Ikarus, 1968 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-10 / 1. szám

2 BESZÁMOLÓ A MUNKASOROKRÓL Jól fejlődik a század Az év első végrehajtóbizott­sági ülésén Jávér József, szá­zadparancsnok beszámolt a Mosolygó Antal Munkásőr­­zászlóalj Ikarus századának 1967. évi munkájáról. A be­számoló ismertette az elért eredményeket. Megállapítot­ta, hogy a kiképzést terv sze­rint hajtották végre. — A kiképzés célja: az al­egységek önálló munkára való nevelése. Ezért került sor ön­álló századgyakorlatokra. Na­gyobb önállóság és felelősség hárul így az alparancsnokok­­ra. Ebben az évben is kétszer volt éleslövészet. A század eredményesen szerepelt, külö­nösen ősszel. A századnak az eddigiektől eltérően, önállóan kellett har­cászati gyakorlatot kidolgozni és végrehajtani. Ez a feladat bár új volt, mégis olyan jól oldották meg, hogy a századot a zászlóaljpa­rancsnok dicséretben ré­szesítette. A század tagjai fegyelme­zettek, általában a legjobb tu­dásuk szerint hajtják végre feladataikat. Ezt bizonyítja például a lövészet, az őrszol­gálat stb. A foglalkozásokon való megjelenések statisztiká­ját vizsgálva, már nem ilyen egyértelműen kedvező a kép. Néhányan — többségük már le is szerelt — ismételten hiá­nyoztak. Az Ikarus-század létszáma jelenleg teljes, de mint min­den évben, az idén is előre láthatóan 10—15-en leszerel­nek. Utánpótlásról gondoskod­ni kell. Ehhez a munkásőrszázad az alapszervezetek segítségét kéri. A zászlóalj versenybizottsá­ga kedvezően értékelte az ika­ruszi munkásőrök munkáját. Az egész évi összetett tevé­kenység alapján a szakaszok közötti versenyben első idős Kolompár Lajos szakasza lett. A rajok között első — ugyan­csak ikarusziak — Székácsi Lajos raja. Az 1967. évi tevékenységet összegezve, a beszámoló meg­állapította, s ezt a megállapí­tást a végrehajtó bizottság jó­váhagyta, hogy a század megfelelően fej­lődik, ütőképessége foko­zódik. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy a vb előtt tartott előző beszámoló óta 51-en kaptak különböző kitüntetéseket, di­cséreteket, jutalmakat. A szá­zadnak tehát majdnem fele kimagasló teljesítményt nyúj­tott. Még kedvezőbb a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy 22-en tízéves szolgálati jelvényt kaptak. A kuvaiti kocsik minőségére még az eddiginél is gondosab­ban ügyelnek a mecsek. Fodor Péter az elsőnek belem­ezelt kuvaiti kocsit vizsgálja. Olvasóink kérdeznek, az üledékesek válaszolnak Hová lett A dzsungel macskája? Több dolgozónk sérelmesnek találta, hogy a művelődési ház által december 26-ra és 27-re, keddre és szerdára hirde­tett, A dzsungel macskája helyett a Nyári bolondság című filmet vetítették. A művelődési háztól kapott információ szerint sajnálatos technikai okok miatt követ­kezett be ez a műsorváltozás; novemberben, amikor meg­rendelték a fenti napokra az említett filmet, akkor a film­ből még két kópia volt, de azóta az egyik tönkrement. A FÖMO nem is zárkózott el at­tól, hogy nálunk is vetítsék A dzsungel macskáját, csak ép­pen megoldhatatlan volt a pendli-társsal a kooperáció. Azokon a napokon ugyanis az Újlaki mozi vetítette a fil­met, Óbudán, a távolság 30 kilométer, s még úgy sem le­hetett volna megoldani a ve­títést, hogy a kezdési időt el­odázzuk." A műsorváltozásról értesí­tették a közönséget: már 23-án künn volt a plakát, mely felhívta a figyelmet, hogy más filmet fognak vetí­teni. Akik nem tudták meg időben, a pénztárban vissza­válthatták a jegyüket, ha a Nyári bolondságot nem akar­ták megnézni. Miért túrnak a táskánkban? Dolgozóink olykor panaszolják, hogy a gyárból történő kilépésükkor a rendészek beletúrnak a táskájukba, akár sze­mélyes használati tárgyaikat is felforgatják, amihez semmi közük. Némely dolgozónk ebben az eljárásban emberi mél­tóságának megsértését látja. Az üzemrendészeti osztály ve­zetője, Nagy Rudolf erre vonatkozóan a következőket mondta: — Vállalatunk dolgozói­nak, bátran állíthatom, leg­nagyobb része nagyon becsü­letes ember. Érthető, hogy ők sérelmesnek tartják, hogy a rendészek esetleg beletúrnak a táskájukba. Ennek azonban van egy ezt megelőző módja: tartsa be mindenki azt az igazgatói utasítást, hogy a gyárból való kilépéskor kérés nélkül mutassa föl a belépő­jét, nyissa ki a táskáját, s tartsa oda az ellenőrző ren­désznek. — Sajnos, némelyek minő­síthetetlen hangot használnak a rendészekkel, pedig hőt tud­ni kellene mindenkinek, hogy a rendész nem dísznek áll ott a kapuban, és nem éppen a becsületesek miatt. Az elmúlt esztendőben közel 300 esetben találtunk a táskákban külön­féle dolgokat: csavarokat, vil­lanyvezetékeket, festéket, szerszámokat és egyéb tárgya­kat. Ezen kívül voltak esetek, amikor komolyabb vizsgálatot kellett indítanunk. A tolvaj­­lásokat le kellett lepleznünk, a többi dolgozó érdekében. Mert lehet ugyan, hogy egy­­egy esetben nem nagy dolgot visznek el, de a sok kicsi sokra megy. Mi tehát nem azért vagyunk a portánál, hogy a tisztességes dolgozó­kat zaklassuk, hanem azért, hogy az ő érdekeiket is véd­jük, amikor törvényes eszkö­zökkel a kis és nagy tolvajok leleplezésére, a társadalmi tulajdon megvédésére törek­szünk. /KAR­US Pótszilveszter — ez a címe a nyugdíjasklub 17-i összejövete­lének. A tánczenét közkívánat­ra a Szász-trió szolgáltatja. Arany-, ezüstjelvény A Kossuth Könyvkiadó a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tiszte­letére arany és ezüst fokozatú jelvénnyel jutalmazta a párt­kiadványok terjesztőit. Válla­latunknál négy terjesztőt ért a kitüntetés: Vasas Istvánnét, Kiss Józsefnét, Czoma József­­nét és Bányai Istvánt. Dolgozóink mind a négyüket jól ismerik. Áldozatkész mun­kájuknak köszönhető, hogy vállalatunknál nagyon sokan ismerik a Kossuth-kiadványo­­kat. Munkájukhoz további sike­reket kívánunk! Szaktanfolyam indult decem­berben Fehérváron számviteli dolgozók továbbképzésére. A 36 órás tanfolyamon öten vesz­nek részt a gyáregységből Értelmes Felesleges „Csupán divatcikk?” címmel 1987. december 13. számunk­ban megírtuk, hogy a gyártási naplót már nem állítják ki, nem törődnek vele, kiment a divatból. De vajon szükség van-e rá egyáltalán? A véle-­ mények eltérőek. Itt is közlünk kettőt. Lovassi János termelési fő­osztályvezető: „Megítélésem­ szerint a gyártásig naplónak van értelme, szükség is volna rá, de csak­ akkor, ha a techno­lógián és a szerkesztésen is ko­molyan veszik.” Adonyi Gyula, a főkonstruk­tőr helyettese: „A gyártmányo­kat kísérőkönyvvel látják el Az üzemvezetőknek emellett módjuk van rá, sőt hivatali kötelességük is, hogy észrevé­teleiket, esetleges panaszaikat ügyrendi úton az illetékesek tudomására hozzák. A meó ve­zetőjét szintén értesíthetik, s ő osztályközi levélben közli a panaszt mindenkivel, akit csak illet. Ezenkívül a kocsikat váz­állapotban, aztán kocsitesti majd végül késztermék formá­jában zsűrizik is, s ilyenkor szintén alkalom nyílik a véle­mények kicserélésére. Az olyan, bizonytalan időben és úton, egy példányban kallódó iratok, mint amilyen a gyártá­si napló volt, csak megzavar­hatják a komoly ügyrendet.” MUNKÁSSZÁLLÓ - AUTÓBUSZJÁRAT- ÖLTÖZŐ LÉTSZÁMGOND BUDAPESTEN FEHÉRVÁRON Részletes programot dolgoztak ki Nincs szükség sok magyaráz­kodásra: ha valóban 7 ezer autóbuszt akar az Ikarus gyár­tani 1970-ben és 4200-at az idén, akkor egyik legfontosabb tennivaló a létszám biztosí­tása. Nemcsak új dolgozóitat kell szerezni, hanem azt is el kell érni, hogy az Ikarus régi dol­gozói is jól érezzék magukat munkahelyükön. Segítséget kérünk A munkaügyi főosztály rész­leteire bontott programot dol­gozott ki e probléma megoldá­sára. A várható intézkedések túlnyomó részét önerőből kell végrehajtani, de a vállalat ha­táskörét meghaladó ügyben a KGM-hez is fordulnak: kérik, járjon közben, hogy a Munka­ügyi Minisztérium irányítson át hozzánk munkavállalókat Budapest X., XIII., XIV. és XVII. kerületéből. Szintén a KGM-től várják, hogy a Buda­pesti Pártbizottságon és a Fő­városi Tanácsnál soron kívül engedélyeztesse annak a 300— 400 személyt befogadó munkás­­szállásnak az építését, amelyet a kultúrház mögötti területre terveznek. Vállalatunk emel­lett azt is szeretné elérni, hogy saját erejéből 10 autóbuszt ál­líthasson forgalomba, kizárólag a környékbeli dolgozók mun­kába- és hazaszállítására. (Ha­sonló terveik vannak Székes­­fehérvárt illetően is.) Saját erőből Hogy melyek a legfontosabb, saját erőből elvégzendő teen­dők? Először is felmérték a munkaerő-hullámzást, 1967 el­ső három negyedévének ta­pasztalatai alapján. Figyel­meztetőül: az első félévben­ 471 dolgozó lépett be, viszont nem kevesebb, mint 440-en léptek ki.) A felméréskor sor­ra vették az üzemeket és azo­kat az okokat is, amelyek a dolgozókat távozásra késztet­ték. Egy tanulság a gazdasági vezetőknek: a dolgozókkal már késő akkor beszélgetni, amikor már elhatározták, hogy kilép­nek ... Nők, fiatalok A munkaerő-hullámzásról ezentúl a munkaügyi főosz­tályvezető minden negyedév­ben beszámoló jelentést tesz. Felméréseket készítenek arról is, hogy a vállalat területén milyen munkakörökben lehet­ne nőket, fiatalkorúakat, eset­leg csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmazni. A székesfehérvári gyáregy­ségben a szervezeti séma ki­dolgozása után felülvizsgálják az improduktív munkahelyek számát és kidolgozzák az új létszámnormát. A törzsgyárhoz hasonlóan kutatják, milyen munkakörökben lehetne még nődolgozókat alkalmazni. A gyáregységi munkaerő-gazdál­kodás feladatává teszik, hogy a város környékén megfelelő propagandamunkát végezzen. Évi három-négy turnusban szakmai továbbképző tanfo­lyamot szerveznek. Fokozni kívánják a gyáregység koope­rációs tevékenységét és javíta­ni fogják a szociális feltétele­ket, így például az új öltözőt még az idén el fogják készí­teni. Egyszerűbb Korszerűbb DOKUMENTÁCIÓÉRT ELŐSZÖR A 620-ASON KÍSÉRLETEZNEK Ez már az „új idők lehelle­­te”: egyszerűsítik vállalatunk műszaki dokumentációs rend­jét. Egyszerűsítik? Korszerűsí­tik. Szakembereink egyetérte­nek abban, hogy a jelenlegi dokumentáció túlságosan sok pénzt emészt fel, feleslegesen, mert minden új típusváltozat­hoz teljes, új dokumentációt kell készíteni. Nem lehet jó Úgyszólván minden széria más és más. És ha csak egyet­len, bármilyen jelentéktelen alkatrész is megváltozik, az ed­digi dokumentációs rend értel­mében máris egy teljesen új tí­pusváltozattal állunk szemben. Új rajzszámot kap a széria, eh­hez új, gyakran 30—40 oldalas darabjegyzék készül, rajzok stb. Rengeteg dokumentációs anyagot kell eljuttatni szerte a gyárban. Kiszámították, hogy az al­katrészek mintegy 70 százalé­ka állandó, ezeket minden ko­csiba beépítik. Az ismétlődő dokumentációt meg lehetne ta­karítani, csak az eltérő 30 szá­zalék dokumentációs anyagát kellene mindig feldolgozni. A vállalat megbízta Vállalatunk egy évvel ezelőtt megbízta a KGM Iparszervezé­si Intézetét: tegyenek javasla­tot egy korszerűbb rendszer alkalmazására. Az intézet „kö­rülnézett a világban" — per­sze csak a szakirodalomban — s úgy találták, hogy számunk­ra a MAN-nál is alkalmazott dokumentációs rendszer lenne a legpraktikusabb. A világ­szerte ismert MAN-vállalat, amely egyébként rengeteg mindent gyárt: Diesel-motort, teherautót, autóbuszt, hajót, hidat, darut, még tengeralatt­járót is — az IBM (amerikai vállalat, amely elektronikus számítógépekkel, gépi progra­mozással foglalkozik) közre­működésével készítette el programját. Megállapították, hogy az egyes gyártmánycso­portoknál mely alkatrészek ál­landóak, s ezt két kategóriá­val egészítették ki: a szüksé­ges és a lehetséges kiviteli variációk kategóriájával. Nálunk a 620-as kocsi és vál­tozatai szolgálnak modell­ül: ezeken kísérletezik ki az új do­kumentációs rendszert, amely a 200-as, egységes autóbuszcsa­ládnál különösen jól alkalmaz­ható, hiszen itt az egyes típu­sok között különösen nagyfokú a hasonlóság. Az új rendszer módszere a többoszlopos da­rab jegyzékforma: a közel azo­nos szerkezeteket egymás mel­lett jegyzik, ezáltal az egész anyag áttekinthetőbb. Miután az Iparszervezési Intézet amúgyis egyesült a Gépiadat­feldolgozó Vállalattal, a mun­kához felhasználhatják a ren­delkezésükre álló eletkronikus gépparkot is. Előnyei Ami az egész programból kiviláglik: egyrészt minden műhely vagy üzem csak az őt megillető dokumentációs részt fogja megkapni, másrészt az alkatrészgyártásnak mintegy kétharmada ezentúl már pusz­tán az éves előtervek alapján is megindulhat. Az is előrelát­ható, hogy eltérések esetén is sokkal rövidebb lesz az átfu­tási idő: a megrendelő hama­rabb kapja meg autóbuszait, az Ikarusban pedig kisebb lesz a kapkodás. A szerkesztők március 31-ig átdolgozzák a 620-as típuscsa­lád gyártmánydokumentáció­ját, a második félévtől kezdve talán már hasznosítani is tud­juk az új dokumentációs rend­szert ott, ahol minden elmélet igazolást nyerhet­ a termelés­ben. A fmnk kőművesei új műhelyt kapnak, ahol megfelelő körül­­­­mények között készíthetik elő az építőanyagokat. 1968. JANUÁR­ 10. Tv, újság, plakát Különösen sok munka vár a létszámkérdés megoldásában a műszaki tájékoztatási osztály­ra: vállalatunk élni kíván a jó propaganda kínálta előnyökkel. A főváros járművein több mint 3 ezer kisplakáton hirdet majd állásokat az Ikarus, s mintegy 300 nagyméretű plakátot is el­helyeznek Budapest utcáin. Párperces, az Ikarus munkáját ismertető filmet készíttetnek, amelyet műsorára tűzne majd a környékbeli 15 mozi, keskeny változatát pedig a tv is bemu­tatná. A gyár népszerűsítésére, a gyári szakmák ismertetésére pályázatot hirdetnek, a nyerte­seket értékes tárgyjutalomban (motorkerékpár, tv, magneto­fon) részesítik. Hirdetés céljá­ra felhasználják a napilapokat, sőt a Népszabadság fényújság­ját is. A vállalat közelében le­vő iskolák felsőbb osztályaiban ismertetik a gyárunkban levő szakmákat. Egy igazgatói dön­tés alapján létrehozzák a vál­lalat audiovizuális oktatóköz­pontját, egymillió forintos költséggel. Végül pedig: a jö­vőben jobban megszervezik az iskolák gyárlátogatásait az Ikarusban.

Next