Igaz Szó, 1985. január-június (30. évfolyam, 1-6. szám)
1985-01-01 / 1. szám
HAJNAL ANNA: A PÁRT (Részlet) Negyvenöt-negyvenhat telén, mikor fagy kocogtatta fogad, ki vitte a beomlott tárnákba vissza a bányászokat? az elvtársakat? az éhségtől kábultakat? a nyomorult rongyosokat? hogy a fekete mélyben teérted a faggyal, a halállal harcoljanak? Ki vitte a gránátszabdalta mezőkre ki újra az ekevasat? gondosan tagolva, felosztva a földet az ámuló egek alatt, a kubikosokat a földtelen parasztokat, emberi sorsba emelve a hajdani jobbágyokat, hogy a béke osztagai sárguljanak s megtöltsék a magtárakat? Ki vitte a Duna jeges vizére a lángoló hősi hadat, hogy sodró szelekben feszülve-hajlongva verjenek neked hidat? a munkásokat? az elvtársakat? ki vitte ki árva vackukból a fáradt férfiakat, hogy szárazon kelhess át a vizen, hogy megkezdhesd új napodat? Csepelen szörnyeteg koponyák lyukszemein nézett ránk a halál, hevertek a szétzúzott gyárak a szélben, közöttük a korom meg a szaga szállt! Feltámadt, él a gyár! Feltámadt, és a gyári lelkét ki lehelte a fémbe, hogy újra felállt a kazán? Ki tette, hogy újra megszületett a gép s a nyomort szétzúzza nagy fogsorán? Kit megöltek hétszer kínos halállal rossz fiat, a hazát, a Szabadság csak megérintette, nézzétek, talpra állt, nézzétek, talpra állt! nézzétek, feléledt a nagy anyatest, leküzdeni a halált