Ikarus, 1980 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 1. szám
ÖTSZÁZALÉKOS BÉRFEJLESZTÉS - SAJÁT ERŐBŐL Munkánkat ne a múlthoz, a világpiachoz mérjük A pártbizottsági ülésnek is van hangulata. Egy évvel ezelőtt borús volt. Akkor reménytelennek tűnt néhány 1979-ben megoldandó feladat megvalósítása. Sok év után ekkor kellett először szembenézni azzal a ténnyel, hogy a korábbiakhoz, a megszokottakhoz képest kisebb bérfejlesztést, csekélyebb nyereséget és szinte semmiféle fejlesztést nem tervezhetett a vállalat. Most 1980-ban, amikor „megint nehezebb évnek megyünk neki", mégis bizakodóbb volt a január 4-én megtartott kibővített pártbizottsági ülés hangulata. Vajon miért, mi adott erre alapot? Vajon csak az a tény, hogy 1980-ra a vállalat biztosan tervezhet 5 százalékos bérfejlesztést? Ezért is. Másért is. A választ megadja az 1979 év elemzése és az 1980-as tervek vizsgálata. A kibővített pártbizottsági ülésen e témák emzésével az 1980 évre szóló állásfoglalásal foglalkozott. Jelen voltak a pártbizttság ülésén: Darvas Dániel, a XVI. kerülő pártbizottság titkára, a törzsgyári pártüzetőségek, alapszervezetek titkárai, a vállat szakigazgatói, a vidéki gyárak gazdasági -politikai vezetői. A napirend előadója Kovács György, aállalati pártbizottság titkára, a KB 1979 december 6-i ülésének megállapításai alapjn előbb a népgazdasági helyzet elemzésével foglalkozott, majd pedig az Ikarus vállat ötödik ötéves tervének eddigi teljesítsével és az 1979 évi tevékenységgel. Az átékelést és az 1980-as tervek ismertetését is követte. Tizenöten szóltak hozzá és ejtették ki nézeteiket. A vita lezárása után pártbizottság egyhangúan elfogadta azt a állásfoglalást, amelyet lapunk második dalán teljes terjedelmében közlünk. Az ötödik ötéves terv négy évének tényámai azt mutatják, hogy vállalatunk jentős erőfeszítéseket tesz annak érdekein, hogy saját eszközeivel segítse a népszdasági egyensúly javítását. Ezt elsősoron nem csak az bizonyítja, hogy négy éve Sp 1200 autóbusszal készítettünk,pet, mint amennyit terveztek. Erre utal is, hogy a többletbuszok nagyobb részekés piacokra kerültek. A termelékenység 3 százalékkal nőtt és tekintélyes összeget vetett be a vállalat az állami költségvétsbe. Az állandó önköltség-csökkentés mellett sikerült a tőkés importot a behott értéknél nagyobb exporttal ellenőrezni Igaz viszont, hogy különféle és elsősoron külső tényezők következtében nem került elérni az ötödik ötéves tervben négy évre előírt nyereségtömeget. Ennek advezőtlen hatásai voltak, amelyek elsőorban a fejlesztési és részesedési alapban jentkeztek. Ha a dolgozók átlagbérét az 1975 évihez viszonyítjuk, akkor az 1979 végére 28,5 százalékos emelkedést mutat. Ez önmagában szép eredmény, bár a terv ettől többet számolt, az elmúlt év értékeléséből is csak néhány gondolatot ragadhatunk ki. Utalunk arra, hogy 1979-ben 78-hoz képest 730 darab autóbusszal többet készítettek el. Jelentősen nőtt a csuklós autóbuszok száma is, közel 600-zal. A termelés növekedése létszámcsökkenés ellenére következik be. Ez a csökkenés azonban nem irányítottan, nem a tervezettnek megfelelően történt. Nem onnan mentek el az emberek, ahonnan kellett volna. „A műszaki jellegű területeken a csökkenés már veszélyezteti a megfelelő gyártmány és technológiai fejlesztést. Ezeken a helyeken gépesítéssel nem lehet a hiányzó létszámot kiváltani." A vállalat mérlegbeszámolója még nem kész. De az előzetes adatok szerint látható, hogy 60 millió forinttal nagyobb nyereséget ért el a vállalat, mint amit tervezett. Ez szép eredmény. Tudnunk kell azonban, hogy azért még ez sem elegendő, hogy megfelelő mértékű érdekeltségi alapokat lehessen képezni. Saját erőnkből kevesebbet tudunk így beruházni és még az elmúlt évnél is kevesebbet lehet a részesedési alap terhére kifizetni. — Nyereségtömegünk ilyen módon való alakulásában mondta Kovács György — az 1979. január 1-i szabályzók változásának döntő szerepe van. Szigorúbbak lettek a gazdálkodás feltételei, tovább nőttek a központi elvonások, igen jelentős mértékben csökkentette nyereségnövelési lehetőségeinket a rubelszorzók további csökken tfolytatása 2. oldalon K épek a pártbizottság üléséről Sötétedett A külvárosi villamosmegállóban nyolcan-tízen toporoghattak. Mellettük a járdán jöttekmentek. Ha nappal van, talán szót váltanak egymással a villamosra várók. Az újonnan érkezők megkérdezik az ottlévőktől, mióta nem jött, hány perce ácsorognak a megállóban. Most azonban senki sem törődött a másikkal. Nyoma sem volt a szilveszter előtti nap barátkozó jó hangulatának. Teljesen váratlanul egy „szilveszteri előzetes" érkezett a megállóba. Cikkcakkban jött. Betájolta magát, megpróbált fékezni, de nyomban egyensúlyát is vesztette, s begurult a sínek közé. Erre megindult a társas élet.„Részeg disznó" — morogta valaki. Majd egy sápítozó női hang kontrázott: „minek iszik, ha nem bírja". Dörmögő hang folytatta: „te, öregem holnap este alva látod a szilveszteri műsort, nincs az az ember, aki életet verne beléd". A csöndes bölcselkedés közben senkinek sem jutott eszébe, mi lesz, ha a déci között végre jön a villamos. Nappal jól látni, hogy a két megálló között kisebb domb emelkedik. De ilyenkor? Nincs az a vezető, aki azt a dombot elhagyva képes lefékezni, megelőzni a tragédiát. A várakozók szabályos hátraarcot vágtak, rá sem néztek a sínek között fekvő emberre. Azt sem vették észre, hogy közülük valaki lehajolt hozzá, megpróbálta húzogatni az italtól kábult nagy darab embert. Ez azonban egyedül teljesen reménytelennek látszott. S közben a távolban fénycsóva villant. Jött, száguldott a villamos. Egy ember futni kezdett a sínek mellett, s kalapját szünet nélkül lengette a vészesen közeledő villamos előtt, az ott álldogáló tömeg ezután már csak azt láthatta, hogy a villamos vezetője vette a jelzést, fényszóróval világította be maga előtt az utat, a megálló előtt pedig fékezett. Amikor kiugrott a fülkéből, nem is a sínek között fekvő emberhez szaladt először, hanem visszafelé a kalaplengetőhöz. Csak annyit lehetett látni, átöleli. — duil — eniber VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! ■Kórus AZ IKARUS KAROSSZÉRIA-ÉS JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA VVX/III awfalvam 1 wamn 1QRH január 10 Munkásgyűléssel kezdtük Növeljük a tőkés exportot, több csuklóst készítünk Lassan hagyománnyá válik, hogy munkásgyűléssel kezdjük az évet, így történt az előző, így az azt megelőző évben, s így az idén is. A törzsgyárban és a vállalat vidéki telephelyein munkásgyűléseket tartottak az év első munkanapján. A budapesti gyárban a busz II. új szárnya volt a gyűlés színhelye. Itt köszöntötte a dolgozókat Toldi József vezérigazgató a gazdasági vezetés, a párt és a tömegszervezetek nevében. Ezt követő beszámolója az elmúlt év eredményeit és a megkezdett év feladatait foglalta össze. Ebből idézünk most néhány gondolatot: ,,Amikor tavalyi tervünket ismertettük, azt mondtuk, hogy az feszített, de nem elérhetetlen. A közös erőfeszítés most bebizonyította, hogy egységes akarattal, az egy két pontban túl is teljesíthető A tervünkben szereplő 13 500 autóbusszal szemben 13 700 darabot gyártottunk A 40 millió dollár tőkés árbevétellel szemben több, mint 42 millió dollárt sikerült elérni. A tervezett 653 millió forint nyereséggel szemben 710—720 millió forint várható. Nem kevésbé fontos, hogy sikerült a bérszínvonalat 5 százalékkal emelni és feladatainkat úgy hajtottuk végre, hogy az év folyamán a dolgozólétszám mintegy 340—350 fővel csökkent." Toldi József vezérigazgató az eredményeket méltatva a közös munka jelentőségét hangsúlyozta. Azt, hogy csakis a vezetők és a dolgozó közösségek összefogása, erőiknek egyesítése, valamint a politikai és társadalmi szervek mozgósító tevékenysége tette lehetővé az eredményes helytállást. Az idei év feladatait így foglalta össze röviden a beszámoló: ,, 1980-ban — mint sokunk előtt már ismert - nem a darabszám növelését, hanem a rendelkezésre álló lehetőségek hatékonyabb kihasználását tekintjük elsődlegesnek A tervezett 13 600 autóbuszból több, mint 3000 csuklóst kell készíteni, a tőkés exportot pedig 25 százalékkal tervezzük növelni." ,,Feladataink nem csökkennek — mondotta a vezérigazgató. — A nehézségeken továbbra is saját magunknak kell úrrá lennünk, és gondjainkat ismét csak közös munkával, összefogással kell megoldjuk." Végezetül Toldi József arra hívta föl a figyelmet: szemléletbeli változásra is szükség van ahhoz, hogy eleget tehessünk azoknak a követelményeknek, melyek a népgazdasági egyensúly helyreállítását segítik. ,,Ez alól a feladat alól nem húzhatja ki magát egyetlen vezető, egyetlen brigádtag, egyetlen dolgozó sem. Céltudatosan, a közösség érdekeinek megfelelően kell gazdálkodjunk minden forinttal és minden perc munkaidővel" — mondotta a vezérigazgató. — budai — IRÁNBÓL ÉRKEZTEK Az ABC Városi Autóbusz Társaság igazgatójának vezetésével iráni küldöttség járt a törzsgyárban decemberben. A vendégeket Szegő Sándor kereskedelmi igazgató, Béres Béla, a vevőszolgálati főosztályvezetője, és Horváth Béla főosztályvezető fogadta. Az általános tájékoztató után filmvetítésen, majd gyárlátogatáson vettek részt az irániak. Munkásgyűlés a törzsgyárban Fotó: Wéber PERUI VENDÉGEK A TÖRZSGYÁRBAN Isidoro Gamarra SZOT elnök vezetésével perui szakszervezeti küldöttség járt decemberben a budapesti gyárban. A perui SZOT elnökét, és titkárát Carlos Rosario Avillát a törzsgyár gazdasági és társadalmi vezetői fogadták. Toldi József vezérigazgató tájékoztatta a vendéget a gyár életéről és kereskedelmi kapcsolatairól, Kovács György szb-titkár pedig a szakszervezeti tevékenységről. A látogatás délutánján gyári szakszervezeti aktívákkal találkoztak a vendégek. Az eszmecsere előtt Gamarra a perui szakszervezet működéséről, sajátosságairól beszélt. JANUÁRBAN 135 KOCSI INDUL Az elmúlt év augusztusában 550 autóbusz szállításáról írtunk alá szerződést Törökországgal. A szerződés úgy szólt: az autóbuszok egy részét 1979-ben, másik részét 1980 első negyedévében szállítjuk. Ami az előző évet illeti, azt teljesítettük. De mi a helyzet az idén szállítandó buszokkal? A program szerint januárban 135 autóbusznak kellene útnak indulni. A hírek szerint a kocsik egy része már az átadóban van. A török gépkocsivezetők, — akik a buszokat lábon hazaviszik — január tizenhatodikán érkeznek az első kocsikért. MI A HELYZET AZ AMERIKAI ÜZLETTEL? Sokunknak furdalta az oldalát, hogy is, mint is van ez az amerikai üzlet. Mikor szállítunk, mennyit, és hová? Ezekkel a kérdésekkel kerestem föl Bóna Imrét, a kereskedelmi főosztály vezetőjét. A következőket válaszolta: — Az idén legelőször egy 286-os csuklós készül, amit a májusi BNV-n állítunk ki. A nemzetközi vásár befejeztével — elődjéhez hasonlóan — bemutató körútra indul az USA-ba. — Úgy hallottuk, egy tizenöt darabos szerződés is született... — Igen. Ez a tizenöt 286-os magyar-amerikai kooperációban készül. A társvállalat az amerikai Crown-Coach Los Angeles-i cég. A tizenöt autóbusz Luis Wille-ben fog üzemelni. A szállítás határideje 1980 december. — Mi a feladata kooperációs partnernek? — A Los Angeles-i vállalat több apró szerelés mellett az utasüléseket, az üveget és a betegemelő liftet teszi be az autóbuszokba. — Van-e kilátás további üzletre? — Nem akarom elkiabálni, de úgy látszik, hogy jövőre újabb tíz autóbuszt szállítunk az első negyedévben. Ha igaz, ezek a buszok San Mateo-ban közlekednek majd. Mondom, az üzlet még nem biztos, de valószínű. Bizakodjunk... — Kanikó — SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK Király Jánost saját kérésére fölmentették a munkaügyi osztály vezetőhelyettesi teendőinek ellátása alól Helyére Böröczky Györgynét nevezték ki. A közgazdasági és munkaügyi főosztályon belül létesült időelemző osztályvezetőjének Bodor Mihályt nevezték ki. A gyártmány kísérleti osztály vezetőhelyettesévé Téren Ferencet, a sajtoló gyáregység főművezetőjévé Bucséter Józsefet nevezték ki.