Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 5. (1986)
1986-04-00 / 1. szám
AZ ARCHEOMETRIAI MUNKABIZOTTSÁG hírei Az Archeometriai és az Iparrégészeti Munkabizottság 1986. április 25-én tartotta együttes ülését, amelynek programján az elmúlt időszak fontosabb archaeometriai eredményeinek ismertetése szerepelt. Egy-egy témakörrel kapcsolatban először a régész tartott előadást, majd a természettudományos vizsgálatokat végző szakemberek ismertették eredményeiket . Az alábbiakban közreadjuk az előadások rövid tartalmi összefoglalóját. Avar kori kerámiák neutronaktivációs vizsgálata Rosner Gyula: A szekszárdi avar kori település kerámiáinak eredete a neutronaktivációs analízis eredményei alapján A szekszárdi településen feltárt két fazekasműhely termékeit jól el lehetett különíteni egymástól a neutronaktivációs nyomelemzés eredményei alapján. A településtől nem messze kiásott temető sírkerámiái kevés kivételtől eltekintve e két műhelyben készültek. Az eltérő összetételű darabok egy harmadik műhely létezésére utaltak, amelyet a telepásatás során később meg is találtak. A munka második fázisában azt vizsgálták, hogy milyen távolságra jutottak el a három szekszárdi műhely termékei, és voltak-e a közeli avar településeken is fazekasműhelyek. Nagy Judit: Az avar kerámiák neutronaktivációs vizsgálata A kereskedelmi útvonalak tisztázására Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Baján, illetve Szegeden gyűjtöttek anyagot. Az összesen 48 mintát ugyancsak neutronaktivációs analitikával vizsgálták. A besugárzás a Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktorában történt. Egy hetes hűtési idő után mérték a rövid felezési idejű (Lu, Vb, La), egy hónap után pedig a hosszú felezési idejű izotópokat (Cr, Th, Cs, Hf, Se, Fe, Co, Eu). A detektálást egy ORTEC Ge/Li félvezető detektorral végezték, a mérés pedig egy 4k ICA 4096 csatornás analizátorral történt. A kapott y-spektrumok kiértékelését, majd a koncentrációk számítását egy Commodore 64 személyi számítógéppel végezték. A csoportba sorolás matematikai statisztikai módszerekkel történt. A cluster analízis eredményei alapján néhány darab kivételével a vizsgált mintákat a három szekszárdi műhely termékei közé lehetett besorolni, tehát e három műhely látta el 50-60 km körzetben a településeket kerámiaáruval. Grafittartalmu vaskori kerámiaedények vizsgálata: technológia és eredet Jerem Erzsébet: A grafittartalmu vaskori kerámiákról. A vizsgálatok célja A vaskor fiatalabb fázisában a telepeken és a temetkezések mellékleteiként egy újfajta kerámia leletanyag jelenik meg, az ún. grafitos anyagú áru (Graphitionware) . A középső Duna vidéken és az Alpok keleti peremvidékén annál is inkább figyelemre méltó ennek a jellegzetes leletcsoportnak a feltűnése, mert grafit nem fordul elő a Kárpáti régióban. Az ásatásokon előkerült grafit rögök arra utalnak, hogy a grafit import útján jutott a Kárpát-medencébe. Egyes lelőhelyeken a grafitos anyagú kerámia részaránya a 20-25%-ot is eléri. A kerámiában lévő grafittartalmú kőzet kémiai és ásványtani vizsgálata segítségével adatokat nyerhetünk a gyártási technológiáról és a nyersanyag eredetéről. Egyúttal a kereskedelmi kapcsolatok fő irányaira is következtethetünk . Kardos József: A grafittartalmú edények vizsgálata A gyártási technológiát az edények égetési hőmérsékletével és grafittartalmával jellemeztük. Az eredetvizsgálathoz a grafittartalmú kőzet ásványos összetételét és nyomelemtartalmát használtuk . A tiszta grafit illetve a grafittartalmú kőzet a kerámiaanyagtól való elválasztására flotálást illetve HF-os kezelést alkalmaztunk. Alsó-ausztriai és passaui eredetű grafitpalák valamint régészeti lelőhelyeken előkerült grafittartalmú kőzetdarabok emissziós színképelemzési vizsgálatával választották ki az eredetvizsgálatra alkalmas nyomelemeket. Egy szarmata női sír ékszerleleteinek természettudományos vizsgálata Vaday Andrea: A sir és mellékletei Tiszaföldváron a téglagyár területén 1976 óta folyik a szarmata telep és temető leletmentése. 1979. április 19-én tárták fel a szóban forgó 84. sirt. A sir gödre 100 cm széles, 240 cm hosszú és 140-165 cm mély volt. D-É tájolásban (fejjel D-nek) bocsátották le a sírba a marha vagy lóbőrbe burkolt nőt. A csontvázhossz 162 cm volt. A temető feltárása során megfigyeltük, hogy a bőrbe burkolt csontvázak igen rossz megtartásúak, s a fémmellékletek is rosszabb állapotúak, mint a fakoporsóba, vagy halotti lepel nélkül eltemetett halottaké. A porózus, zöldes patina mind az ezüst, mind a bronzmellékleteket vastagon borította, a feltáráson csak régészeti típus alapján tudtak emiatt az anyagot csak megközelítően .