havi drágasági segélyeket hivatalból minden külön kérés nélkül — a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, aki azokat ugyancsak hivatal­ból az állandó ellátás kifizetését teljesítő ál­lampénztárnál utalványozza is. Azoknál, akik a jövőben fognak a jelen rendelet szerint járó havi drágasági segély­ben részeülni, a havi drágasági segély oda­ítélése, illetőleg megállapítása az állandó el­látás megállapításához kapcsolódik. A havi drágasági segélyeket az orsz. ta­nári nyugdíjintézet naplójában «Megtérítendő havi drágasági segély» címén kell elszá­molni, még­pedig egy erre a célra külön nyitandó rovaton. 6. A Magyarországnak ezidőszerint nem magyar közigazgatás alat­t álló területről ma­gyar közigazgatás alatt álló területre átjött és az ellátásuknak megfelelő összegű havi segély­ben részesülő napidíjasok, özvegyek és árvák a havi drágasági segély szempontjából egy te­kintet alá esnek a jelen rendeletben említett nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal. 7. A havi drágasági segélyre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani és a szóban levő segélyt nem lehet sem magán-, sem pedig állami követeléseknek vagy tar­tozások fejében lefoglalni. A havi drágasági segély minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentes, tehát jövedelmi adó alá nem esik. II. Családi pótlékok. 8. Az 1912. évi XXXV. t.-e.-nek, az 1917. évi IX. t.-c. 14. §-ának és az 1918. évi 6700. M. E. sz. rendelet XIII., XIV., XV., XVI. és XVII. pontjaiban a családi pótlékra vonat­kozó rendelkezéseknek az 1914. évi XXXVI. t.-c., illetőleg az 1894. évi XXVII t.-c. alap­ján nyugalombahelyezett alkalmazottra való mikénti kiterjesztése ügyében külön fogok intézkedni. LR-2. sz.

Next