Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 4. (1985)

1985-09-00 / 1. szám

AZ ARCHEOMETRIAI MUNKABIZOTTSÁG HÍREI Az Archeometriai Munkabizottság 1985 . évi munkaterve 1. Az Iparrégészeti és Archeometriai Tájékoztató szerkesztése az Iparrégé­szeti Munkabizottsággal közösen. 2. Az év tavaszán (április-május) munkabizottsági ülés rendezése Budapes­ten anyagvizsgálati kérdésekről. 3. Novemberben archeometriai tanács­kozás rendezése Sopronban az Iparrégé­szeti Munkabizottsággal közösen a "vö­rös sáncok" kiégésének, ill. kiégetésé­nek vizsgálatáról. 4. Az adatgyűjtemény helyzetének fo­lyamatos figyelemmel kisérése. 5. A mérési módszerek összehasonlí­tására vonatkozó munkák folytatása. 6. Kerámia hiteles anyagminta el­készítése . 7. Kapcsolatfelvétel a külföldi archeometriai társulatokkal és bizott­ságokkal .­­ Az Archeometriai Munkabizottság 1985. május 6-án rendezte meg soron kö­vetkező munkabizottsági ülését, amely­nek napirendjén anyagvizsgálattal fog­lalkozó beszámolók szerepeltek. PROGRAM Zimmer Károly: Népvándorláskori és kö­zépkori üregek spektrokémiai vizsgálata Bereczky Tamás: Római amfórák termé­szettudományos vizsgálata (Előzetes be­­­­számoló) Papp János: Római kori ládika fém vere­tőinek kémiai vizsgálata Papp János: Az ürömi sírkápolna ezüst tárgyainak kémiai vizsgálata során fel­merült problémák Timárné Balázsy Ágnes: A magyar koroná­zási palást színezékeinek vizsgálata Baumann Miklós: Rafaello "Esterházy Madonna" és "Ifjú képmása" című fest­ményeinek festékanyag-vizsgálata elektron­­mikroszkóppal Az alábbiakban közreadjuk az ülésen elhangzott előadások rövid tartalmi ösz­­szefoglalóját: Zimmer Károly Népvándorláskori és középkori üvegek spektrokémiai vizsgálata A Péceli úti temetőben talált, III­­IV. századból származó nyaklánc gyöngy­töredékeinek üvegalapanyagát röntgen­diffrakciós, főkomponenseit termomet­­riás elemzéssel, színezőanyagait (Cu, Fe, Mn, Pb, Sb, Sn, Ti) egyenáramú iv­­gerjesztéssel határozták meg. A kiérté­keléshez a matematikai statisztika mód­szereit alkalmaztuk. A színcsoportok és a jellemző elemtartalom közötti össze­függést sokdimenziós variancia- és diszkriminancia elemzéssel állapítottuk rapj . A Budavári Palotából származó közép­kori üvegtöredékek főkomponenseit ter­­mometriás és röntgenfluoreszcens szín­képelemzéssel határoztuk meg. A szeny­­nyező, kisérő és színezőelemek vizsgá­latát több módszerrel végeztük: a­ Poralakban egyenáramú ivgerjesz­tést (DC) és Grimm-féle grimmkisülést (GDS) alkalmaztunk. Itt 10­^-10~6 % ki­mutatási határt (DC), ill. l-5,ug.g--*­­(GDS) értünk el.­­ b. Oldatban ICP gerjesztéssel HF+H2SO4+HNO3 savkeverékben való oldás után az elért kimutatási határok: 0.009 -0.10 /Ug/ml . Az elemeloszlást elektronsugaras mik­­roanalizátorral vizsgáltuk. A következő megállapításokat tettük: Az üveg belse­jében dúsul a Si, Al, K, Ca, a korro­­deált üvegfelületen pedig a Fe, Cu, Mn, Cl. A Na eloszlása nem jellegzetes. A Ba szulfát alakban van jelen. Az elosz­lást a környezeti kölcsönhatás hozza létre diffúzió révén. 69 üveg minősíté­sét alakfelismeréssel és sokváltozós va­riancia- és diszkriminancia analízissel végeztük. 12 esetben helyesbítettük a korábbi régészeti feltevéseket, 32 eset­ben pedig új minősítést állapítottunk meg az üvegek eredetére vonatkozóan. Bereczky Tamás Római kori amphorák archeometriai vizsgálata Pannónia provincia kereskedelmi kap­csolatainak feltárásához a tárolóampho­­rák jelentik az egyik forrást. Az ampho­rák eredetének meghatározásával rekonst­ruálható néhány fontos élelmiszer (bor, olaj, oliva, különböző halmártások)­­ke­reskedelme, mivel ezek termelési helye egybeesett a tárolóamphorák készítési helyével. Jelen kutatási program a Tudományszer­vezési és Informatikai Intézettől ka­pott állami megbízás keretében folyik. A munka során Pannóniát Itáliával összekötő ősi kereskedelmi útvonal men­ti lelőhelyekről gyűjtöttük össze az amphorákat. Feldolgoztuk Sulla, Savaria, Scarbantia leleteit és Emona, Celeia és Poetovio amphoráival együtt közös kö­tetben fogjuk publikálni. A hagyományos régészeti módszerek mellett a korszerű természettudományos vizsgálatokat is felhasználtuk a leletek kiértékelésekor. Petrológiai vizsgálatok segítségével meghatároztuk az agyag so­­ványításához használt ásványokat és kő­zeteket. Az alapanyagban nyomelemekben előforduló ritka fémeket neutronaktivá­ciós analízissel azonosítottuk. Az alap­anyag további elemzése röntgendiffrak­ciós módszerrel történt. Az elemzéseket a következő típusokon végeztük el: üressel 2­5, üressel 6 (pontosabban Baldacci II.b. és III.a.), üressel 20 és Schörgendorfer 558. A vizsgálatok jelentős eredményeket hoztak az Istriai félszigeten működött C. Laecanius Bassus, Calcia Crispinilla és a császári műhelyek amphoráinak eleme

Next