Ikarus, 1971 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 1. szám

Vallratunk január 6-án ünnepli fennállásának 75. év­fordulóját. A jogelőd az Uhri Testvérek Autókarosszéria és Jan­­ ügyára közkereseti társa­ság üzemét ugyanis Uhri Im­re 1895-ben­­tanította. (A ju­bileum emlékezetére állítot­tuk össze a negyedik és ötö­dik oldalunkat.) dik oldalunkat. Az ünnep­ségre lapzárta után kerül sor.) "" •­­ Ielmét bizalmi választottak 1970. december 16-a és 30-a között zajlottak le a bizalmi választások vállalatunknál mind a három telephelyen. Ennek során 7165 dolgozó ad­ta le voksát 502 bizalmira. Rövid statisztika: az 502 megválasztottból 302 a férfi és 200 a nő. Sok a fiatal, az új bizalmi között. A 20 és 30 év között megválasztottak száma 199 fő. A megválasz­tottak közül munkás 316, műszaki 62 és alkalmazotti 75. A választások során a 7165 szavazóból 300—350-en mond­ták el véleményüket a vál­lalat, illetve a szakszervezet eddigi munkájáról. Vélemé­nyüket, ha röviden akarnánk közölni, így hangzana: a rossz anyagellátást szüntessék meg és harcolja ki a szakszerve­zet, hogy az öltözőkben a zsúfoltság mellett legyen hi­deg és meleg víz, javítsák az étkezdés választékot. Kidolgozták az elveket Megkezdték vállalatunknál az 1971-es munkaverseny irányelvek kidolgozását. Az irányelvek némileg eltérnek az 1970-ben érvényes célki­tűzésektől. Az átdolgozás fo­lyik, kiadására csak a vszb jóváhagyása után kerül majd sor. A szerelőcsarnok Uhriék idejében AZ IKARUS KAROSSZÉRIA- ,ÉS JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA A nők érdekében VSZB: intézkedések -tervek Országosan napirenden tartott témát tárgyalt 23-án a vállalati szakszervezeti bi­zottság, a „Vállalatunknál dolgozó nők helyzete" cím­mel. A napirend előadója Szlankó János, a vszb titká­ra volt. Az általa készített jelentésből idézünk: „Nőbi­zottságunk ez év április 10- én előterjesztést tett a mun­kaügyi főosztálynak azokról a munkahelyekről, ahol az egyenlő munkáért egyenlő munkabérelv még nem, vagy csak részben valósult meg. Az előterjesztésre a főosz­tály nem intézkedett, mivel a bérfejlesztésre szánt keret­számok már ezt megelőzően lekerültek a főosztályokra. Ennek ellenére a gazdasági vezetők a rendelkezésükre álló összeget arányosabban osztoták fel a férfi, női munkavállalók között, mint az előző évek során. Ez azonban nem elegendő ah­hoz, hogy a meglévő arány­talanságokat felszámoljuk. Ez ügyben központi intézke­dés szükséges.” Vagyis tettünk azért vala­mit a nőkérdés rendezése ügyében. Ezt igazolja az is, hogy míg 1969-ben csak 25- en kapták meg a kiváló dol­gozó kitüntetést asszonyaink, 1970-ben már 40-en. A nő­bizottság kezdeményezésére a szakoktatás a 19'70-es év­ben gyors- és gépíró iskola­­ előkészítő tanfolyamot indí­tott. Ennek folytatásaként novemberben 23 résztvevővel megkezdte működését válla­laton belül a 2 éves gyors- és gépíró iskola. A szakokta­tás által elkészített 1971-es program is magán viseli a nőbizottság elgondolásait.­­Darus, hegesztő, autóvil­lanyszerelő tanfolyamok, szakmunkás vizsgára előké­szítő tanfolyamok indulnak be az első negyedév során.­ Mindez kevés még ahhoz, hogy a Központi Bizottság 1970 februárjában kialakított állásfoglalására azt mond­hassuk. ..Igen, ismerjük. Megoldottuk. Túl vagyunk rajta.” A jelentésben (hogy ez­úttal a kisügyekről is beszél­jünk) ilyen „apróságok” sze­repelnek. A dolgozó nők munkájét megkönnyítendő „el tudtuk intézni. Hogy a pénzügyi főosztály zsúfolt­sága megszűnjön. Hogy dol­gozó nőinket télire ellássuk ujjatlan pufajkával. Nem tudtuk elérni, hogy az admi­nisztratív területeken ismere­tes csúsztatásokat megnyug­tató módon rendezzük.” A vszb 9 határozatot ho­zott a folyamat meggyorsí­tása érdekében. E határoza­tokból: A nőbizottság állandóan kísérje figyelemmel a nődol­gozók helyzetének megjaví­tására hozot vállalati intéz­kedési terv végrehajtását. A vszb bérbizottsága — az egyenlő munkáért egyenlő bért­erv megvalósítása érde­kében — készítsen állomány­­csoportomkénti értékelést. • A nőbizottság és a szak­oktatás közösen mérjék fel a 6 órás munkakörben dol­gozó fiatal lányok tovább­képzésének lehetőségét. És tegyen javaslatot a megol­dásra. A vszb munkavédelmi felügyelő, közösen a munka­­védelmi osztállyal, derítse fel az egészségre ártalmas munkahelyeket, s tegyen ja­vaslatot az egészségre ár­talmas munkahelyek fokoza­tos megszüntetésére. A nő­bizottság végezzen felmérést a sokgyermekes és egyedül­álló gyermekes szülők kö­rében és tegyen javaslatot életkörülményeik megjavítá­sára. Zsu­zlilt ezerigazgató dMárt! A mai napon 1970. december 16-án elkészült Er­­dőkürt községben az általunk nemrégen be­adott kérvényre — a buszvárakozó. A magam, az Ika­rus gyár 84 dolgozója, valamint Erdőkürt község lakói nevében mondunk köszönetet és fejezzük ki hálánkat tisztelt igazgató elvtársnak, hogy a váró megépítését engedélyezte, illetve hozzájárult kérvényünk teljesíté­séhez, felépítéséhez. Köszönettel: Kohári István Ví­zúton mondunk köszönetet azért a szíves segít­­ségnyújtásért, amellyel lehetővé tették, hogy a XIV. kerületi Nőbizottság autóbusz kirándulást szer­vezhessen a szovjet elvtársnők, az árvízkárosultak se­gélyezésével kapcsolatos munkák során kitűnt aktívák, valamint a kerületben lakó katona-feleségek részére. Megértő támogatásuk nagymértékben elősegíti mun­kánkat.­­ Kérjük, őrizzék meg számunkra jóindulatukat, hogy a jövőben is igényelhessük segítségüket. Elvtársi üdvözlettel: dr. Asbóth Jánosné a XIV. ker. HBF alelnöke, a Nőbizottság vezetője Bandi Istvánné 1945 óta a kár­pitosüzem dolgozója, varrónő. Kiváló munkás, szakmunkás, tagja a 8. fokozatot elért szo­cialista brigádnak, többszörö­sen elnyerte a kiváló dolgozó címet. A párt alapszervezeté­nek vezetőségi tagja . ÉVFORDULÓ - BÚCSÚVAL A Pusztavámi Bányaüzem­ben december 19-én ünnep­ség keretében emlékeztek meg a vidék bányászkodásá­nak 50. évfordulójáról. A ju­bileumi ünnepség egyben bú­csú volt a bányától, az önál­lóságtól, mivel a bányaüzem 1971. január elsejével­­ meg­szűnt. Mint ismeretes, a bánya­üzem gazdasági objektumait vállalatunk hasznosítja. A bánya dolgozóinak egy része már korábban átlépett az Ikarus üzembe, az új év ele­jén további átlépésre kerül sor. A bányászok egy része az oroszlányi bányaüzemek­ben kapott munkát. A bánya végleges megszű­nésével, 1971 -ben erőteljesebb üzem­telepítési tevékenység indulhat meg Pusztavámon. Párttagok a KISZ-ben Ülést tartott december 16- án a KISZ-vb. Első napirendi pontként az alapszervezetek­ben dolgozó párttagok munká­járól és a pártépítés hatékony­ságáról tárgyaltak. Ezt köve­tően megvitatták a KISZ-bi­­zottság és az úttörő szervezet kapcsolatáról szóló jelentést. Köszöntöm gyárunk dolgozóit December 31-vel nehéz évet zárunk. Rendkívüli nehézségek, erőfeszíté­sek jellemezték munkán­kat az év folyamán. Ha nem is lenne gya­korlat, hogy az új év kezdete előtt megállunk egy pillanatra, felmérjük a megtett utat, kitűzzük az újabb célokat, nekünk Ikarus­osoknak most ezt feltét­lenül meg kellene tennünk. 1970 szilvesztere ugyan nem vízválasztó, mégis úgy érezzük, hogy egy felfelé ívelő korszak jelentős szaka­szát, a közúti járműprogram első időszakát zárja le. Az elmúlt év munkáját most nem kívánom részlete­sen elemezni — megtettem ezt a közelmúltban a Párt­­bizottság ülésén — de fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy legyünk k­övetkezetesebbek a hibák felszá­molásában. A tanulópénzt megfizettük már, ideje, hogy most kamatoztassuk tudásunkat, szerzett tapasztalata­inkat. Szeretném hinni, hogy ezzel a szilveszterrel túljutot­tunk a koncepció kialakításán, példátlan túlfeszített­­ségen, a tapogatózó lépéseken, az operatív intézkedé­sekkel könnyen kijavítható hibákon. Szeretném hinni, — bár jól tudom, hogy január 1-től nem változunk meg gyökeresen — sem az ember, sem a munkafeltétel, mégis jogosan elvárhatjuk egymástól, hogy célratörőbben, egységesebben, gazdaságosabban dolgozzunk 1971-ben. Az 1971. évi feladato­kat a következő ténye­­­­zők határozzák meg: 1. Az MT. által jóvá­hagyott Közúti Jármű­fejlesztési Program vég­­________________________rehajtására való felké­szülés, illetve annak megkezdése. 2. Az 1971. évi szerződéses kötelezettségek teljesítése. ■ 3. Az Ikarus 250. típus nagy sorozatgyártásának indí­tása és felkészülés a típuscsalád többi tagjának gyár­tására. E követelmények teljesítési feltételeinek meghatáro­zásakor figyelembe kell vennünk, hogy az élőmunka kapacitás bővítése csak minimális mértékben lehetsé­ges, tehát nagymértékben kell növelni a termelékeny­séget. Gondoskodni kell arról is, hogy a termelés és az egész vállalati munka szervezettségi szintjét tovább emeljük és ezáltal a későbbi évek felfutását megalapo­zottá tegyük. 1971. évben összesen 6300 db autóbusz gyártását ter­vezzük. Ebből az előtervek szerint Budapesten 3975 db, Székesfehérváron 2325 db gyártásával számolunk. Az 1970. évi várhatóhoz képest autóbusz darabszám­ban a felfutás 7—8 %, összetétele azonban jelentős mértékben eltolódik a munkaigényesebb (180, 556, 250) típusok irányába és így termelési értékben 15—20 szá­zalékkal, munkamennyiségben (változatlan normaórá­val számolva) pedig 23—25 százalék között lesz a nö­vekedés. A gyártási program kialakításakor érvényesíteni kí­vánjuk azt a szempontot, hogy lehetőleg minél keve­sebb típus átállást kelljen végrehajtani és egyidőben legfeljebb két típus gyártása follyék. A fenékváz igényeket változatlanul Tatabánya fogja kielégíteni, sőt az Ikarus 250. fenékvázak nagyobb ré­szét is oda csoportosították át. A gépészeti kiszerelést tovább folytatja Gödöllő és Aszód. Gödöllőn azonban e szerelés fokozatosan megszűnik és helyette Csepel Autógyár lép be, 1971-ben várhatóan 1300—1500 da­rabbal. Valamennyi oldalváz gyártását egy helyen, Nagykállón koncentráltuk. Mind Budapesten, mind Székesfehérváron nagy erő­feszítésekre van szükség a műszaki fejlesztés, a ter­melés szervezettségének növelése, a munkaigény csök­kentése érdekében. Ezen belül kiemelkedő feladat, hogy az Ikarus 250-es típus 1400 normaórát meg nem haladó átlagos gyártási idejének feltételeit megteremtsük és az Ikarus 55—66 típusnál a korábbi budapesti gyártási idő-igény eltérését biztosítsuk. Gondoskodunk a napi ütemes termékkibocsátás meg­valósításáról maximálisan 4 százalékos fajlagos túlóra­felhasználás mellett. Érvényt kell szereznünk a 44 órás munkahét betar­tásának és meg kell szüntetnünk a fekete túlóráztatást Célunk a betervezett 370 mFt nyereség elérése, ami az 1970. évi várhatót mintegy 90 mFt-tal haladja meg. 1971. évi anyagi ösztönzési rendszerünket úgy álla­pítjuk meg, hogy az új gazdasági szabályozók­ adta le­hetőségeken belül következő évi bérfejlesztésünk biz­tosított legyen. Amikor az előzőekben említettem, hogy nekünk Ikarus-osoknak most kü­lönösen , megvan az okunk arra, hogy felmér­jük az eddig megtett utat, tulajdonképpen nemcsak a járműprog­ramra gondoltam, hanem az elmúlt 75 évre. Mire la­punk megjelenik, sor kerül vállalatunk 75 éves fenn­állásának ünneplésére. Az Ikarus jogelődjét ugyanis 1895-ben alapította Uhri Imre. Már az Uhri cég az or­szág legnagyobb karosszéria üzemévé nőtte ki magát, felszabadulás után pedig, helyesebben 1948-tól fokoza­tosan alakult át autóbuszgyárrá és fejlődött Közép­­európa egyik legnagyobb autóbusz gyárává. Sokan vannak a gyár dolgozói között olyanok, akik a Hungária úton kezdték és azóta is hűen kitartottak ebben a gyárban. Mások „menetközben” csatlakoztak hozzájuk, 10—20 évet töltve már ebben a közösségben Hadd mondjak most nyilvánosan köszönetet azoknak akik gyárunk fejlődésének elősegítésében részt vettek a múltban és segítik azt a jelenben is. Végül megköszönöm vállalatunk minden dolgozójá­nak az 1970. évi munkáját, a Pártszervezet, Szakszer­vezet eredményes támogatását és sok sikert kívánok mindenkinek egyéni életében, további munkájában. Toldi József vezérigazgató 75 éves a gyár Célunk 1971-ben

Next