Ikarus, 1963 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1963-01-03 / 1. szám

Új feladatok előtt... Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregysége az új év kezde­tével, már a budapesti üzem kollektívájával együtt kezd hozzá — második ötéves ter­vünk — harmadik évi fel­adatainak végrehajtásához. Ha számba vesszük a szé­kesfehérvári gyáregység (AMG) 1862. évi munkáját, el­ért gazdasági eredményeit, úgy megállapíthatjuk, hogy — az év közben bekövetke­zett többszöri tervváltoztatás ellenére is — szép eredmé­nyek születtek. A vállalat tel­jes termelési tervét 100,1 szá­zalékra, befejezett termelési tervét 101,5 százalékra tel­jesítette, s mintegy 41,5 szá­zalékkal termelt többet mint az előző esztendőben. A kongresszusi munkaver­seny sikere lehetővé tette, hogy dolgozóink ezt a több­letet 86,9 százalékban ter­melékenységgel biztosították, továbbá, hogy megnöveke­dett export­adatainkat 10, 6 százalékra túlteljesíthették. Az eredmények elérését nagy­ban elősegítették szocialista brigádjaink nagyszerű vál­lalásai, amelyek révén éves exportkötelezettségünk 83 százalékát 90 nappal határ­idő előtt teljesítettük, vala­mint azt, hogy a készlet nor­ma felettiséget év végére fel­számoltuk. Az önköltség csökkentése terén elért 0,2 százalék ja­vulás és a termelékenység 0,2 százalékos túlteljesítése is jelentős, ha figyelembe vesszük az évközbeni nagy mérvű profiltisztítást és a gyártmányösszetétel változást. Az eredmények ellenére azon­ban még sok a tennivalónk különösen a gazdaságosság, a műszaki előkészítés, a gyár­tás, az anyagmozgatás jó megszervezése terén. Az új évben — új — na­gyobb feladatok előtt állunk. Bár teljes termelési ter­vünk , 1983-ban mindössze 5 százalékkal, befejezett ter­melési tervünk 16 százalék­kal haladja meg az előző évit, exportkötelezettségünk azonban 120 százalékkal nő. Az új termékek mennyisége egész évi feladatunk 48,7 százalékát teszi ki. Az egyesített vállalatra az 1963-as évben az eddiginél még nagyobb feladatok há­rulnak. A tennivalók ismer­tek. Jó végrehajtásuk né­pünk életszínvonala további emelésének feltételeit szol­gálja. A­­jövőben tehát­ nö­velnünk kell a termelés irá­nyításáért közvetlenül fele­lős vezetők hatáskörét, ön­állóságát és felelősségét. Fon­tos feladatunk, hogy ösztö­nözzük dolgozóinkat a szo­cialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom fejlesztésében való részvé­telre. Karoljuk fel fokozot­tabban az újítási mozgal­mat és szívlel­jük meg min­den termelés fejlesztését cél­zó javaslatot. Lényegesen meg kell javí­tanunk az anyagi ösztönzés rendszerét, hogy az a műszaki fejlesztést, a gazdaságos ter­melést, termelőberendezé­seink jobb kihasználását se­gítse. Többet kell tennünk a termelés szervezése, a foko­zottabb anyagtakarékosság bevezetése terén is. A gazdasági bizottság ha­tározata alapján — központi feladatunk — az egyesített vállalat munkájának megszer­vezése, úgy, hogy az a ter­melékenység növelését, az önköltség csökkentését, a minőség javulását eredmé­nyezze. Az egyesítés egyike azoknak a rejtett tartalé­kainknak, amely jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül is lehetővé teszi a rendelke­zésre álló termelőerők haté­konyságának növelését. A székesfehérvári gyáregység dolgozói megértették az egyesítés jelentőségét — s akik már részt vesznek eb­ben a munkában — fel­ajánlásokkal is segítik si­keres végrehajtását. Igen sokrétű feladat áll te­hát az egyesített vállalat kollektívája előtt. Sok gond­dal, problémával kell meg­­küzdenünk, de úgy érzem, törekvéseinkben egyesít ben­nünket a közös cél: a ma­gyarországi autóbusz-gyártás távlati feladatainak megol­dása. Ha pártunk és kormányunk határozatainak szellemében kölcsönösen jól dolgozunk, jelentős eredményeket érhe­tünk el, mind a műszaki színvonal fejlődése, mind az új gyártási eljárások beveze­tése, állóeszközeinek jobb kihasználása terén. A felada­tok adva vannak, a jó vég­rehajtás rajtunk múlik. Az Általános Mechanika­ Gépgyár szocialista brigád­jainak és minden dolgozó­jának ezúton is köszönetet mondok azért az önzetlen odaadó munkáért, amellyel az 1962. évi feladataink ma­radéktalan teljesítését lehe­tővé tették. Üdvözlöm a gyáregység dolgozói nevében a buda­pesti gyár egész kollektívá­ját a két gyár egyesítése al­kalmából és kérem, hogy jó termelési eredményekkel se­gítsék népgazdaságunk erő­sítését. Az egyesített gyár minden dolgozójának jó egészséget, sikerekben gazdag új eszten­dőt kívánok. SZIRMAI JÓZSEF,­ÁMG igazgató VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL­ETEK­­ XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1983. JANUÁR 3. Új kísérlettel a tetőburkolatok minőségének javításáért Az autóbusz I. főosztályon sok gondot okoz a tetőleme­zek összeillesztése. Nagyrészt ettől függ, hogy kocsijaink te­teje beázik-e vagy sem, s az esős éghajlatú országokból mi­lyen híreket hallunk gyárt­mányainkról. Ezt a munkát úgy végzik, hogy a kész vázszerkezetre felhelyezik a mellső, hátsó, középső, valamint a hosszsa­rok tetőlemezeket. Az előre felhajlított peremeket egy­másba olvasztják, a kender­zsineg és a minimumos kitt szigetelés berakása után a tető­váz hossztartóján, kala­páccsal egymásba falcolják. A hossztartó vékony anyaga azonban az üté­sek hatására behajlik, így az egymásba illesztett le­mezek nem fekszenek fel kellőképpen, s a falc sem lesz elég szoros, mert az alátámasztás hiánya miatt a kalapács „húzása” nem elegendő. Az alátartáshoz ugyan rendelkezünk egy készülékkel, de ennek használata nehézkes és al­kalmazását a műhely — eléggé helytelenül — ép­pen emiatt legtöbbször el­hagyja. Ennek a műveletnek az egy­szerűsítésére és a minőség ja­vítására egy új eljárást dol­­­gozott ki a technológia és a­ műhely.­­ Az új módszer lényege az,­­ hogy a tetőburkolati ele­meket nem a kocsin, ha­nem egy szilárd készülék­ben tab­elják össze. Ily módon biztosítható az egymásba peremezés egye­nessége és szorossága. Az összeállított teljes tetőbur­kolatot helyezik aztán a vázra. Jelenleg ez az eljárás még csak kísérlet. A munkát átme­netileg készülék helyett egy asztalon végzik. Nehézséget azonban az összeszerelt tetőle­mez kézi erővel való felemelé­se okoz, ehhez megfelelő eme­lő berendezést kapnak. A technológia a szükséges készü­léket megrendelte, mely cse­rélhető mellső és hátsó részei­vel, változtatható szélességi méretével alkalmas lesz jelen­leg futó összes autóbuszaink tetőburkolatához. Az új eljárás még súlyosab­ban veti fel a vázak mérettar­tásának problémáját. A névleges mérettől való eltérés 5 mm-nél nem le­het nagyobb és ez a köve­telmény a vázasü­zemtől pontosabb munkát igényel. Remélhetően a kísérlet sike­rül, az erőfeszítések nem lesz­nek hiábavalók és az új mód­szer jelentősen javítani fogja a tetőburkolatok minőségét. .. az egyik eredményes, de nehézkes módszer . Mint jó családban, közös a célunk, gondunk, felelősségünk Székesfehérvári vezetők nyilatkoznak az egyesülésről Közös esztendőként indult az 1963-as év az Ikarus Ka­rosz­­széria- és Járműgyár, valamint az Általános Mechanikai Gép­gyár dolgozói részére. Január elsején egyesült a két gyár, melynek neve a nagyobb család után Ikarus lett. Az új, év kez­dete is már önmagában bizakodóvá teszi az embereket, meg inkább így van ez most, amikor nemcsak a naptárban, hanem a munkában is egy új év kezdődik ... — Mit vár az egyesüléstől? — kérdeztük meg néhány dol­gozótól a székesfehérvári gyáregységben. A főtechnológus, Szabó István főtechnológus őszintén bevallotta: először „vegyes” érzésekkel fogadta az egyesülés tervét, de később, az első tárgyalások, megbe­szélések után ugyancsak meg­változott a véleménye.­­ Az egyesülésben elsősor­ban annak lehetőségét látom, hogy a két vállalat között megkezdődik a munkameg­osztás. Nem lesz szükség arra, hogy Budapesten is, Fehérvá­ron is egyazon dologgal kap­csolatban kísérletezéseket folytassunk; a jó eredménye­ket kölcsönösen meghono­sítjuk mindkét gyártelepen. Nekünk például nincs ve­gyészmérnökünk, ez a galva­nizálás területén sok problé­mát jelentett egész addig, amíg az első közös beszélge­tésen megállapodtunk az Ika­russzal. Budapesten a mi viszo­nyainkra is megfelelő gal­vanizálási technológiát dolgoznak ki és a helyszí­nen is segítséget nyújta­nak. Emellett a szer­számgyártásban is meg­oszthatjuk a munkát, a nagyobb szerszámokat a pesti gyárban készítenék, a kisebbeket nálunk. A továbbiakban Szabó elv­­társ arról beszélt, miként csökkenthető mindkét válla­latnak az önköltsége. — Gazdaságosabbá teszi a termelésünket az is, hogy gyártmányainknál olyan ele­meket honosítsunk meg, me­lyek a pesti gyárban már fél­szer­számozottak, itt nekünk nem kell újakat készíteni. Jelentékeny megtakarí­tást eredményez a jövő­ben annak bevezetése is, hogy az azonos alkatré­szekét­­, melyeket mind- a két gyártelep használ —,­­ egy helyen, nagyobb da­ s rabszámban gyártjuk. ? Az egyesítés megkönnyíti,­­ hogy az anyagnorma készítést,­­ összesítést gépi úton, Buda- J­pesten végzik.­­ Szabó elvtárs megemlítette,­­­­ hogy növelni fogja a fehérvá­­­­­­ri technológusok ismeretét a ^ tervezett egyhónapos techno-­­ lógusi csere. ? — Az egyesítéstől azt vá- \ rom, — mondotta mintegy 5 | összegezésképpen a főtechno-^ (Folytatás a 2. oldalon.) £ EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT! Évről évre az új esztendő beköszöntével számadást adunk az eltelt év munkájáról, eredményeinkről, sikereink­ről — és ha van, ezek ellenkezőjéről —, balsikereinkről, ne­hézségeinkről. Ezzel egyidejűleg jövőnkre tekintünk és meg­határozzuk az új esztendő feladatait. Az 1982-es év tovább segítette üzemünket a fejlődésben. Autóbuszgyártásunk 214 darabbal haladja meg az előző évi termelést. Vállalatunk teljes termelése pedig 9 százalékkal magasabb az 1961. évinél. További és ebből következő ered­ményünk, hogy — mivel létszámunk nem változott —, a ter­melékenységünk 1932-ben jelentős mértékben emelkedett. A termelés növekedését így teljes egészében a termelékenység emelésével tudtuk biztosítani. Üzemünk kollektívájának eredményes összmunkáját azonban nemcsak a termelő, hanem egyéb sikeres gazdasági tevékenység is igazolja. Itt elsősorban azt említjük meg, hogy termelési költségszintünk az 1981. évivel szemben a tervezett 2,6 százalék helyett, legalább 2,9 százalékkal lesz alacsonyabb. Ma már szinte valamennyien tudjuk, hogy a műszaki fejlesztés vonalán fentiekkel szemben nem értük el a várt eredményt. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy fon­tosságát még ma sem érti meg mindenki, ezért nem tudta vállalatunk valamennyi dolgozója e kérdés segítését saját számára mindennapos feladattá tenni, így aztán az e térén bekövetkezett lemaradásra vezethetők vissza a gyártmá­nyainkkal szemben emelt minőségi kifogások is. Fentiek szinte önmaguk jelzik az 1963. év feladatait. Az új esztendőben mérföldes léptekkel kell előre haladnunk a minőség megjavításával a világszínvonal elérésének útján. Ugyanakkor a termelés emelése tekintetében­ feladataink is­mét növekedtek: 1983-ban 200 darab autóbrusszal kell többet termelnünk, amellyel a tervek szerint teljes termelésünk 2 százalékkal emelkedik. Munkamennyiségben a növekedés 16 százalék, ami azt jelenti, hogy tovább emelkedik válla­latunknál a termelékenység és a többtermelésnek ismét je­lentős­­ hányadát kell a termelékenység emeléséből fedez­nünk. Termelési költségszintünket 1933-ban az 1982. év je­lentős eredményei után további 2 százalékkal kell csökken­­tenünk. E feladatok jelentőségét aláhúzza az a körülmény, hogy vállallsu­nk, az új esztendő első napján a székesf­ehstván Általános Mechanikai Gépgyárral egyesül. Üzemünk vala­mennyi dolgozója tudja, hogy az egyesítés a magyar autóipar fejlesztésének ügyét szolgálja, s mintegy előkészítő intézke­dés arra, hogy megteremtsük a magyar autóbuszgyártás távlati műszaki, anyagi bázisát. Ezzel kapcsolatban az Ikarus-gyár valamennyi dolgozója nevében üdvözlöm székesfehérvári gyáregységünk vala­mennyi dolgozóját és az új esztendő alkalmából az egye­sült vállalat minden dolgozójának pártbizottságunk, szak­szervezeti bizottságunk, vállalatvezetőségünk nevében ered­ményekben, munkasi­kerekben gazdag új esztendőt kívánok. Reméljük, hogy már az egyesülés első esztendeje meg fogja hozni a kölcsönös elvtársi segítés útján a jó együttműködés várható legjobb eredményeit. Ezt nagy mértékben szolgál­hatja a kölcsönös megbecsülés, közös munkánk kellő érté­kelése. Az óesztendő végével nem mulaszthatom el, hogy párt­bizottságunk, szakszervezeti bizottságunk és vállalatvezető­ségünk nevében ezúton is kifejezzem elismerésemet és kö­­szönetemet vállalatunk valamennyi dolgozójának fáradozá­saikért, a termelés terén elért eredményeikért, azért, hogy a maguk erejével 1962-ben igyekeztek a mi frontunkon is a szocializmus épületét építeni. Ha vállalatunk valamennyi dolgozója ezt a lelkes épí­teni akarást 1963-ban fokozni tudja és fogja, biztosítva lá­tom megnövekedett feladataink teljesítését. Ehhez ismételten minden dolgozónknak teljes sikert kívánok. Boldog új esztendőt! Hirth Ferenc igazgató Újítóink csaknem 3 milliót takarítottak meg népgazdaságunkn­ak Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében az újító moz­galom 1962-ben szépen fejlő­dött. Erről tanúskodnak a kö­vetkező számok: A múlt évben több mint 360 újítást nyújtottak be a dolgozók. Az elfogadott javaslatok száma 170. Be­vezetve 132 újítás. Eluta­sításra jutott 156 javaslat. Az utókalkulált javaslatok gazdasági eredménye csak­nem 3 millió forint. Ez a gazdasági eredmény, meg­takarítás kétszeresen fe­lülmúlja az eddigi évek közül a legeredményesebb esztendőt is. Ez a szép eredmény nem­csak dolgozóink aktivitásának, a technika korszerűsítésére irányuló törekvéseinek kö­szönhető, hanem a vállalat ve­zetőségének erkölcsi és politi­kai támogatásának is. Újítási mozgalmunk fellendítését eredményezte a júliusban megrendezett — pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére indí­tott — újítási hónap, amikor dolgozóink 75 újítást adtak be. Gyáregységünk tavaly két alkalommal vett részt újítási kiállításon. A Székesfehérvá­rott megrendezett szakszerve­zeti megyei újítási kiállításon jó szereplésünk elismerése­ként oklevelet kaptunk. A KGM Iparigazgatósága által Budapesten megrendezett technológiai fejlesztési és újí­tási kiállításon ugyancsak el­ismerést kapott kiállítási anyagunk, különösen nagy ér­deklődés kísérte a kiállított és sikeresen bemutatott COg védőgázas félautomata hegesz­tő célgépet. Az eredmények mellett szól­ni kell a nehézségekről, hi­bákról is. Az egyik nehézség: a véleményezésre, a ra­jz vagy anyagnorma változásra kiadott újítási javaslatok csak több­szöri felszólításra kerülnek vissza az újítási irodára. Hiá­nyosság mutatkozik az újítási feladatterv összeállításában is. A műszaki vezetők nem tárják fel elég világosan a termelést hátráltató ne­hézségeket, nem élnek a lehetőséggel, hogy az irá­nyításuk alatt levő üzem­részben felmerülő problé­mákat az újítási feladat­­terven keresztül az újítók bevonásával megoldják. Újítómozgalmunk eredmé­nyesen fejlődött 1962-ben és bizonyos — a hibák kijavítá­sával, a gyorsabb ügyintézés­sel —, még nagyobb eredmé­­­­nyek születnek az új eszten­dőben. Ladányi Ferenc újítási előadó

Next