Igazságügyi Közlöny, 1920 (29. évfolyam)

1920-06-30 / 6. szám

2­ §• A kerületi lebonyolító bizottságok elnökeit és tagjait, ha egyébként is nem közhivatalnokok, ebbeni minőségükben való eljárásuknál köz­hivatalnokoknak kell tekinteni. Működésük megkezdése előtt kötelesek esküt tenni arra, hogy működésük közben legjobb tudásuk és lelki­ismeretük szerint mindig csak a közérdeket s részrehajlás nélkül az igaz méltányosságot tartják szem előtt, a hivatali titkot pedig híven meg­őrzik. Az elnök az esküt a törvényhatóság első tisztviselőjének vagy helyettesének kezébe, a tagok pedig az elnök kezébe teszik le. Ha pedig a törvényhatóság első tisztviselője neveztetnék ki, ez az esküt a főispánnak, illetőleg a főispáni tennivalókkal megbízott kor­mánybiztosnak kezébe teszi le. A bizottságnak sem elnöke, sem tagja nem járhat el oly ügyben, amelyben saját maga, házastársa, felmenő vagy lemenő ágbeli rokona, vagy sógora vagy oldalrokona unokatestvérig bezárólag van érdekelve. Vitás esetben a kerületi lebonyolító bizottság nem érdekelt tagjai­ból alakuló tanács és ha a kerületi lebonyolító bizottság elnöke ellen vagy tagjainak több mint fele része ellen jelentenek be érdekeltséget, a központi lebonyolító bizottság végérvényesen határoz. Utóbbi a szük­séghez képest az eljárásra más lebonyolító bizottságot is kijelölhet. Fegyelmi tekintetben a földmívelésügyi minisztérium tisztviselőire irányadó szabályok nyernek megfelelő alkalmazást. 3­ §• A kerületi lebonyolító bizottság az eléje tartozó ügyekben a tény­állás tisztázása végett hivatalból is köteles megtenni a szükséges intéz­kedéseket és hivatalból is alkalmazhat minden bizonyító eszközt. A bizo­nyítás eszközei: tanúk, okirat, szemle, szakértő. A fél esküjének vagy eskü alatti kihallgatásának nincs helye. A tanú eskü helyett lelkiisme­retére hivatkozással erősíti m­eg tett vallomását; ily megerősítés az esküvel megerősített vallomással egyenlő hatályú. Ez a rendelkezés áll a szakértőre is. Egyébként a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tör­vénycikknek a tanukra és a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit itt is alkalmazni kell. Az ügyekben rendszerint a bizottság hármas tanácsa intézkedik, azonban egyes ügyek elintézését az elnökre vagy valamelyik tagra is bízhatja. Sürgős esetben az elnök maga intézkedhetik, intéz­kedését azonban köteles a hármastanács legközelebbi ülésén bejelenteni.

Next