Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-03 / 1. szám
HON ES EU LE OLD MINT MÚLT ÉS JELEN TOLDALÉKJA, ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FEREYCZ professor. 1847. (Első félév.) Kolozsvár. Vasárnap januarius 3-kán 1847. Tartalom A’ nkápoli harcz. Kaukázus és a’ cserkeszek viaskodása az oroszok ellen. Elegytár első szám. A’ nikápoli Iiarcz. Első Ozmánnak a’ jelenleg is fennálló török birodalom hatalmas alkotójának hozzá hasonló nagyhírű méltó unokája Ise Amurát, miután ázsiai pártos alattvalóit meghódította s hódoltatásait Ázsia partjain bevégezte, erőskorú nagyatyja által felállított birodalmában magát megerősítő. Nyugtalan hódoltató lelke azonban ezen előlépéseivel meg nem elégedett. Európára ’s a belviszályok által alapjában megrendült keleti vagy görög birodalomra forditá sasszemeit ’s 1381-ben Szabin Lala vezérét hadseregeivel Natoliából a’ csatornán keresztül Európa partjaira, főként Romániába küldés Galliopolist, Drinápolyt, Philippopolit elfog laltatá ’s az ozmánok európai uralkodása talapját mozdithatatlanúl létévé. E’ különös véletlen eset a’ hódoltató vad nép Európába lépése, kedvetlen érzetekkel telté el az európai keresztény fejedelmeket, különösen Paleologus János napkeleti császárt, kinek a’ tűz, birodalma szélén támadott e első vagy nagy Lajos magyar királyt, mint kinek a’ keleti császárság a’ legközelebbi szomszédja volt. A’ kegyetlen mongolok vad pusztításai szomorú emlékezete még új volt, rombolásaik iszonyú, nyomai még nem enyésztek volt el egészen Magyarországban ’s a’ hon iszonyú mély sebe még mind vérzett újabbakkal is tetézve, ’s méltán rémülés tölthette a’ két magyar hazát, hogy a’ hódításra ásitozó ozmánok Európába lépésével, azon borzasztó rongáló ínséges idők Erdély ’s Magyarország felett viszont megújulhatnak. A’ megrettent Paleologus János tartván fényes birodalma felforgatásától ’s érezvén, hogy a’ meggyengült birodalommal ily hatalmas ellenségnek ellent nem állhat, segítségért Európa több uralkodóihoz folyamodók. Főként a’ hatalmas I s. Lajos magyar királyt szólitá fel maga védelmére ’s azt igére nékie, hogy ha földjéről ’s Európából az ozmánokat kiűzni segitendi, ő egész császári családjával a’ római katholika vallásra térend, sőt idővel egész birodalmát is arra veendi. A’ nagylelkű, nemesgondolkozásu Iső Lajos, kit a’ szomszédjában támadott tűz magát is figyelemre ébreszte, örömmel fogadta e’ meghívást ’s vállalatát a’ romai sz.széknél is jelenté, arra kérvén a’ pápát, hogy a’ több európai keresztény uralkodóknál maga is vesse közbe magát ’s igyekezzék ezáltal az Európát fenyegető veszélyt elhárítani. A’ pápa különösen kapott Lajosnak e’ nyilvánításán. Azzal kecsegteté magát, hogy ha a’ napkeleti császár Lajosnak tett ígéretét teljesitendi, övé leend a’ dicsőség, miben eldődel az előtte volt pápák oly hasztalanul és sokat fáradoztak, de soha sem boldogulhattak. Nemcsak helyben hagyá tehát a’ magyar király vállalatát, hanem azt esküvéssel is arra kötelező, hogy semmi költségét sem kimélendi, fegyverét addig le nem teendi, mig az ozmánokat Európából ki nem hajtja. 1 H haj my yse/mw'yá