Igazságügyi Közlöny, 1918 (27. évfolyam)

1918-01-31 / 1. szám

vagy kicserélése végett visszaküldetnék, az ez által felmerült szállítási költséget egyedül a vállalkozó köteles viselni. Bérmentesen a szállítást a vállalkozó akkor köteles teljesíteni, ha a megren­delés 297 koronát tesz ki, vagy ezt az összeget meghaladja. A vállalkozó a jelen szerződéssel vállalt kötelezettségeit másra át nem ru­házhatja. A szerződő felek a jelen szerződésből eredhető minden perre nézve, amelyben a járásbírósági hatáskör kiköthető, a járásbíróság hatáskörét kötik ki; kölcsönösen megállapodnak továbbá abban, hogy amennyiben a törvény kizárólagos illetékessé­ge­ meg nem állapít, csak a budapesti központi kir. járásbíróság és ha a járásbírósági hatáskör ki nem köthető, csak a budapesti kir. törvényszék legyen illetékes. A szerződéshez fűzött ajánlati felhívás kör­ülírja azokat a feltételeket és meg­határozásokat, amelyeknek betartására a vállalkozó kötelezettséget vállalt. Ezeknek a megrendelő igazságügyi hatóságokat és intézeteket érdeklő része a következő: 1. Az igazságügyi hatóságok avagy intézetek vezetőjének megrendeléseit a vállalkozó a megrendelésnek postára adása napjától számított legkésőbb 14 nap alatt tartozik teljesíteni. Ha a megrendelő hatóság vagy intézet vezetője a szállított cikket minden tekintetben kifogástalannak találja, azt elfogadja, ellenkező esetben a hiány pótlása, esetleg a kicserélés eszközlése végett, mindenkor a jótállási határidőn belül a vállalkozónak visszaküldi. 2. A megrendelt cikket vállalkozó köteles jól elcsomagolva a megrendelő ha­tóság vagy intézet címére — ha a megrendelés 297 korona értéken alul marad — bérmentetlenül, ily összegű vagy ezt meghaladó értékű megrendelés esetén pedig bérmentesen elküldeni; a felhasznált szállító- vagy fuvarlevél árának a megtéríté­sére csak az esetben tarthat igényt a vállalkozó, ha bérmentetlenül szállít. 3. A megrendelt cikkekért, valamint a javításokért és átalakításokért vállalkozó a tényleges használatbavételtől számítandó egy évi időre szavatosságot vállal, miért is köteles a jótállási határidőn belül előálló hiányokat díjtalanul teljesíteni és a netán felmerülendő mindennemű költségeket viselni. 4. A szállított cikkek árát, valamint a javítási és átalakítási munkadíjakat a II. és III. fokozat szerint bélyegzett, nyugtázott számlákra a szállítás kifogástalan teljesítése esetén a megrendelő hatóság avagy intézet fogja a vállalkozónak ki­fizettetni (1906/1918. I. M. sz.). A közszolgálati alkalmazottak illetményeiről kiállított nyugták bélyegzése körül felmerült kételyek eloszlatása. A m. kir. pénzügyminiszter úr kijelentette, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak nemcsak rendszeres járandóságai, hanem a közpénztárakból húzott napidíjai, szakértődíjai, tiszteletdíjai, jutalmai, segélyei és­­fizetési előlegei is oly illetmények, amelyekről kiállított nyugtákat a háború tartama alatt és a békekötéstől számított két éven belül nem az 1916 : XXVII. t.-c. 1. §-ában megállapított bélyegilletéki fokozatok tételei szerint, hanem e t.-c. 2. §-ának utolsó bekezdése értelmében a hatályon kívül helyezett bélyegilletéki fokozatok szerint kell továbbra is nyugtabélyeggel ellátni (18.063/1917. I. M. sz.).

Next