Ipargazdaság, 1967 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A fiatal közgazdászok társadalmi, anyagi és kulturális problémái LÚGOST GÍBOí 1966. szeptember 1-én rendezte meg az MTESZ Ipargazdasági Bizottsága a KISZ Központi Bizott­ság Ifjúmunkás Osztályával együtt a fiatal közgaz­dászok első országos tanácskozását. A tanácskozást az MTESZ Fiatal Közgazdászok Bizottsága (a to­vábbiakban FKB) készítette elő és bonyolította le. A tanácskozás — az ország minden részéből össze­gyűlt — 400 résztvevője megvitatta a fiatal közgaz­dászok társadalmi, anyagi és kulturális helyzetét. Az FKB, az MTESZ Ipargazdasági Bizottsága és a Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa (a to­vábbiakban FMKT) kezdeményezésére jött létre a fiatal közgazdászok azon mind sürgetőbb igényének megfelelően, hogy az egyetemet és közgazdasági technikumot végzettek olyan egyesüléssel rendel­kezzenek, amely a tudományos továbbképzés, az ak­tivizálás és összefogás terén új utakat nyit a fiatal szakemberek számára. Hogy erre a munkára meny­nyire szükség volt, van és lesz, azt alátámasztották az eddigi tapasztalatok. 1966. február 21-én az 1965. évben végzett ipar­szakos közgazdászok az FKB rendezte klubnapon kötetlen beszélgetés formájában mondták el véle­ményüket, tapasztalataikat helyzetükről és az álta­luk elképzelt perspektívákról. A klubnap iránt je­lentős érdeklődés nyilvánult meg, mert azon a meg­hívott 110 fiatal közgazdász közül 74-en jelentek meg. Jó néhány esetben a hiányzókat vállalataik nem engedték el, mert a fiatal közgazdász összejö­vetelt „komolytalannak” minősítették. A fiatalok a klubnapon őszintén feltárták prob­lémáikat. Az elhangzottakból és a kiosztott kérdő­ívek válaszaiból érdekes kép rajzolódott ki. Voltak pozitív és egyben optimista vélemények is, de saj­nos volt sok negatívum is, és nem minden alap nél­kül. Milyen problémákat vetettek fel a beszélgetés során a fiatal közgazdászok? 1. Munkahelyükön általában nem olyan barát­sággal, szeretettel fogadták őket, mint ahogy a fia­tal szakemberek támogatásának általános hangoz­tatása nyomán elvárták volna. 2. A legtöbb helyen nem szakismereteiknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket. Nem kapnak önálló, lelkesítő feladatokat, ami sokszor ki­ábrándulttá, fásulttá teszi őket. 3. Nem mindenütt kapják meg a nagyon is szükséges támogatást munkaterületük gyors és ala­pos megismeréséhez, speciális szakismeretek elsajá­tításához. 4. Az egyetemen szerzett ismereteiket jórészt alig hasznosítják, mert egyrészt az ott szerzett tudás jelenlegi munkakörükhöz szükségtelen, másrészt tantárgyaik kevés gyakorlati útmutatást tartalmaz­nak. 5. A munkahelyek vezetői a fiatal közgazdá­szokkal nem törődnek, sőt nem egy esetben sértő módon lekezelik őket. 6. Hiányzik a fiatal közgazdászok anyagi, erköl­csi megbecsülése. A fiatalok panaszai, sérelmei nyomán önkénte­lenül felmerül a kérdés: tudják-e a vállalatok és az intézmények vezetői, mire lehet felhasználni a köz­gazdászokat? Tudják-e, hogy az új mechanizmus sarokpillére a gazdaságossági szemlélet lesz, és csak az az ipari nagyvállalat, gyár vagy üzem tud majd eredményesen dolgozni, amelyik nemcsak sokat, ha­nem gazdaságosan is termel? A közgazdász nevében viseli e kívánalmakat, és a jövő szellemi tartalékait pocsékolják el azok a vezetők, akik a fiatal közgazdásznak nagyobb fel­adatra való felkészülését nem segítik elő, sőt sok helyen kimondottan gátolják. Mit szeret csinálni, mihez van kedve a fiatal közgazdásznak? Minden olyan munkát szívesen vé­ipargazdasag * 1 X

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents