Ikarus, 1965 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1965-01-06 / 1. szám

2 Felmondás, elbocsátás • Mikor folyamatos a munkaviszony ? • Ki kaphat munkaruhát, üdülési beutalót? A Munka Törvénykönyve a­ rendelkezés©­ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1965. január 1-i hatállyal az ér­vényben­ levő Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit megváltoz­atta. Ennek során módosultak a felmondásra, az áthelyezésre, a fo­lyamatos munkaviszonyra, a fegyelmi büntetésekre és ezek következ­ményeire, a kártérítésre, valamint a munkaügyi viták lefolytatására vonatkozó szabályok. A kiadott rendelkezések elsődleges célja, hogy az eddiginél több kedvezményben részesüljenek azok, akik munkahe­lyüket huzamosabb időn keresztül nem változtatják, viszont több hát­rány érje azokat, akik a szűkös munkaerő-helyzet kihasználásával munkahelyüket többször cserélgetik. Tekintettel arra, hogy az új ren­delkezések a dolgozók széles körét érintik és így közérdeklődésre tart­hatnak számot, a Munka Törvénykönyve új rendelkezéseinek főbb ré­szeit folytatólagosan, egymást követő lapszámainkban közölni kí­vánjuk. Babák Géza régen tanulta a szíjgyártó mesterséget. A szakmá­ban eltöltött 44 év igazi mesterré tette a fehérvári kornitos­­műhely idős dolgozóját. Nagy hozzáértéssel végzi munkáját és gazdag szaktudását önzetlenül megosztja másokkal. Képünkön: Babák bácsi bőrt szab. Ez alkalommal a munkavi­szony felmondására és a folya­matos munkaviszonyra vonat­kozó főbb rendelkezéseket foglaljuk össze. A vállalat a határozatlan időre szóló munkaviszonyt fel­mondással megszüntetheti, ha a) a vállalat megszűnik, b) a vállalat, vagy a terme­lés átszervezése indokolja, c) a vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg szükségessé te­szi, d) a dolgozó munkakörének ellátására alkalmatlan, e) a dolgozó öregségi teljes­vagy résznyugdíjra igény jogo­sultságot szerzett. A vállalat a fentieken kí­vül a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése mel­lett, az előbb felsorolt okok hiányában is felmondhat an­nak a dolgozónak, indokolási kötelezettség nélkül, akinek folyamatos munkaviszonya 1 évnél rövidebb. Új rendelkezés, hogy átszer­vezés vagy létszámfelesleg cí­mén is csak különösen indo­kolt esetben lehet felmondás­sal megszüntetni annak a dolgozónak a munkaviszonyát, aki a vállalatnál főár több mint 15 éve­ megszakítás nél­kül munkaviszonyban áll, vagy ez idő alatt munkahely-válto­zásai áthelyezéssel történtek és nem áll fagyfelzutt­v büntetés hatálya alatt. Ha a vállalatnál van olyan munkakör, amely­nek ellátására az ilyen dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt ve­le szemben mindaddig nem le­het megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt a munkakört elvállalja. Átszervezés vagy létszámfe­lesleg címén egyáltalában nem lehet a dolgozó munkaviszo­nyát felmondással megszüntet­ni, ha a dolgozó üzemi balese­tet szenvedett, az üzemi bal­eset bekövetkeztétől, ha pedig a dolgozó emiatt keresőképte­lenné válik, az azt követő első munk­ába állásától számított 2 éven belül. Ilyen esetben 2 éven túl, illetve más okból történő felmondáshoz a szak­­szervezeti bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. A dolgozó a határozatlan időre szóló munkaviszonyt bármely napra szóló, de legalább 15 nappal ko­rábban közölt felmondás­sal megszüntetheti. A dolgozó felmondása esetén a vállalattal megállapodhat­ ab­ban is, hogy a munkaviszony a felmondás közlését követően nyomban, vagy csak a 15 nap eltelte után szűnik meg. A dolgozó részéről eszközölt fel­mondás a folyamatos munka­­viszonyt, bizonyos kivételektől eltekintve általában megszün­teti. Újból szabályozták a Mun­ka Törvénykönyvében a folyamatos munkaviszonyt, a vállalatnál megszakítás nél­kül munkaviszonyban töltött időnek számít az előzően mun­kaviszonyban töltött idő is, ha a dolgozó a munkaviszony megszűnése után 30 napon be­lül új­ munkaviszonyba lépett Megszakad a munkaviszony folyamatossága, ha a munka­­viszony fegyelmi úton történt elbocsátással, a dolgozó fel­mondás nélküli kilépésével, vagy a dolgozó felmondásával szűnt meg. A dolgozó felmon­dása csak­ akkor nem szünteti meg a munkaviszony folya­matosságát, ha a) nem fegyelmi úton he­lyezték más helységbe és az Új munkahelyén 6 hónap alatt lakást nem kapott, b) házasságot kötött vagy házastársát más helységbe he­lyezték és lakóhelyére kíván költözni, c) terhes lett, illetőleg szült, feltéve, hogy a felmondás jo­gát legkésőbb gyermeke har­madik életéve betöltéséig gya­korolja, d) társadalombiztosítási sza­bályok szerint öregségi vagy rokkantsági teljes, illetőleg résznyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt, e) középfokú, illetőleg fel­sőfokú tanintézet nappali ta­­­­gozatára vették fel, f) a vállalat a társadalmi­­ tanulmányi szerződésből ered­­­dő kötelezettségét megszegte. Ha a dolgozó folyamatos­­ munkaviszonya a 2 évet el­éri, kérelmére minden koráb-­­ban figyelem­be nem vett,­­ munkaviszonyban töltött ide-­í jét be kell számítani. Csak 3­­ évi folyamatos munkaviszony alapján kérheti a dolgozó a korábban figyelembe nem­­ vett, munkaviszonyban töltött | idő beszámítását, ha előző | munkaviszonyát felmondás | nélkül szüntette meg, vagy | munkaviszonyát 1 éven belül | kétszer vagy többször,­ illető­leg ilyen évet követő évben | akár csak egyszer is fel­mor-­­ dással szüntette meg vagy ■ munkaviszonya fegyelmi elbo-­­ csátással szűnt meg. Amíg | azonban a dolgozó fegyelmi büntetése hatálya alatt áll, | ilyen beszámításnak helye | nincs. Ha a dolgozó munkaviszo- | nyán/hk folyamatosságát mer/- | szakító módon mondott fel, újbóli munkába lépése esetén­­ az első 6 hónapban nem álla- | vítható meg részére magasabb­­ összegű személyi­­ alapbér,­­ mint amelyben előző munka- s viszonya megszűnésekor ré-­­ szesü­lt. Ha pedig a munkavi-­­­szonyt a dolgozó 1 éven be-­­­lül kétszer vagy többször, 11­ i­letőleg ilyen évet követő év­ben csak egyszer is felmon­dással szüntette meg, személyi alapbére 1 évig nem lehet magasabb, miint előző munka­helyén volt. Ú­j rendelkezések jelentek­­ meg a munkámba-ellátásra­­­­s az üdültetésben való rész- t­­­vételre vonatkozóan is. A dől­ i­­ gőzök a folyamatos munka-­­ viszony hatodik hónapjának eltelte után szereznek jogo­sultságot munkaruha juttatá­sára és 1 év eltelte után vál­lalati üdülésben való részvé­telre. Az a dolgozó, aki az előző munkaviszonyát 1 éven belül kétszer vagy többször, továbbá ilyen évet követő év-­­­ben akár csak egyszer is fel-­­­mondással szüntette meg mun­kaviszonyát, munkaruhára va­­­­ló jogosultságot 1 évi, üdültet­­­tésben való jogosultságot pe­­­­dig csak 2 évi folyamatos­­ munkaviszony után szerez. (Folytatjuk.) A hatalmas szállítókocsi a fülkeüzem gyártmányait viszi a Csepel Autógyárba. Az 1964-es évben ez volt az utolsó szál­lítmány. I "­M­M IKARUS A SZOT FELHÍVÁSA AZ 1965. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRE Az új évben elsőrendű feladat a gazdasági munka hatékonyságának növelése A Szakszervezeteik Országos Tanácsa december 30-án ülést tartott. Az ülés napirendjén az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szak­­szervezeti feladatok szerepel­tek. • A tanácsülés egyöntetűen megállapította, hogy a szak­­szervezetek legfontosabb fel­adata az 1935. évi népgazda­sági terv céljainak megvalósí­­tását segíteni, támogatni. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívást bo­csátott ki a dolgozókhoz: indítsanak széles körű munkaversenyt a felsza­badulás 20. évfordulójá­nak tiszteletére. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját úgy ünnepel­hetjük a legméltóbban — ol­­­vas­hatjuk a felhívásban —,­­ ha népgazdaságunk 1965. évi­­ tervének céljait és ezzel egész­­ második ötéves tervünk­ nagy­­ feladatait sikeresen valóra váltjuk. 1985-ben csak olyan ter­mékeket állítsunk elő, amelyek ténylegesen szük­ségesek és felhasználha­tók. Különleges fontossá­got kell tulajdonítani az exportfeladatok határidőre történő, kifogástalan tel­jesítésének és túlteljesíté­sének. Magasfokú fegyelmet és a legszigorúbb takarékosságot­­ érvényesítsük a vállalatoknál,­­ minden gazdálkodó szervnél, s ki-ki a maga portáján. A­­ termelés növelésének döntő­­ és tartós eszköze a munka­­ termelékenységének emelése­­ legyen. Fokozottabban éljenek le­­­­hetőségeikkel az üzemek, a­­ gazdaságok, az intézmények,­­ a vezető szervek. Javítsák a munka- és üzemszervezési tevékeny­séget. Keressék a tervsze­rűbb munkavégzés, az egyenletesebb termelés, a takarékosabb eszközfel­használás különféle mó­dozatait.­­ Csökkentsék a túlórákat, az­­ állásidőket. | Minden dolgozó érezze kö­telességének a munka minő­ségének javítását. A szocialis- s ta brigádok, az újítók és a kiváló dolgozók mutassanak példát üzemükben a minőség javításában, az önköltség csökkentésében és az anyag­takarékossá­gban. Az 1985-ös év gazdasági feladatainak megoldásá­hoz minden dolgozó, min­­­­den gazdasági és társa­dalmi vezető együttes erő­feszítése szükséges.­­ Csakis így biztosíthatjuk nép­gazdaságunk további fejlődé­sét. A tennivalók sikeres vég­rehajtásával teremthetünk­­ kellő alapot a lakosság élet­­- és munkakörülményeiben el­­­­ért eredményeink további ja­­­­vításához. * A felhívás második része­­ a szakszervezeti vezető szer-­­­vek felelősségét hangsúlyoz-­­­za. El kell érni, hogy a terv egészéből minden dolgozó megismerje saját feladatát. A szakszervezeti tisztségvise­lők minden munkahelyen­ be­széljék meg az­­országos és a helyi feladatokat. Igényeljék a dolgozók véleményét, kez­deményezéseit. Szükség van a termelési tanácskozások szerepének növelésére. Fokozn­i kell hatékonyságukat, hogy eredményesebb fórumai legyenek az üzemi demok­ráciának. A szakszervezeti s­zervek a vezetés minden szintjén lép­jenek fel a gazdálkodás laza­ságai ellen. Népgazdasági ká­rokat okozó, selejtes munka láttán ne tűrjék az elnézést. Neveljék arra a dolgozókat, hogy munkakörében minden­ki a legtöbbet, a legjobbat nyújtsa. Mindenütt szorgalmazzák és ellenőrizzék a technoló­giai, minőségi és munkás­védelmi előírások megtar­tását. A leghatározottabban lép­jenek fel a munkafegyelmet lazító, a munkaerkölcsöt bom­lasztó mindenfajta káros szemlélettel és tevékenység­gel szemben. Teljes súlyukkal támogassák azokat a gazdasá­gi vezetőket, akik a népgaz­daság érdekeiben határozott intézkedéseket tesznek a terv­, az állami és a munkase­re­­lem megszilárdítására. Bizto­sítsák a jól dolgozó munká­sok, értelmiségiek, műszaki­gazdasági dolgozók és veze­tők erkölcsi és anyagi megbe­csülését. * A felhívás befejező sorai­ból: A Szakszervezetek Országos Tanácsa felszabadulásunk kö­zelgő h­uszadik évfordulója alkalmából ünnepélyesen fel­hívja a szervezett munkáso­kat, minden dolgozót, hogy az 1965. évi terv feladatainak teljesítésére a mind nagyobb lendülettel kibontakozó fel­szabadulási versenyben köves­sék a kezdeményezők példá­ját, s az eddiginél még jobb munkával ünnepeljük felsza­badulásunk huszadik évfor­dulóját. ÍGY KÉSZÜLT EL AZ UTOLSÓ NYO Fehérvár, 1964. december 28. Mindenki a fedélzeten! — így lehet tömören jellemezni az elén­k táruló képet a ka­rácsony utáni első munkanap délelőttjén a végszerelde­­üzemben. Három vonalban so­rakoznak a fehér színű jár­művek a hangár szerelőterén, és a munkások szinte meg­szállták őket, teljes ütemben végzik­­a szerelési munkákat mind a nyolc kocsin. Szabady László, a gyáregy­ség termelési főnöke éppen a helyszínen tájékozódik a munkákról Szabó Géza üzem­vezetőtől és Nagy Lajos mű­vezetőtől. — Nehéz napok — jegyzi meg az üzemvezető. — Sze­retnék túl lenni rajtuk ... A belső nyugtalanság, izga­tottság érthető, hiszen a tét valóban nagy­: itt, s e napokban dől el a székesfehérvári gyáregység 1964. évi tervének teljesítése! A nyolc, egyenként 6500 li­teres nagy tejszállító az év utolsó, készáruban szereplő terméke, s ha sikerül decem­ber 31-ig kibocsátani mind a nyolc kocsit, akkor a gyáregy­ség teljesítette évi tervét, ez­zel együtt exportfeladatát is. Mert a kocsikat exportra kell előállítani, Csehszlovákia ré­szére, ugyanakkor új gyárt­mány első szériájáról van szó. A finis ezért különösen mozgalmas órákat, napokat jelent az üzemben. — Lényeges hiány alkatré­szekből már nincs — mondja Nagy Lajos művezető —de egyes tartozékok még hiá­nyoznak. Például nincs még 50-as gumi átkötő, hiányzik a kormányokra a díszzárósapkra, néhány kisebb alkatrész még nem érkezett meg a forgácso­lóból. A készáruhoz persze mindenre szükség van. — Mire lehet mégis számí­tani? — kérdezzük. A termelési főnök az üzem­vezetőre néz, az pedig össze­vonja szemöldökét, de a mű­vezető válaszol: — Ha minden jól alakul, ma este tíz órára meglesz az első három kocsi. S sorra jön a többi... Az első kocsi már befejezés előtt áll, éppen a vezetőfülke szerelvényeit, meg az elektro­mos bekötéseket szerelik raj­ta. Vagy hatan is dolgoznak itt. Sallai László és Csontos József a kürtöt szerelik, Há­­den István és Szalay Mihály és mások egyéb munkáikat vé­geznek ... A második kocsin nyolcan végzik a tejcsapok, a szivattyúk szerelését... És végig a soron, valamennyi ko­csin dolgoznak a szerelők; gyorsan, de határozottan vég­zi mindenki a maga munká­ját, és ha­ valahol probléma van, már ott terem egy-egy csoportvezető vagy művezető, intézkednek, személyesen mennek valami hiányzó alkat­részért. A munka nem állhat egy percre sem, érezni a le­vegőben: kész kell lennie ha­táridőre mind a nyolc nagy tejszállítónak.­­ Ott tartózkodásunk alatt terjed a hír az üzemben: itt vannak már a pestiek, öltöznek a munkásruhába, jön a segítség! A művezetői iro­dára sietünk, ahol már átöl­tözve találjuk az imént érke­zett hét szerelőt a budapesti gyárból. Rövid ismerkedés, majd kérésünkre Miller Ist­ván csoportvezető elmondta, hogy annak idején Budapes­ten ők szerelték a tejeskocsi­kat, van rutin, tapasztalat és segíteni jöttek a fehérváriak­nak ... Néhány perces tanács­kozás Nagy Lajos művezető­vel, és a szakemberekből álló pesti munkabrigád már végzi is a munkát a kocsikon ... — Örülünk a segítségnek, közös erővel biztosan elké­szülnek az év végéig a kocsik — mondja búcsúzáskor egy kicsit megkönnyebbülve és bizakodóan Szabó Géza üzem­vezető. Heresznyei Tibor 1965. JANUÁR 6. A szakszervezeti bizottság beszámolt évi A szakszervezeti bizottság szeptember 18-án ülést tar­tott, amelyen Hirth Ferenc igazgató tájékoztatta a szakszer­vezeti bizottsági tagjait az 1984-es tervteljesítésről, majd pe­dig Molnár Lajos szb-titkár beszámolt az éves munkáról és értékelte azt. A beszámoló foglalkozott az első és a második félévi munkaterv teljesítésével, és felsorolta az elvégzett teen­dőket. A legfontosabb feladat a vállalati és a rekonstrukciós terv teljesítésének segítése volt, mégpedig elsősorban felvilá­gosító munkával. Sóikat fog­lalkoztak a munkaverseny irán­yításával. Szocialista szer­ződést kötöttek a műszaki brigádok a FAÜ-vel és az Or­szágos Gumiipari Vállalattal. Megalakították a brigádtaná­csokat, létrehozták a szocia­lista brigád­klubot. Sok gondot okozott a mű­velődési ház vezetőjének a megválasztása (aki azonban az év végére már le is mon­dott), a gépkocsivezetők bun­­daü­gye, a normakarban­tartás, a szakszervezeti bizottság ad­minisztrációs munkája és az éves bérszerződés elkészítése. Részt vettek az új premi­zálási rendszer kialakításá­ban. Nehéz volt a tüzelőutal­ványok elosztása, mert egy­­harmadrésszel csökkentették a vállalatnak kiadott utalvá­nyok számát. A hűségjutalom kifizetésére új megoldást dolgoztak ki, irányították a társasház-építé­­si akciót, amely 30 dolgozó­nak biztosított lakást. Foglal­koztak az üdültetéssel. A szakszervezeti oktatásban ez évben gyenge eredménye­ket értek el. A fizikai dolgo­zók érdekében letiltották az egészségre ártalmas (ájuláso­­­­kat is okozó) nitrohigító be­hozatalát. A védőkesztyűk beszerzésére sikerült szerez­­­­niük külön keretösszeget. A családi­ház-építők számára bontási akciót szerveztek, hogy megkönnyítsék az épí­tőanyaghoz való hozzájutást. Az elvégzett munka ismer­tetése után Molnár Lajos a közelgő szakszervezeti válasz­tásokról beszélt, foglalkozott az eddig végzett előkészítő munkával, a jelölő bizottságok megvá­lasztásával. Megállapította: ahol a gazdasági vezetés jó, ott aktívabb a tagság és jól foglalkoznak a választás elő­készítésével is. A hozzászólók közül Balla Sándor arról beszélt, hogy nem foglalkoztak eleget az alapszervezetek termelési fe­lelőseivel. Sokan beszéltek az alapszervezeteket patronálók munkájáról. Bartha József arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapszervezetek gaz­dasági felelősei csak a bélyeg­­elszámolást végzik, egyébként nem foglalkoznak a bizalmi­­akkal

Next