Ikarus, 1965 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1965-01-06 / 1. szám
2 Felmondás, elbocsátás • Mikor folyamatos a munkaviszony ? • Ki kaphat munkaruhát, üdülési beutalót? A Munka Törvénykönyve a rendelkezés© A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1965. január 1-i hatállyal az érvényben levő Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit megváltozatta. Ennek során módosultak a felmondásra, az áthelyezésre, a folyamatos munkaviszonyra, a fegyelmi büntetésekre és ezek következményeire, a kártérítésre, valamint a munkaügyi viták lefolytatására vonatkozó szabályok. A kiadott rendelkezések elsődleges célja, hogy az eddiginél több kedvezményben részesüljenek azok, akik munkahelyüket huzamosabb időn keresztül nem változtatják, viszont több hátrány érje azokat, akik a szűkös munkaerő-helyzet kihasználásával munkahelyüket többször cserélgetik. Tekintettel arra, hogy az új rendelkezések a dolgozók széles körét érintik és így közérdeklődésre tarthatnak számot, a Munka Törvénykönyve új rendelkezéseinek főbb részeit folytatólagosan, egymást követő lapszámainkban közölni kívánjuk. Babák Géza régen tanulta a szíjgyártó mesterséget. A szakmában eltöltött 44 év igazi mesterré tette a fehérvári kornitosműhely idős dolgozóját. Nagy hozzáértéssel végzi munkáját és gazdag szaktudását önzetlenül megosztja másokkal. Képünkön: Babák bácsi bőrt szab. Ez alkalommal a munkaviszony felmondására és a folyamatos munkaviszonyra vonatkozó főbb rendelkezéseket foglaljuk össze. A vállalat a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti, ha a) a vállalat megszűnik, b) a vállalat, vagy a termelés átszervezése indokolja, c) a vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg szükségessé teszi, d) a dolgozó munkakörének ellátására alkalmatlan, e) a dolgozó öregségi teljesvagy résznyugdíjra igény jogosultságot szerzett. A vállalat a fentieken kívül a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése mellett, az előbb felsorolt okok hiányában is felmondhat annak a dolgozónak, indokolási kötelezettség nélkül, akinek folyamatos munkaviszonya 1 évnél rövidebb. Új rendelkezés, hogy átszervezés vagy létszámfelesleg címén is csak különösen indokolt esetben lehet felmondással megszüntetni annak a dolgozónak a munkaviszonyát, aki a vállalatnál főár több mint 15 éve megszakítás nélkül munkaviszonyban áll, vagy ez idő alatt munkahely-változásai áthelyezéssel történtek és nem áll fagyfelzuttv büntetés hatálya alatt. Ha a vállalatnál van olyan munkakör, amelynek ellátására az ilyen dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt vele szemben mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt a munkakört elvállalja. Átszervezés vagy létszámfelesleg címén egyáltalában nem lehet a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntetni, ha a dolgozó üzemi balesetet szenvedett, az üzemi baleset bekövetkeztétől, ha pedig a dolgozó emiatt keresőképtelenné válik, az azt követő első munkába állásától számított 2 éven belül. Ilyen esetben 2 éven túl, illetve más okból történő felmondáshoz a szakszervezeti bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. A dolgozó a határozatlan időre szóló munkaviszonyt bármely napra szóló, de legalább 15 nappal korábban közölt felmondással megszüntetheti. A dolgozó felmondása esetén a vállalattal megállapodhat abban is, hogy a munkaviszony a felmondás közlését követően nyomban, vagy csak a 15 nap eltelte után szűnik meg. A dolgozó részéről eszközölt felmondás a folyamatos munkaviszonyt, bizonyos kivételektől eltekintve általában megszünteti. Újból szabályozták a Munka Törvénykönyvében a folyamatos munkaviszonyt, a vállalatnál megszakítás nélkül munkaviszonyban töltött időnek számít az előzően munkaviszonyban töltött idő is, ha a dolgozó a munkaviszony megszűnése után 30 napon belül új munkaviszonyba lépett Megszakad a munkaviszony folyamatossága, ha a munkaviszony fegyelmi úton történt elbocsátással, a dolgozó felmondás nélküli kilépésével, vagy a dolgozó felmondásával szűnt meg. A dolgozó felmondása csak akkor nem szünteti meg a munkaviszony folyamatosságát, ha a) nem fegyelmi úton helyezték más helységbe és az Új munkahelyén 6 hónap alatt lakást nem kapott, b) házasságot kötött vagy házastársát más helységbe helyezték és lakóhelyére kíván költözni, c) terhes lett, illetőleg szült, feltéve, hogy a felmondás jogát legkésőbb gyermeke harmadik életéve betöltéséig gyakorolja, d) társadalombiztosítási szabályok szerint öregségi vagy rokkantsági teljes, illetőleg résznyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt, e) középfokú, illetőleg felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel, f) a vállalat a társadalmi tanulmányi szerződésből ereddő kötelezettségét megszegte. Ha a dolgozó folyamatos munkaviszonya a 2 évet eléri, kérelmére minden koráb-ban figyelembe nem vett, munkaviszonyban töltött ide-í jét be kell számítani. Csak 3 évi folyamatos munkaviszony alapján kérheti a dolgozó a korábban figyelembe nem vett, munkaviszonyban töltött | idő beszámítását, ha előző | munkaviszonyát felmondás | nélkül szüntette meg, vagy | munkaviszonyát 1 éven belül | kétszer vagy többször, illetőleg ilyen évet követő évben | akár csak egyszer is felmor- dással szüntette meg vagy ■ munkaviszonya fegyelmi elbo- csátással szűnt meg. Amíg | azonban a dolgozó fegyelmi büntetése hatálya alatt áll, | ilyen beszámításnak helye | nincs. Ha a dolgozó munkaviszo- | nyán/hk folyamatosságát mer/- | szakító módon mondott fel, újbóli munkába lépése esetén az első 6 hónapban nem álla- | vítható meg részére magasabb összegű személyi alapbér, mint amelyben előző munka- s viszonya megszűnésekor ré- szesült. Ha pedig a munkavi-szonyt a dolgozó 1 éven be-lül kétszer vagy többször, 11 iletőleg ilyen évet követő évben csak egyszer is felmondással szüntette meg, személyi alapbére 1 évig nem lehet magasabb, miint előző munkahelyén volt. Új rendelkezések jelentek meg a munkámba-ellátásras az üdültetésben való rész- tvételre vonatkozóan is. A dől i gőzök a folyamatos munka- viszony hatodik hónapjának eltelte után szereznek jogosultságot munkaruha juttatására és 1 év eltelte után vállalati üdülésben való részvételre. Az a dolgozó, aki az előző munkaviszonyát 1 éven belül kétszer vagy többször, továbbá ilyen évet követő év-ben akár csak egyszer is fel-mondással szüntette meg munkaviszonyát, munkaruhára való jogosultságot 1 évi, üdültettésben való jogosultságot pedig csak 2 évi folyamatos munkaviszony után szerez. (Folytatjuk.) A hatalmas szállítókocsi a fülkeüzem gyártmányait viszi a Csepel Autógyárba. Az 1964-es évben ez volt az utolsó szállítmány. I "MM IKARUS A SZOT FELHÍVÁSA AZ 1965. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRE Az új évben elsőrendű feladat a gazdasági munka hatékonyságának növelése A Szakszervezeteik Országos Tanácsa december 30-án ülést tartott. Az ülés napirendjén az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok szerepeltek. • A tanácsülés egyöntetűen megállapította, hogy a szakszervezetek legfontosabb feladata az 1935. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását segíteni, támogatni. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívást bocsátott ki a dolgozókhoz: indítsanak széles körű munkaversenyt a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját úgy ünnepelhetjük a legméltóbban — olvashatjuk a felhívásban —, ha népgazdaságunk 1965. évi tervének céljait és ezzel egész második ötéves tervünk nagy feladatait sikeresen valóra váltjuk. 1985-ben csak olyan termékeket állítsunk elő, amelyek ténylegesen szükségesek és felhasználhatók. Különleges fontosságot kell tulajdonítani az exportfeladatok határidőre történő, kifogástalan teljesítésének és túlteljesítésének. Magasfokú fegyelmet és a legszigorúbb takarékosságot érvényesítsük a vállalatoknál, minden gazdálkodó szervnél, s ki-ki a maga portáján. A termelés növelésének döntő és tartós eszköze a munka termelékenységének emelése legyen. Fokozottabban éljenek lehetőségeikkel az üzemek, a gazdaságok, az intézmények, a vezető szervek. Javítsák a munka- és üzemszervezési tevékenységet. Keressék a tervszerűbb munkavégzés, az egyenletesebb termelés, a takarékosabb eszközfelhasználás különféle módozatait. Csökkentsék a túlórákat, az állásidőket. | Minden dolgozó érezze kötelességének a munka minőségének javítását. A szocialis- s ta brigádok, az újítók és a kiváló dolgozók mutassanak példát üzemükben a minőség javításában, az önköltség csökkentésében és az anyagtakarékosságban. Az 1985-ös év gazdasági feladatainak megoldásához minden dolgozó, minden gazdasági és társadalmi vezető együttes erőfeszítése szükséges. Csakis így biztosíthatjuk népgazdaságunk további fejlődését. A tennivalók sikeres végrehajtásával teremthetünk kellő alapot a lakosság élet- és munkakörülményeiben elért eredményeink további javításához. * A felhívás második része a szakszervezeti vezető szer-vek felelősségét hangsúlyoz-za. El kell érni, hogy a terv egészéből minden dolgozó megismerje saját feladatát. A szakszervezeti tisztségviselők minden munkahelyen beszéljék meg azországos és a helyi feladatokat. Igényeljék a dolgozók véleményét, kezdeményezéseit. Szükség van a termelési tanácskozások szerepének növelésére. Fokozni kell hatékonyságukat, hogy eredményesebb fórumai legyenek az üzemi demokráciának. A szakszervezeti szervek a vezetés minden szintjén lépjenek fel a gazdálkodás lazaságai ellen. Népgazdasági károkat okozó, selejtes munka láttán ne tűrjék az elnézést. Neveljék arra a dolgozókat, hogy munkakörében mindenki a legtöbbet, a legjobbat nyújtsa. Mindenütt szorgalmazzák és ellenőrizzék a technológiai, minőségi és munkásvédelmi előírások megtartását. A leghatározottabban lépjenek fel a munkafegyelmet lazító, a munkaerkölcsöt bomlasztó mindenfajta káros szemlélettel és tevékenységgel szemben. Teljes súlyukkal támogassák azokat a gazdasági vezetőket, akik a népgazdaság érdekeiben határozott intézkedéseket tesznek a terv, az állami és a munkaserelem megszilárdítására. Biztosítsák a jól dolgozó munkások, értelmiségiek, műszakigazdasági dolgozók és vezetők erkölcsi és anyagi megbecsülését. * A felhívás befejező soraiból: A Szakszervezetek Országos Tanácsa felszabadulásunk közelgő huszadik évfordulója alkalmából ünnepélyesen felhívja a szervezett munkásokat, minden dolgozót, hogy az 1965. évi terv feladatainak teljesítésére a mind nagyobb lendülettel kibontakozó felszabadulási versenyben kövessék a kezdeményezők példáját, s az eddiginél még jobb munkával ünnepeljük felszabadulásunk huszadik évfordulóját. ÍGY KÉSZÜLT EL AZ UTOLSÓ NYO Fehérvár, 1964. december 28. Mindenki a fedélzeten! — így lehet tömören jellemezni az elénk táruló képet a karácsony utáni első munkanap délelőttjén a végszereldeüzemben. Három vonalban sorakoznak a fehér színű járművek a hangár szerelőterén, és a munkások szinte megszállták őket, teljes ütemben végzika szerelési munkákat mind a nyolc kocsin. Szabady László, a gyáregység termelési főnöke éppen a helyszínen tájékozódik a munkákról Szabó Géza üzemvezetőtől és Nagy Lajos művezetőtől. — Nehéz napok — jegyzi meg az üzemvezető. — Szeretnék túl lenni rajtuk ... A belső nyugtalanság, izgatottság érthető, hiszen a tét valóban nagy: itt, s e napokban dől el a székesfehérvári gyáregység 1964. évi tervének teljesítése! A nyolc, egyenként 6500 literes nagy tejszállító az év utolsó, készáruban szereplő terméke, s ha sikerül december 31-ig kibocsátani mind a nyolc kocsit, akkor a gyáregység teljesítette évi tervét, ezzel együtt exportfeladatát is. Mert a kocsikat exportra kell előállítani, Csehszlovákia részére, ugyanakkor új gyártmány első szériájáról van szó. A finis ezért különösen mozgalmas órákat, napokat jelent az üzemben. — Lényeges hiány alkatrészekből már nincs — mondja Nagy Lajos művezető —de egyes tartozékok még hiányoznak. Például nincs még 50-as gumi átkötő, hiányzik a kormányokra a díszzárósapkra, néhány kisebb alkatrész még nem érkezett meg a forgácsolóból. A készáruhoz persze mindenre szükség van. — Mire lehet mégis számítani? — kérdezzük. A termelési főnök az üzemvezetőre néz, az pedig összevonja szemöldökét, de a művezető válaszol: — Ha minden jól alakul, ma este tíz órára meglesz az első három kocsi. S sorra jön a többi... Az első kocsi már befejezés előtt áll, éppen a vezetőfülke szerelvényeit, meg az elektromos bekötéseket szerelik rajta. Vagy hatan is dolgoznak itt. Sallai László és Csontos József a kürtöt szerelik, Háden István és Szalay Mihály és mások egyéb munkáikat végeznek ... A második kocsin nyolcan végzik a tejcsapok, a szivattyúk szerelését... És végig a soron, valamennyi kocsin dolgoznak a szerelők; gyorsan, de határozottan végzi mindenki a maga munkáját, és ha valahol probléma van, már ott terem egy-egy csoportvezető vagy művezető, intézkednek, személyesen mennek valami hiányzó alkatrészért. A munka nem állhat egy percre sem, érezni a levegőben: kész kell lennie határidőre mind a nyolc nagy tejszállítónak. Ott tartózkodásunk alatt terjed a hír az üzemben: itt vannak már a pestiek, öltöznek a munkásruhába, jön a segítség! A művezetői irodára sietünk, ahol már átöltözve találjuk az imént érkezett hét szerelőt a budapesti gyárból. Rövid ismerkedés, majd kérésünkre Miller István csoportvezető elmondta, hogy annak idején Budapesten ők szerelték a tejeskocsikat, van rutin, tapasztalat és segíteni jöttek a fehérváriaknak ... Néhány perces tanácskozás Nagy Lajos művezetővel, és a szakemberekből álló pesti munkabrigád már végzi is a munkát a kocsikon ... — Örülünk a segítségnek, közös erővel biztosan elkészülnek az év végéig a kocsik — mondja búcsúzáskor egy kicsit megkönnyebbülve és bizakodóan Szabó Géza üzemvezető. Heresznyei Tibor 1965. JANUÁR 6. A szakszervezeti bizottság beszámolt évi A szakszervezeti bizottság szeptember 18-án ülést tartott, amelyen Hirth Ferenc igazgató tájékoztatta a szakszervezeti bizottsági tagjait az 1984-es tervteljesítésről, majd pedig Molnár Lajos szb-titkár beszámolt az éves munkáról és értékelte azt. A beszámoló foglalkozott az első és a második félévi munkaterv teljesítésével, és felsorolta az elvégzett teendőket. A legfontosabb feladat a vállalati és a rekonstrukciós terv teljesítésének segítése volt, mégpedig elsősorban felvilágosító munkával. Sóikat foglalkoztak a munkaverseny irányításával. Szocialista szerződést kötöttek a műszaki brigádok a FAÜ-vel és az Országos Gumiipari Vállalattal. Megalakították a brigádtanácsokat, létrehozták a szocialista brigádklubot. Sok gondot okozott a művelődési ház vezetőjének a megválasztása (aki azonban az év végére már le is mondott), a gépkocsivezetők bundaügye, a normakarbantartás, a szakszervezeti bizottság adminisztrációs munkája és az éves bérszerződés elkészítése. Részt vettek az új premizálási rendszer kialakításában. Nehéz volt a tüzelőutalványok elosztása, mert egyharmadrésszel csökkentették a vállalatnak kiadott utalványok számát. A hűségjutalom kifizetésére új megoldást dolgoztak ki, irányították a társasház-építési akciót, amely 30 dolgozónak biztosított lakást. Foglalkoztak az üdültetéssel. A szakszervezeti oktatásban ez évben gyenge eredményeket értek el. A fizikai dolgozók érdekében letiltották az egészségre ártalmas (ájulásokat is okozó) nitrohigító behozatalát. A védőkesztyűk beszerzésére sikerült szerezniük külön keretösszeget. A családiház-építők számára bontási akciót szerveztek, hogy megkönnyítsék az építőanyaghoz való hozzájutást. Az elvégzett munka ismertetése után Molnár Lajos a közelgő szakszervezeti választásokról beszélt, foglalkozott az eddig végzett előkészítő munkával, a jelölő bizottságok megválasztásával. Megállapította: ahol a gazdasági vezetés jó, ott aktívabb a tagság és jól foglalkoznak a választás előkészítésével is. A hozzászólók közül Balla Sándor arról beszélt, hogy nem foglalkoztak eleget az alapszervezetek termelési felelőseivel. Sokan beszéltek az alapszervezeteket patronálók munkájáról. Bartha József arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapszervezetek gazdasági felelősei csak a bélyegelszámolást végzik, egyébként nem foglalkoznak a bizalmiakkal