Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-01-02 / 1. szám
HOS ÉS KÜLFÖLD MIXT MULT ÉS JELEN TOLDALÉKJA. ALAPITA ’S SZERKESZTI SZOLAGIH FERENCZE professor. Kolozsvár. Eeddou jaaisai‘i&as S°àn, 1844. 1-ső szám. 1844. (Első felét.) .23 irtalomi Erdődi Pálfi János életrajza. Indusok rabszolgasága Mexikóban. Figyelmeztetések. Eitli Pály János nádor, életrajza: Arma, virumque cano. Virg.litas, leáldozott magyar évszázak hoszszu sorát sok erényekkel ragyogott erdödi Párnázat, dános, (nemzetségében e’ kereszt név negyedik) emelte legtündöklőbb dicsőség hadi és polgári érdemei által. Született Viskó várában 1603-ban augusztus 20-kán. Ala Miklós (IV) anyja gr. Harrach Eleona herczeg Eggenberg Franciska leánya va Gyermekségét a’pozsonyi és nagyszombati iskolákban töltötte mint tanuló. De mint viaskolánál fogva élénk és tüzes, alig végez’i az ékesenszólást, a’ múzsáktól búcsút vett. 181-ben tehát 18-ik évében katona lett, ’s több a’Neupurg gyalog , majd az apja testvére Pálfi Károly vasas ezredében szolgált. Három év elteltével kapitánynyá tétetett, ’s a’ magyar honban és német birodalomban annyi lesi babért aratott, hogy Leopold császár a’ Czobor Ádám halálával ezen lovas magyar ezrednek vezérévé tette 1689-ben. A’ gyors elementi pályát az 1693*dik év avaszán egy kedvetlen esemény zavará meg, milyen a’ katonai körben ma is csak nem kiterülhetlen. János würtembergi herczeg egy fél huszárát Pálfinak — miért? nem tudatik — Agyonlőtte. Felszólittatván kárpótlásra, elmellőzi. Szóvita támad közttök, mit párviadal fejez be. Pálfi, a’ kihivott fél, a’ pistoly-lövést, lovának leguggoltatásával, kikerülte , de ő a herczeget lelőtte. Szaladásban keresett ekkor menedéket, ’s Dusoni Miklós izmos és erős fegyvernökével együtt Németországból Magyarhonba, onnan, az annyi magyarnak menedékül szolgált Lengyelországba száguldott. A’ krakkói consulnál tartózkodott, midőn Leopold császártól kegyelmet nyert. Életét ’s becsületét bátorságba tévén, ezredéhez viszszatért, ’s(j4*dik év végével a’ Gondola ezredének tulajdonos vezérévé tétetett, a’ maga volt ezredét Kollonics Ádám sógorának, vagy Ebergényi Lászlónak engedvén. A’ tizenkettedik évszáz vége és a’ tizennyolczadiknak kezdete a’ német birodalomban nehéz és véres háborúval folyt. Ekkor is — valamint a’ most múlt század végén és a’ jelen évszáznak 14 éve alatt — a’ francziák támadták meg a’ német státusokat. A’ badeni markgróf fővezér Leopold részéről Pálfit, hogy a’ francziákat ütközetre kénszeritse, ezer lovas- és egy osztályt gyalogkatonákkal Lotharingia határára rendeli. Nagyobb volt a’ zaj, mint az okozott kár , mert a’ föld népe a’ hegyek ormait már eltepte vala. Csak két falut, Métász városa mellett égetvén fel, a’ hoszszas útban elfárasztott katonáit a’ táborba