Igazság, 1945 (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-01-04 / 1. szám

g­un­k­­-Vesszen a fasizmus — szabad Magyarországot! Megjelenik minden szer­­dán­ és szombaton délután. Szerkesztőség és kiadó­hivatal :Líceum, földszí 3. Telefon: 11 és 176 szám. A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT LAPJA Szerke­s­ztőbizottság: MILASSIN KORNÉL Dr. KARDOS LÁSZLÓ LÉNÁRD SÁNDOR Független Kisgazda Párt Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Főmunkatárs: EDERGÉNYI TIBOR. l k'' Eger, 1945. jan. 4. CSÜTÖRTÖK Előfizetési dijak Egy hóra 3* *50, - negyed­évre 10*-, félévre 20- egész évre 40* - P. — Kéz­iratot nem adunk vissza. Parasit és Szommina­ta írta . Kardos László dr. Huszonötévi üldözés taszította ki a magyar társadalomból azokat, akik ezeket a jelzőket viselték. E reakciós és fasiszta negyedszázad fölött ítélt az elmúlt ősz és ítélni fog a történelem, mert ez az 1920 augusztusában megindult terrorista rendszer megmételyezte a magyar nép lelkét. Tette pedig azért, hogy a feudalizmus rabságába vesse a magyar nép és a magyar dolgozók millióit és elhitesse egy gondolko­dásra képtelen társadalommal, hogy a kommunista és a paraszt egyet jelent a rombolással, a rablógyil­kossal és az istentagadóval. Ami rosszat ez a rendszer ki tudott agyalni, azt ügyes és hajlékony propagandájával rákente a kommu­nistára és a józaneszű magyar pa­rasztra. A paraszt és a kommunista osz­­tályon kívüli lényei voltak a nemzet közösségének, akik a vezetők dol­gába még akkor sem szólhattak bele, ha saját életükről, saját ke­nyerükről volt szó. Akik szót mertek emelni az elnyomott társadalmi osz­tályok követeléseinek és meg merték mondani, hogy emberi életet köve­telnek ezek az emberek is,­­azokat a nemzetrombolás és a népbolondítás aljas vádjával illették. Most egy újjáépülő ország kapu­jában jelentkezik e két réteg és önérzettel helyet kér a munkából, visszaköveteli elrablott javait, jogot kér a kultúra és egy magasabb műveltség lépcsőjére való felemel­kedésre, mert lehetetlen, hogy a paraszt és a kommunista elpusztul­jon, kirekesztve minden földi jóból, melynek előteremtése egyedül az ő érdeme. Tudomásul kell venni mindenkinek, aki a germán-magyar értékrendszer híve és imádója volt és ma viszony­lag csendes és nyugalmas magányá­ban, számítgatva ül helyén és vissza­várja a nemzet megrontóit, hogy az elmúlt időknek vége. Téved az, aki azt hiszi, hogy az a békés kéz, mely most a magyar társadalom minden tagját építésre hívja, gyengeségből teszi ezt. Nem. Ez a józanság hangja. Ha bizonyos spekuláló csoportok visszaélnek ezzel a békés szándék­kal és ezzel a békés munkára való felhívással, ha bizonyos csoportok ma is sötétségben akarják tartani a szabadság és a demokrácia gon­dolatait és még mindig a régi szol­gaság eszméjének toboroznak híve­ket és nevelnek ifjú lelkeket, akkor a magyar parasztság és a magyar mun­kásság milliói elég erősek lesznek, hogy lecsapjanak az árulókra és meg fogják semmisíteni a társadalom­nak azt a részét, mely már egyszer árulója volt a magyar népnek, a ma­gyar földnek, de a magyar sorsnak is. A háború elveszett, most a béké­ről van szó..Most ezt a békét kell megnyernünk, de meg kell nyernie minden magyarnak, mert ha nem, elsüllyed a nemzet és nem lesz többé magyar a­z időn. Újabb tért nyert a Vörös Hadsereg a keleti front minden szakaszán Tekintettel arra, hogy a keleti front magyarországi szakasza ál­landóan mozgásban van, csak kevés jelentés érkezik az illetékes kato­nai parancsnokságoktól. Közölhet­jük azonban azt, hogy az Egertől északra lévő frontszakaszon több oszlopban tovább tart a Vörös Had­sereg előrenyomulása, melynek so­rán számos helységet foglaltak el. A Dunántúl nyugati részén újabb helységek jutottak a Vörös Hadsereg kezére A Budapestet messze maguk mö­gött hagyó orosz hadoszlopok to­vább nyomulnak előre a Dunán­túlon. Elfoglalták Sopront és több nyugati­­agy­ar­országi helységet és a legújabb értesítés szerint teljesen körülkerítették Győrt, a Dunántúl e jelentős ipari városát. Négynapos megtorló támadás volt az elmúlt héten Budapest ellen A Vörös Hadsereg parancsnok­sága közli, hogy a Budapestet megadásra felszólító parlamen­tereket nyilas terroristák a vá­ros területén meggyilkolták. Megtorlásul a szovjet bombázók négy napig támadták a várost. Egyéb­ként a harcok már a város terüle­tén folynak és illetékes helyről kapott értesülésünk szerint, a szov­jet hadsereg már 300 utcát foglalt el. A benyomuló katonákat a sokat szenvedett, kiéhezett lakosság nagy lelkesedéssel fogadta. „A jövő olyan lesz, amilyenre azt saját erőnkből felépítjük“ mondja Dancza János, az egri rendőrség vezetője A város közbiztonsága, lakosainak ügye. A múltban és a közelmúltban gyakran merültek fel hiányok a közbiztonság körül. Olvasóink meg­nyugtatására kerestük fel városházi hivatalában Dancza Jánost, az egri rendőrség vezetőjét és meg­kértük, hogy feleljen kérdéseinkre. * Mikor remélhető, hogy a vá­ros polgárai nyugodtan hajthatják pih­enőre fejüket? Mikor szűnnek meg a fosz­togatások ? Mikor látják el fegyverrel a polgárőrség tagjait ? — A közbiztonságot részben a kö­telékeiktől elvált katonák, részben a város lakosságának salakja veszé­lyezteti. Igen sok esetet jelentet­tek, amikor a helybeli emberek egyenesen előidézői voltak a fosz­togatásoknak és erőszakosságoknak. Nagyon sok egri polgárt ért káro­sodás az ilyen elvetemült emberek miatt. Miután az erélyes és hatha­tós fellépést főként technikai aka­dályok tették lehetetlenné, nem is lehetett ellenük semmit tenni. Ezek az akadályok azonban épp a mai nappal szűntek meg Maga a város lakossága azzal segédkezhet a köz­­biztonság helyreállításában, hogy ezeket a rablókat kíméletlenül fel­jelenti a polgárőrségnél. Fosztogatni sem katonának, sem civilnek nem szabad. Ilyen eseteknél a lakosság forduljon segítségért a polgárőr­séghez. A polgárőrség felfegyverzésében a katonai parancsnok álláspontja az, hogy ezt kívánatosnak tartja, de egyelőre nem áll módjában fegy­vereket adni. A polgárság köteles­sége itt az lenne, hogy a harcokból visszamaradt fegyvereket kutassa fel és azokat szolgáltassa be a pol­gárőrségnek. Ezt annál is inkább megteheti mindenki, mert a beszol­gáltatás semmiféle eljárást nem von maga után. Hogy 40 felfegyverzett polgárőr mily mértékben támasztaná alá a közbiztonságot, azt felesleges hangsúlyozni. Milyen létszámmal működik a polgárőrség ? Elegendő-e ez?­Elképzelhető-e, hogy egy későbbi időben a régi rend­őrség tar­sái is részt kapja­nak a munkából ? — A polgárőrség létszáma 300 és 330 fő között változik. Ez a lét­szám bizony sok esetben kevésnek bizonyul, mert sok olyan ügyben is dolgoznunk kell, ami nem közren­dészet, de ezt a munkát is el kell végeznünk. Én ezúttal is megraga­dom az alkalmat, hogy a polgár­őrség minden egyes tagjának köszö­­netemet és elismerésemet fejezzem ki. — A rendőrség régi tagjai kö­zül máris többen részt vesznek a munkában. Egyeseket, amint elő­kerülnek, azonnal munkába állítunk. Különösen az egyik tanácsos eltűnte nagy veszteség számunkra, mert humánus gondolkodása közismert volt és most abban a szellemben dolgozhatna, amely egyéniségének tökéletesen megfelel. Több helyen, egy Nemzeti Bizottság gyűlésen is fel­merült az az aggodalom, hogy helyes-e, ha a közbiz­tonságot szolgáló szervezet tagjai politizálnak. Nem gyengíti-e ez a szervezet ere­jét ? Nem lesz-e a polgárőr­ség pártrendőrség ? — Ezt a múltban nem kérdezték, sőt, magától értetődőnek tartották, vagy egyenesen­­ megkövetelték, hogy a közbiztonsági szervek szív­­vel-lélekkel szolgálják a rendszert. Hogy a polgárőrségben kizárólag olyan embereket tűrünk meg, akik az új, demokratikus szellemű Ma­gyarország felépítésének hívei az magától értetődik. Lehet az kom­munista, kisgazda vagy szociál­demokrata érzelmű polgárőr, amíg szolgálatban van, polgárőr, a rend őre. Szolgálaton kívül, mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét, de ez még nem pártrendőrség. Már ennek az elvnek a biztosítása is ki­zárja annak a lehetőségét, hogy a politizáló polgárőr gyengítse a szer­vezet erejét, sőt ellenkezőleg, csak erősítheti. A letűnt rendszerben a rendőr és a csendőr a gyűlölet tár­gya volt, mert ott állt a hatalom birtokosai és a nyomorgók között s arra kellett őrködnie, nehogy a jog­talanok és nyomorgók jogot és ke­nyeret merjenek maguknak követel­ni. Elvárjuk, hogy ezután másként legyen és a rend őre is hallattassa a szavát, amikor egy jobb és emberi

Next