Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-09-16 / 74. szám

587 e’ Tarsanag atyáskodó kegyének, mellyel azt e­s zsenge igyekezeteit létre érleld’s annak világit éltetőleg ápo­ld.— Követte beszédét az Akadémiának 1834iknov. 24kétől 1835iki sept. 12ig folytatott munkálkodásit előterjesztő titoknoki előadás, hol röviden ’s pon­tosan rajzoltattak az érdekelt gyülekezet­ek­be a’ lefolyt társasági év alatt volt 36 heti ülés némi kifejtései, ’s a’ most tartott­al­k nagy gyűlés né­­melly sikerei, p. o. a’ nagy magyar szótárhoz szük­séges előkészületek előre haladása, a’ táj- és elavult szavak, mesteremberek közt divatozo­­s egyéb tu­dom, műszavak gyűjtögetése által; némelly tagoknak kiadott utasítás a' magyar szavaknak különféle ó és uj, keleti ’s nyugoti (p. o. Sanskrit, zsidó, chal­­daei, syriai, persa, arab, török, görög, latin, olasz, spanyol, franczia, oláh, német, angol, tót, cseh, orosz, horvát , rácz és finn) nyelvekéivel lehető összehasonlittatásuk iránt, ezekhez járult még hold. Simay Kristófnak Ától­éig fenmaradt szótári ké­születe, mellyet a’ két magy. hazai kegyes Rend főkormányzója Grosser János ur hazafi készséggel a’ Társaságnak haszonvétre átengedni szives volt. Ezután emlittettek a’ kéziratokról irt véleményadók neveik; jutalommunkák biráltatása; könyvtárnak töb­bek , de kitünőleg Marczibányi Livius és Gyary Miklós urak által, mint a*­­ pénzgyüjteménynek Czech Jánostól (1700 darabbal) és Schedel Ferencz­től (384 darabbal) lett szaporittatása;a birálat ál­tal kinyomtatásra elfogadott munkák lajstroma; a’ lefolyt év alatt általa kiadott munkák, különféle levele­zések; a’magyar játékszinnek a’társaság által gyámolta­­tása, mellynél fogva a’ fizetett páholyon kívül 300 ezüst for.erejével 4 eredeti’s 24 forditott színművet eszközlött ’s e’ végett jövő évre ismét 200 pengő for. rendelt Igazgatósága. Előadatott továbbá a’ régi magyar nyelvemlékek lemásoltatására minden tett lépes és szándék ’s azok jegyzéke, ’s utazás is rendeltetett e’ czélból Jászóra és Leleszre ’s a’ t. —­ Ezután Csató Pál levelező tag olvasá föl Guzmics Izidor bakonyién apát ’s rendes tag értekezését, mellynek czime: Hellen-magyar dramaturgia, e’ tárgyat ille­tő igen finom ’s igen alapos észrevételekkel. Majd Berzeviczy Vincze báró tiszt. tag életvázlata követ­kezett, mellyet az ősz fürtök alatt is fiatal vidor­­ságu Desewffy Jósef gr. igazgató és tiszt, tag ’s a’ bol­dogulnak meghitt barátja nemcsak szerkesztő, hanem föl is olvasott, annyi ’s olly attikai szeszéllyel é s gördülékeny ajku’s meglepő kellemű villanatokkal fű­szerezve , minek’s mennyinek még komolyabb termé­szetű kebel sem állhata ellent. A’ sort folytatá Czech János rendes tag, ,,a’ magyar királyok felavatási eskű­jök nyomairól az Árpádok alatt“ tudósán érte­kezvén , ’s koszorús költőnk Kisfaludy Sándor leg­ újabb regéje“ ,,a’ Somlai vérszüret“ fölolvastatva Róthkrepf Gábor level, tag által. Befejezék a’ sort Dercsényi János királyi tanácsos ur tudósítása Ma­gyarországon ujabban fölfedezett némelly (mangan, iridium, platina’sa’t.) érczekről, mellyek példányit az ősz érezbuvár a’ gyűlés színe előtt maga személye­sen meg is mutogatta; ezután az ázsiai Calcuttai társa­ság titoknokától Printess űrtől érkezett három tu­dósítás Körösi Csom­a Sándorról 1835 január. 20árol melly három levél közűl az egyik szól Eszterhá­zy Pál hghez, fels. udvarunk londoni követéhez, ebben 50 példányt küld Csom­a Sándor Fejdelmünk magyar, ausztriai, olasz, cseh, galicziai ’s többi birodalmiban létező főtudományos intézeteknek ’s könyvtáraknak, Erdélynek pedig mint szülőföld­jének ezekből 10 példányt külön az általa készített ’s a’ britt-indiai kormány költségein kinyomtatott tibeti szótárból és nyelvkönyvből. A’máskét levél Döbren­­tei Gáborhoz mint akadémiai titoknokhoz van írva szinte Printesstől, mellyekben ez viszontag cserét ajánl a’ keletindiai társaság munkájiból a’ m. t.Társaságnak ’s Csorna urnak azon szándékáról értesít, mellynél fogva ez a’ Sanskrit nyelvnek dűlt Calcuttában la­kása óta, mellynek alkotásában ’s némelly abból eredt mai nyelvekében is a’ magyarhoz igen közel rokonságot talál, ’s 3 esztendő múlva munkát szán­déka e’ tárgyról diákul irni ’s ezt hazájának aján­lani. A’ Csorna Sándornak Eszterházy­ig ’s más magyar nemesektől küldött 300 darab arany, ám­bár a’ bizományos kereskedő ház megbuktával e’ meny­­nyiség is tönkre jutott, a’ bengali angol kormány által még is kifizettetett. Csorna még kis ideig ma­rad Calcuttában, azután Tirhut, Nepaul és Lhasa tartományokba szándéka utazni. Ennyit röviden a’ vándor hazafiról mostan. Ezekre következett öt rendű jelentés;első az 1834 ben megjelent munkák közül leg­jobbnak ítélt ’s 200 arany jutalomra érdemesített felel, mire is Bölöni F­arkas Sándor illy czimni munkáját „Utazás Éjszakamerikában “ méltatá a’ Társaság. Dicsérettel emlittettek pedig: Kovács Pál Tha­­liája 2dik kötet, és gróf Teleky Ferencznek Döb­­rentei Gábor által kiadott versei. — A’törvénytudo­mányi osztálynak 1833ban kitett jutalom­ kérdésére bejött hét felelet közűl az nyeré a’ 100 arany ju­talmat, mellynek jelszava: „Használhatsz ha akarsz, de tanuld ismerni hazádat.“ A’ természettudományi osztálynak 1833ban kitűzött jutalom kérdésére beér­kezett 11 pályairat közűl pedig az 100 arany nyer­tes , mellynek jelszava: „Cym­phias inter pestes tibi palma nocendi est“; az pedig, mellynek jelsza­­ va : „Múlta enim in modo rei et circumstantiis ejus nova sunt, quae ingenere ipso non nova sunt ’s a’t. másod rangú jutalom-feleletnek ismertetett, ’s ki­adatása nyomtatandó ivenként 4 darab arany tiszte­let-dij mellett elhatároztatott. A’ pecsétes levelek fölbontatván, a’ törvényes értekezés írójának Eu­­­zsel-Réső József, az orvosi értekezések író­inak pedig Topperc­z­er Tamás, és Csorba József urak mutatkoztak. — A’ drámai jutalomra begyült 19 szomorujáték nagy száma közül egyik sem felelt­ meg eléggé a’ társaság kivánatinak, négy mindazáltal e’ pályadarabok közűt t. i. Indulatok­ viharja, Izabella, Díjkard és Csáb czimüek dicsérettel emlittettek. A’ Marczibányi Lajos táblabiró ur ha­­zafisága által 1833ban kitétetett 20 darab arany első és 10 dar. arany második jutalomra beérkezett népnevelést tárgyazó 11 mű közül első jutalmat nyert, mellynek jelszava: r..q noudsid­y rov tsxvov ’s a’ t.. ’s szerzője Edvi Illés Pál Nemes-Dömöl­­ki ev. prédikátor; másoddíjra pedig érdemesült, melly­nek jelmondata: „a’ tudományos emberfő mennyi­sége a­ nemzet igazi hatalma“ ennek szerzője \­­ar­­ga János a kőrösi bölcseik, professor. Egy karma-

Next