Igaz Szó, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-08 / 1. szám

1948 jauuár 8 IGAZ SZÓ 3 Pálffy György altábornagy: ATOM STRATÉGIA ÉS ATOMDIPLOMÁCIA Sfogyam teii a& mémMM bmsmhss ufs USA99es®da A Truman-elv, a Marsliall-lerv és a megfélemlítés, mint diplomáciai eszközök "* rA kitűnő szerző néhány • nappal szelőit tarlóit mtj'ji.ssiiimo nuhi feltűnően éidekes és értékes elő­adást „Atomsztratégia; aiomdiplo- mácia» címmel. Most cikk:,oro­mzatban, teljes egészében mutatja be a napjainkban oly nagy irdek.ödéss'cl és figyelemmel kí­sért kérdéseket. Amióta aug. 6-án a világsaj­tót befutotta a hír, hogy az USA re­pülői ledobták a történelem első atombombáját, a második világháború borzalmaiból még alig hogy ocsúdó békeszerelő emberiség felelt újra be.-, borult az ég és a vészterhes felhők egyre sűrűbbek, egyre sötétebbek lettek. Az atombomba lidérce megöl­te a lelkeket, megmérgezte a nemzet­közi és az egyes országok belpoliti­kai légkörét. Az új háborúval való fe­nyegetés, az új háborútól való retic- í széles néprétegek előtt egyetlen szobán öhőtt testet: az atombombá­ban. Ez a terhes és káros állapot, a ve­szélynek, az állandósított lényegétés- és félelemnek ez az állapota lé- k , -ben áz elmúlt év őszéig tartott. A kilenc európai kommunista párt szeptember végén tartott lengyelorszá­gi értekezleté és Molotov november elején tett bejelentése fordulópontot jelentenek nemcsali az imperialista és antiimperialista erők világraszóló küzde méhen, de az atompszichózis pusz.ító terjedésében is. Az USA im­perialista, antidemokratikus politiká­jának nyílt leleplezése, az erőviszo­nyok bíztató analízise, továbbá an­nak bejelentése, hogy az atombomba titka nem titok többé, véget vetett az atompszichózis imperialista érdekű felhasználásának. Megteremtette an­nak előfeltételeit, bogy vég eg leszá- mo.junk ezzel a lidércccl, ame yet az VSA kizsákmányoló, reakciós vezető- körei jól álgondod tervszerűséggel siabadllotiak az emberiség nyakára. Ebben az új időszakban, az anli- unperiaiista, demokratikus írok világ­szerte már megindult és sikeresen ha­ladó, napról-napra erősödő ellentá­madásának időszakában ez az ismer­tetés a háborús alompszidiózis ma­gyarországi felszámolását & ezzel a békcszerető, demokratikus tábor erő­sítését célozza. MIÉRT HARCOLT AZ USA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN? Ahhoz, hogy megértsük és világo­san lássuk, mint vált az lomenergia az USA imperia'ista-kapihiista ural­kodó osztályainak kezében először a hadászatot is jelentős ménükben be­folyásoló új támadó fegyveré, majd hogyan tették az atóinboma felhasz­nálásán nyugvó sztratégiáhr ame-r.kái imperializmus brutális esközévé és végül, hogyan alapozták e terjeszke­dő, támadó jellegű sziraléia érdeké­ben az atombombával val fenyege­tésre az amerikai diplomáéit — egy­szóval, hegy megértsük miilazt, amit közkeletű és találó kifejezései atöm- sztralégiának és atomdipmáciának nevezünk, — mindenekelőtt az USA po inkájának imperialista, agressziós jellegét kell felismernünk. Ez az imperialista jelleg rm a má­sodik világháború lilán elelkezett. fjem egyszerűen a roOsevci politiká­nak a Truman féle politikával való felváltásától datálódik. Ekor csak nyíltan felszínre kerültek azok az erők, amelyek már jóval azelőlt is hatottak a felszín alalt, s( determi­nálták az USA politikáját ; második világháború egész ideje ala. A második világháború íétségtele- nül a szabadságszerető néfk hatal­mas harca volt szabadságéért, füg­getlenségükért, a demokriiáért, a szociális haladásért, a fasizius, mint az imperializmus legélesebl és leg- hrutálisabb formája ellen, Németor­szág, Olaszország és Japán mint az imperialista tábor akkor gveszede!- mesebb, világuralomra törőragadozói ellen. De a háborúnak eztnz igazsá­gos jellegét elsősorban a Soojeiunió- nak mint imperializmustól is kizsák­mány o ó, elnyomó szándéké mentes szocialista halálomnak részétele, to­vábbá a leigázoit r.épekneka fasiszta elnyomók el en vívott szabisagharca adta meg. Nem vitás, hogy az angol­szász népek, a háború föleiét viselő dolgozó tömegek is, az clrmdolt cé­lokért barooltak és vérezfe De az angol és amerikai uralkodó osztályok részéről — amelyek a hál rút szer­vezték és vezették — a hrorú tipi­kuséin imperialista háború olt, ame­ly el a kapitalista világon lkai bekö­vetkezett erőegyensúly változása ho­zott létre és amely ez egyensúly erő­szakos helyreállításáért, a világ újra­felosztásáért folyt. Az USA tartózkodása a háborútól annak első időszakában és részvétele a második részben — amikor lénye­gében már el is dőlt a kTizde.em, mert nytvánvalóvá uát már a hitleri tervek kudarca — nem két ellentétes politika, hanem egy és ugyanannak az imperialista politikának két je­lentkezése, más-más viszonyok között. Az USA részvétele a második világhá­borúban impcria.ista jel.egü volt, mert azt célozta, hogy a háborúból, gyar­matokban és jó gyarmatokban, befo­lyási és érdekterületekben, katonai, tengerészeti és légi bázisokban meg­erősödve kerüljön ki, hogy e megerő­södött helyzete alapján fokozottabb mértékbeli terjeszthesse ki, ha lehet az egész világra, a maga kizsákmá­nyoló befolyását, saját tőkés osztá­lyai érdekéibén. Részvétele azt célozta, hogy biztosítsa a tőkéseknek a na­gyobb profitot, nemcsak a háború alatt a hadi szállításokból, hanem a háború utánra is, egyfelől azáltal, hogy állandósítja a háborúra való ké­szülődést, a fegyverkezést, másfelől azáltal, hogy lehetőleg az egész vilá­got, az amerikai ipar és tőkekivitel felvevő piacává és nyersanyagforrásá­vá tegye. A tőkés uralkodó osztályok által vezetett USA nem a demokráciá­ért, a népek szabadságáért, nem az emberi szabadságokért, még csak néni is a fasizmus likvidálásáért, hanem új piacokért, nyersanyagforrásokéit, új kizsákmányoló lehetőségekért és a konkurrem imperializmusok likvidá­lásáért harcolt a második világhábo­rúban. VILÁGURALOM MINDEN ÁRON! Az USA a második világháborúból — elsősorban a Szovjetunió példátlan erőfeszítései és a fasizmus álla! el­nyomott népek harcai eredinényekép — valóban győztesen került ki, kato­nailag és gazdaságilag hatalmas mér­tékben megerősödve. Evés közben jön meg az étvágy — tartja a közmondás. Az amerikai imperializmus valóban valósággal szárnyakat kapott a háború után. Áz USA vezető körgi már ver­senytárs nélkül látták, már a világ lírainak képzelték magukat Németor­szág, Olaszország, Japán kiesette a nagyhatalmak közül, i Franciaország nem számottevő többé a «világpia­con». , Anglia, a «győztes» társ pedig annyira legyengült gazdaságilag, kato­nailag, gyarmataira és domíniumaira vaó befolyásában, annyira függő vi­szonyba került pénzügyi és áíiaiában gazdasági tekintetben az USA-tól, hogy a Wall Street utai e.őtt a leg­szebb perspektívák nyídak a felsorolt Iiaiatmak örökébe ülésről, az egész vi.ág felelt való zavartalan uralomról. Sürgősen félrelólták a roosevelti poli­tika utolsó, még megmaradt exponen­seit. Egyszerűen suíbadobják a roose­velti politika egész kelléktárát: a józan mértéktartást a terjeszkedésben, a meg­egyezésre, az érdekek kölcsönös tiszte- leibentortására való törekvést, a bé­kének a nagyhatalmak. közös, meg­egyezéses együttműködése réven való biztosítását, a haladó eszmék iránti türelmes megértési. A szó többé nem az okos, előrelátó, a népek érdekeit és a béliét is szem előtt tartó politi­kusoké, hanem a nagytőkések ügynö­keié, a militaristáké, akik csak gaz­dáik érdekeire tekintenek. Világuralom mindenáron, ha lehet, zsarolással, megvesztegetéssel, megfélcma’téssel, ha kell fegyveres erőszakkal, akár új há­ború áián is. Ezért felkészülnek az új háborúra és politikájukat, diplomá­ciájukat ennek szo.gá alába, a felvo­nulási területek, bázisok szerzésének, csatárok, kényezcrszövetségcsek tábo­rozásának szó gálalába züllesztik. Ennek a politikának, ennek a diplo­máciának vált — a dollár mellett — egyik fő eszközévé az atomenergia. Az emberi tudás, találékonyság, a pro- metheuszi tereinlöképesség eddigi, ta­lán legnagyobb eredménye a kapita­listák, az imperialisták kezén az embe­riség pusztulásának, nyoniorbc.dönlé- sénck, új háborúnak, az embernek ember által való kizsákmángo ásón alapuló rendszer fenntartásának és világméretűvé fokozásának eszközévé cl jasult. MILYEN SZEREPET SZÁNT AMERIKA AZ ATOMBOMBÁNAK? Miért volt szüksége az amerikai im­perializmusnak arra, hogy a terjesz­kedő politika addig is jól bevált esz­közein kívül ehhez az új eszközhöz, az új fegyverre felépített fenyegető és megfélemlítő pszichózis megterem­téséhez és terjesztéséhez nyaljon? Ár­ért, mert az imperializmus történeté­ben eddig ismeretlen, új, hata.n\cs erő jelentkezett a vi.ág-szinpadon, amely az amerikai imperializmus elé új, áthághalat.an akadályokat gördí­tett: a világ cgyhatodón győztes szo­cializmus. A Szovjetunió, a szocialis­ta nagy-hatalom, a háborúból megerő­södve került ki. Tekintélye a világ összes dolgozói, valamennyi béke. cs szabadsúgszeretö nép előtt hallatlanul mognöVekedett- Erejét, legyőzhetetlen­ségét a háború alatt kétsógtelenüt be­bizonyította. A Szovjetunió győzelme hatalmas lendületet adott a világ de­mokratikus ipozga.mainak és az álta­la felszabadítóit népek új, népi de­mokratikus államaiban egész sor szö­vetségesre tett szert. A Szovjetunió, az új népi demokratikus államok, a vi­lág demokratikus erőinek — a szo­cialista munkásmozgalmak, a demo­kratikus tömegmozgalmak, az elnyo­mott gyarmati népek szabadságtörek­véset erőinek — tábora nagy, egyre erősödő akadálya az amerikai impe­rialista tervek végrehajtásának. Az USA vezetői felismerték ezt az eXőt és megkísérelték megbontását. Tudják, hogyha nem sikerül rést tör­ni ebben az egységes táborban és sor­ra leválasztani a Szovjetunióról a többi erőt, — terveik _csak papíroson maradnak. Magával a Szovjetunióval már nem is kísérleteznek. A két vi­lágháború' közti időszak, kezdetben nyílt, később burkolt, a szovjet hata­lom megdöntésére irányuló interven­cióknak kudarca és a második világ­háború legnehezebb hónapjai is bebi­zonyították a Szovjetunió megbont- hatat-an egységét és q szovjet hatalom szi,árdságát. Reménységük csak égy lehetett: a demokratikus, antiiinperia- lista bíbor egyéb erőit minden eszköz felhasználásával maguk mellé állítva, a Szovjetuniót elszigetelni. Ehhez a «munkához» szögűi többek között eszközül a dol.á. d.p omáciá. A Tru­man- és Marshatt-tervck révén gazda­sági függőségbe, kiszolgáltatottságba hozni a: európai országokat, hogy így szovjetéi, enes poitikát lehessen rájuk kényszeríteni. Ennek a célnak érdekében támogatják minden ország­ban a régi reakciós uralkodó osztá­lyokat és azok pártjait — ahol a dol­lár révén sikerült áttörni és ezeket a pártokat a hatalomra juttatni és a kommunistákat a hatalomból kiszorí­tani — mint Franciaországban és Olaszországban — ott nyíltan, ahol pedig a népi demokrácia győzelme ezeket az erőket ellenzékbe vagy a föld alá kényszerítette, ott illegálisan, nem riadva vissza attól sem, hogy a föld alá is kövessék ezeket az erőket és ott támogassák őket pénzzel, fegy­verrel, ígérettel, bíztatással. Ennek a eé.nak — a demokratikus tábor erői megbontása céljának — érdekében fogják be szekerükbe a munkásmoz­galom árulóit, a jobboldali szocialis­tákat, — akik azután szorgalmasan és lelkesen húznak is. De mindez természetesen nem tenne elég céljaik eléréséhez. A népek nagy- korúsodása, önludatosodása az utolsó háború évei alatt nagyot haladt elő­re. Ma sokkal nehezebb qket félre­vezetni, mint azelőtt. A félrevezetésen, zsaroláson, megvesztegetésen kívül, meg is kell őket félemlíteni, számítva arra, hogy a második világháború ret­tenetes élményei még élénken élnek áz egyszerű emberek százmillióinak emlékezetében és ébren tartják ben­nük az új háborútól való irtózást. Ezt az érzést elmélyíteni és ugyanak­kor az amerikai imperialisták érde­keinek megfele ően bizonyos megha­tározott irányba terelni — ezt a sze­repet szánták az USA tőkései és mili­taristái az atombombának. AZ ATOMENERGIA MINT POLITIKAI ESZKÖZ A recept a következő volt: Az, ato m bombának kétségtelenül meglévő nagy hádá's'zati jelentőségét — amelyre még visszatérek — mér­téktelenül eltúlozva, ezzel az új hábo­rút még sokkal borzalmasabb színben feltüntetni^, mint amilyen az a való­ságban lenne. Másrészt: az atombom­ba kizárólagos háborút eldöntő jede-, gét kidomborítva — ezzel beleszugge- rálni az emberekbe, hogy a jövő há­borúját csakis és , kétségkívül az USA — az atombomba titkának egyedü­li tudója, a gyártási eljárás és a bom­bakészletek egyedüli birtokosa — nyerheti meg. Mit akartak ezzel elérni? Azt, hogy az antiimperiaMsta denrokralikus tá­borban lcVő népek, általában a nem Egyesült Állaniok-beli népekben meg- gyökeresedjen az a felfogás, hogy az USA a céljait mindenképpen el fogja érni, ha kell, háború árán is. Ez rá­juk nézve — ha az USA-val szembe­helyezkednek — az eddigieknél na­gyobb pusztítást és szenvedést jelent és hogy a háborút úgyis az USA nye­ri meg. Továbbá azt akarták elérni, hagy az USA népeiben viszont meg­gyökeresedjen a felfogás, hogy az atombcenbával vívott bííború rövid háborút, csak a szembenállóknak je­lent szenvedést és pusztulást, nekik magúknak biztonságot és biztos győ­zelmet hoz. A nem amerikai népek tehát mindent inkább fognak válasz- tani, mint a pusztító háborút és biz­tos vereséget és beadják derekukat az amerikai imperialista terveknek. Az amerikai népekben pedig sikerül elaltatni a háború-ellenes hangulatot, tehát engedelmes hordozói lesznek e tervek végrehajtásának. Ezek a célok lebeglek az USA tő­kései, az azokat kiszolgá ú politiku­sok és diplomaták, kalcmák és techni­kusok, írók és újságírók szeme e.őtt oz atombomba első háborús felhasz­nálásának pl la napitól. Sőt valószínű, hogy ez a megfélemlítés! sztratégia, legalábbis fő vonásaiban, már a ledo- bás előtt is ki volt dolgozva. Ugyan­így nem lehet véletlennek tekinteni a bomba ledobásának jól megválasztott pillanatát sem. Amikor a háború évei alatt az Egyesült Államokban a legszi­gorúbb titkossággal körülvéve a tudó­sok és technikusok légiója dolgozott az atombomba tervein és mérnökök és munkások ezrei a külvilágtól her­metikusan elzárt üzemekben az atom­bomba előállításán, amikor az első kísérletek sikerrel lezajlottak, a be­avatott politikusok és katonák körei­ben nemcsak a háború gyors végének, a fasizmus végleges katonai felszá­molásának, a további szenvedések és vérontás hamarabb való befejezésé­nek konkrét tehetősége merült fel, hanem a csábító lehetőség is, függet­lenül a másodjk világháborútól, ezt a fegyvert felhasználni az USA világ­uralmi céljainak gyors elérésére. Már ekkor felmerült a lehetőség, a bombát nemcsak mint tényleges harci eszközt felhasználni, háború cselén, hanem mint állandó fenyegetést ott taiiani az egész emberiség feje feleité AZ UJ «CSODAFEGYVER» Ismeretes, hogy. a Szovjetunió a krimi egyezménnyel egyidőben kötött külön megállapodáshoz híven, ponto­san az európai háború befejezésétől számított három hónapra megindítot­ta hatalmas erejű támadását a távol­keleti hadszíntéren Japán ellen, amely akkor ugyan már hónapok óta véde­kezésben, de területfeladások árán még szívósan, a közeli összeomlás esélye nélkül harcolt. Ismeretes ugyan­csak, hogy ez a szovjet támadás az évek sora alatt háborítatlan és ezért tökéletesen kiépített japán szárazföldi védelmet nagy szélességben áttörte. Az áttörést követő rendkívül gyors, előnyomulás már a japán anyaorszá­gi szigetekkel szemben fekvő parto­kat, az egész japán védelmi rendszer legérzékenyebb részét fenyegette. Ma már köztudomású, hogy ez a győzel- pies szovjet támadás késztette Japánt az immár reményié en, az esetleges áldozatok árán megvásárolt kiegyezés reményétől is megfosztott háború be­fejezésére, a fegyverletételre és nem a szovjet támadás előtt néhány nappal ledobott atombomba. De az atombom­ba hírét meg kellelt alapozni, még pedig nem kísérletekkel, nem béke- gyakorlattal, bemutatókkal, hanem háborús felhasználással. Még pedig olyannal, amely mindjárt be is fejezi a háborút. Az atombombának úgy kellett az emberiség köztudatában megjelennie, mint a háborút egy csa­pásra eldöntő új csodafegyvernek. Le­KULCSÁR és HUPPERT cég kéri megbízóit, hogy tavaszi ruhatisz­tításáról már most gondoskbdjon, mindenért házhoz elküldünk és hazaszállítjuk. KULCSÁR és HUPPERT VI, Rózsa Ferens-u. 105-107 Telefon: 323—762 betett ennek demonstrálására jobb al­kalom, mint a szovjet támadás meg­indulása előtti napok? Sokat már nem lehetett várni, mert a küszöbön álló szovjet támadás következtében várha­tó közeli japán kapituláció éppen ezt a talán soha. vissza nem térő alkalmat szüntette volna meg. A bombát a kel­lő pil anatben tehát ledobták. Hatása valóban szörnyű volt. Hogy a kívánt hatást necsak Hirosima szerencsétlen lakóira, hanem az egész emberiségre megtegye, arról gondoskodott az azonnal, gombnyomásra működésbe jött amerikai sajtó- és propaganiia- apparátus. Az üvöltő kórus, amely akkor felharsant, különböző hangsze­relésben meg nem szűnt kísérni az amerikai politika és diplomácia az­óta tett lépéseit a közelmúltig. Csak most nemrég halkult el' hangja alig hallhatóvá, amikor Molotov az Októ­beri Forradalom harmincéves év­fordulóján elmondott nagy beszédé­nek egy mellékmondata el nem hang­zott. Következik: MÁSODIK RÉSZ A megáradt Tisza környékének lakói éjnek idején fu- Jf*Mak rí a faluból. Tarpa népe me­nekült éradó, emelkedő víz clöl és észak felé, a szovjetfötd felé indult- A határon a szovjetnép katonái fo­gadták őket: forró teával az átfázol- takat, pihenővel a fáradtakat Aztán — mintha ez lenne a mindennapi, a megszokott — a magyar parasztok a szovjctföld első falujában éjszakáztak, aludtak egyek A határ, n térkép vörös vonala rott- sem ijelentett: két nép barátsága neun ismeri ezeket a határokat* Bajbajutott emberekről volt szó: senkinek sem jutott eszébe útlevél vagy határ- átlépési igazolvány. Nem kért vízumot a szovjet határőrség: a segílőkészség, barátság, szeretet volt a vízum: ezzel lépték át a határt a tarpai árvíz- károsultak. A Szovjetunió újra megmutatta: ez a barátság. Amikor vetőmaggal, gép­pel* bérmunkával, nyersanyaggal, hi­tellé! siet a magyar nép segítségére, amikor az árvízsújtottaknak meg­nyitja a határt, amikor politikai tár­gyalásokon, az Egyesült Nemzetek Szövetségében teljes szívvel mellénk áll — azért teszi, mert bízik a ma­gyar népben. Bízik abban, hagy ez a nép nem lehet többé Wegen érdeke­kért, imperialisták jársza!agján álló politikusok prédája- Bízik abban, hogy a magyar nép elindult a békeszerető népek útján, a népi demokrácia utján és méitó, egyenrangú társa a népek szabadságának kiharcolásában élen­járó Szovjetuniónak. ♦ Az Éj Emise r hazaáruló, ncmzetgytdázó naptárának botránya -napról-napra dagad. Mi­hályi! miniszter szabadszállási lelep­lező beszéde óla az egész sajtó támadja a naptárt,. amely a 48-as magyar szabadságharc szent emlékét a leggyalázatosabb módon, történc. leuibamisitással, átszeli mocsknlódás- síl szennyezi be. Remijük, hogy a papírra került gyalázat, a nyomtatás­ban terjesztett hazaárulás méltó hely­re kerül: a papírzúzó malomba. Az egész magyar demokrácia elsőrendű életérdeke, ; hogy ennek a szemérmetlen és aljas hazaárulásnak elkövetője is a megfelelő helyre ke­rüljön, börtönbe de minél előbb. A magyar partizánok, akik annak ide­jén, 48 szabadságharcának meg­szentelt szellemében, fegyverrel küz- (lőttek a magyar nép és a világ népei­nek szabadságáért, a Icgerélyescbben követelik, hogy a törvény tcijes szigo­rával vonják felelősségre azt, aki nem átailoíta meghamisítani a magyar sza­badságharc dicsőséges történeiét. Köve­teljük, hogy azonnal állapítsák meg, ki írta az „Üj Ember“ napiárába a tazug szólamoktól és, sanda mellébeszéléstől hangos hazaáruló cikket. Állítsák bíró­ság elé és kapja a legszigorúbb bünte­tést ami a demokrácia ellenségeinek, a nép ellenségeinek, a szabadság ellen­ségeink méltán kijár!

Next

/
Thumbnails
Contents