Ikarus, 1968 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-10 / 1. szám
2 BESZÁMOLÓ A MUNKASOROKRÓL Jól fejlődik a század Az év első végrehajtóbizottsági ülésén Jávér József, századparancsnok beszámolt a Mosolygó Antal Munkásőrzászlóalj Ikarus századának 1967. évi munkájáról. A beszámoló ismertette az elért eredményeket. Megállapította, hogy a kiképzést terv szerint hajtották végre. — A kiképzés célja: az alegységek önálló munkára való nevelése. Ezért került sor önálló századgyakorlatokra. Nagyobb önállóság és felelősség hárul így az alparancsnokokra. Ebben az évben is kétszer volt éleslövészet. A század eredményesen szerepelt, különösen ősszel. A századnak az eddigiektől eltérően, önállóan kellett harcászati gyakorlatot kidolgozni és végrehajtani. Ez a feladat bár új volt, mégis olyan jól oldották meg, hogy a századot a zászlóaljparancsnok dicséretben részesítette. A század tagjai fegyelmezettek, általában a legjobb tudásuk szerint hajtják végre feladataikat. Ezt bizonyítja például a lövészet, az őrszolgálat stb. A foglalkozásokon való megjelenések statisztikáját vizsgálva, már nem ilyen egyértelműen kedvező a kép. Néhányan — többségük már le is szerelt — ismételten hiányoztak. Az Ikarus-század létszáma jelenleg teljes, de mint minden évben, az idén is előre láthatóan 10—15-en leszerelnek. Utánpótlásról gondoskodni kell. Ehhez a munkásőrszázad az alapszervezetek segítségét kéri. A zászlóalj versenybizottsága kedvezően értékelte az ikaruszi munkásőrök munkáját. Az egész évi összetett tevékenység alapján a szakaszok közötti versenyben első idős Kolompár Lajos szakasza lett. A rajok között első — ugyancsak ikarusziak — Székácsi Lajos raja. Az 1967. évi tevékenységet összegezve, a beszámoló megállapította, s ezt a megállapítást a végrehajtó bizottság jóváhagyta, hogy a század megfelelően fejlődik, ütőképessége fokozódik. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy a vb előtt tartott előző beszámoló óta 51-en kaptak különböző kitüntetéseket, dicséreteket, jutalmakat. A századnak tehát majdnem fele kimagasló teljesítményt nyújtott. Még kedvezőbb a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy 22-en tízéves szolgálati jelvényt kaptak. A kuvaiti kocsik minőségére még az eddiginél is gondosabban ügyelnek a mecsek. Fodor Péter az elsőnek belemezelt kuvaiti kocsit vizsgálja. Olvasóink kérdeznek, az üledékesek válaszolnak Hová lett A dzsungel macskája? Több dolgozónk sérelmesnek találta, hogy a művelődési ház által december 26-ra és 27-re, keddre és szerdára hirdetett, A dzsungel macskája helyett a Nyári bolondság című filmet vetítették. A művelődési háztól kapott információ szerint sajnálatos technikai okok miatt következett be ez a műsorváltozás; novemberben, amikor megrendelték a fenti napokra az említett filmet, akkor a filmből még két kópia volt, de azóta az egyik tönkrement. A FÖMO nem is zárkózott el attól, hogy nálunk is vetítsék A dzsungel macskáját, csak éppen megoldhatatlan volt a pendli-társsal a kooperáció. Azokon a napokon ugyanis az Újlaki mozi vetítette a filmet, Óbudán, a távolság 30 kilométer, s még úgy sem lehetett volna megoldani a vetítést, hogy a kezdési időt elodázzuk." A műsorváltozásról értesítették a közönséget: már 23-án künn volt a plakát, mely felhívta a figyelmet, hogy más filmet fognak vetíteni. Akik nem tudták meg időben, a pénztárban visszaválthatták a jegyüket, ha a Nyári bolondságot nem akarták megnézni. Miért túrnak a táskánkban? Dolgozóink olykor panaszolják, hogy a gyárból történő kilépésükkor a rendészek beletúrnak a táskájukba, akár személyes használati tárgyaikat is felforgatják, amihez semmi közük. Némely dolgozónk ebben az eljárásban emberi méltóságának megsértését látja. Az üzemrendészeti osztály vezetője, Nagy Rudolf erre vonatkozóan a következőket mondta: — Vállalatunk dolgozóinak, bátran állíthatom, legnagyobb része nagyon becsületes ember. Érthető, hogy ők sérelmesnek tartják, hogy a rendészek esetleg beletúrnak a táskájukba. Ennek azonban van egy ezt megelőző módja: tartsa be mindenki azt az igazgatói utasítást, hogy a gyárból való kilépéskor kérés nélkül mutassa föl a belépőjét, nyissa ki a táskáját, s tartsa oda az ellenőrző rendésznek. — Sajnos, némelyek minősíthetetlen hangot használnak a rendészekkel, pedig hőt tudni kellene mindenkinek, hogy a rendész nem dísznek áll ott a kapuban, és nem éppen a becsületesek miatt. Az elmúlt esztendőben közel 300 esetben találtunk a táskákban különféle dolgokat: csavarokat, villanyvezetékeket, festéket, szerszámokat és egyéb tárgyakat. Ezen kívül voltak esetek, amikor komolyabb vizsgálatot kellett indítanunk. A tolvajlásokat le kellett lepleznünk, a többi dolgozó érdekében. Mert lehet ugyan, hogy egyegy esetben nem nagy dolgot visznek el, de a sok kicsi sokra megy. Mi tehát nem azért vagyunk a portánál, hogy a tisztességes dolgozókat zaklassuk, hanem azért, hogy az ő érdekeiket is védjük, amikor törvényes eszközökkel a kis és nagy tolvajok leleplezésére, a társadalmi tulajdon megvédésére törekszünk. /KARUS Pótszilveszter — ez a címe a nyugdíjasklub 17-i összejövetelének. A tánczenét közkívánatra a Szász-trió szolgáltatja. Arany-, ezüstjelvény A Kossuth Könyvkiadó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére arany és ezüst fokozatú jelvénnyel jutalmazta a pártkiadványok terjesztőit. Vállalatunknál négy terjesztőt ért a kitüntetés: Vasas Istvánnét, Kiss Józsefnét, Czoma Józsefnét és Bányai Istvánt. Dolgozóink mind a négyüket jól ismerik. Áldozatkész munkájuknak köszönhető, hogy vállalatunknál nagyon sokan ismerik a Kossuth-kiadványokat. Munkájukhoz további sikereket kívánunk! Szaktanfolyam indult decemberben Fehérváron számviteli dolgozók továbbképzésére. A 36 órás tanfolyamon öten vesznek részt a gyáregységből Értelmes Felesleges „Csupán divatcikk?” címmel 1987. december 13. számunkban megírtuk, hogy a gyártási naplót már nem állítják ki, nem törődnek vele, kiment a divatból. De vajon szükség van-e rá egyáltalán? A véle- mények eltérőek. Itt is közlünk kettőt. Lovassi János termelési főosztályvezető: „Megítélésem szerint a gyártásig naplónak van értelme, szükség is volna rá, de csak akkor, ha a technológián és a szerkesztésen is komolyan veszik.” Adonyi Gyula, a főkonstruktőr helyettese: „A gyártmányokat kísérőkönyvvel látják el Az üzemvezetőknek emellett módjuk van rá, sőt hivatali kötelességük is, hogy észrevételeiket, esetleges panaszaikat ügyrendi úton az illetékesek tudomására hozzák. A meó vezetőjét szintén értesíthetik, s ő osztályközi levélben közli a panaszt mindenkivel, akit csak illet. Ezenkívül a kocsikat vázállapotban, aztán kocsitesti majd végül késztermék formájában zsűrizik is, s ilyenkor szintén alkalom nyílik a vélemények kicserélésére. Az olyan, bizonytalan időben és úton, egy példányban kallódó iratok, mint amilyen a gyártási napló volt, csak megzavarhatják a komoly ügyrendet.” MUNKÁSSZÁLLÓ - AUTÓBUSZJÁRAT- ÖLTÖZŐ LÉTSZÁMGOND BUDAPESTEN FEHÉRVÁRON Részletes programot dolgoztak ki Nincs szükség sok magyarázkodásra: ha valóban 7 ezer autóbuszt akar az Ikarus gyártani 1970-ben és 4200-at az idén, akkor egyik legfontosabb tennivaló a létszám biztosítása. Nemcsak új dolgozóitat kell szerezni, hanem azt is el kell érni, hogy az Ikarus régi dolgozói is jól érezzék magukat munkahelyükön. Segítséget kérünk A munkaügyi főosztály részleteire bontott programot dolgozott ki e probléma megoldására. A várható intézkedések túlnyomó részét önerőből kell végrehajtani, de a vállalat hatáskörét meghaladó ügyben a KGM-hez is fordulnak: kérik, járjon közben, hogy a Munkaügyi Minisztérium irányítson át hozzánk munkavállalókat Budapest X., XIII., XIV. és XVII. kerületéből. Szintén a KGM-től várják, hogy a Budapesti Pártbizottságon és a Fővárosi Tanácsnál soron kívül engedélyeztesse annak a 300— 400 személyt befogadó munkásszállásnak az építését, amelyet a kultúrház mögötti területre terveznek. Vállalatunk emellett azt is szeretné elérni, hogy saját erejéből 10 autóbuszt állíthasson forgalomba, kizárólag a környékbeli dolgozók munkába- és hazaszállítására. (Hasonló terveik vannak Székesfehérvárt illetően is.) Saját erőből Hogy melyek a legfontosabb, saját erőből elvégzendő teendők? Először is felmérték a munkaerő-hullámzást, 1967 első három negyedévének tapasztalatai alapján. Figyelmeztetőül: az első félévben 471 dolgozó lépett be, viszont nem kevesebb, mint 440-en léptek ki.) A felméréskor sorra vették az üzemeket és azokat az okokat is, amelyek a dolgozókat távozásra késztették. Egy tanulság a gazdasági vezetőknek: a dolgozókkal már késő akkor beszélgetni, amikor már elhatározták, hogy kilépnek ... Nők, fiatalok A munkaerő-hullámzásról ezentúl a munkaügyi főosztályvezető minden negyedévben beszámoló jelentést tesz. Felméréseket készítenek arról is, hogy a vállalat területén milyen munkakörökben lehetne nőket, fiatalkorúakat, esetleg csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmazni. A székesfehérvári gyáregységben a szervezeti séma kidolgozása után felülvizsgálják az improduktív munkahelyek számát és kidolgozzák az új létszámnormát. A törzsgyárhoz hasonlóan kutatják, milyen munkakörökben lehetne még nődolgozókat alkalmazni. A gyáregységi munkaerő-gazdálkodás feladatává teszik, hogy a város környékén megfelelő propagandamunkát végezzen. Évi három-négy turnusban szakmai továbbképző tanfolyamot szerveznek. Fokozni kívánják a gyáregység kooperációs tevékenységét és javítani fogják a szociális feltételeket, így például az új öltözőt még az idén el fogják készíteni. Egyszerűbb Korszerűbb DOKUMENTÁCIÓÉRT ELŐSZÖR A 620-ASON KÍSÉRLETEZNEK Ez már az „új idők lehellete”: egyszerűsítik vállalatunk műszaki dokumentációs rendjét. Egyszerűsítik? Korszerűsítik. Szakembereink egyetértenek abban, hogy a jelenlegi dokumentáció túlságosan sok pénzt emészt fel, feleslegesen, mert minden új típusváltozathoz teljes, új dokumentációt kell készíteni. Nem lehet jó Úgyszólván minden széria más és más. És ha csak egyetlen, bármilyen jelentéktelen alkatrész is megváltozik, az eddigi dokumentációs rend értelmében máris egy teljesen új típusváltozattal állunk szemben. Új rajzszámot kap a széria, ehhez új, gyakran 30—40 oldalas darabjegyzék készül, rajzok stb. Rengeteg dokumentációs anyagot kell eljuttatni szerte a gyárban. Kiszámították, hogy az alkatrészek mintegy 70 százaléka állandó, ezeket minden kocsiba beépítik. Az ismétlődő dokumentációt meg lehetne takarítani, csak az eltérő 30 százalék dokumentációs anyagát kellene mindig feldolgozni. A vállalat megbízta Vállalatunk egy évvel ezelőtt megbízta a KGM Iparszervezési Intézetét: tegyenek javaslatot egy korszerűbb rendszer alkalmazására. Az intézet „körülnézett a világban" — persze csak a szakirodalomban — s úgy találták, hogy számunkra a MAN-nál is alkalmazott dokumentációs rendszer lenne a legpraktikusabb. A világszerte ismert MAN-vállalat, amely egyébként rengeteg mindent gyárt: Diesel-motort, teherautót, autóbuszt, hajót, hidat, darut, még tengeralattjárót is — az IBM (amerikai vállalat, amely elektronikus számítógépekkel, gépi programozással foglalkozik) közreműködésével készítette el programját. Megállapították, hogy az egyes gyártmánycsoportoknál mely alkatrészek állandóak, s ezt két kategóriával egészítették ki: a szükséges és a lehetséges kiviteli variációk kategóriájával. Nálunk a 620-as kocsi és változatai szolgálnak modellül: ezeken kísérletezik ki az új dokumentációs rendszert, amely a 200-as, egységes autóbuszcsaládnál különösen jól alkalmazható, hiszen itt az egyes típusok között különösen nagyfokú a hasonlóság. Az új rendszer módszere a többoszlopos darab jegyzékforma: a közel azonos szerkezeteket egymás mellett jegyzik, ezáltal az egész anyag áttekinthetőbb. Miután az Iparszervezési Intézet amúgyis egyesült a Gépiadatfeldolgozó Vállalattal, a munkához felhasználhatják a rendelkezésükre álló eletkronikus gépparkot is. Előnyei Ami az egész programból kiviláglik: egyrészt minden műhely vagy üzem csak az őt megillető dokumentációs részt fogja megkapni, másrészt az alkatrészgyártásnak mintegy kétharmada ezentúl már pusztán az éves előtervek alapján is megindulhat. Az is előrelátható, hogy eltérések esetén is sokkal rövidebb lesz az átfutási idő: a megrendelő hamarabb kapja meg autóbuszait, az Ikarusban pedig kisebb lesz a kapkodás. A szerkesztők március 31-ig átdolgozzák a 620-as típuscsalád gyártmánydokumentációját, a második félévtől kezdve talán már hasznosítani is tudjuk az új dokumentációs rendszert ott, ahol minden elmélet igazolást nyerhet a termelésben. A fmnk kőművesei új műhelyt kapnak, ahol megfelelő körülmények között készíthetik elő az építőanyagokat. 1968. JANUÁR 10. Tv, újság, plakát Különösen sok munka vár a létszámkérdés megoldásában a műszaki tájékoztatási osztályra: vállalatunk élni kíván a jó propaganda kínálta előnyökkel. A főváros járművein több mint 3 ezer kisplakáton hirdet majd állásokat az Ikarus, s mintegy 300 nagyméretű plakátot is elhelyeznek Budapest utcáin. Párperces, az Ikarus munkáját ismertető filmet készíttetnek, amelyet műsorára tűzne majd a környékbeli 15 mozi, keskeny változatát pedig a tv is bemutatná. A gyár népszerűsítésére, a gyári szakmák ismertetésére pályázatot hirdetnek, a nyerteseket értékes tárgyjutalomban (motorkerékpár, tv, magnetofon) részesítik. Hirdetés céljára felhasználják a napilapokat, sőt a Népszabadság fényújságját is. A vállalat közelében levő iskolák felsőbb osztályaiban ismertetik a gyárunkban levő szakmákat. Egy igazgatói döntés alapján létrehozzák a vállalat audiovizuális oktatóközpontját, egymillió forintos költséggel. Végül pedig: a jövőben jobban megszervezik az iskolák gyárlátogatásait az Ikarusban.