Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-09-16 / 74. szám
586 odeoque ab iisdem taxac pro hujusmodi boletis nec desumi notuissent uno tantum eorundem ideo, quod pro comparatis iinc quaestus mercibus scheda legitimatoria destitutus fuerit, inulctam incurrente.— Caeterum congrua jam medio tempore disposita esse; ut a praedictis schedis seu boletis legitimatoriis nullae prorsus taxae desumantur—Ad 32. Non esse Suae Majestatis Sacratissimae intentionem, ut familiae, quarum nobilitas investigationem jam transivit, etaltissimo Loco approbata est, ad producendas ulteriores nobilitatis suae probas adstringantur.— Ad 33-tium Meritum postulati hujus,quod in systematicis Operatis utique recurrit,ad comitialem horum pertractationem relegari.— Ad 35-tum. Ex incidenti demissi postulati hujus congrua sua via disposita esse. — Ad 30-tum Cum salutari illi intentioni, ut ad praecavendas perplexitates, quae regnicolis in elucubratione genealogicae descendendae matricis Ecclesiarum, casu quopiam fatali anmistiatis, aut vitium contrahentibus, impendere possent, provisione art. 23ti 1825/7 plene prospectum sit; necessitatem ulterioris abhuc proposita per Dominos Status et 00. modalitate instituendae, secus etiam pluribus difficultatibus irretitae provisionis haud subversari, — Ad 319. In attacto ad punctum hoc benigno Rescripto Regio provocatas Cottus Zabolcsensis Correspondentias, nulla tractatibus et Conclusis comitialibus debitae reverentiae ratione habita, ad convellendam legislativae Potestatis auctoritatem directas, ac proinde manifeste illegales fuisse, atque Suam quidem Majest. Sac. , ut simili vocis publicae, activitatisque Jurisdictionibus competentis abusui locus detur, obstantibus muneris sui Regii rationibus nunquam admissuram esse. Ad 42 Suam Majestatem Sacratissimam propositae per Dominos Status et 00. artic. 58. 1059. modificationi ea ratione benigne assentiri, ut expensae in convocandos ad casum interessentiae totius Senatus e vicinis civitatibus judices, casu unice illo excepto si convocationem hanc ob subversantem Magistratus culpam fieri oporteret, in quo requisiti sumptus ad praescriptum provocatae Legis deinceps quoque per culposum Senatum supportari debebunt — e cassis Civitatum subministrantur.— Ad 43. Expositione, cui gravamen hoc superstructum est, positiva Theresiae Perides Baronis Antonii condam Braunékor viduae per Comitatum Nitriensem substrata declaratione elisa, ipsum quoque hoc ex obtutu formatum gravamen hac ratione suapte cessare. — Ad 44. Relate ad attactas hoc in puncto fundamentalem et oppositionalem causas, ea subversante circumstantia, quod tametsi Sedria Comitatus Siimeghiensis processum fundamentalem pro supplendis defectibus ad procedentem Vice-Comitem remiserit; in oppositionali autem causa, latam per eum absolutoriam partium 11. sententiam approbaverit, hoc tamen non obstante subin neutiquam processus fundamentalis reassumtus , verum caussa oppositionalis continuative levata, et per procedentemVice-Coruitem ita decisa habeatur, quod expositi in sententia sedriali defectus ad viam Novi spectent, ac proinde idem Vice-Comes sibi superarbitrium sententiae sedrialis indulserit, in aperto esse; decisum hoc cum debito juris ordine nullatenus conciliari posse, adeoque gravamen circa cassationem ejus positum,et in respectu prioris et posterioris consimilis Decreti postquam procedens Yice-Comes illegitimo facto suo porro inhaesisset,defectusque in fundamentali causa pertractandos porro quoque ad viam Novi relegasset, in manutentionem debiti juris ordinis, auctoritatisque sententiae sedrialis editi, omni prorsus legali fundamento destitui. — Ad generalium gravaminum et postulatorum Regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae punctum 2-dum: quemadmodum Magistratualibus alliisque Regnorum horum incolis liberum est pro collatione Bonorum recurrere, ita Suam Majest. Sacratissimam hujusmodi Recursuum in sensu art. 36: 1790/1 et 13: 1792etproratione meritorum condignam reflexionem habituram esse.—Ad 3. Penso teloniali in Confinio Crisiensi ab individiuis L. R. Civitatis Crisiensis incompetenter desumto concernentibus partibus ’ restituto, circa exactam dehinc vigentium hoc in merito legum observantiam congruas sua via dispositiones factas esse. Ad 11 Jam divum Suae Majestatis Sacratissimae Genitorem petito Dominorum Statuum et 00. inter generalia Regnorum Dalmatiae , Croatiae et Slavoniae gravamina et postulata in eo proposita, ut studium lingvae hungaricae, hactenus intra ambitum eorumdem Regnorum secundum dispositionem artic. 7: 1792. pro extraordinario consideratam deinceps inter ordinaria in scholis publicis tradi solita, referatur, benigne detulisse, utve altissima haec Resolutio ad effectum dirigatur , pro suprema auctoritate Regia congrua disponere dignatam esse. Josephus Baro Schönstein , in. p. 0 cs. ’s apóst. kir. fölsége aug. 8k. a1 niagy. kir. kanczellariához intézett legfensőbb határozata szerint a’ zágrábi székeskáptalanuál Horváth József kanonokot „llutheny B, Sz. M.“ cziinzetes prépostjává; Birling János kanonokot „Lázár szigeti sz. Ágoston“ czimzetes prépostjává; Vakanovics Antal kanonokot „Jóthi B. Sz. 31.“ czimzetes prépostjává; végre Schrott József kan. „örodi vagy Oronti sz. Márton“ czimzetes prépostjává; aug. llk. költ legfensőbb határozata szerint pedig szinte a’ zágrábi káptalannál: Uvoják János vaskai főesperest és kanonokot olvasó-kanonokká; Host József dubiczai főesperest és kanonokot őrkanonokká; Horvátich Mihály kemleki főesperest és kanonokot a1 csázmai társas-káptalan nagyprépostjává és gocsai és szinczei főesperessé ; Koritich Ferencz varasdi főesperest és kanonokot székesegyházi főesperessé: Belasz István urbóczi főesperest és kanonokát dubiczai főesperessé; Horváth József turopolyai főesperest és kanonokot kamarczi főesperessé ; Tuskán Ferencz kanonokot goriczai főesperessé ; Birling János kanonokot kemleki főesperessé ; Uzorinácz Ignácz kanonokot vaskai föesperessé ; Mihalicz József kanonokot csázmai főesperessé; Haramusztek József kanonokot bezsini főesperessé; Michich Mihály kanonokot varasdi főesperessé ; Vuczich Mihály kanonokot urbóczi főesperessé ; Vakanovich Antal kanonokot turopolyai főesperessé; Lehpamer Ferencz Alsó-Okichán sz. Háromsági plebánust, Vahtarich János szoboticzai plebánust, Hochreiter Izidor szehiiczei plebanust, Yukovich Máté bosjakovi plebánust, és Schotth József növendékpapsági alkormányzót kanonokokká ’s ez utóbbit különösen iskolás kanonokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Pesten sept. 13án a’ megyei palotában délelőtti 10 órától délutáni l?ig tartatott jeles gyülekezet előtt (közötte főleg a’ karzaton számos szép nem, sőt Olasz ’s Angolok is) a’ magyar tudom. Akadémia IVdik közülése, mellyre minden rendű honfi , ’s honleány (kiknek számára a’ karzaton különös hely vala készitve) hazafiúi tisztelettel ’s bizodalommal hivatalosak valónak. Megnyitá e’ nemzeti ünnepet számos jobbkeblű ’s nem zeti szent érdekáltal melegűlt vendég koszorúban mélt. Teleki Jósef gróf, ’s akad. elnök szép zengésű *s rövid de velős tartalmú beszédében, lelkes és nyomós szavakkal adván elő elhunyt Fejdelmünkön e’ tudományos Intézet tetemes fájdalmát ’s veszteségét, továbbá nyelvünk ‘s literaturánk haladását, ’s hálás és rokonhálára buzditó emlitest tévén dicsőült királyunk e’tárgy körőtti érdemeiről, t. i. miket köszönhet 43 évi boldogító kormánypályájának nemzetiségünk’s nemzeti nyelvünk, miket különösen