Ikarus, 1982 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 1-2. szám
így kellett élnem... KKMRt. kemény tölgyként. Amikor szerdán reggel fél hétre nem érkezett be az irodájába, a titkárnője rosszat sejtett. Ilyen még nem fordult elő, hogy a maga által meghatározott időbeosztást nem tartotta volna. Néhány nap múlva, közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt az orvos már reménykedni kezdett: lehet, hogy sikerül megbirkózni a szívével. Nem így történt. Nem dolgoztunk a két ünnep között, mégis rohamosan terjedt a dermesztő hír: Csamba Gusztáv termelési igazgató 58 éves korában elhunyt. Ez egyszer, akarata nem győzte le a testét. Pedig sokszor uralta önmagát. „Nekem ezt meg kell tennem" — mondogatta gyakran önmagának. Bizonyítani akart és kellett újra és újra. Talán ezért éreztük keménynek, szinte robosztusan erősnek, elzárkózottnak, elszánt harcosnak, makacsul küzdő embernek. A társadalom a szerszámkészítő lakatosból máról-holnapra minisztériumi főelőadóvá emelte, majd később igazgatóvá. (Munkás igazgatóvá 1953-ban a győri Célgépgyárban.) S ettől kezdve bőven volt mivel megküzdenie, volt alkalma bizonyítani, így többek között az Autó és Traktoripari Tröszt kereskedelmi főosztályvezetőjeként, az Ikarus kereskedelmi főosztályvezetőjeként, s 1971-től a vállalat igazgatójaként. Nem láttam egyenruhában, (pedig 1957-től munkásőr volt), de úgy éreztem illik rá. Tekintete gyakran volt ellentmondást nem tűrő, határozott. De csak a látszat volt ilyen egyszerű , egysíkú. Hangjában sokszor feszült az indulat. A cigarettacsikkek szétmorzsolódtak ujjainak nyomása alatt. A legharagosabb pillanatban is azonban nyílt és tiszta volt a tekintete. Nyugalmasabb percekben pedig — az egyébként a maga belső világát elzáró ember — kereste szavakkal, mosollyal az utat a másik emberhez. Szelíden és érzékenyen várta a barátságos visszajelzést. Embersége emberségre, közvetlensége közvetlenségre és bizalomra vágyott. Egyéniségének kiteljesülését feladatainak megvalósításában látta: „Csak a gyár... a gyár... a gyár... volt az élete". Az élete: magas feszültséggel föltöltött, folytonos küzdelem. A napról napra újjászülető termelési akadályok között néha dühödten vagy elcsigázottan mondta: „az Ikarusban meg lehet őrülni". De azért minden reggel fél hétkor újra kezdte a napi küzdelmet. Személyes érdemeit munkájában és társadalmi tevékenységében elért eredményeit hogyan is lehetne fölmérni? ! Érzékeltetnek ebből valamit a nagyszámú kitüntetések, melyek között van: Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérem, Munka Érdemérem, Munka Érdemrend, Közbiztonsági Érem... Az elismerések valóban csak jelzések, de a gyümölcs benne rejlik a nagy egészben: a társadalomban a vállalat életében, különösen az Ikarus elmúlt tíz évében, a termelés fölfutásában... Olyan magától értetődő egyszerűséggel fogalmazta meg újra és újra életében: Ide állítottak, ezt kell csinálnom, ez a dolgom. Ez a dolgom. És a dolga most átcsapott a feje fölött. Bár az maga alá soha nem gyűrhette. ÉRDEKEK ÉS ÜTKÖZŐPONTOK Közösen tervezni?! (Folytatás az 1. oldalról) közös gondok megoldását? - kérdeztem Horváth Bélától. — Hát nem könnyíti meg az biztos — mondja. — Gyakorlatilag, aki kimegy Csepelre, annak egy munkanapja „elveszett". Telefonon nem lehet mindent elintézni. No persze ez nem azért van, mert a tervezés itt, a gyártás ott folyik. Egyszerűen a termék bonyolult, ami a kapcsolattartás munkamennyiségében is jelentkezik. Törőcsik László: — Mindig azok veszik föl a kapcsolatot egymással, akik el tudják intézni a feladatot Jó baráti viszony van közöttünk, a nehézségekben is mindig a megoldást keressük. ÁTGYŰRŰZTETÉS — Gondolom az újítások elfogadásakor, kifizetésekor az egyik vállalattól a másikhoz küldésekor elég sok nehézségük lehet? — kérdeztem Királyföldi Istvánt, a Csepel Autógyár autóbusz osztályának vezetőjét. — Fantasztikus mennyiségű újítás érkezik hozzánk — válaszol Királyföldi István. — Az első állomás mi vagyunk, ha jónak ítéljük meg, tovább küldjük az Ikarusba. Általában elfogadják a javaslatainkat, csak a bevezetés körül vannak nehézségeink. Horváth Béla főosztályvezető más akadályokat is lát: — Az világos, hogy annak kell jóváhagyni az újítást, ahol a konstrukciót csinálták. Csak az a vitás, ki fizessen? Hiszen a Csepelnek hasznot hozó újításért nem kellene nekünk fizetni — és viszont. Ami itt hoz hasznot, azt Csepelen fizessék ki? Ebből már volt néhány félreértés — ami egyébként nem csoda. — Az együttműködés másik sarkalatos vitapontja a konstrukciós változtatások átgyűrűztetése a rendszeren. Ezt hogyan látja? kérdeztem Törőcsik László főkonstruktőrt. — A mi rendszerünkön jelenleg elég körülményes egy-egy ilyen változtatás átfuttatása, legalább egy hónapot vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt legalább ezer fenékváz elhagyja a gyárkaput. Ezt még tovább bonyolítja az anyagbeszerzés. Szóval a sorozatgyártásba beavatkozni nem könnyű. A terveink szerint ez az átfutási idő hamarosan lényegesen le fog rövidülni. Folyamatban van a számítógépes nyilvántartó rendszerünk kialakítása, ezzel az érdekeltek egyszerre kapják majd meg a változtatásról szóló információt. Horváth Béla gyártmányfejlesztési főosztályvezető: — A számítógép belépésével együttműködésünk egyszerűbb, gyorsabb lesz. Ehhez persze a két feldolgozási rendszert össze kell hangolni. —révész— Czombe Gusztáv termelési igézgető temetése Mit tett a gyár a közművelődésért? Megváltozott feladatok a munkaversenyben Az év utolsó napjaiban ülést tartott a fehérvári gyár párt-végrehajtó bizottsága. Tárgyalták a pártszervezetek közművelődést irányító és ellenőrző tevékenységét, a gyári értelmiség részvételét a közművelődési munkában, a vb határozatok végrehajtását és a szocialista munkaverseny-mozgalom helyzetét. Az üzemi pártbizottság mellett működő közművelődési munkabizottság ellenőrizte a határozat időarányos végrehajtását. Megállapította, hogy nem minden alapszervezet készített saját területére szóló intézkedési tervet. Ennek ellenére valamennyi pártvezetőség és alapszervezet foglalkozott a közművelődéssel és annak részterületeivel, szerves része lett a pártmunka egészének. Az alapszervezetek vezetőségének jelentős része végrehajtotta a határozat azon pontját, mely szerint a vezetőség egy tagját meg kellett bízni a művelődéspolitikai munka irányításával, ellenőrzésével. A munkabizottság tájékoztatója szólt a közművelődési hónapok szervezéséről, programjairól, a szocialista brigádok és a területek dolgozóinak részvételéről, valamint a Gárdonyi Géza Művelődési Ház segítő munkájáról. A közművelődési hónapok lehetőséget adnak, feltételt biztosítanak a vállalások jobb teljesítéséhez. Ezeket a rendezvényeket várják a szocialista brigádok. A közművelődési hónap napjai változatos, színes programot adók, melyen jól érzik magukat a résztvevők. Előrelépés tapasztalható a szakmai és általános műveltséget adó iskolákra való irányításban. Tudatosság jelei mutatkoznak a szakmai jellegű tanfolyamokra történő beiskolázásban is. Ennek ellenére tapasztalható még, hogy a tanulni szándékozók jelentkezési lapját a gazdasági területek vezetői szinte szűrés nélkül aláírják, továbbtanulásukat támogatják, így azután előfordul, hogy nem a gyári érdekeknek megfelelően szerzik meg a második vagy harmadik képesítésüket. A gyári párt-végrehajtó bizottság 1980. szeptember 4-i ülésén állást foglalt a gyári értelmiség közművelődési munkába történő bevonásáról. Ennek — és az 1979-es közművelődési vb határozat — hatására a pártszervezetek és a gazdasági vezetők figyelme élénkebben irányul e rétegre. Egyes alapszervezetek vizsgálták a területükön dolgozó értelmiségiek élet- és munkakörülményeit, részvételüket a közművelődésben, a közéletben. A vb megállapította, hogy az elmúlt időszakban megélénkült a közművelődési feladatokkal való foglalkozás. A gyár öt éven át végzett közművelődési munkájáért elismeréseket kapott, megyei szinten is az élvonalban van. A további munka eredményesebb végrehajtása érdekében — az ide vonatkozó határozat és állásfoglalás érvényben hagyásával — a végrehajtó bizottság feladatokat határozott meg. Második napirendként előterjesztett beszámoló megállapította, hogy a megváltozott feladatok a munkaverseny-mozgalom irányításában és szervezésében új módszereket követel. Új versenyformaként jelentkezik az Ikarus négy telephelye közötti verseny is. A különböző kitüntetések ezentúl csak előzetes pályázatok alapján érhetők el. A fehérvári gyárban 223 szocialista brigádban 3313 brigádtag tevékenykedik, a szervezettség 89 százalékos. A hármas jelszóban összegződő tevékenységben sok gondot jelent a személyre szóló feladatok lebontását akadályozó tervcímzettség. A legtartalmasabb vállalások a szocialista módon dolgozni jelszó köré csoportosíthatók. Néhány példa erre: 1981-ben 159 470 társadalmi munkaórát vállaltak brigádtagjaink, s ebből már az első háromnegyed évben 125 200 órát teljesítettek. Rendszeresen támogatnak iskolákat, gyermekintézményeket, idős dolgozókat, segítik egymás egyéni és gyári munkáját. Dicséretes eredményeket értek el a mozgássérültek megsegítésében. A végrehajtó bizottság és a beszámoló is hangsúlyozta, hogy a szocialista versenymozgalom eredményességét nagymértékben segítette a pártszervezetek rendszeres - sokszor pártcsoportokig lemenő — a célokat helyesen meghatározó, irányító, ellenőrző munkája, a párttagság egyéni példamutatása, valamint a szakszervezet feladatokra mozgósító tevékenysége. A növekvő feladatok megkövetelik, hogy a brigádvállalások személyekre lebontva, igényesebben készüljenek. Fejlődjön jobban a munkaversenyben élenjárók elismerése, népszerűsítése. Kovács Edit Női foci Móron Azt hiszem nem mondok újat, mikor a sport élettani szerepét emlegetem. Az is közhelyszámba megy, hogy a tömegsport kedvezően hat az egészségre, a munkára, s a gondolkodásra. Nem minden esetben igényel óriási beruházásokat, hisz futni, kocogni szinte bármikor és bárhol lehet. Ennek ellenére mégis inkább helyben topogunk, üldögélünk... Éppen ezért örvendetes, hogy az Ikarus Móri gyárában föllendülőben van a tömegsport. Már hagyományai vannak a heti „asszony"-tornának. Csütörtökön délután bárki tornázhat, szakképzett felügyeletet biztosítanak. A gyár nődolgozói élnek is ezzel a lehetőséggel. Nagyszerűen sikerült a közelmúltban megrendezett teremfoci villámtorna. A szervezők bevonták a nőket is, így nagy létszámot mozgósítottak. Elsőként a lányokasszonyok rangadó számba illő összecsapása zajlott le. Ezt követte a női-nőtlen mérkőzéssorozat. Az első alkalommal kiírt kupát az asszonyok, illetve a nők csapata nyerte. Mindezzel még nincs vége, hisz 1982 januárjában megkezdődnek az üzemi teremfoci bajnokságok. A rendezők kérik a szocialista brigádokat, hogy minél több csapattal vegyenek részt a tornán. A móri November 7 téri Általános Iskola tornaterme hetente a sportolni vágyók rendelkezésére áll. (Sz. S.) Tv, rádió, kis konyha Elkészült az új üdülő Még tél van, csikorgó, kemény, hideg, de tudjuk, hogy az idén is lesz nyár. Sok napfénnyel, pihenéssel, szórakozással. Az elmúlt évben csaknem 1200-an élvezhették a vállalati üdülők áldásait. Boglárlellén 745-ben, Csopakon 188-an, és Hévízen 260-an tölthették szabadságuk egy részét családostól a vízpartnál, hegyvidéken vagy gyógyvíz mellett. Ki mit kívánt, kinek hova jutott hely. Mert tény és való, hogy minden évben nem jut mindenkinek lehetőség, hogy vállalati üdülőben nyaraljon. Az idén azonban új üdülővel gyarapszunk. Balatonfüreden fölépült és átadás előtt áll a 60 egyszobás és 2 két szobás, turnusonként 260 dolgozónak helyet biztosító üdülő. A három egységből álló épület középső része téliesített, így egész évben alkalmas lesz vendégek fogadására. A szállodaszerűen berendezett szobák minden bizonnyal megnyerik majd az ott lakók tetszését. Valamennyi szobához kis előtér, garzonkonyha, és fürdőszoba tartozik és a fölszerelés értékét ugyancsak valamennyi szobában televízióval, rádióval és hűtőgéppel növelték. Üröm az örömben azonban, hogy egyelőre mindenki maga kell, hogy gondoskodjon élelemről, amíg a központi konyha és ebédlő nem készül el. Tudjuk, hogy ez sokak számára nem örömteli, de azért reméljük, hogy a nyár szépségeiből ez a kis bosszúság nem von le túl sokat. Egyébként a konyhákat már föl is szerelték a főzéshez szükséges valamennyi edénnyel. Ami pedig a szezonra való fölkészülést illeti. Valamennyi üdülőben fölmérték azokat a tennivalókat, amelyeket nyitásig el kell végezni, hogy azután egész nyáron ne legyen fönnakadás. A tatarozással, javításokkal egész biztosan nem lesz gond. Bogláron viszont régi probléma, hogy az üdülő mögötti ifjúsági táborba a nyaralókon, pihenőkön keresztül vezet csak út. Gyakran motorral, kerékpárral is zavarják az üdülők nyugalmát. Remélhetőleg már az idén megszűnik ez az áldatlan állapot és kijelölik a táborba vezető új utat. Ugyanitt a hagyományoknak megfelelően az óvónők az idén is felügyelni fognak a kicsikre. És még valami. A vállalat nagyon sokat tesz azért, hogy dolgozóinak kényelmét a lehetőségeken belül egyre növekvő színvonalon biztosítsa. Az Ikarus erre még az országos átlagnál is többet fordít, de ha nem tenné ezt akkor is érvényes lenne, amit ezúttal szükséges megemlíteni. A beutaltak igen gyakran nem vigyáznak az üdülök felszerelésére. Összetört hinták, székek, széttépett játékok, eltűnt evőeszközök jelzik egy-egy turnus elutazását. A pótlás minden esetben az üdülők fejlesztésére fordítható pénzből történik. Végső soron tehát saját magukat károsítják meg azok, akik túlzottan fesztelenül élvezik a nyár szépségeit. —cka— előtt A Tekintély lassan ereszkedett erődítésformájú íróasztalához. Szinte hihetetlen, de megtörtént: ebben a kérdésben neki egyedül kell döntenie! Nem tanácsot adni, nem kioktatni, fölényesen megmagyarázni a nyilvánvalót és elsiklani a lényeges mellett. Nem. Egyértelműen, félreérthetetlenül igent vagy nemet kell mondania! No, de ki viseli a felelősséget? — kezdte a töprengést magában a jól bevált formákkal, de egy szárcsak rájött, felesleges figyelmeztetést intéznie önmagához — hiszen a felelősség is rá hárul. — Istenem sóhajtott föl — hát ezt érdemlem ennyi szorgos munkával eltöltött esztendő utáni... és elmélázott a sors kiismerhetetlensége fölött. De végül is ki kell mondania, sőt leírnia a végzetes szót: igen vagy nem? Micsoda felelőtlenség, csak így minden előkészítés nélkül az embert ilyen óriási föladat elé állítani! — háborodott föl a Tekintély — aztán két hét szabadsága ment. —révész—