Ikarus, 1980 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 1. szám
Hárommillió forint lakásvásárlásra ÉPÜL AZ ÚJ ÓVODA - KÉSZ A RENDELŐ A gyár dolgozóinak szociális ellátottságáról, annak fejlődéséről és a további feladatokról tárgyalt a székesfehérvári gyár párt-végrehajtó bizottsága. A szociálpolitika az utóbbi években társadalmunk érdeklődésének előterébe került, hiszen a célok és azok megvalósítása jelentős mértékben befolyásolják a dolgozók jövedelmi helyzetét, életszínvonalát. A társadalmi juttatások ma még nagymértékben kötődnek a végzett munkához. A jó munka eredményeként jelentkező nyereség nagyobb pénzügyi alapokat teremt a vállalati szociális és kulturális célokra. Kiemelt feladatként említi a beszámoló a lakástámogatást. Az V. ötéves terv időszakára a gyár és a városi tanács közötti megállapodás szerint 300 lakás átadása, volt előirányozva, ebből ez ideig 176-ot adtak át. Kamatmentes lakásépítési és lakásvásárlási kölcsönben 1979. szeptember 30-ig 3 365 900 forint összegében ötvenhét dolgozó részesült. Ebből ötvenkettő fizikai és harminchét 30 éven aluli. A lakáselosztáskor a fizikaiakon kívül figyelembe vették az egyedülálló, gyermekeiket egyedül nevelő, rossz körülmények között élőkét. Jelenleg a lakásigénylők száma: 239. A kölcsönök és lakások odaítélésének rendje megfelel a VKSZ és a vezérigazgatói utasításnak. Jelenleg készül a lakások elosztását elősegítő pontrendszer. A vb tagjai hozzászólásaikban elmondták, hogy gyárunk dolgozói részére kiosztott lakások száma országos szinten is jónak mondható. Javasolták, hogy a pontrendszer kidolgozása után az igénylők is tudjanak róla, mivel növelhetik pontszámaikat. Az üzemegészségügyről szólva a beszámoló megállapította, hogy az elmúlt öt évben az átalakítások miatt mostoha körülmények között működött az üzemorvosi rendelőnk. Többszöri határidőmódosítás után 1979 augusztusában elkészült az új rendelő. Október 15-től működik a laboratórium, (vércukor-vizsgálatot is végeznek) a fogászat, sebészeti, nőgyógyászati szakrendelés. Nagy az érdeklődés a fizikotherápiás kezelések iránt. Gyárunkban a táppénzes állományban lévők százaléka évek óta állandó, illetve lassan emelkedik. Döntő többségük gyógyításra szoruló beteg, akik színvonalas betegellátást igényelnek. Ugyanakkor vannak visszaélők, akikkkel szemben a jövőben határozottabban kell föllépni. A hozzászólók a rendelési idők pontos tartásának ellenőrzésére hívták föl a figyelmet. Gyárvezetésünk már évekkel ezelőtt fölismerte, hogy nemcsak szocpolitika, de egyre inkább munkaerő kérdése is a gyermekintézmények biztosítása. 1976-ban hetvenöt férőhelyes volt az óvoda, 1977-ben száztizenhét gyermek befogadására bővült. A városi tanáccsal kötött szerződés alapján évenként tíz férőhely felett rendelkezünk, gyermekenként 40 ezer forintért. 1979-ben ismét bővíteni kellett 135 férőhelyre (a valóságban 193 gyermek van elhelyezve). 1977-ben a városi tanácsnak a 200 férőhelyes óvoda építésére 14 milliót, 1978-ban 7 millió forintot utalt át vállalatunk. Az új, clasp-rendszerrel épülő óvoda előreláthatólag 1980. március 31-re készül el. Óvodánkban jelenleg hat csoport működik tizenhét szakképzett óvónővel és nyolc dajkával. Annak ellenére, hogy túlzsúfolt, a város egyik legjobb intézménye. Szociálpolitikánkhoz tartozik az is, hogy van egy 150 fős II. osztályú munkásszállónk, jelenleg 87 lakóval. 1978-ban korszerűsítették a fűtést és leparkettázták a szobákat. A múlt évben szőnyegekkel, függönyökkel, televízióval, háztartási gépekkel gyarapodott. A vb. foglalkozott az üzemi étkeztetéssel és az öltözők, mosdók biztosításával Gyárunk dolgozói a SZOT-üdültetés mellett a balatonboglári, lellei, csopaki és zamárdi vállalati üdülőkben is pihenhetnek, illetve mód van a külföldi csereüdültetésre is. Hajdúszoboszlón egész évben működő bérleményben, Agárdon hétvégi pihenési lehetőséggel rendelkezünk. Évente 650—700 dolgozónk veszi igénybe az üdülőket. Szó volt a segélyezésekről, melynek rendszerében az elmúlt évek során változások történtek. Megváltozott a segélyalap képzésének rendszere és ezzel egyidejűleg a szakszervezeti bizalmiak döntési jogkörébe került a segélyalapok összegeinek és felhasználásának meghatározása. E változásoknak megfelelően a vállalati szakszervezeti bizottság segélyezési szabályzatot készített. Az elmúlt három évben átlagban 1300-an részesültek szociális segélyben, 1979 első felében hétszázan. A segélyezettek, mintegy 79,1 százaléka fizikai dolgozó. Minden év augusztusában megtörténik a nagycsaládosok segélyezése. 1979-ben 151 családot 182 400 Ft összegben (1207 Ft/család) segélyezett a gyár szakszervezeti bizottsága. A napirend összegezésekor megállapították, hogy a vb. csak a gyári juttatásokkal foglalkozott, de ezenkívül minden dolgozó részesül egyéb szociálpolitikai juttatásokban is, amelyek hatással vannak az életszínvonalra. Egész népgazdaságunk, de a vállalatunk helyzetéből adódóan is nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy ezt szinten tartsuk. A szociális ellátottsággal, annak fejlesztésével politizálni lehet az emberek között. Az emberek zöme ugyanis, csak azt nézi, mi van a „borítékban", s nem gondol társadalmunk egyéb, nagy anyagiakat képviselő juttatásaira. A végrehajtó bizottság indokoltnak tartja, hogy a szociális juttatások nagyságrendjeit, irányát, anyagi hatását dolgozzák föl, s ezeket a számadatokat a pártértekezleteken használják föl. Kérte a vb a szakszervezetet, hogy a segélyezések kérdését, annak működési tapasztalatait vizsgálják meg. Hogyan funkcionál, érdemben kapják-e a dolgozók? A segélyeknek legyen gondoskodás jellege. Javasolták, hogy a következő öt évre is készüljön szociálpolitikai terv. Kovács Edit Már csak néhány hónap van hátra az MSZMP XII. kongresszusáig. A gyárakban az üzemekben hónapok óta készülnek a belpolitikai élet nagy eseményére. Az Ikarus törzsgyárában az elmúlt év novemberének második felében tartották meg a pártalapszervezetek a beszámoló taggyűléseket. Öt hosszú év munkáját értékelték, a XI. kongresszus óta végzett munkáról szóltak a beszámolók. Az alapszervezetek beszámoló taggyűlésének tapasztalatait azóta feldolgozta a gyári pártbizottság PTO Munkabizottsága. A tapasztaltakról készült tájékoztatót pedig a közelmúltban tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Ebből a tájékoztatóból idézünk vissza néhány gondolatot. A PTO Munkabizottság anyaga elsőnek a beszámolókkal foglalkozott. így jellemezte őket: „Általában jól tudták érzékeltetni azt, hogyan illeszkednek az alapszervi helyi tennivalók a párt általános politikájába, tevékenységébe." A részletes elemzésből csak néhány gondolatot emelünk ki. A feladatok elemzése során visszatértek, utaltak az előző beszámoló taggyűlésen elhangzott javaslatokra. Ez hangsúlyozta a beszámoló taggyűlések fontosságát. A beszámolókban fontos helyet kaptak a pártélet belső kérdései, így: a pártcsoporttevékenység, a taggyűlések szerepe, a pártdemokrácia, a pártfegyelem, a pártirányítás kérdései, a pártépítés, a munkásőrfelvétel. Ezek közül kiemelkedően jónak ítélték meg a pártépítési tevékenységet, ami a pártmunka színvonalának emelkedését is kifejezi. A pártcsoportok tevékenységéről valamennyi alapszervnél megállapították, hogy jelentős mértékben fejlődtek. A bizalmiak munkáját pedig egyre inkább az önállóság jellemzi. Nagy hangsúlyt kaptak a beszámolókban a gazdasági feladatokkal összefüggő kérdések. Értékelték a cselekvési programok teljesítését, elemezték a helyi gazdasági munkát. Az eredmények érdekében megjelölték az ezzel kapcsolatos mozgalmi feladatokat. Sok szó esett az anyag- és energiatakarékosságról is. Valamennyi beszámoló megemlékezett arról a segítségről, amit a pártbizottság irányítása jelent számukra. Ugyanilyen elismerően említették a pártvezetőségek segítségét is. Az alapszervi taggyűléseken 858 fő vett részt, ez a tagság 87,5 százaléka. A pártélet különböző kérdéseihez 224-en szóltak hozzá. A hozzászólások nem hallgatták el a hibákat sem. Megszüntetésükre legtöbb helyen javaslatot is tettek. A hozzászólók megállapították, hogy általában javult a munkahelyi légkör, a dolgozók jobban kötődnek a vállalathoz. Több helyen is foglalkoztak a vidékről bejáró dolgozók helyzetével, a munkába, a közösségbe való beilleszkedésükkel. A beszámoló taggyűlések végén a vezetőségek határozati javaslatokat terjesztettek a tagság elé. Figyelemre méltó, hogy valamennyi határozat foglalkozik a pártcsoportok munkájának további javításával. A határozatok kitérnek a gazdasági és politikai teendőkre is. Az agitációs és propaganda-feladatok közül legtöbb helyen a következő hármat tartották legfontosabbnak: csoportos beszélgetések rendszeressé tételét, az oktatási munka javítását és az információs munka fejlesztését. Fontos szerepet kaptak a határozatokban a pártélettel kapcsolatos feladatok, mint például a pártegység megszilárdítása, a pártfegyelem javítása, a pártépítés, a munkásőrfelvétel. A PTO Munkabizottság így fejezte be a tapasztaltakról szóló tájékoztatót: „A beszámolókban és a hozzászólásokban érzékelhető volt, hogy a tagság politikai és műveltségi színvonala emelkedett, az alapszervezetek tapasztalatokban gazdagodtak, erősödött ideológiai, politikai és szervezeti egységük." ÖT ÉV MUNKÁJÁT ÉRTÉKELTÉK A párt belső életével is sokat foglalkoztak ÖTSZÁZALÉKOS BÉRFEJLESZTÉS - SAJÁT ERŐBŐL Munkánkat ne a múlthoz, a világpiachoz mérjük (folytatás az 1. oldalról) nose. A már említett 60 millió forintos túlteljesítés mögött következetes munka áll. Vállalatunk, várhatóan 1979-ben is teljesítette az önköltségcsökkentési tervét. Terven felül növelte a dollár árbevételét annak ellenére, hogy jelentősen csökkent a fizikai és a nem fizikai létszám. Az elmúlt évhez képest mintegy 700 autóbusszal tudta növelni értékesítését vállalatunk. E három alapvető tényező biztosította, hogy eredménytervünket végül is sikerült teljesíteni. A pártbizottság titkára a vállalati célok meghatározásának legfontosabb szempontjait a következőképpen fogalmazta meg: — Minden eddiginél fokozottabb mértékben hozzá kell járulni a költségvetés egyensúlyának javításához; — a termelési és az értékesítési feladataink növekedése mellett javítani kell a nettó dollár devizahozamunkat, vagyis a vállalat tiszta dollár árbevételét növelnünk kell 1979-hez képest is; javítanunk kell a rubel és a dollár devizakitermelési mutatókat, hogy az exportunk az eddiginél is gazdaságosabbá váljék; — takarékosabban kell gazdálkodnunk eszközeinkkel, elsősorban forgóeszközeinkkel; — gondoskodnunk kell arról, hogy a vállalat dolgozóinak átlagbére az év folyamán is tovább növekedjék." A vitában többen megfogalmazták, hogy 1980-ban a vállalat két fő feladata a gazdaságosság növelése és a minőség javítása. Abban a vitában, hogy miért nem tervez több autóbuszt az Ikarus, úgy foglaltak állást, hogy a vállalat erőteljes fejlődését most nem a darabszám kell hogy biztosítsa, hanem az önköltség csökkentése, a hatékonyság erőteljes növelése. „Szeretnénk — mondta a vállalat vezérigazgatója —, ha a dolgozók rádöbbennének, hogy a vállalatok dinamikus fejlődését most nem az jelzi, hogy ki mennyivel termel többet. Akkor is fejlődhet egy gyár, ha a termelés mennyiségeit nem növelik." Darvas Dániel, a kerületi pártbizottság titkára fölhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszusi irányelvek szerint nincs szükség irányváltoztatásra. Ez áll az Ikarus munkájára is. De sok kérdésben szemléletváltozásra van szükség. Főleg a napi munka gyakorlatában. „Meg kell szokni, hogy az eddig megszerzett életszínvonalmegtartást is eredménynek kell tekinteni. Általában könnyen egyetértenek ezzel az emberek, de amikor saját bérezésükről, munkakörülményeikről, stb. van szó, akkor már nem. Az Ikarus 1980-as beruházási és nyereségterve nem túl lelkesítő. Lelkesedés azonban ahhoz kell, hogy olyan megoldásokat keressenek, és úgy teljesítsék a tervet, hogy meggyorsítsák a fejlesztést és lehetőséget teremtsenek az 5 százaléknál magasabb bérfejlesztésre is." A számos elhangzott gondolat közül még csak néhányat tudunk kiemelni, így például azt, amit Weisz Pál fogalmazott meg: „Tevékenységünket nem mérhetjük a múlthoz, hanem csak a világpiachoz. A világpiacot nem nagyon tudjuk befolyásolni, de saját munkánkat igen." Kovács György észt-titkár ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást sürgetett és szorgalmazta a teljesítményhez kötött bérgazdálkodás további kiterjesztését. Ugyanakkor szót emelt a munkahelyi körülvények javítása érdekében, szólt például busz helyzetéről. Többen, így Labricz Lőrinc, Khat András, Schindele Árpád szóltak arra hogy teljesítettük ugyan az 1979-es é legfőbb feladatait, de nem szabad elfelejeni, hogy milyen áron. Sok volt az idegesedés, kapkodás és az olyan hiba, am jobb szervezéssel, áttekintőbb irányítássá javítani lehetett volna. A vállalatra nehezedő gondokat legélsebben Sas Sándor fogalmazta meg míg azt, hogy keresetre való hivatkozást lépnek ki jól képzett műszakiak. Lé számuk csökkenése miatt romlik a műszaki előkészítés, vele együtt a nyeremgesség, a bér, így tehát:a macska megfogi újfent a farkát. A fölsorolt és a cikkünkben meg nem említett gondok ismeretében és azo ellenére fogalmazhatták meg, hogy a 1980-as év nehezebb ugyan, de tervezhetőbb és végső soron a vállalat dolgozói múlik, hogy a terveket milyen mértékbe valósítják meg. Tudomásul kell venn hogy segítséget, kívülről, másoktól nem szabad várni. Nem szabad ringatni magunkat abban, hogy kiemelt jelentőségű gyá vagyunk. Pintér Károly a budapesti üzemfenntartási gyáregység kiváló újítója Fotó:Wéber ♦ A pártbizottság állásfoglalása Az MSZMP Központi Bizottsága 1979. december 6-i ülésén értékelte a népgazdasági terv 1979 évi várható teljesítését és meghatározta az 1980. évi terv irányelveit. Az Ikarus gyári pártbizottság a határozat szellemének érvényesítése érdekében fogadta el 1980. január 4-én azt az állásfoglalást, mellyel a vállalat 1980-as céljait kívánja segíteni. Az állásfoglalás szövege a következő: ,,A vállalat 1980. évi gazdasági terve és annak végrehajtása különösen nagy jelentőségű, mivel az V. ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtása és az elért * eredmények szolgálnak alapul a VI. ötéves terv indításához. Az 1979. év folyamán pártbizottságunk a munka javítása és fejlesztése érdekében állásfoglalásaiban határozta meg a tennivalókat. A feladatok többségének végrehajtása hosszabb távú * tevékenységet igényel, így a korábbi állásfoglalásainkban hozott irányelvek a továbbiakban is élőek. Ezeknek a vállalati munkában 1980-ban is érvényesülniük kell. * A következő célokat tűzzük ki : A TERMELÉSI ÉS KERESKEDELMI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN: * A termelési tervben rögzítettekhez a szerződések időben való megkötésével biztosítani kell a terv stabilitását. * A kereskedelmi munka nyújtson biztos alapot az 1981 éves terv szerződésekkel alátámasztott tervezéséhez. ♦ A programozás valósítsa meg a munkaerő-kapacitást egyenletesen igénybe vevő ♦ vállalati munkamegosztást és a termelőegységek egyenletes terhelését. * Az ütemes termelés és átadás biztosítja egyben a készletszint csökkentését is. * A FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGBEN: * Az új gyártmány-fejlesztés ütemének gyorsítása biztosítsa a programban szerepű * prototípusoknak és kísérleti autóbuszoknak a kitűzött határidő előtt való elkészítését. * A gyártmányfejlesztés teremtse meg a feltételeket a nem rubel elszámolású piacok * szélesítésére és biztosítására a VI. ötéves terv előkészítése időszakában. * Gyártás- és állóeszköz-fejlesztés könnyítse meg a nehéz fizikai, kedvezőtlen körülmények között végzett munkákat, továbbá anyag- és energia-megtakarító technológiákat vezessen be. * Csökkenteni kell a befejezetlen beruházásokat, az 1979. és 1980. évi szociálpoli- t tikai tervben meghatározott feladatokat maradéktalanul teljesíteni kell. * A KD-gyártás termelési feltételeinek fejlesztéséhez a gép és berendezés biztosítása ♦kiemelt beruházási feladat legyen. * Fontos feladat a kutatás és az új típusok konstrukciós vizsgálata, a sajtolás * hegesztés, fényezés technológiájában az automatizálás és robot-technika kísérletei és * alkalmazásának gyakorlati kidolgozása, a szervező tevékenységben az anyag-elszámol- ttatási fegyelem feltételeinek javítása, a termelés-előkészítő folyamat fejlesztése. * ♦ A GAZDÁLKODÁSBAN: ♦ A gyártmányfejlesztésben,termelésben, az anyagfelhasználásban elsőrendű követel ♦ mény a nem rubel elszámolású gyártmányok gazdaságosságának emelése. ♦ A jövedelmek emelkedésében az ösztönzési rendszer hatására mind jobbára érvényesüljön a fegyelmezettebb, jobb minőségű munka és a nagyobb teljesítmény ♦ differenciáltan magasabb elismerése. ♦ A munkaerő-gazdálkodással és ösztönzéssel biztosítani kell a kulcsfontossági ♦ munkaterületeken a dolgozók megtartását és a munkaerő-ellátást. ♦ A nem fizikai létszám-csökkentésben a tervszerűség érvényesítése. A készletgazdálkodásban az importkészletek csökkentése. * Az importanyagok takarékosságával elő kell segíteni a nettó devizahozam növelé ♦ Önköltségcsökkentésben kiemelten szerepeljen az anyag- és energia-megtakarítás ♦ és annak végrehajtása, ellenőrzése. A TÁRSADALMI SZERVEK MUNKÁJÁBAN: PÁRTSZERVEK ♦ Gazdaságpolitikánk sikeres megvalósítása döntő részben a helyi gazdasági vezetőkétől függ. Ezért a vezetési színvonal további fejlesztése szükséges. A pártszervezetek ♦ támasszanak szigorúbb követelményeket önmagukkal és a vezetőkkel szemben is. A ♦ magasabb követelmények számonkérése érvényesüljön a kádermunkában. ♦ Politikai munkával segítsük elő a minőségi munka és a munkafegyelem erősítését ♦ ♦ SZAKSZERVEZET. ♦ A munkaverseny és brigádmozgalomban kapjon nagyobb szerepet a közösségei ♦ nevelő tevékenysége, a nehezebb körülmények között való helytállás. A versenymoz ♦ galom vállalásaiban kapjon hangsúlyt a vállalások konkrétsága, elsősorban a minőség ♦ munkavégzés, valamint az anyag-, szerszám- és energia-megtakarítás. ♦ Az elkövetkezendő időszak káder-kiválasztásában biztosítják, hogy a bizalmiak ♦ megnövekedett feladataikat megfelelő szinten tudják ellátni. KISZ ♦ A KISZ-fiatalok járjanak élen a politikai és gazdasági munkában, legyenél ♦ kezdeményezői a magasabb követelményeket igénylő feladatok végrehajtásának." B. A. ♦ **♦*♦*****♦*♦****♦**♦***♦**♦#.♦******♦*****♦♦**■***■<