Ikarus, 1973 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-04 / 1. szám
s A KISZ-munka eredménye Az összefogás ereje Maradt feladat az új évre is Év vége , év eleje. Ez az az idő, amikor felmérjük az az elmúlt évben végzett munka eredményét és az előttünk álló év feladatait. Számot vetnek tevékenységükről a gazdasági vezetők, de a társadalmi és tömegszervezetek is. Milyen évre tekinthet vissza az Ikarus Kilián György KISZ-szervezete? — ezt a kérdést tettük fel Végvári József KISZ-titkárnak. — Programokban gazdag évet zártunk. De eredményeink nem mindig számokban jelentkeznek. Azt a fejlődést, mely az emberek gondolkodásában, az ifjúsági mozgalomhoz fűződő viszonyában lejátszódott, különösen jelentős eredménynek könyveljük el. A változások számtalan, látszólag apró jelenségben mutatkoznak meg. Részese a pártalapszervezeti titkár, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a fiatalokat be kell vonni a döntések meghozatalába. Hozzájárul a változásokhoz az a gazdasági vezető, aki szívén viseli, hogy a hozzá kerülő fiatalok minél előbb bekapcsolódjanak a mozgalomba. És benne van azoknak a munkásoknak a lelkesedése is, akik a melléjük beosztott fiatalok nevelését szívügyüknek tekintik. — Milyen erőtartalékai vannak KISZ-szervezetünknek az elmúlt év tapasztalatai alapján? — A szervezet fejlődésének alapvető feltétele, hogy a fiatalok többsége, ma már érzi a közösség erejét, él az összefogásból származó lehetőségekkel. — Ezt már példákkal is tudjuk bizonyítani? — Természetesen. A fiatalok az elmúlt évben az öszszefogás számos szép példáját mutatták. A KISZ Budapesti Bizottsága is elismeréssel nyilatkozott kommunista műszakjaink sikeréről. De volt az elmúlt év programjában közös színházlátogatás, készítettek rokkantkocsit egy volt gyári dolgozónak, és Moszkvában is szép sikert aratott a működő autóbuszmodell, melyet a mi fiataljaink készítettek. — Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a KISZ-bizottság elégedett a végzett munkával? — Az eredményeknek feltétlenül örülünk. De megelégedettek sohasem lehetünk. Sok gondot ebben az évben sem tudtunk megoldani. Kevés fiatalt mozgatnak meg a szakmai versenyek, nem alakult még ki a vállalati fiatalok törzsgárdája az ifjúsági klubban, nem voltunk elég igényesek a klubdélutánok színvonalával. Maradt feladat bőven az új évre is. — Mi az elmúlt év legfontosabb tanulsága? —Egy régi igazság: néhány ember vagy egy irányító testület munkája önmagában soha sem lehet eredményes, így van ez a mi mozgalmunkban is. A meghatározó szerep mindig azoké a fiataloké, akik a feladatokat végrehajtják. Ezért az Ikarus KISZ-bizottsága nevében ezúton is megköszönöm valamennyi lány és fiú lelkiismeretes munkáját. Köszönjük a társadalmi szervezetek aktivistáinak és a gazdasági vezetőknek a segítségét is. Kívánunk az új évben jó egészséget és sok sikert a közös munkában. .. .Harminc jelentkező SZÁMÍTHATNAK RÁJUK A gyár profiljának szem előtt tartásával indította el az 1973-as egyéni versenyformákat a fehérvári KISZ-bizottság. A feltételek kiírásánál nem feledkeztek meg a betanított és segédmunkásokról sem. „Kiváló Ifjú Szakmunkás” és a „Szakma Ifjú Mestere” címért versenyezhetnek a lakatosok és hegesztők, a „Kiváló Ifjú Munkás”ért a betanított és segédmunkások. A decemberi KISZ vb ülésen értékelték a jelentkezéseket. Eszerint 18-an vetélkednek a Szakma Ifjú Mestere címért. 10 lakatos és 8 hegesztő. A Kiváló Ifjú Szakmunkásért 7 lakatos és 3 hegesztő, összesen 11-en jelentkeztek a karosszéria, 8-an a préslakatos és 9-en a kísérleti üzemből. Ketten akarnak Kiváló Ifjú Munkások lenni. Egyik a kísérleti, másik a festőüzem betanított munkása. Kedvezőnek ítélik a 30 jelentkezőt, mégis elgondolkodtató hogy az AGFOR- szállítás, a forgácsoló és az asztalos KISZ-szervezetekből egyetlen jelentkező sem akadt. Lehet, hogy bővíteni kellett volna a szakmák körét? A forgácsolóüzemben szakmai versenyt indított a KISZ-alapszervezet és a gazdasági vezetés. Eszerint elképzelhető, hogy valóban keveslik a fiatalok a két szakmát. A „hazai" vetélkedőkön kívül szeptember 22-23-án részt vettek a közúti járműprogram szakmai versenyén is. A 13 gyár 23 versenyzője közül Szalai Mihály az első. Etl József a 17. helyen végzett. Összesen 8840 óra társadalmi munkát végeztek a gyár KISZ-fiataljai. Részt vettek a vasúti rakodóterület felújításában, raktárt rendeztek, 3 autóbuszt építettek, pótalkatrészt gyártottak. Mindenütt megjelentek, ahol szükség volt rájuk. S hogy mennyire anyagiasak: mindössze 480 órát fizetett ki a vállalat az alapszervezeteknek 8 forintos órabérrel. 1973-ban az „Irány Berlin — irány a VIT” akcióban két pótkocsit készítenek a zánkai úttörővárosnak. Szétszednek és hulladékként értékesítenek egy K—114-es autóbuszt. Ebben az évben már háromezer autóbuszt kell gyártania Fehérvárnak. A társadalmi és gazdasági vezetők joggal várják a fiatalok segítségét is. Felkészültek a feladatra, mindig és mindenben számíthat rájuk a gyár.. Programos Kamarás István gép mellett kezdte a sajtolóüzemben, 1959- ben. Később diszpécser lett, majd programos. Elvégezte közben a technikumot, jelenleg 9 ember munkáját irányítja. Körültekintő, lelkiismeretes csoportvezető. A második lépcső a hideg technológia Elkezdték a pusztavámi fejlesztés második lépcsője feladatainak megvalósítását. Ez az úgynevezett „hideg technológia” fejlesztése. A technológiai fejlesztési osztály megrendelte a gyárfejlesztési és beruházási főosztálytól a kettős ülés gyártásához szükséges székláb és konzolhegesztő, valamint az ülésláb és talphegesztő célgépeket. NEM ALKU TÁRGYA a polgári védelmi kötelezettség Egy kis beszélgetésre hívtuk meg a polgári védelmi műszaki egység parancsnokait Bolla Bélát és Pukler Lajost, hogy az eltelt három év munkájáról tájékozódjunk, miután a teljes átszervezés és a parancsnokok kiképzése megtörtént. Milyennek látták a feladatokat? — A kiadott rendeletek értelmében — mondja Pukler Lajos parancsnok — a szigorú megkötöttségek figyelembevételével valóban nehéz helyzetben vagyunk. Legfontosabb feladatunk, hogy az állománytábla élő legyen. Ez közösségi munkát igényel. A munkaerőhullámzás is megnehezíti munkánkat. Hogyan képzeli az elkövetkező feladatokat megoldani? — A beosztott állomány oktatása és az egyéni felelősség kialakítása nem lesz egyszerű. A polgári védelmi kötelezettség nem lehet egyéni elképzelés és alku tárgya. Ezt mindenkinek tudomásul kell venni? — Igen. Törvény szabta felelősségrevonás nélkül is. Reméljük, ezt is meg tudjuk értetni a dolgozókkal. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a közösségi munka közelebb hozza az embereket egymáshoz? — Kétségtelen. A kiképzések alkalmával, az oktatásokon és a szakmai megbeszéléseken közelebbről megismerjük egymást. Könnyebben átérezzük az együttműködés jelentőségét. Bolla Béla műszaki vezető, szintén egységparancsnok, milyennek látja a polgári védelmi munkát? — A vállalatnál a polgári védelmi munkát egyes gazdasági vezetők egyelőre még egy szükséges rossznak tartják. Nagyon nagy tévedésben vannak, ha ezt a feladatot lebecsülik. Nagy kérdés, miként kell védekeznünk, hogy élhessünk és dolgozhassunk. Ez nem mehet spontán, hanem szervezetten, okosan, előrelátóan. Ha a polgári védelmi oktatások megtörténtek, akkor minden családban akad egy fő, aki szükség esetén megvédheti családját. Mi a véleménye a polgári védelem munkájáról országos viszonylatban? — A polgári védelmi munka összessége a tiszai árvíz esetében is megnyilvánult. Százezer ember kitelepítése nem kis munka volt. Meggyőzni mindenkit, hogy az otthonát miért kell elhagynia. Láttam a polgári védelmi szervek munkáját az árvíz, belvíz és elemi csapás esetén. A népgazdaság számára is nagyon szükséges feladatot lát el háború esetén. A második világháború tapasztalatai bebizonyították, hogy a belülről történő mentéseknek nagyon kis esélyei vannak. A kívülről történő mentés a legfontosabb. Ezért hoztak létre többszörös műszaki mentőzászlóaljat, hogy elég hathatós segítséget lehessen biztosítani. Az egységen belül mi az, ami menleg a legfontosabb feladat? — 1973-ban beindul a be-osztott kiképzés. Az egység beosztott állományát az egységnarancsdokok képzik ki saját hatáskörükben. Az előadók már megkapták az anyagot. Perényiné GÉPÉSZMÉRNÖK Nem sokkal több mint egy éve dolgozik a szerkesztésben Andrejkovics Paine gépészmenök. A járművek futó berendezésével foglalkozik. Nemcsak a szakmában igazodott el hamar, hanem könnyen beilleszkedett osztályának közösségébe is. Osztályvezetője szorgalmas, példamutató fiatalnak tartja. IKARUS Jubileum jegyében a jobb eredmények Százagyűlést tartottak a munkásőrök Századgyűlést tartottak vállalatunk munkasörei december 14-én. Az évzáró foglalkozáson részt vett és felszólalt Nagy Sándor zászlóaljparancsnok is. Az értékelést Pintér László századparancsnok tartotta. Elmondta többek között, hogy a munkásőrök 72,2 százaléka párttag. Sokan előbb léptek be a munkásőrségbe, s ez a közösség formálta őket igazi kommunistává. A pártalapszervezetek segítségének köszönhető, hogy tovább nő a munkásőrök száma. Nemcsak pótolják a leszerelőket és tartalékállományba vonulókat, hanem az „újoncok” száma jóval meghaladja a távozókét. Jó és egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a gyári pártbizottság és a századparancsnokság között. Ennek egyik biztosítékaként idézte Pintér László Pósa György párttitkár szavait: „a munkásőrök előtt mindig nyitva áll a pártbizottság ajtaja”. A pártalapszervezeti vezetőségek és titkárok kiemelt feladatává vált, hogy megfelelően foglalkozzanak a munkásőrök gondjainak orvoslásával. Ez a segítség már 1972-ben is éreztette jó hatását az egység munkájában. Kiváló eredményt értek el a lövészeten és jó felkészülés után jól sikerült az őszi nagygyakorlat is, önálló feladatokat hajtottak végre a szakaszok és rajok. Ehhez biztosítani kellett a parancsnokok megfelelő szakmai képzettségét. Ezt a különböző szintű parancsnokok több lépcsős továbbképzésével értéke el, mely 1973- ban is folytatódik. De nemcsak a parancsnokok, a beosztottak is tanulnak. 70—73 százalékuk politikai oktatásra jár. A többiek nagy része különböző állami oktatásban vesz részt. Az emberekkel való foglalkozás jó példájaként említette, hogy az első szakasz első raja rajgyűlést is tartott, ahol a kisebb közösség és az egyének gondjait beszélték meg. E kiképzési év a jubileum, a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója jegyében zajlott. Részben ez is segítette a munkásőröket e jó eredmények elérésében. Végül bejelentette a szocialista versenyértékelés eredményét. A hozzászólók főleg szakmai kérdésekről, szervezeti, belső problémákról beszéltek. Nagy Sándor zászlóaljparancsnok elmondta, hogy a század munkája javult ebben az évben. Ugyanakkor megjegyezte: időnként előfordul, hogy valamelyik gazdasági vezető nem szívesen engedi el munkásőr beosztottját a foglalkozásra. Tudomásul kell venni végre, hogy ezzel a gazdasági vezető nem tesz szívességet senkinek. A párt és kormány határozata biztosítja a munkásőrök részvételét a különböző foglalkozásokon, még munkaidő alatt is. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a munkásőröknek példát kell mutatniuk a munkahelyükön és a magánéletükben egyaránt. Bejelentette azt is, hogy a zászlóalj 3. lett a peremkerületek szocialista versenyében. A gyűlés végén kiosztották a zászlóaljparancsnoki dicsérő okleveleket és a tárgyjutalmakat. Dicséretet kapott Vrszin János, Mihálka Frigyes, Ligás József és Kiss József. Tárgyjutalomban részesült Tóth József, Herczeg Ferenc, Gábris Ottó és Zsíros László. 1973. január 4. KÖZÖSEN A KISZ-SZFL Az Ikarus KISZ-bizottság december 16-án vitatta meg a szakszervezeti bizottsággal kötendő együttműködési szerződés tervezetét az 1973-tól 1975-ig terjedő időszakra. A szerződés részletes, gyakorlati kérdéseket érintő pontjai a X. kongresszus és az ifjúsági törvény szellemében születtek. Célja a szakszervezeti és a KISZ-bizottság hatékonyabb együttműködésének segítése. Az együttműködési szerződés tervezete hat főterületre osztotta a közös feladatokat: az eszmei-politikai nevelőmunka, a termelőmunka segítése, érdekvédelmi tevékenység, egészségvédelem, szociális-kulturális tevékenység, szervezeti együttműködés. A tervezetet a KISZ vb az Illésen született kiegészítésekkel, módosításokkal elfogadta és a szakszervezeti bizottsághoz továbbította. Hasonló szerződés született az ifjúság körében végzendő munkáról Fehérváron is az ottani KISZ-szervezet, szakszervezet és a gazdasági vezetőség között. Kezdődik a kiképzés Az egészségügyiek kivételével befejeződött a polgári védelmi egységparancsnokok általános és szakmai kiképzése. Januárra ebből is mindössze 3 foglalkozás maradt, melyet a hónap végén befejeznek. Ezzel lehetővé vált, hogy az egységparancsnok önállóan irányítsa a beosztottak 1973 február végén kezdődő általános kiképzését. A terv szerint jövőre (1974- ben) elkezdődik a beosztottak szakkiképzése is. Módosították a szerződést Ülést tartottak a közúti járműprogram végrehajtásában résztvevő vállalatok vezérigazgatói december 5-én. E SZESZ (Szocialista Együttműködési Szerződés) tárgyalással új alapokra helyezték a 14 vállalat közös tevékenységét. Meghatározták a gazdasági és társadalmi szervek feladatait az egyes vállalatoknál, a szakbizottságokban és az országos szintű ellenőrzésben. A járműprogram végrehajtásának most kezdődő második szakaszában az előzőnél is nagyobb feladat hárul a vállalatokra, ami még nagyobb helytállást, tudatosságot követel minden résztvevőtől. Toldi József, vállalatunk vezérigazgatója hozzászólásában a következőket mondta: „Helyesnek tartom, hogy a szerződésmódosítási tervezet az eredetinél sokkal pontosabban fogalmazza meg az együttműködésben résztvevő vállalatok feladatait... Igen célszerű kezdeményezés, hogy szélesebb hatáskört, feladatot és így felelősséget is ír elő a KGM a közúti jármű főosztályának és bekapcsolja a tevékenységbe az AUTOKUT-nál kialakuló új szervet. Jó ez azért, mert lesz gazdája ennek a fontos témának, és a KGM segítségével ki lehet küszöbölni a párhuzamosságokat. Így a SZESZ munkáját a legfontosabb témákra lehet koncentrálni, ki lehet választani azokat a feladatokat, melyek végrehajtását sajátos eszközeivel a legjobban tudja segíteni. Nagyobb gondot fordít a vállalatok kétoldalú kapcsolatára, ezzel közelebb viszi a gazdasági együttműködéshez.” A vezérigazgatói megbízottak összefogásával, és a vezérigazgatói tanácskozások lebonyolításával az ikarusi megbízottat, Székely Lászlót bízták meg. Ő egyben az anyagellátási és termelési bizottság vezetője is. Időközben — november elsejétől — a budapesti gyár termelési főosztályvezetője. Ezért Toldi József javasolta, hogy — a Lenin Kohászati Művek előterjesztésével egyeértésben — válasszanak társelnököt a tanácskozások előkészítésére. (Az ülés előtt a KISZ KB összehívta az érintett vállalatok KISZ-titkárait és közösen megvitatták az általuk előterjesztett anyagot. Vállalták többek között, hogy rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartanak a társadalmi szervek a vállalaton belül és a vállalatok között. Munkaversenyét szerveznek a kormányprogram végrehajtására, s politikai tevékenységükkel segítik a termelékenyebb, gazdaságosabb munkavégzést. Az utóbbi feladat új pont az együttműködési szerződésben. Szintén most jelentkezik először a több vállalat szakembereiből álló komplex brigád szervezésének gondolata is. Kicserélik a szocialista munkaversenyben és a brigádmozgalomban szerzett tapasztalataikat, s a program végrehajtásának érdekében felhasználják és tovább szélesítik az üzemi demokráciát. Ehhez természetesen elengedhetetlen a dolgozók még jobb, pontosabb és időben történő tájékoztatása).