Ikarus, 1966 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-12 / 1. szám

9 IKARUS 1966. JANUAR 12. Ismét örvendetes javulás következett be a XVI. kerület gyermekgyógyászati szolgálatában Kerületünk egészségügyi el­látottsága az utóbbi három évben ugrásszerűen fejlődött. Nemcsak az orvosi hálózat bő­vült, hanem a vizsgálatok mi­nősége, a kezelés feltételei is lényegesen javultak, orvosaink modern eszközökkel — fővá­rosi színvonalon — körülte­kintő gondossággal dolgoznak. Az új esztendőben újabb fejlődésről adhatunk hírt, amely kerületünk legfiatalabb polgárait érinti, ugyanak­kor a szülőknek örömet, megnyugvást, megelége­dést okoz. De vessünk előbb egy rövid pillantást az utóbbi évekre: A körzeti gyermekorvosi munka kerületünkben öt or­vossal 1961-ben kezdődött meg. A gyermekorvosi ellá­tottságban a korábbi állapo­tokhoz képest már ez is ered­ménynek számított. Naponta tartottak gyermekek részére rendelést és hetenként három­szor tanácsadást. Egyéves ko­rig háznál is végeztek beteg­ellátást és tanácsadást a gyer­mekorvosok, illetve az egész­ségügyi dolgozók. 1964-ben. a körzeti orvosok bevonásával, kiterjesztették a házi ellátást hatéves korig. Miután az egykori öt köz­ségből kialakult a főváros XVI. kerülete, jelentős állomás volt az iskolaorvosi hálózat létre­hozása. A két gyermekellátási szer­vezet azonos céllal, de egy­mástól függetlenül dolgozott, nehéz és fáradságos munkát végzett a nagy kiterjedésű körzetben, ahol magas a gyer­mekek létszáma. És most ebben a cikkben egy újabb, nagy jelentőségű átszervezésről adhatunk hírt. A gyermekgyógyászok ed­digi létszámát nyolcra emeljük, ennek megfelelően nyolc ki­sebb területre osztjuk kerü­letünket, és egységbe foglal­juk a gyermekek betegellá­tását és iskolaorvosi szolgála­tát. Ez az intézkedés nagy minőségi javulást, fog jelente­ni, mert születéstől az iskola bevégzéséig egy-egy gyermek ugyan­ahhoz a gyermekszakor­voshoz, illetve háziorvos­hoz tartozik, vagyis a gyermeket végig ugyanaz az orvos gondozza és gyógyítja. A kettős ellátás he­lyett az orvos kisebb területen jobban megismerheti a gondjaira bízott gyerme­keket, s eredményesebben tudja el­látni szakorvosi feladatát. Felhívom még a kedves szü­lők figyelmét a következőkre: a gyermekgyógyászati szolgá­lat minden szombaton délután 4-től 8 óráig, ünnepnapon 9- től 12-ig gyermekszakorvosi ügyeletet tart a Jókai utca 3. szám alatti rendelőben. Éjjeli ügyeletet tartanak — központi, fővárosi szervezés­ben — mindennap este 8-tól reggel 8-ig és ünnepnapon reggel 8-tól este 8-ig, s az ügyeletről a 298—510-es telefonszá­mon hatéves koron aluli beteghez sürgős esetben szakorvos hívható a ház­hoz. Ez a kis közlemény — bi­zonyára egyetértenek velem — szocialista rendszerünk újabb gondoskodását mutatja. Egyezik a szó és a tett: a le­hetőséghez mérten mindig a legmesszebbmenően gondos­kodnak nálunk az emberről. Mázi József, a XVI. kerület országgyűlési képviselője Huszonöt éve párttag Eddigi életútjának a felén, 25 éves korában lépett a párt­ba Kovács György. Akkor már hét éve a szervezett munkások közé tartozott Anyai nagyapja, dédapja, ükapja könyvkötő volt, és ezt a mesterséget folytatta ő is. Rengeteg könyv fordult meg a keze alatt, s ahogy Ideje en­gedte, el is olvasgatta a jele­sebb műveket Megismerke­dett a marxista irodalommal. Amikor a munkámétól?,, egyetlen legális pártjába. ■ aá akkori Szociáldemokrata Tárt­ba jelentkezett, már világosan tudta, hogy ki az ellenség. Részt vett a tüntetéseken, és a szocialista eszme szolgálatá­ban verseket, újságcikkeket írogatott különböző munkás­lapokba. Mivel az írás nem volt veszélytelen az úri Ma­gyarországon, versei és cikkei alá a Mihályfi nevet írta, majd a felszabadulás után is hasz­nálta még nyomtatásra szánt írásainál a Mihályfi-Kovács nevet. öccsét és anyját a fasiszták végezték ki. (Édesanyja „bű­ne7’ például az volt, hogy ka­tonaszökevényeknek adott me­nedéket.) Ö pedig a felszaba­dító szovjet hadseregnek kö­szönheti, hogy sikerült élve visszakerülnie az internálótá­borból. A felszabadulás után így emlékezett egyik versében ha­lott elvtársaira: „Fáj és sir a szívem ma is, hogy ti ezt már meg nem érté­tek, / és meghaltatok, bajtár­saim, ott a balfi erdőszélen. / Negyvennégyben, szilveszter­kor ott, az osztrák—magyar határon. / S a szabadság már nem lidérces álom!" Nemcsak az írást, hanem a könyvkötőszakmát is folytatta. Letette a mestervizsgát, majd művezetői beosztásba helyez­ték. Az államosítás idején más pályára került. Több üzemben ugyanis titokzatos módon tűz ütött ki: a tőkések ügynökei felgyújtották a kö­zös tulajdonba vett munkahe­lyet. A párt megbízható mun­kásokat jelölt ki, hogy alakít­sák meg minden nagyobb Korrózió elleni védelem a gépjárműközlekedésben címmel a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület és az ATUKI tanfolyamot indított az autó- közlekedési és az autójavító vállalatok szakemberei részé­re. Szőnyegre kerül a fémek korróziójának elmélete, vizs­gálati módszere és a védelem­mel kapcsolatos valamennyi eljárás. A hallgatók megis­merkedhetnek többek között fém- és festékbevonatokkal, az Inhibitorok tulajdonságaival, valamint a műanyagoknak a korrózió e^éni védelemben el- -jglalt fontos szerepével is. gyárban az üzemi tűzoltósá­got. így lett Kovács György tűzoltó, azután tűzoltótiszt. Ma az Ikarus gyár tűzrendészed előadója, s az „új szakmában” szerzett érdemei elismeréséül: több magas kitüntetés tulaj­donosa. Ezzel be is fejezhetnénk ed­digi életújtának rövid ismer­tetését, ha... ... közben nincs egy olyan korszak, amelyről ma is be­szélnünk kell. Beszélni kell azért is, hogy erőt merítsünk Kovács György és a hozzá ha­sonló kommunisták példájá­ból. A személyi kultusz éveiben — amikor Rákosiék árulót, osztályellenséget kerestek a becsületes emberekben is — Kovács Györgyöt kizárták a pártból. Hiába fordult felsőbb pártszervekhez, a döntés felül­vizsgálatát kérő leveleit vá­laszra sem méltatták. Amikor személyesen próbált eljárni az ügyben, azt a tanácsot kapta: „Maradjon- csendben ...” Egészsége megromlott, hosz- szú hónapokra kórházba ke­rült. Akkor is kommunistához méltóan viselkedett. A beteg­szobában egyik társát — egy írástudatlan falusi kovácsle­gényt — megtanította írni, ol­vasni. (Ma is. gyakran levelez­nek.) Verseiben akkor is hi­tet tett a munkásosztály mel­lett. Emberségéhez tartozik az is. hogy két lányt nevelt fel be­csülettel, akik feleségének el­ső házasságából születtek. Az 1956-os események során is tudta, hol a helye. Számára a megpróbáltatások időszaka 1956. október 23-án délelőtt zárult le: akkor közölték vele, hogy visszavették a pártba. Most, december 29-én, a pártbizottság évzáró ülésén köszöntötték őt abból az alka­lomból, hogy 25 éve párttag. Otthon gondosan, albu­mokban őrzi a régi újságokat, dokumentumokat, első párt­ós szakszervezeti tagsági köny­veit. Ezeket a legviharosabb időkben is ereklyeként kezel­te. Mostani szakszervezeti tag­könyvét 1958 óta díszíti a 25 év feliratú, aranykoszorús bo­rítólap. öt évvel később, szak- szervezeti tagságának 30. év­fordulóján hívatták a szak- szervezet székházába, hogy megkapja az újabb, díszes bo­rítólapot. Ám egy fiatal tiszt­viselőnő — mint egy pipiské­dé csirke — eképp fogadta: — Nem találtam a karton­ját. Honnpn veszi maga, hogy jgga vap'a^-iul&epmir&önvit, borítóhoz f' ' Kovács György szó nélkül távozott az épületből, s nem emelt panaszt senkinél. Lehet, hogy rosszul tette? Lehet, de ő ezt mondja: — Sajnos, néhol még talál­kozunk lélektelen ügyintézés­sel, emberi botlással. Az a fon­tos azonban, hogy bizonyos személyek hibáját, gyengesé­gét soha ne azonosítsuk a párttal, a szocializmus eszmé­jével, a kommunizmus igaz­ságával. Nem szabad, hogy a pillanatnyi hatások jobbra vagy balra hajlítsák az em­bert. Nekünk sokkal erősebb­nek kell lennünk! k—f Fejlődött a székesfehérvári pártalapszervezetek élete A fehérvári pártszervezet csúcsvezetősége értékelte a párt- tagság 1965. évi munkáját, és foglalkozott az elkövetkezendő év feladataival. A párttagok munkáját alapos elemzéssel vizs­gálták meg. Külön megbeszélték az alapszervezet vezetőivel ezt a kérdést, és összegezték a tapasztalatokat. A beszámolót Dvorszky Ferenc szervező titkár állította össze. Az idei év munkáját jó eredmények jellemzik. A négy alapszervezet eredményesen működött, és az elmúlt évek­hez késest előbbre lépett. Nőtt az alapszervezetek önállósága. A dolgozók ma már nem­csak a pártbizottságot és a csúcsvezetőség titkárát tartják a párt helyi képviselőinek, ha­nem bizalommal fordulnak segítségért és tanácsért az alapszervezetek vezetőségéhez is. Ez annak az eredménye, hogy az alapszervezetek való­ban foglalkoztak a dolgozók problémáival, például a III-as alapszervezetben házépítési üggyel, a prémium elosztásá­val és más bérezési problé­mákkal. Növelte az alapszer­vezet tekintélyét, az is, hogy segítették területükön a veze­tők gazdasági munkáját, és az osztályvezetőket kétszer is be­számoltatták. Az alapszervezetek munka­tervek szerint dolgoztak, két­hetenként vezetőségi ülést és pártcsoportbizalmi értekezletet tartottak, és rendszeresen megrendezték a csoportérte­kezleteket, a taggyűléseket. A fejlődésnek jelentős állo­mása az, hogy párttagok legnagyobb része példát mutat. A kommunisták nagy többsé­ge jó kapcsolatban van a kör­nyezetével, élenjár a termelés- ban, munkaversenyben és a különböző társadalmi munkák­ban. Hiba azonban, hogy né­hány régi párttagról ez nem .mondható ek A fiatalok áltálá- ban megértik, hogy ideológiai téren is szüntelenül fejlődni, tanulni kell. Az ilyenek mun­kájában meg is látszik az eredmény. Vannak azonban olyanok, akik húzódoznak, vagy nem is vesznek részt az oktatásban. A 4-ts, a 3-as, de különösen a 2-es alapszerve­zetben van ilyen probléma. Általában megállapították, hogy az alapszervezetek fej­lődtek, de van olyan terület, amelyen lassúbb a fejlődés és viszonylagos az elmaradás, ilyen terület a kettes alapszer­vezetben az agfor,'karosszéria és a motoros részleg, továbbá a négyes alapszervezetben a mű­szála terület, különösen a gyártmányszerkesztés és a szerszámüzem. Hogy az elért eredmények ellenére sem ki­elégítő a munkájuk, annak oka elsősorban abban van, hogy a gazdasági vezetők nem igényelték az alapszervezet segitségét. Egy-egy vezető azzal indokol­ja a pártmunka lebecsülését: hogy nyakig vannak a problé­mával, nem ér rá még ezzel is foglalkozni. Hibás szemlélet ez, hiszen ha sok munkája van egy vezetőnek, akkor még fon­tosabb az, hogy segítséget kér­jen a pártszervezettől. A pártépítés is sikeresnek mondható ebben az évben. Va­lóban olyanokat vettek fel párttagoknak és tagjelöltek­nek, akik arra méltók. Ebben az évben 41 felvétel, volt, ezek közül 22 lett tagjelöltből tag és 19 pártonkívüliből párttag je­lölt. Az újonnan felvettek többsége fizikai dolgozó. A pártcsoportbizalmiak ál­talában megállják a helyüket, összefogják a tagokat, helye­sen segítik a szaksservezet és a KISZ alapszervezeteit. Körö­si Pál és Faludi Károlyné he­lyett azonban négyes, illetve az egyes alapszervezetben mást kellett megbízni ezzel a munkával. Javult az alapszervezetek­ben a pártmunkások kapcsola­ta a szakszervezeti és a KISZ­alapszervezetek vezetőségével Ma már természetes, hogy a műhelybizottságok segítik az alapszervezetek munkáját. A beszámoló foglalkozott a szocialista brigádmozgalommal is. Megállapította, hogy a szer­vezésen már túl vannak, szá­mos szocialista brigád dolgo­zik, azonban nem mindegyik brigád tölti meg munkáját szocialista tartalommal. Van­nak többszörös szocialista bri­gádok, amelyek tulajdonkép­pen munkabrigádoknak tekint­hetők. A beszámoló hangsúlyozta hogy a pártmunkások legfőbb feladata a decemberi határozat értel­mében a termelés fejlesztése, a norma karbantartása és a minőség javítása volt. A jövő évi tennivalókra a beszámoló javaslatot dolgozott ki. így többek között hangsú­lyozza az ideológiai politikai képzés fokozását, az oktatás befejezését, a személyes példa- mutatás fontosságát, pártcso­portokra való fokozottabb tá­maszkodást, a KISZ és a szak- szervezeti alapszervezetek fo­kozottabb bevonását a munká­ba, a szocialista brigádmozga­lom elmélyítését. Javasolja továbbá a beszél móló, hogy a négy alapszerve zet időnként kölcsönösen cse­rélje ki a tapasztalatait. Te­kintsék célnak, hogy a nőkkel és a fiatalokkal különösen fog­lalkozzanak. Fokozzák az agi- tációs munkát és érzékenyeb­ben reagáljanak a napi esemé­nyekre, azaz jobban tájékoz­tassák a dolgozókat. te. t) Átszervezések, személyi változások a szerelő gyáregységben A gépesített vonalrendsze­rek kiépítése szükségessé tette a munkafolyamatok célszerű átcsoportosítását, a régi üze­mek, műhelyek átszervezését A változás elsősorban a busz Il-őt érinti. A főosztály üze­mei közül változatlan ma­radt a székgyártó, a forgá­csoló, a felületkezelő, a fa­megmunkáló. Régi üzem, de más keretek között dolgozik a fényező; új nevet kapott az alkatrészgyártó üzem. Új üze­mek: az önhordó szerelő, az alvázas szerelő és az átadó­üzem. Nemcsak a fizetség — becsület dolga is A rekonstrukció befejezté­vel Bénik Istvánt, a Gépipar Kiváló Dolgozója megtisz­telő címmel tüntették ki. Fiatal ember, a 351-es alkat­részműhely lakatosa. Kezde­ményezésére 24 tagú brigád alakult, mely a műszaki fej­lesztési osztály által megsza­bott munkát elvállalta és teljesítette. Ezért kapta & kitüntetést. Szerényen szabadkozik, amikor munkájáról, életéről kérdezzük■ — Voltaképpen huszon­négy ember több hónapos, szívós munkásságának kö­szönhető az eredmény — ennélfogva mindnyájuké az érdem is. — Az elszívóbe­rendezéseken dolgoztak a busz—1. és busz—II. mű­helyben. — Igyekezetünket nem kis mértékben befolyá­solta az anyagi ösztönzés — mondja —, a pénz pedig va­lamennyiünknek kellett. Az emberek megértették, hogy ha elvállaltuk ezt a felada­tot, akkor kifogástalanul és gyorsan teljesítenünk is kell, s ezt nemcsak a fizetség, de a munkásbecsület is így kí­vánja ... Galgahévizről, az ottani technikumból került át üze­münkbe ipari tanulónak, s azóta itt dolgozik. Ennek már idestova tizenegy éve, időközben családot alapított, feleségével és kislányával Pécelen lakik. Nem dohány­zik, nem iszik — egyik szen­vedélye a munka, másik a futball, ugyanis lelkes Fradi- drukker, régebben maga is szívesen rúgta a labdát. Ál­talában minden mérkőzést megnéz — ez a legfőbb szó­rakozása, fontossági sor­rendben csak ez után követ­kezik a könyv, a televízió, a mozi. Felesége is itt dolgozik a gyárban, s az ö átlagos havi kétezemyolcszáz fo­rintjához ő is hozzátesz ezerháromszázat. — Kiegyensúlyozottan élünk, most vásároltunk tizenháromezerért barokk bútort, a gyereknek kará­csonyra bundát, vetítőgépet. — 1964-ben voltak külföldön is — Bécsbe látogattak el turistaként, tavaly a Bala­ton mellett töltötték a nya­rat. Ezen túl nem is nagyon jutott ideje a szórakozásra, hiszen a vállalt brigádmun­ka alaposan igénybe vette idejét. Kettőkor végzett a munkahelyén, fél háromkor már a brigádjában dolgo­zott, sőt, pártmunkáját sem hanyagolta — alapszerveze- tében oktatási felelős —, vajmi kevés pihenésre ju­tott csak ideje, a szorgos hétköznapok csatasorában. — Vannak, akik azt állít­ják, hogy lottózni kell ahhoz, hogy az ember iga­zán jól élhessen. En amondó vagyok, hogy dolgozni kell, s az ember fokról fokra minden vágyát elérheti. Ezért én nem is lottózom, inkább dolgozom. Ami biz­tos, biztos! A kitüntetésnek nagyon örült. Életeivel bizonyítását is érezte benne. —vasi— Az átszervezés természeted sen személyi változásokkal, helyesebben áthelyezésekkel is jár. Az alkatrészből alkatrészgyártóvá váló üzem vezetője Gleisz Tiborné. A villanyszerelőből ide helyez­ték Pukler Lajos és Gazsó Márton művezetőt, Dudás Ambrus diszpécsert. Főműve­zető Rekeczki Péter, csoport- vezető Kovács László. Az önhordó szerelőüzem vezetője Gyarmati Károly, főművezető a motorosüzem eddigi vezetője, Fejes Ferenc, művezető: Borsányi János, Hajduska Miklós és Győri Szabó József. Az alvázas szerelőüzem ve­zetője Orbán István, műve­zető a villanyszerelőktől át­helyezett Rohodi Péter, a régi szerelőüzepiből Cserni István és Sipos Gábor. Főművezető Czimbal Lajos. Az új átadóüzem megbízott vezetője Kovács Huba. A fényezőüzem vezetője to­vábbra is Juhász Lajos. Mivel a busz I. terüle­tén levő fényezővonalat a busz II. fényezőjéhez csatol­ták, az ott dolgozó műveze­tőket, Polhammer Jánost, Né­meth Ferencet és Komenczi Györgyöt áthelyezték ehhez a termelési egységhez. A szerelőüzem volt diszpé­csereit — Novák Ambrust, Si­mon Miklóst, Bodnár Zoltánt, Fazekas Istvánt, Kiss Jánost — a busz II. termelési osztályára helyezték. A termelési osztály vezetőjének irányítása mel­lett biztosítják mindkét sze­relőüzemnek az anyagokat. Az év első napjaiban to­vábbi átszervezésként Hor­váth János, a felületkezelő üzem eddigi vezetője közvet­lenül a termelési főosztály irá­nyítása alá került: a sajtoló­üzem vezetője lett. Utóda az üzem eddigi mérnöke, Bács­kai Ferenc. A nyugdíjba vonult Kovács István helyett dr. Szilágyi Já­nos lett az anyagáru-forgalmi főosztály vezetője. Dr. Szilá­gyi János eddig a székesfe­hérvári kereskedelmi osztály vezetője volt.

Next

/
Thumbnails
Contents