Ipargazdaság, 1984 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
mind a hazai felhasználói, mind a külpiaci (szocialista és nem szocialista) igényeiket. Alapvető célkitűzésünk, hogy segítsük az élelmiszer-gazdaságot teljesítményének növelésében és az általános gazdaságpolitikai célkitűzések (pl. anyag- és energiafelhasználás csökkentése) teljesítésében. Másik oldalról viszont a jövőben az ipar részére is fokozódnaak a követelmények a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal szemben mennyiségben és minőségben egyaránt. Gépigények Az élelmiszer- és erdőgazdaság az elmúlt ötéves tervidőszakban 100 Mdl Ft értékű gépet és berendezést állított üzembe. A gépbeszerzésből értékben 42% volt belföldi és 38% szocialista importgép. A fennmaradó 20%-ot konvertibilis valutáért kellett importálni. Választékiban belföldi termelésből elégítette ki a mezőgazdasági gépigények több mint 60%-át. Fejleszteni kell az élelmiszer-gazdasági gépgyártást A fejlesztések eredményeképpen a mezőgazdaság legfontosabb ágazatainak a gépesítési színvonala fejlődött. Azonban a hozamokhoz igazodó gépállomány optimális összetétele nem minden ágazatban alakult ki. Számos korszerűtlen, alacsony termelékenységű gépet is alkalmaznak még a mezőgazdasági üzemek. Az élelmiszeripar rekonstrukciójával a gépesítettség színvonala is javult, de iparáganként változó mértékben. A géppark általánosságban közepes színvonalúnak minősíthető. Az élelmiszer- és erdőgazdaság gépigénye a következő évtizedekben az élelmiszertermelés tervezett növekedése és hatékonyság, termelékenység emelése következtében tovább növekszik. Az előzetes számítások szerint a gépszükséglet az 1995— 2000 közötti években az V. ötéves tervidőszak beszerzésének másfélszeresére emelkedik. Legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az erdőgazdaság-faipar szükségletei növekednek. A mennyiségi igényeken túlmenően az élelmiszer-gazdaság fokozott követelményeket támaszt a gépek korszerűségét és minőségét illetően is. Az eddiginél jobban kel az üzemeltetéshez szükséges alkatrészellátást is biztosítani. Mindezek megkövetelik az élelmiszer-gazdasági gépgyártáás további erőteljes fejlesztését. Gépgyártásunk ezen ágának gépi, technikai felszereltsége a 70-es évek második felében dinamikusan fejlődött, de ennek ellenére ma még csak közepesen fejlett színvonalon áll. Termelése 1980-ban meghaladta a 14 Md Ft-ot; termékeinek 50%-át itthon, használták fel, 50%-át pedig exportálták. A mezőgazdasági gépgyártáson belül nehéz traktorokat és munkagéprendszereket, kertészeti gépeket, a takarmányteryesztés és -feldolgozás gépeit,az állattenyésztés gépeit, növényvédelmi gépeket, mezőgazdasági anyagmozgató gépeket és háztáji kisgépeket gyártunk. Az élelmiszeripar részére elsősorban malomipari, sütő- és tejipari gép, IPARGAZDASÁG péket, vágóhídi berendezéseket, baromfi- és konzervipari gépeket szállítunk. A gépipariban tervezett fejlesztések megvalósítása esetén az élelmiszer-gazdaság várható gépigényét a következő tervidőszakokban belföldi forrásból — a jelenlegi 42% részaránnyal szemben — 50—55% körül lehet kielégíteni, nagyobb választékban és jobb minőségben. (1., 27 ábra). Az élelmiszer-gazdasági gépgyártás gyártmánystruktúrájában — a mai megítélés szerint — alapvető változás nem várható. Bizonyos bővüléssel azonban számolni lehet, elsősorban az energiahordozók terén kialakult helyzet és az importlehetőségek korlátai miatt. A gyártmánystruktúra nagyobb arányú változtatása, a szükségletek kielégítésében az előirányzott 50—55%-os hazai részarány növelése gazdaságossági okok miatt csak akkor lenne célszerű, ha a választékbővítés olyan exportnövelést tenne lehetővé, amia gyártás gazdaságos méretét biztosítja. Ennek további vizsgálata indokolt. A gépgyártás előirányzott fejlesztése lehetővé teszi a szocialista szakosítás bővítését és ezáltal a növekvő szocialista importgépigény kielégítését is, továbbá a nem rubel viszonylatú importgépszükséglet szintentartását. A gépipar arra törekszik, hogy az export fokozásával, rendszerexportban valló részvétellel az importgépekhez szükséges devizát kitermelje. A fejlesztés irányai. . . — Továbbra is kiemelten kezelendő az élelmiszer-gazdasági gépgyártásban a jelenleg gyártott termékcsoportok fejlesztése és a gyártmánystruktúra továbbfejlesztése a melléktermék-feldolgozás eszközeivel és egyes erdőgazdasági gépek gyártásával. — A fő termékcsoporton belül prioritást kapnak a gabona- és kukoricatermeléshez szükséges gépek, berendezések fejlesztésének feladatai. — Az állattartó telepeken használandó gépek, berendezések továbbfejlesztésénél a gazdaságosabb üzemeltetési feltételeken túl, új követelményként jelentkezik a melléktermékek (trágya, biogáz stb.) hasznosításához szükséges eszközök kiemelt fejlesztése. — Meg kell teremteni a szemes termények tárolásával, tartósításával kapcsolatban kialakuló energiatakarékos eljárások technikai feltételeit. — Fiejtesztendők a szádastakarmány-termesztés, -betakarítás és tartósítás technológiájának fejlődésével összhangban az igényelt gépek és berendezések. — Központi kérdés a nagy tömegű biomassza veszteségmentes, energiatakarékos szállítási-rakodási géprendszereinek fejlesztése. — Az élelmiszeripari gépek fejlesztésénél kiemelt követelmény a minőségi színvonal és a feldolgozottsági fok növelését lehetővé tevő gépek fejlesztése és az üzemek automatizálása. — Új feladat az élelmiszer-ellátó kisvállalatok gépigényének kielégítése, valamint a háztáji kisgépek választékának bővítése. Törekedni kell a meglevő gépsorok pótlólagos automatizálására, az újonnan fejlesztendő gépek, berendezések automatizálására, mikroproceszszoros vezérlésére.