Ipargazdaság, 1984 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

mind a hazai felhasználói, mind a külpiaci (szo­cialista és nem szocialista) igényeiket. Alapvető célkitűzésünk, hogy segítsük az élelmiszer-gazda­ságot teljesítményének növelésében és az általá­nos gazdaságpolitikai célkitűzések (pl. anyag- és energiafelhasználás csökkentése) teljesítésében. Másik oldalról viszont a jövőben az ipar részé­re is fokozódnaak a követelmények a mezőgazdasá­gi eredetű nyersanyagokkal szemben mennyis­ég­ben és minőségben egyaránt. Gépigények Az élelmiszer- és erdőgazdaság az elmúlt ötéves tervidőszakban 100 Mdl Ft értékű gépet és beren­dezést állított üzembe. A gépbeszerzésből érték­ben 42% volt belföldi és 38% szocialista import­gép. A fennmaradó 20%-ot konvertibilis valutá­ért kellett importálni. Választékiban belföldi ter­melésből elégítette ki a mezőgazdasági gépigé­nyek több mint 60%-át. Fejleszteni kell az élelmiszer-gazdasági gépgyártást A fejlesztések eredményeképpen a mezőgazda­ság leg­fontosabb ágazatainak a gépesítési színvo­nala fejlődött. Azonban a hozamokhoz igazodó gépállomány optimális összetétele nem minden ágazatban alakult ki. Számos korszerűtlen, ala­csony termelékenységű gépet is alkalmaznak még a mezőgazdasági üzemek. Az élelmiszeripar rekonstrukciójával a gépesí­tettség színvonala is javult, de iparáganként vál­tozó mértékben. A géppark általánosságban köze­pes színvonalúnak minősíthető. Az élelmiszer- és erdőgazdaság gépigénye a kö­vetkező évtizedekben az élelmiszertermelés terve­zett növekedése és hatékonyság, termelékenység emelése következtében tovább növekszik. Az elő­zetes számítások szerint a gépszükséglet az 1995— 2000 közötti években az V. ötéves tervidőszak be­szerzésének másfélszeresére emelkedik. Legna­gyobb mértékben a mezőgazdaság és az erdőgaz­daság-faipar szükségletei növekednek. A mennyiségi igényeken túlmenően az élelmi­szer-gazdaság fokozott követelményeket támaszt a gépek korszerűségét és minőségét illetően is. Az eddiginél jobban kel az üzemeltetéshez szükséges alkatrészellátást is biztosítani. Mindezek megkövetelik az élelmiszer-gazdasági gépgyártáás további erőteljes fejlesztését. Gépgyár­tásunk ezen ágának gépi, technikai felszereltsé­ge a 70-es évek második felében dinamikusan fejlődött, de ennek ellenére ma még csak közepe­sen fejlett színvonalon áll. Termelése 1980-ban meghaladta a 14 Md Ft-ot; termékeinek 50%-át itthon, használták fel, 50%-át pedig exportálták. A mezőgazdasági gépgyártáson belül nehéz trak­torokat és munkagéprendszereket, kertészeti gé­peket, a takarmányteryesztés és -feldolgozás gé­peit,­­az állattenyésztés gépeit, növényvédelmi gépeket, mezőgazdasági anyagmozgató gépeket és háztáji kisgépeket gyártunk. Az élelmiszeripar részére elsősorban malomipari, sütő- és tejipari gép, IPARGAZDASÁG péket, vágóhídi berendezéseket, baromfi- és kon­zervipari gépeket szállítunk. A gépipariban tervezett fejlesztések megvalósí­tása esetén az élelmiszer-gazdaság várható gép­igényét a következő tervidőszakokban belföldi for­rásból — a jelenlegi 42% részaránnyal szemben — 50—55% körül lehet kielégíteni, nagyobb válasz­tékban és jobb minőségben. (1., 27 ábra). Az élelmiszer-gazdasági gépgyártás gyártmány­­struktúrájában — a mai megítélés szerint — alapvető változás nem várható. Bizonyos bővülés­sel azonban számolni lehet, elsősorban az energia­­hordozók terén kialakult helyzet és az importle­hetőségek korlátai miatt. A gyárt­mánystruktúra nagyobb arányú változ­tatása, a szükségletek kielégítésében az előirány­zott 50—55%-os hazai részarány növelése gazdasá­gossági okok miatt csak ak­kor lenne célszerű, ha a választékbővítés olyan exportnövelést tenne le­hetővé, ami­­a gyártá­s gazdaságos méretét bizto­sítja. Ennek további vizsgálata indokolt. A gépgyártás előirányzott fejlesztése lehetővé teszi a szocialista szakosítás bővítését és ezáltal a növekvő szocialista importgépigény kielégítését is, továbbá a nem rubel viszonylatú importgépszük­séglet szintentartását. A gépipar arra törekszik, hogy az export fokozásával, rendszerexportban valló részvétellel az importgépekhez szükséges de­vizát kitermelje. A fejlesztés irányai. . . — Továbbra is kiemelten kezelendő az élelmi­szer-gazdasági gépgyártásban a jelenleg gyártott termékcsoportok­ fejlesztése és a gyártmánystruk­túra továbbfejlesztése a melléktermék-feldolgozás eszközeivel és egyes erdőgazdasági gépek gyártá­sával. — A fő termékcsoporton belül prioritást kap­nak a gabona- és kukoricatermeléshez szükséges gépek, berendezések fejlesztésének feladatai. — Az állattartó telepeken használandó gépek, berendezések továbbfejlesztésénél a gazdaságo­sabb üzemeltetési feltételeken túl, új követel­ményként jelentkezik a melléktermékek (trágya, biogáz stb.) hasznosításához szükséges eszközök kiemelt fejlesztése. — Meg kell teremteni a szemes termények tá­rolásával, tartósításával kapcsolatban kialakuló energiatakarékos eljárások technikai feltételeit. — Fiejtesztendők a szádastakarmány-termesztés, -betakarítás és tartósítás technológiájának fejlő­désével összhangban az igényelt gépek és beren­dezések. — Központi kérdés a nagy tömegű biomassza veszteségmentes, energiatakarékos szállítási-rako­dási géprendszereinek fejlesztése. — Az élelmiszeripari gépek fejlesztésénél ki­emelt követelmény a minőségi színvonal és a fel­­dolgozottsági fok növelését lehetővé tevő gépek fejlesztése és az üzemek automatizálása. — Új feladat az élelmiszer-ellátó kisvállalatok gépigényének kielégítése, valamint a háztáji kis­gépek választékának bővítése.­­ Törekedni kell a meglevő gépsorok pótlóla­gos automatizálására, az újonnan fejlesztendő gé­pek, berendezések automatizálására, mikroprocesz­­szoros vezérlésére.

Next