Igazságügyi Közlöny, 1920 (29. évfolyam)

1920-06-30 / 6. szám

6. sz. Jogegységi döntvény. 401 Jogpolitikai okok, különösen az igazságszolgáltatás ökonómiájának a tekintete is indokoják ennek a kifogásnak ily keretben és ily korlátok közt való érvényesít­hetőségét, mert nem volna észszerű azt kívánni, hogy a végrehajtató tűrje a végrehajtást szenvedőnél lefoglalt olyan vagyonnak a bírói zár alól való feloldását, amelyet az egyetemleges adóstárs ellen vezethető végrehajtással mégis lefoglalhat. A kérdésnek ily értelemben való megoldását a m. kir. Kúriának a gyakorlata is támogatja, mert a m. kir. Kúria következetesen alkalmazta azt az elvet, mely szerint nem dönthető el az igényperben az a kérdés, hogy a követelés az igénylőt is terheli-e (1896. I. G. 364., 403. 1899. I. H. 13., 1906. I. G. 198., 1903. I. G. 210.), ellenben amidőn a végrehajtás oly adótartozás miatt vezettetett, amely az igénylőt is törvénynél fogva terheli, kimondotta, hogy az igénylő ily esetben igénykeresettel nem léphet föl (1894. május 26. 2.439. p. sz., 1905. I. G. 477.). A m. kir. Kúria gyakorlatának nyomán tehát oda kell következtetni, hogy nemcsak adótartozások eseteiben, amelyekre a törvény állapítja meg az egyetemleges kötelezettséget, hanem mindazokban az esetekben, amelyekben nem igényel eldöntést, hogy a végrehajtás alatt álló tartozás az igénylőt is terheli, vagyis ha ez bizonyítás nélkül megállapítható, akkor igénykeresettel sikeresen föllépni nem lehet és a végre­hajtatónak ez irányban emelt kifogása folytán az igénykeresetet el kell utasítani. Az ilyen eldöntést nem igénylő és bizonyítás nélkül megállapítást magukban foglaló esetek a jelen határozat rendelkező részének 1., 2. pontjaiban vannak felsorolva. Amikor azonban ezek az esetek nem forognak fenn, vagyis amikor az igénylő adóstársi viszonya bírói megállapításra szorul, akkor ez a kifogás az igénykeresettel szemben sikeresen nem emelhető, mert a bizonyítás és a jogorvoslati rendszer korlátozottságával ennek a kérdésnek eldöntése nem fér össze, az igénylőre nézve rendkívül sérelmes volna, ha ebbe az igényperbe szorosan nem tartozó kérdésben alkalmazást nyernének vele szemben azok a korlátozások, amelyeket a törvény az igényperre kötelezően előír. Az igénykeresettel egy tekintet alá eső Wiederspruchsklage, máskép Executions Intervention, vagy Exclndirungsklage tekintetében a német Zivilprocessordnung 771. §. rendelkezik s az ennek alapján kifejlődött német bírói gyakorlat szerint az igénykereset elutasítandó, ha végrehajtó közokiratban van megállapítva az, hogy az igénylő egyetemleges adóstársa a végrehajtás szenvedőnek. (Entscheidungen des R. G. 30. kötet 385. lap, 32. k. 293. 1. Juristische Wochenschrift 1905. évfolyam 89. oldal, Gruchet Beitrage XXXVI. k. 889. lap, Seiferts Archiv LIX. V. 167. sz.). Ezeken alapszik a jogegységi tanács határozata. Kelt a m. kir. Kúria 1. jogegységi tanácsának 1920. évi május hó 15.-én tar­tott ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria 1. jogegységi tanácsának 1920. évi május hó 20.-án tartott ülésében. 50

Next