Jelenkor, 2001. január-június (44. évfolyam, 1-6. szám)

2001-01-01 / 1. szám - Kukorelly Endre: Két rövid darab, Mészöly Miklósnak

KUKORELLY ENDRE :­Két rövid darab, Mészöly Miklósnak sc. bi. alléi. Legelőször is össze kellett volna pakolni. És összeveszni az anyámmal. A pont. B pont, hogy az apámmal, vagy pedig egyszerre a kettő. Összepakolok, de micsodát, vagyis mit ne. A nagyanyámmal meg a húgommal is, ebben valamiféle megoldás. Bekúrnom, mondjuk, az apukám orra előtt az előszobaajtót, és így. Van útlevelem, kék, csak az kell, hogy nem kell visszajönni, annyival is kényelmesebb, és az a pénz legalább megmarad. Eldönteni, aztán. Elrugaszkodni, közben kicsikét nevetgélni rajtam. Fogkefét nem érdemes vinni, majd veszek, és fényképeket sem kiküldik levélben. Semmit sem, nagyjából. 2 füzet, 2 zokni, két pár, a jobbik tornacipő, meg a Egy kis édes víz. Zaftra. Posztezaftra. Lefordítani egy magyar mondatot németre, méghozzá azt a mondatot, hogy Ich bin all­ein, csak hidegebbre. Hidegebb. Ic. Br. Nagymamám-féle sajtos pogácsa, meg még ez meg az. Majdnem mind Először 1972 tavaszán voltam Pécsen [ha fölolvasnám ezt az írást, hozzátenném, tudom, hogy úgy kellene mondani, hogy Pé­csett, de itt így van írva] a barátommal meg két lánnyal, ott is aludtunk a barátom ismerősénél, nem emlékszem a részletekre. A lányokra sem emlékszem rendesen. Csak rendetlenül, és lehet, hogy összekeverem két másikkal, de az is lehet, hogy nem, mert már eleve az a másik kettő volt.

Next