Ikarus, 1984 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 1. szám
Súrlódás - egyetértés (folytatás az 1. oldalról) vezeti újítási bizottság közös tevékenységének eredményeként javult az átfutási idő, csökkent a fellebbezések száma. Nem volt peres ügy. A beszámoló megjelölte az újítómozgalom fejlesztésének további feladatait. Üzemi demokrácia: Az üzemi demokrácia fórumrendszerének módosítása óta eltelt rövid idő is azt mutatja, hogy a fórumrendszer hatékonysága nem a legkedvezőbb. Továbbra is gondot jelent, hogy a vállalati anyagok egyes esetekben késve és kevés példányszámban érkeznek. Bér- és jövedelempolitika. Az 1983-as évre elfogadott érdekeltségi és ösztönzési rendszer nem az elhatározásoknak megfelelően alakult, nem volt ütemes a bérkiáramoltatás. Vállalati szinten sem vették figyelembe a termelési programok jelentős megváltozását, és nem alakították hozzá időben az érdekeltségi rendszert. A gazdasági egységek a decentralizált bértömeget csak az első félév eltelte után — augusztusban — kapták meg, így a gazdálkodás nehéz volt, egyes helyeken zavart okozott. A gyár dolgozóinak átlagbére az I. félévben 7,4%-kal emelkedett. (Fizikaiaké: 8,8%-kal, a nem fizikaiaké 2,8%-kal. Sok gondot okozott a gyárvezetésnek és az üszb-nek hogy a vállalat vezetősége az anyagi ösztönzési kereteket késleltetve adta ki. A műszaki-közgazdasági értelmiség körében végzett elemző felmérés alapján, a bérfeszültségek megszüntetésére több intézkedést hoztak. Szociálpolitikai munka: 1983-ban 317 dolgozó (986 fő) részesült vállalati üdültetésben. SZOT-üdültetésben az I. félévben 185-en vettek részt. A segélykeret éves szinten 964 ezer forint volt, ezenkívül márciusi kommunista műszak bevételének 50%-át (184 ezer Ft) a nyugdíjasok segélyezésére használták föl. A szakszervezeti segélyből 222 ezer forintot a nagycsaládosok megsegítésére fordították. Munkakörülmények: A bekövetkezett balesetek súlyosságát tekintve romlott a helyzet, ezen belül is magasabb a fiatalokat ért balesetek száma (1983. I—III. n. évben az összbalesetből 48,6% 30 év alatti). A balesetek többségükben a munkásvédelmi előírások, a technológiai fegyelem megszegéséből, illetve a munkafegyelem — a munkavédelmi fegyelem — lazulásából következtek be. Nőbizottság: Három kiemelt feladatuk volt: — a gyesen lévő kismamák látogatása; a szociálpolitikai bizottsággal közösen a családosok szociális helyzetének fölmérése; a nődolgozók szakmai képzése, továbbképzése. Az év során harminckilenc kisgyermek névadóját szervezték meg. Részletesen ad számot a beszámoló a jogsegélyszolgálat munkájáról, a tömegkapcsolatok fejlesztéséről és a tömegpolitikai oktatásról. Nem maradt ki a különböző szintű vetélkedők, kiállítások rendezéséről szóló tájékoztatás, a tömegsport és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház munkájának értékelése sem. Ezek után a főbizalmi, bizalmi testület meghallgatta a számvizsgáló bizottság jelentését, majd hozzászólásokra került sor. Horváth János (végszerelde) az év végére kialakult termelési nehézségekről beszélt. Polczer József (szerelő gyáregység) a szervezeti életről és a bizalmi üléseken tapasztalható érdektelenségekről szólt. Szóvá tette a gyárudvaron kialakult rendetlenséget és a csarnok déli részének kibontását, amely komoly munkafennakadást és rossz hangulatot váltott ki. „Év végén mindig feketén látjuk a helyzetünket, pedig van hitünk ebben a gyárban". Felszólalt az ülésen a gyárban dolgozó kubai fiatalok képviselője és elmondta, hogy a nyelvi nehézségek ellenére is gyors volt a beilleszkedésük, melyet a körülöttük dolgozó munkatársaknak köszönhetnek. Az a fő feladatuk — mondotta, hogy úgy térjenek vissza hazájukba, hogy a szakmát elsajátították. Komáromy Gyula a feszített lemezek minőségét kifogásolta és azt, hogy a technológia által megállapított időt nem tudják tartani. Rossz a présüzem fűtése. A szerelő gyáregységhez tartozó szocialista brigádok munkájáról szólt Kaiser Tibor gyáregységvezető. A gyárudvaron észlelhető rendetlenség oka: raktározási gond. Jobban össze kellene hangolni a gyártást. Balla Károly gyárigazgató a világgazdasági válság azon hatásairól beszélt, amelyek az autóbuszgyártást is érintik, valamint arról, hogy az Ikarusnak hogyan sikerül ezt kivédenie. Az Ikarus a „bőség" zavarával küzd, szerencsére van munka, van megrendelés. A feladatok teljesítése közben a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizalmiak között gyakran van súrlódás és egyetértés, így jó, így képviselik kellően annak a közösségnek az érdekeit, akik őket választották. Nyári István összefoglalója után a testület a beterjesztett anyagot egyhangúlag elfogadta. Kovács Edit ÁTALAKÍTJÁK AZ EBÉDLŐT Amíg áll a konyha, utazik az ebéd 1984-ben átalakítják a törzsgyár konyháját és ebédlőjét. Az átépítésről októberben írtunk először. Azóta érdeklődők tucatjai tették föl a kérdést: hogy lesz, mint lesz, hol és mit fogunk enni az építkezés ideje alatt. A szociálpolitikai és jóléti főosztályt egészen december végéig hiába ostromolták a kérdéssel. Ők sem tudtak még biztosat. 1983 utolsó napjaiban dőlt el a „hasbavágó" kérdés. Németh József, a szociálpolitikai és jóléti főosztály vezetője 1984. január 3-án adott tájékoztatást a rekonstrukcióról. A következőket mondta el: — Az étterem, a konyha, a cukrászat, s maga az egész épület nagyon megérett már a korszerűsítésre. Tönkrementek a csővezetékek, a vízvezetékek az elektromos vezetékek. Ezt kevesen tudják, azt viszont valamennyien érezzük: a konyha és étterem egyre kevésbé képes kielégíteni igényeinket.Ezért döntött úgy a vállalat, hogy 1984-ben teljes rekonstrukciót hajtanak végre. Ez annyit jelent, hogy felújítják az épület minden zugát, csak a falak maradnak a régiek. A rekonstrukció tanulmánytervét a SZÖVTERV készítette, s a vállalat igényeinek megfelelően többször átalakította. Jelenleg a kiviteli terven dolgoznak, elkészültének határideje február 28. A tervek szerint tehát 1984. március 1-én kezdődik az átalakítás. A dolgozókat súlyosan érinti az étterem bezárása, de a vállalat mindent elkövetett, hogy áthidaló megoldást találjon az építkezés idejére. A tervek szerint az étterem alsó szintjén — a volt a'la carte étteremben — melegítőkonyhát alakítanak ki. Az Észak-Pesti Vendéglátó Vállalat ide hozatja naponta a meleg ételt a Metró konyhájáról. Egyféle menü kapható majd. Választási lehetőség nem lesz. Lesznek olyanok, akiknek nem felel meg az egyszerű menü. Ezekre is gondolt a vállalat, s intézkedett arról, hogy az ugyancsak áthelyezett büfében megfelelő választékot találjanak hideg ételekből. Elnézést és türelmet kérnek minden dolgozótól. A kényelmetlenséget vállalni kell valamennyiünknek, de úgy tűnik megéri. Az új étterem korszerű lesz, szép, modern, s reméljük kielégíti valamennyiünk igényeit. Milyen is lesz? Néhány szóban így lehet bemutatni: A jelenlegi büfé és előtér helyén fogadó egységet alakítanak ki ruhatárral, kulturált mosdó- és mellékhelyiségekkel. Az étterem bútorzatát kicserélik. Kibővítik a tálaló részt és megoldják az automatikus edényszállítást. Korszerűsítik a konyhát. Az 1200 adagos konyha új felszereléseit a vendéglátó vállalat biztosítja. A cukrászat helyett külön tésztakonyha létesül. Az alagsorban lesz a büfé, tágasabb helyen, több kiszolgálóval, s remélhetőleg nagyobb választékkal. Ide tervezik egy olyan étterem megépítését, ahol kulturált körülmények között lehet vendégül látni az Ikarushoz érkező magas rangú személyeket, küldöttségeket. Az éttermet a konyha látja majd el. Az építkezés, s a vele járó kellemetlenség egy teljes évet vesz igénybe. Közös óhajunk, hogy minél rövidebb legyen az átmeneti időszak. Ezért is bízta a vállalat a kivitelezést az üzemfenntartási főosztályra, aki mint fővállalkozó irányítja majd a munkát más alvállalkozók közreműködésével. —b.a.— VOLT MIT MONDANI Különleges emberek? Sokat és sokszor beszélgetek Kómár Jánossal az első század munkásőr parancsnokával. Tapasztalatom szerint mindenkivel közvetlen, szinte pillanatok alatt képes jó kapcsolatot teremteni. Azt hiszem ilyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó munkásőrnek, egy század parancsnoknak. Ez csak azért jutott eszembe, mert éppen az első század évzáró gyűléséről írok. A beszámoló alapján most a katonás Kómár Jánossal ismerkedem, aki így kezdte.Jelentem, hogy a munkásőrség XVI. kerületi egységének első százada a kiképzési tervben meghatározott feladatokat végrehajtotta. A századgyűlésen jelen volt Kamhal József, a XVI. kerületi munkásőr zászlóalj parancsnoka, Kovács György, a vállalati pártbizottság titkára, a pártvezetőségek és a pártalapszervezetek képviselői, sok meghívott. Mit tudtak meg a századról? Azt, hogybecsülettel, önzetlen munkával szolgálják a társadalom és maguk boldogulását. Azt, hogy kezdeményezőek, rugalmasak, fegyelmezettek, bátrak. Hatvankilencen kiváló dolgozók. Többen ötszörösen és hatszorosan. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát eddig heten, az ezüstöt négyen, a bronzot ketten kapták meg. A Kiváló Munkáért kitüntetést ketten, a Kiváló Társadalmi Munkás címet öten érdemelték ki. A Kiváló Munkásőrök száma huszonkettő. Ezzel az elismeréseknek csak a javát soroltam föl. Különleges emberek a munkásőrök? „Nem azok — válaszolt a beszámolóban Kómár János, majd így folytatta: — Az önzetlen áldozatvállalás nem járhat olyan következményekkel, hogy életpályák törjenek meg, vagy családi kötelékek bomoljanak föl... azt kell érvényre juttatni, hogy az önkéntes szolgálat a munkásőröknek és családtagjainak is rangot adjon." Ebben is katonásak: „Egyetlen egyszer se történjen meg, hogy a munkásőr ne tudja, hogyan értékelik a munkáját a pártalapszervezetben, a pártcsoportban, az alegységnél. Három jó példát mondott erre: a Vl-os, a ll-es és a llt-as pártvezetőségek kiemelkedően foglalkoznak és törődnek a hozzájuk tartozó munkásőrökkel. A szakaszgyűlések kritikusak, természetesnek tartják, hogy egymást bírálják. Ebből soha nincs harag. A század az őszi és tavaszi lőgyakorlatokat kiválóan hajtotta végre. Eredményes munkát végzett a 3-as szakasz, amely a Táncsics utcai iskolát segíti. Tanítványaik, az úttörő munkásőrök a budapesti versenyen első helyezést értek el. Még egy idézet a beszámolóból: „A hagyományokhoz híven rendszeresen látogatjuk az idős és beteg munkásőröket. Ahol segíteni kellett, ott segítettünk." Értékelték a szakaszok 83-as évi munkáját is. Eszerint az első szakasz a lll-as. Kovács Illés a parancsnok, a második a ll-ik szakasz. Csorba István a parancsnok, harmadik a Vl-ik szakasz Marton Tibor a parancsnok, negyedik az I szakasz, Végh József a parancsnok. Többen hozzászóltak. Nagy nevetés kísérte Tóth Tamás „panaszát". Azt, hogy nem törődik vele a párttitkár (ő a párttitkár), Juhász László mentegetődzött: azért ment később szolgálatba, mert elírták a papírját. Leib János szerint a fegyelmi célok, amelyeket maguk elé tűztek, teljesíthetőek voltak, ő nem ikarusos, az Orionban dolgozik. Náluk a pártalapszervezet rendszeresen megkérdezi a munkásőröktől mit csinálnak, hogyan állnak helyt. Kozma István, aki a Taxinál dolgozik, ennek épp az ellenkezőjét mondta: nem kíváncsi rájuk a pártalapszervezet. Szabados László, a XVI. kerületi zászlóalj parancsnokhelyettese elégedettségét és köszönetét fejezte ki az I. századnak az 1983-ban végzett munkájukért. Cser István ismertette, hogy tizenkét munkásőrjelölt, előképzés készül az eskütételre. Szekér Ambrus a bázison szolgálatot teljesítő tizenegy idős, nyugdíjas munkásőr helytállásáról szólt. Kovács György, a vállalat pártbizottságának titkára a munkásőrök „kettős életéről" beszélt. Arról, hogy először becsülettel dolgoznak a munkahelyükön, utána szolgálatba mennek. Ezért köszönet valamennyiüknek. Utolsó „napirendként" Kamhal József, a XVI. kerületi zászlóalj parancsnoka dicsérő okleveleket adott át. A századból nyolcan kaptak. —d.i.— A MÁSODIK FÉLÉVBEN Hatmillió forint a dolgozók lakására A vállalat 1983. második félévében Budapesten tizenegy dolgozó családiház-építését — bővítését — támogatta összesen 610 ezer forint értékben. A tizenegy dolgozó a következő: Adamis Gábor (technológia fejlesztési o.) 80 ezer, Balogh József (üzemfenntartási főo.) 50 ezer, Lakatos János (egyedi gye.) 50 ezer, Legéndi István (átadó üzem) 70 ezer, Nagy Andrásné (sajtolóüzem) 50 ezer, Nyirfás Sándorné (igazgatási o.) 50 ezer, Nagy Miklósné (pénzügyi o.) 80 ezer, Vedres Sándorné (sajtolóüzem) 60 ezer, Wéber Rezső (mef) 30 ezer, Tatarek Ferencné (üzemfenntartás) 50 ezer, Csányi Sándor (szerelő gye.) 40 ezer. Tanácsi OTP, illetve vállalati vevőkijelöléssel vásárolt új lakások támogatására, más vállalattól tartozás-átvállalásra tizenkét dolgozónak összesen 998 500 forintot juttatott a vállalat. Az érintett dolgozók: Szilágyi Istvánná (központi rajztár) 49 500, Takács Ferenc (gyármányátadás) 62 ezer, Papp Lajos (fényezőüzem) 140 ezer, Földvári Károlyné (szerelő gye.) 129 ezer, Breczkó Györgyné (pénzügyi osztály) 77 ezer, Grózner István (fényezőüzem) 80 ezer. Halmai Tiborné (vállalati szakszervezeti bizottság) 30 ezer. Kunyó József (sajtolóüzem) 15 ezer. Nagy Mihály (gyártóeszközellátó főosztály) 69 ezer. Nagy Ferenc (gyártmányfejlesztési főosztály) 110 ezer. Szépvölgyi Ágnes (pénzügyi és számviteli o.) 124 ezer, Tatai László (fényező üzem) 113 ezer. Székesfehérváron tizennégy dolgozó kapott támogatást 638 ezer forint értékben családi ház építéshez, illetve bővítéshez. Horgos Ferencné (műszaki o.) 40 ezer, Kass József (szállítás) 40 ezer, Bognár József (gyártmányfejlesztés) 40 ezer, Khaut András (szervezési főo.) 58 ezer, Varga Endréné (újságíró) 30 ezer, Bartha Imre (átadóüzem) 50 ezer, Józsa Lajos (SKD üzem) 30 ezer, Dezső András (polgári védelem) 40 ezer, Didics Ferenc (kereskedelmi o.) 60 ezer, Takács Jánosné (gyártmányátadás) 50 ezer, Mészáros László (váz II. üzem) 50 ezer, Godány Lászlóné (nyomda) 60 ezer, Lovrek Zoltán (SKD üzem) 30 ezer, Csölle József (váz 11 üzem) 60 ezer. Hat dolgozó kapott Fehérváron tanácsi kijelölésű lakást. Ehhez 542 ezer forint támogatást nyújtott a vállalat a következőknek: Luksik Imre (átadóüzem) 100 ezer, Barócsi Imre (végszerelde) 100 ezer, Egri Jánosné (gyártmányfejlesztés) 90 ezer, Szabó Jánosné (számviteli o.) 82 420 Boda Attila (személyzeti o.) 100 ezer, Varga Gyula (lemezes üzem) 70 ezer forint. Szintén Székesfehérváron vállalati kijelölésű OTP társasházi lakást harminc dolgozó kapott. A támogatás együttes értéke 2 850 300 forint, a támogatott dolgozók pedig a következők: Unger Istvánná (meo) 140 ezer, Budai Balázs (présüzem) 100 ezer, Szűcs Istvánná (kereskedelmi o.) 140 ezer, Pölöskei Lajosné (meo) 140 ezer, Böröcz László (raktár) 140 ezer, Stefán Rudolf (fényező) 140 ezer, Szántód Sándorné (szerszámtechnológia) 140 ezer, Király Rudolf (tűzvédelem) 140 ezer, Sümegi Alajos (kereskedelmi o.) 140 ezer, Barta Lajos (I. gyep szállítás) 70 ezer, Lakk János (présüzem) 70 ezer, Móri Csaba (I. gye.) 140 ezer, Torma László (végszerelde), 70 ezer, Fitos Ferencné (váz II üzem) 80 300, Somogyi Andrásné (beruházás) 70 ezer, Ördög Lászlóné (szerelde) 70 ezer, Fiala Ákosné (SKD lakatos) 70 ezer, Mészáros Rudolf (váz II üzem) 70 ezer, Katona József (szervezés) 70 ezer, Réti László (tmk) 70 ezer, ifj. Halász István (végszerelde) 70 ezer, Dömsödi István (előszerelde) 70 ezer, Debreceny Gyula (szerelde) 70 ezer, Takács Mihály (tmk) 70 ezer, Jónás Katalin (szerelde) 100 ezer, Kázsmér György (agrár) 100 ezer, Kerkuska Béla (szállítás) 70 ezer, Sárempek Ferencné (váz II) 70 ezer, Karácsony Gyula (szállítás) 70 ezer, Magyar Istvánná (személyzeti o.) 90 ezer. Szegeden családiház-építéshez egy dolgozó kapott támogatást: Varga György (gyárfejlesztés) 50 ezer forint. Tanácsi kijelölésű OTP lakáshoz összesen 115 ezer forint támogatást kapott két dolgozó: Papdi József (festőüzem) 85 ezer, Rózsavölgyi Attiláné (alkatrészüzem) 30 ezer. A szegedi gyár egy esetben vállalt át tartozást más vállalattól, az értett dolgozó Bálint Tibor (gyártmányfejlesztés) 58 144 forint. Móron családiház-építéshez egy dolgozó kapott támogatást Nagy Antal (géplakatos) 60 ezer forintot. Tanácsi kijelölésű OTP lakás vásárláshoz öt dolgozónak nyújtott segítséget a vállalat, 349 960 forint értékben. A támogatott dolgozók: Szedelmesi Ferencné (gépállító) 96 500 Lampert Róbert (szállítási o.) 95 460, Horváth Ferencnél.meo) 50 ezer, Vincze Lajos (fejlesztés) 60 ezer, Vajkai Gyuláné (gépmunkás) 48 ezer.A felsoroltak szerint a vállalat az év második felében több mint 6 millió forintos kamatmentes kölcsönnel segítette a dolgozókat lakásgondjaik megoldásában. Bodnár Béléné négy éve dolgozik a gyártóeszközellátó főosztályon, mint szerszámszerkesztő. Gazdasági munkáját hozzáértéssel, pontosan végzi. Kétgyermekes családanya, mégsem vonja ki magát a társadalmi munkából: tagja a Mező Imre Szocialista Brigádnak, pártalapszervezetében pedig gazdasági felelős. A képen a Vogel ülés egyik szerszámát rajzolja. (Fotó: Wéber)