Ikarus, 1984 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-12 / 1. szám

Súrlódás - egyetértés (folytatás az I. oldalról) vezeti újítási bizottság közös tevékeny­ségének eredményeként javult az átfutási idő, csökkent a föllebbezések száma. Nem volt peres ügy. A beszámoló megjelölte az újltómozgalom fejlesztésének további fela­datait. Üzemi demokrácia: Az üzemi demokrácia fórumrend­szerének módosítása óta eltelt rövid idő is azt mutatja, hogy a fórumrendszer haté­konysága nem a legkedvezőbb. Továbbra is gondot jelent, hogy a vállalati anyagok egyes esetekben késve és kevés példány­számban érkeznek. Bér- és jövedelempolitika: Az 1983-as évre elfogadott érdekeltségi és ösztönzési rendszer nem az elhatározá­soknak megfelelően alakult, nem volt ütemes a bérkiáramoltatás. Vállalati szin­ten sem vették figyelembe a termelési programok jelentős megváltozását, és nem alakították hozzá időben az érdekeltségi rendszert. A gazdasági egységek a decent­ralizált bértömeget csak az első félév el­telte után — augusztusban — kapták meg, így a gazdálkodás nehéz volt, egyes helye­ken zavart okozott. A gyár dolgozóinak átlagbére az I. félév­ben 7,4%-kal emelkedett. (Fizikaiaké: 8,8%-kal, a nem fizikaiaké 2,8%-kal. Sok gondot okozott a gyárvezetésnek és az üszb-nek hogy a vállalat vezetősége az anyagi ösztönzési kereteket késleltetve adta ki. A műszaki-közgazdasági értelmiség körében végzett elemző fölmérés alapján, a bérfeszültségek megszüntetésére több in­tézkedést hoztak. Szociálpolitikai munka: 1983-ban 317 dolgozó (986 fő) részesült vállalati üdültetésben. SZOT-üdültetésben az I. félévben 185-en vettek részt. A se­gélykeret éves szinten 964 ezer forint volt, ezenkívül márciusi kommunista műszak bevételének 50%-át (184 ezer Ft) a nyug­díjasok segélyezésére használták föl. A szakszervezeti segélyből 222 ezer forintot a nagycsaládosok megsegítésére fordí­tották. Munkakörülmények: A bekövetkezett balesetek súlyosságát tekintve romlott a helyzet, ezen belül is magasabb a fiatalokat ért balesetek száma (1983. I—III. n. évben az összbalesetből 48,6% 30 év alatti). A balesetek többsé­gükben a munkásvédelmi előírások, a technológiai fegyelem megszegéséből, illet­ve a munkafegyelem — a munkavédelmi fegyelem — lazulásából következtek be. Nőbizottság: Három kiemelt föladatuk volt: — a gyes-en lévő kismamák látogatása; a szo­ciálpolitikai bizottsággal közösen a csalá­dosok szociális helyzetének fölmérése; a nődolgozók szakmai képzése, továbbkép­zése. Az év során harminckilenc kisgyer­mek névadóját szervezték meg. Részletesen ad számot a beszámoló a jogsegélyszolgálat munkájáról, a tömeg­kapcsolatok fejlesztéséről és a tömegpo­litikai oktatásról. Nem maradt ki a külön­böző szintű vetélkedők, kiállítások rende­zéséről szóló tájékoztatás, a tömegsport és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház munká­jának értékelése sem. Ezek után a főbizalmi, bizalmi testület meghallgatta a számvizsgáló bizottság je­lentését, majd hozzászólásokra került sor. Horváth János (végszerelde) az év végére kialakult termelési nehézségekről beszélt. Polczer József (szerelő gyáregység) a szer­vezeti életről és a bizalmi üléseken tapasz­talható érdektelenségekről szólt. Szóvá tette a gyárudvaron kialakult rendetlen­séget és a csarnok déli részének kibontását, amely komoly munkafönnakadást és rossz hangulatot váltott ki. „Ér végén mindig feketén látjuk a helyzetünket, pedig van hitünk ebben a gyárban". Fölszólalt az ülésen a gyárban dolgozó kubai fiatalok képviselője és elmondta, hogy a nyelvi nehézségek ellenére is gyors volt a beilleszkedésük, melyet a körü­löttük dolgozó munkatársaknak köszön­hetnek. Az a fő feladatuk — mondotta, hogy úgy térjenek vissza hazájukba, hogy a szakmát elsajátították. Komáromy Gyula a feszített lemezek minőségét kifogásolta és azt, hogy a tech­nológia által megállapított időt nem tudják tartani. Rossz a présüzem fűtése. A szerelő gyáregységhez tartozó szo­cialista brigádok munkájáról szólt Kaiser Tibor gyáregységvezető. A gyárudvaron észlelhető rendetlenség oka: raktározási gond. Jobban össze kellene hangolni a gyártást. Bállá Károly gyárigazgató a világgaz­dasági válság azon hatásairól beszélt, amelyek az autóbuszgyártást is érintik, valamint arról, hogy az Ikarusnak hogyan sikerül ezt kivédenie. Az Ikarus a „bőség" zavarával küzd, szerencsére van munka, van megrendelés. A föladatok teljesítése közben a gazdasági vezetők és a szakszer­vezeti bizalmiak között gyakran van súrló­dás és egyetértés. így jó, így képviselik kellően annak a közösségnek az érdekeit, akik őket választották. Nyári István összefoglalója után a tes­tület a beterjesztett anyagot egyhangúlag elfogadta. Kovács Edit ÁTALAKÍTJÁK AZ EBÉDLŐT Amíg áll a konyha, utazik az ebéd 1984-ben átalakítják a törzsgyár kony­háját és ebédlőjét. Az átépítésről októ­berben írtunk először. Azóta érdeklődők tucatjai tették föl a kérdést: hogy lesz, mint lesz, hol és mit fogunk enni az építkezés ideje alatt. A szociálpolitikai és jóléti főosztályt egészen december végéig hiába ostromoltuk a kérdéssel. Ők sem tudtak még biztosat. 1983 utolsó napjaiban dőlt el a „hasbavágó" kérdés. Németh József, a szociálpolitikai és jóléti főosztály vezetője 1984. január 3-án adott tájékoztatást a rekonstrukcióról. A követ­kezőket mondta el; — Az étterem, a konyha, a cukrászat, s maga az egész épület nagyon megérett már a korszerűsítésre. Tönkrementek a csőve­zetékek, a vízvezetékek az elektromos ve­zetékek. Ezt kevesen tudják, azt viszont valamennyien érezzük: a konyha és étte­rem egyre kevésbé képes kielégíteni igé- nyeinket.Ezért döntött úgy a vállalat, hogy 1984-ben teljes rekonstrukciót hajtanak végre. Ez annyit jelent, hogy fölújítj^k az épü­let minden zugát, csak a falak maradnak a régiek. A rekonstrukció tanulmánytervét a SZÖVTERV készítette, s a vállalat igé­nyeinek megfelelően többször átalakította. Jelenleg a kiviteli terven dolgoznak, elké­szültének határideje február 28. A tervek szerint tehát 1984. március 1-én kezdődik az átalakítás. A dolgozókat súlyosan érinti az étterem bezárása, de a vállalat mindent elkövetett, hogy áthidaló megoldást találjon az épít­kezés idejére. A tervek szerint az étterem alsó szintjén — a volt a'la carte étteremben — melegítőkonyhát alakítanak ki. Az Észak-Pesti Vendéglátó Vállalat ide ho­zatja naponta a meleg ételt a Metró kony­hájáról. Egyféle menü kapható majd. Vá­lasztási lehetőség nem lesz. Lesznek olyanok, akiknek nem felel meg az egy­szerű menü. Ezekre is gondolt a vállalat, s intézkedett arról, hogy az ugyancsak áthe­lyezett büfében megfelelő választékot ta­láljanak hideg ételekből. VOLT MIT MONDANI Különleges emberek? Sokat és sokszor beszélgetek Kómár Jánossal az első század munkásőr parancs­nokával. Tapasztalatom szerint minden­kivel közvetlen, szinte pillanatok alatt ké­pes jó kapcsolatot teremteni. Azt hiszem ilyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó munkásőrnek, egy század parancs­noknak. Ez csak azért jutott eszembe, mert éppen az első század évzáró gyűléséről írok. A beszámoló alapján most a katonás Kómár Jánossal ismerkedem, aki így kezdte '.jelen­tem, hogy a munkásőrség XVÍ. kerületi egységének első százada a kiképzési terv­ben meghatározott föladatokat végrehaj­totta. A századgyűlésen jelen volt Kamhal József, a XVI. kerületi munkásőr zászlóalj parancsnoka, Kovács György, a vállalati pártbizottság titkára, a pártvezetőségek és a párta lapszervezetek képviselői, sok meg­hívott. Mit tudtak meg a századról? Azt, hogy .becsülettel, önzetlen mun­kával szolgálják a társadalom és maguk boldogulását. Azt, hogy kezdeménye- zőek, rugalmasak, fegyelmezettek, bátrak. Hatvankilencen kiváló dolgozók. Többen ötszörösen és hatszorosan. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokozatát eddig heten, az ezüstöt négyen, a bronzot ketten kapták meg. A Kiváló Munkáért kitün­tetést ketten, a Kiváló Társadalmi Munkás címet öten érdemelték ki. A Kiváló Mun­kásőrök száma huszonkettő. Ezzel az elis­meréseknek csak a javát soroltam föl. Különleges emberek a munkásőrök? „Nem azok — válaszolt a beszámolóban Kómár János, majd így folytatta: — Az önzetlen áldozatvállalás nem járhat olyan következményekkel, hogy életpályák tör­jenek meg, vagy családi kötelékek bomol- janak föl... azt kell érvényre juttatni, hogy az önkéntes szolgálat a munkásőröknek és családtagjainak is rangot adjon." Ebben is katonásak: „Egyetlen egyszer se történjen meg, hogy a munkásőr ne tudja, hogyan értékelik a munkáját a pártalap- szervezetben, a pártcsoportban, az alegy­ségnél. Három. jó példát mondott erre: a Vl-os, a ll-es és a lll-as pártvezetőségek kiemelkedően foglalkoznak és törődnek a hozzájuk tartozó munkásőrökkel. A szakaszgyűlések kritikusak, természe­tesnek tartják, hogy egymást bírálják. Ebből soha nincs harag. A század az őszi és tavaszi lőgyakorlatokat kiválóan hajtotta végre. Eredményes munkát végzett a 3-as szakasz, amely a Táncsics utcai iskolát segíti. Tanítványaik, az úttörő munkás­őrök a budapesti versenyen első helyezést értek el. Még egy idézet a beszámolóból: „A ha­gyományokhoz híven rendszeresen láto­gatjuk az idős és beteg munkásőröket. Ahol segíteni kellett, ott segítettünk." Értékelték a szakaszok 83-as évi mun­káját is. Eszerint az első szakasz a lll-as. Kovács Illés a parancsnok, a második a ll-ik szakasz. Csorba István a parancsnok, harmadik a Vl-ik szakasz Marton Tibor a Elnézést és türelmet kémek minden dol­gozótól. A kényelmetlenséget vállalni kell valamennyiünknek, de úgy tűnik megéri. Az új étterem korszerű lesz, szép, modern, s reméljük kielégíti valamennyiünk igé­nyeit. Milyen is lesz? Néhány szóban így lehet bemutatni: A jelenlegi büfé és előtér helyén fogadó egységet alakítanak ki ruhatárral, kulturált mosdó- és mellékhelyiségekkel. Az étterem bútorzatát kicserélik. Kibővítik a tálaló részt és megoldják az automatikus edény­szállítást. Korszerűsítik a konyhát. Az 1200 adagos konyha új fölszereléseit a vendéglátó vállalat biztosítja. A cukrászat helyett külön tésztakonyha létesül. Az alagsorban lesz a büfé, tágasabb helyen, több kiszolgálóval, s remélhetőleg nagyobb választékkal. Ide tervezik egy olyan étte­rem megépítését, ahol kulturált körül­mények között lehet vendégül látni az Ikarushoz érkező magas rangú személyeket, küldöttségeket. Az éttermet a konyha látja majd el. Az építkezés, s a vele járó kellemetlenség egy teljes évet vesz igénybe. Közös óhajunk, hogy minél rövidebb legyen az átmeneti időszak. Ezért is bízta a vállalat a kivitelezést az üzemfenntartási főosz­tályra, aki mint fővállalkozó irányítja majd a munkát más alvállalkozók közremű­ködésével. —b.a.— parancsnok, negyedik az I szakasz, Végh József a parancsnok. Többen hozzászóltak. Nagy nevetés kí­sérte Tóth Tamás „panaszát". Azt, hogy nem törődik vele a párttitkár (ő a párt­titkár). Juhász László mentegetődzött: azért ment később szolgálatba, mert el­írták a papírját. Leib János szerint a fe­gyelmi célok, amelyeket maguk elé tűztek, teljesíthetőek voltak, ö nem ikarusos, az Orionban dolgozik. Náluk a pártalapszer- vezet rendszeresen megkérdezi a munkás- őröktől mit csinálnak, hogyan állnak helyt. Kozma István, aki a Taxinál dol­gozik, ennek épp az ellenkezőjét mondta: nem kíváncsi rájuk a pártalapszervezet. Szabados László, a XVI. kerületi zászlóalj parancsnokhelyettese elégedettségét és kö­szönetét fejezte ki az I. századnak az 1983-ban végzett munkájukért. Cser István ismertette, hogy tizenkét munkásőrjelölt, előképzős készül az eskütételre. Szekér Ambrus a bázison szolgálatot teljesítő tizenegy idős, nyugdíjas munkásőr helyt­állásáról szólt. Kovács György, a vállalat pártbizottságának titkára a munkásőrök „kettős életéről" beszélt. Arról, hogy elő­ször becsülettel dolgoznak a munka­helyükön, utána szolgálatba mennek. Ezért köszönet valamennyiüknek. Utolsó „napirendként" Kamhal József, a XVI. kerületi zászlóalj parancsnoka dicsérő ok­leveleket adott át. A századból nyolcán kaptak. Bodnár Bélé né négy év* dolgozik • gyártó­eszközellátó főosztályon, mint szerszám­szerkesztő. Gazdasági munkáját hozzáér­téssel, pontosan végzi. Kétgyermekes csa­ládanya, mégsem vonja ki magát a társa­dalmi munkából: tagja a Mező Imre Szo­cialista Brigádnak, pártalapszervezetében pedig gazdasági felelős. A képen a Vogel ülés egyik szerszámát rajzolja. (Fotó: Wéber) —d.i.— A MÁSODIK FÉLÉVBEN Hatmillió forint a dolgozók lakására A vállalat 1983. második félévében Budapesten tizenegy dolgozó családiház-építését — bővítését — támogatta összesen 610 ezer forint értékben. A tizenegy dolgozó a következő: Adamis Gábor (technológia fejlesztési o.) 80 ezer, Balogh József (üzem- fenntartási főo.) 50 ezer, Lakatos János (egyedi gye.) 50 ezer, Legéndi István (átadó üzem) 70 ezer, Nagy Andrásné (sajtolóüzem) 50 ezer, Nyirfás Sándorné (igazgatási o.) 50 ezer, Nagy Miklósné (pénzügyi o.) 80 ezer. Vedres Sándorné (sajtolóüzem) 60 ezer, Wéber Rezső (mef) 30 ezer, Tatarek Ferencné (üzemfenntartás) 50 ezer, CsányiSándor (szerelő gye.) 40 ezer. Tanácsi OTP, illetve vállalati vevőkijelöléssel vásárolt új lakások támogatására; más vállalattól tartozás-átvállalásra tizenkét dolgozónak összesen 998 500 forintot juttatott a vállalat. Az érintett dolgozók: Szilágyi Istvánná (központi rajztár) 49 500, Takács Ferenc (gyármányátadás) 62 ezer, Papp Lajos (fényezőüzem) 140 ezer, Földvári Károly né (szerelő gye.) 129 ezer, Breczkó György né (pénzügyi osztály) 77 ezer, Grózner István (fényezőüzem) 80 ezer. Halmai Tiborné (vállalati szakszervezeti bizottság) 30 ezer, Kunyó József (sajtolóüzem) 15 ezer. Nagy Mihály (gyártóeszközellátó főosztály) 69 ezer. Nagy Ferenc (gyártmányfejlesztési főosztály) 110 ezer. Szépvölgyi Ágnes (pénzügyi és számviteli o.) 124 ezer. Tatai László (fényező üzem) 113 ezer. Székesfehérváron tizennégy dolgozó kapott támogatást 638 ezer forint értékben családj-ház építéshez, illetve bővítéshez: Horgos Ferencné (műszaki o.) 40 ezer, Kass József (szállítás) 40 ezer, Bognár József (gyártmányfejlesztés) 40 ezer, Khaut András (szervezési főo.) 58 ezer, Varga Endréné (újságíró) 30 ezer, Bartha Imre (átadóüzem) 50 ezer, Józsa Lajos (SKD üzem) 30 ezer, Dezső András (polgári védelem) 40 ezer, Didics Ferenc (kereskedelmi o.) 60 ezer. Takács Jánosné (gyártmányátadás) 50 ezer. Mészáros László (váz II. üzem) 50 ezer, Godány Lászlóné (nyomda) 60 ezer, Lovrek Zoltán (SKD üzem) 30 ezer, Csölle József (váz 11 üzem) 60 ezer. Hat dolgozó kapott Fehérváron tanácsi kijelölésű lakást. Ehhez 542 ezer forint támogatást nyújtott a vállalat a következőknek: Luksik Imre (átadóüzem) 100 ezer, Barócsi Imre (végszerelde) 100 ezer. Egri Jánosné (gyártmányfejlesztés) 90 ezer, Szabó Jánosné (számviteli o.) 82 420 Boda Attila (személyzeti o.) 100 ezer, Varga Gyula (lemezes üzem) 70 ezer forint. Szintén Székesfehérváron vállalati kijelölésű OTP társasházi lakást harminc dolgozó kapott. A támogatás együttes értéke 2 850 300 forint, a támogatott dolgozók pedig a következők: Unger Istvánná (meo) 140 ezer, Budai Balázs (présüzem) 100 ezer, Szűcs Istvánná (kereskedelmi o.) 140 ezer, Pölöskei Lajosné (meo) 140 ezer, Böröcz László (raktár) 140 ezer, Stefán Rudolf (fényező) 140 ezer. Szántód Sándorné (szerszám­technológia) 140 ezer. Király Rudolf (tűzvédelem) 140 ezer,. Sümegi Alajos (kereskedelmi o.) 140 ezer, Barta Lajos (I. gye. szállítás) 70 ezer, Lakk János (présüzem) 70 ezer. Móri Csaba (I. gye.) 140 ezer, Torma László (végszerelde), 70 ezer. Fitos Ferencné (yáz II üzem) 80 300, Somogyi Andrásné (beruházás) 70 ezer, Ördög Lászlóné (szereldei 70 ezer, Fiala Ákosné (SKD lakatos) 70 ezer, Mészáros Rudolf (váz II üzem) 70 ezer, Katona József (szervezés) 70 ezer, Réti László (tmk) 70 ezer, ifj. Halász István (végszerelde) 70 ezer, Dömsödi István (előszerelde) 70 ezer, Debreceny Gyula (szerelde) 70 ezer, Takács Mihály (tmk) 70 ezer, Jónás Katalin (szerelde) 100 ezer, Kázsmér György (agfor) 100 ezer, Kerkuska Béla (szállítás) 70 ezer, Sárempek Ferencné (váz II) 70 ezer, Karácsony Gyula (szállítás) 70 ezer, Magyar Istvánná (személyzeti o.) 90 ezer. Szegeden családiház-építéshez egy dolgozó kapott támogatást: Varga György (gyárfej­lesztés) 50 ezer forint. Tanácsi kijelölésű OTP lakáshoz összesen 115 ezer forint támogatást kapott két dolgozó: Papdi József (festőüzem) 85 ezer, Rózsavölgyi Attiláni (alkatrészüzem) 30 ezer. A szegedi gyár egy esetben vállalt át tartozást más vállalattól, az értett dolgozó Bálint Tibor (gyártmányfejlesztés) 58 144 forint. Móron családiház-építéshez egy dolgozó kapott támogatást Nagy Antal (géplakatos) 60 ezer forintot. Tanácsi kijalölésü OTP lakás vásárláshoz öt dolgozónak nyújtott segítséget a vállalat. 349960 forintértékben. A támogatott dolgozók: IFödelmesi Ferencné (gépállító) 96 500 Lampert Róbert (szállítási o.) 95 460, Horváth Ferencnél.meo) 50 ezer, Vincze Lajos (fejlesztés) 60 ezer, Vajkai Gyuláné (gépmunkás) 48 ezer. ‘A fölsoroltak szerint a vállalat az év második felében több mint 6 millió forintos kamatmentes kölcsönnel segítette a dolgozókat lakásgondjaik megoldásában.

Next

/
Thumbnails
Contents