Igazságügyi Közlöny, 1920 (29. évfolyam)

1920-06-30 / 6. szám

6. sz. jogegységi döntvény. 395 van elmarasztalva, vagy ebbeli kötelezettsége más végrehajtható közokiraton alap­szik ; 2. ha az igénylő ellen a végrehajtást szenvedőt terhelő marasztalási összeg erejéig végrehajtásnak törvény alapján van helye. Ezektől az esetektől eltekintve az a kérdés, hogy az igénylő egyetemleges adóstársa-e a végrehajtást szenvedőnek, az igényperben bizonyítás és eldöntés tárgya nem lehet. Indokok: I. A volt budapesti V. ker. kir. járásbíróság előtt F. J. felperesnek a m. kir. kincstár alperes ellen ingóknak bírói zár alól feloldása iránt folyamatba tett sommás perében, az első bíróság 1896. évi november hó 12-én 180.319/96. sz. a. kelt ítéletével az igénylő felperest keresetével elutasította, mert a »végrehajtás alapját képező adótartozás (a felperes neje ellen kirótt III-ad osztályú kereseti adó) a közös háztartásban élő házasfeleket egyetemlegesen terheli s így ha a lefoglalt tárgyak az igénylő tulajdonát képeznék is, azok a jelzett kereseti adótartozás fejében jogosan voltak lefoglalhatók.A Felperes fellebbezésére a budapesti kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság 1897. évi március hó 22-én 1896. 1. B. 425/4. sz. a. kelt ítéle­tével az első bíróság ítéletét megváltoztatta, az igényelt ingókat a végrehajtási zár alól föloldotta, mert az 1883. évi XLIV. t.-c. 95. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés, ennek ugyanezen §. 4. bekezdésében foglalt rendelkezéssel való összevetése szerint, a házastársak által külön leírt üzlet után kivetett kereseti adóra nem vonatkozik, itt pedig a végrehajtást szenvedő feleségre, nem a férjével, vagyis az igénylő felperessel, hanem más egyénnel közösen folytatott üzlet után kirótt III-ik oszt. kereseti adó követelés szolgált a végrehajtás alapjául. A fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztató rendelkezése egyebekben az 1881. évi LX. t.-c. 49. §-án alapszik.­­ Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1897. évi május hó 28-án I. G. 83/1897. sz. a. kelt ítéletével alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, mert »habár nem foghat helyt a fellebbezési bíróság ítéletében az 1886 : XLIV. t.-c. 95. §. 4. bekezdésére alapított indokolása, mégis mert a jelen per eldöntésénél nem az képezi a kérdést, hogy terheli-e a felperest a nejére kirótt kereseti adóhátralékért az egyetemleges felelősség, avagy nem, mivel e kérdés eldöntése az igényper keretén kívül esik«, a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta az 1881 : LX. t.-c. 49. §-ában foglalt jogszabályt. Ebben a perben­­tehát a budapesti kir. törvényszéknek, mint fellebbezési bíróságnak s a budapesti kir. ítélőtáblának mint felülvizsgálati bíróságnak az állás­pontja abban a kérdésben, hogy az igényperben az igénylő felperesnek a végre­hajtás alapjául szolgáló követelésért a végrehajtást szenvedővel való egyetemleges fizetési kötelezettsége kérdés tárgyává tehető-e, ellentétesnek mutatkozik. N­. S. Á.-né szül. L. H. felperesnek a m. kir. kincstár elleni igényperében a buda­pesti kir. központi járásbíróság 1917. évi szeptember hó 24-én hozott P. XXX. 49.

Next