Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-09-16 / 74. szám

588 dik, mellynek jelszava: Hass, alkoss, gyarapits ’s a‘ t. dicsérettel emlittetett. — Kihirdete e.után a’ titoknak a’ magy. tud. társaság által 1835ben kitűzött következő jutalom-kérdéseket: Történettudományi. Miilyen állapotban volt a’ műipar és kereskedés honunkban az Árpád és vegyes házakból származott királyok alatt; mi történt fejedelmeink és törvényhozásunk’ részéről azok’ előmozdítására ; mellyek voltak nagyobb emelkedéseket hátráltató akadályok ; végtére , minő befolyások volt nemzetünk’ erkölcsi és értelmi kifejlődésére? Jutalma 100 darab arany. — Mathesisi : Mulattas sanak ki a' felsőbb analysis’ azon tanulmányai , mellyek a’ műtudományokba (scientiae technicae) befolynak ’s ad.issek elő népszerűen gyakorlati alkalmazások. Jutalma 100 darab arany. — Mindenik osztálybeli felelet beküldésének változatlan határnapja 1837. martius 19 dike, mellyen azt, írója nevét rejtő pecsétes levelre hivatkozó jelmondattal, a’ titoknok veszi által. Azon napon túl érkező felelet el nem fogadható. Kiköttetik meg, hogy a’ kézirat tisztán írva, lapozva, bekötve jőjön. A’ 100 darab arany fődijon kivűl, másod sót harmad karbelinek találandó felelet is kiadathatik, ’s azokért külön jár tiszteletdíj. — Az ünnepet záradékul a’ m. elnök köszönő rövid beszéde koronázd, vályszerül pedig a’ fényes lakoma , mellyel m. Széchenyi István gr. ’s akad. másodelnök némelly budapesti méltóságokon’s néhány utazó jeles angolon kívül a m. nemz. Akadémia jelen nagygyűlésen ’s Budapesten létező minden rendű helybeli és v vidéki, igazgató , tiszteleti, rendes és levelező tagjainak, összeleg 60 vendégnek a’n. Casino teremében adott, hol is fels. királyunkat s fens, nádorunkat illető hodolati áldomásokon kivül a’ Társaság elnökeire, alapítóira, a’vendég-koszorú tiszteltebb tagjaira, nemzetünk boldoglására, hazafiságra s a’ t. ürültek szives üdvezlő serlegek. Pest. Sept. 14k én délelőtti 9 óra tájban a’ magyar tudom. Akadémia tagjai és az épen akkor omlott zápor daczára is eléggé számosan öszszegyült vendégek és szemtanuk előtt lepleztetett le hervadhatlan diszű Virág Benedekünknek nemzeti hála ’s tisztelésképen Ferenczy István jeles művészünk által készített márvány emléke. Guzmics Izidor bakonybéli apát ’s nt. tud. akad. rendes tag a’ szobor lefátyoloztatása előtt (mit m. Teleky József gr. főispán ’s akad. elnök lebbente le ’s járt elő ,szemléletül) , ’s után következő rövid, nyomos tartalmú beszédet monda: A’lefátyolozás előtt. A’ régi ’s újabb külföldi nevelt nemzeteknél nem uj szokás derék érdemeket, mellyekben derült, nemesült a’ nemzet az emberiség, nyilványos helyeken fölállított képekkel, szobrokkal, oltárokkal, templomokkal ’s az érdemek hőseit örökíteni. Nálunk ezen szokás ma kezd legújabb lenni szemeink előtt. Halhatlan tudományos érdemű Virág Benedek az, kit, igy először dicsőit a’ fölébredt hazafiuság. Döbrentei Gábor, táblabiró , tartománybiztos ’s a’ m tud. Társaság’ eddigi nagyérdemű titoknoka lelkes felszólítására buzgott a’ szebb hazafiuság az elhunytat illy emlék’ fölállításával dicsőíteni. Ügyes, eddig e’ nemben egyetlen honi művészünk , Ferenczy István elkészíté az örökítő müvet. — Vonulj azért félre szemeink elől irigy fátyol, szemlélhetnünk azt, kit müveiben régtül tisztelünk s kit igy látni most forró óhajtásunk. A’ lefátyolozás után. Üdvözlett légy tőlünk hideg márvány! emléke a’ köztünk csak nem rég’ is hó kebtű férfiúnak! Te honi köveinknek méltán a’ legbüszkébbike, ki első valas magyar irót dicsőíthetni méltó! — Állj , századokon át, emlékül a’ hazafias érdemnek ; emlékül a’ hálás hazafiságnak és emlékül a’ dicsőnek, ki nekünk ébresztőnk, oktatónk, vezérünk vala, és sokáig leszen kevélységünk. — Te persig megdicsőűlt lélek! kinek emlékét hazafi szent érzelemmel szemléljük , fogadd a’ hálás hazafiságtól érdemed koszorúját! fogadd társidnak a’ magyar tudományos Társaság’ tagjainak baráti üdvözlésüket, megdicsőittetéseden forradozó örvendezésünket, pihented’távol lakában nyájasan! Lebegd át folyton a’ honfiak’ kebleiket azon mindig munkás szellemeddel, mellyel lobogál és gyújtál , hogy minél több ’s jelesb hazafiui érdemeket, minél több ’s jelesb hazafiui emlék dicsőítsen folyvást. Te a’ hazát régen és sokáig és hosszú időkre dicsőíted, most téged, igy eddig egyedül Téged dicsőit az irójinak érdemeikre fölébredt hazafiuság, így dicsőítve éljenek, ébresszenek, serkentsenek a’ hazafias érdemek! !dicsóüljön bennünk ’s érdemteljes ttjaiban a’ közanya a’ nagyhaza ! — Dics, örök emlék szövőikben úgy miként e’ márványban Virágunknak! dics, örök emlék a’ hon’ minden érdemteljes ttjainak! Hála, öröklét az őt és őket dicsőítő és dicsőiteiűlő hazafiságnak ! Kolozsvárott aug. 31 kén gr. Kemény Anna, Bánffy György gr. general özvegye ’s csillagkeresztes dáma, élete 62ik évében meghatározott, ANGLIA. A’ felsöházban aug. 29én indítványt tett Melbourne. hogy tudósítás tétessék a’ községi törvényjavaslatról. E’ mellett úttá magát világosan minden hiedelem ellen, mintha elfogadná vagy helyeslené a’ lordok által belé iktatott indítványokat. Egyszersmind javaslá: hagyná ki a’ ház azokat, mellyek leginkább a’ javaslat szelleme ellen intézvék. Egyenként előszámlálá ezután azon czikkeket, a’ mellyeket ez osztályba tartozóknak hitt. Elienborough lord utána szólott, ’s a’ Melbourne 1. által megtámadt czikkelyeket védé. — Holland lord ostromlá azokat, ’s azt monda, hogy a’ szóban forgó törvényjavaslat a’ peerség fészkében valóságos szörnnyé változott. Haddington ’s Denman lord is a’ czikkelyek ellen szóltak. Brougham lordot, miután több peer a’ czikkelyek mellett ’s ellen beszélt, alig engedek szóláni a’ főtoryk. Mire ő: „Mylordok, úgymond, az illy félbenszakasztásokat én már régen megszoktam. Be nem átallom mondani, hogy ámbár az ország minden részeiben szólottam már a’ parval néphez(mob) a’ legrendetlenebbet e’ pontra nézve mégsem a parliamenten kivül találtam’s a’ t.—Wilchilsea szenvedélyes hangon kikelt Brougham lord nyelve ellen. Melbourne 1. indítványa 100 szózattal 89 ellen félrevezetett. — londoni hírek augusztus 3iről jelentik, hogy e’ napon az alsóházban szóba jött a’ felsöház által meginditványozott községi törvényjavaslat. John Russell javaslá a’ háznak , hogy mindazon indítványt, mellyek a’ törvényjavaslat elvét és szellemét nem semmitik meg, fogadja el, azokat ellenben, melyek a törvény lelkét ölik el.