Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-01-04 / 1. szám

­­i FOGLALAT: Magyarország és Erdély C jótékony nőegyesület; közgyűlés Mátyás szobra ügyében; Megyeri-emlék: a’ magyar kereskedelmi társaság alapszabályira észrevéte­lek és javaslatok, Rostytól; országgyűlési közlemény : a’ megyei kihágások korlátoztatása körüli kerületi tanács­kozások; Gömör megye: országgyűlési pótlékutasitások; S­eves megye : országgyűlési követ jelentések körüli viták ’s határzatok; Borsod megye: a’ segélyosztó választmány hivatalos jelentése; Szepes megye: 'követ jelentések; To­­rontál megye : ’s a’1.) Ausztria (társulatok iránti törvény; a’ spanY°l ügyek; a’ galicziai RR.) _ , , Spanyolország (a’ királynéhoz intézendő felírás __3- nyi többséggel elfogadtatott ; Figueras folyvást keményen ostromoltatik.) Anglia (() Connell legújabb nyílt levele az a­land­iákhoz, kalóz m­erény a’ Corfin öbölben.) Fran­cziaors’zág (a’ londoni legitimista congressus a’ trónbeszédben érintetni fog; adatok Krisztina özvegy spa­nyol királynéról.) Schweiz (az aargaui ap­ácza kolostorok helyreállittatnak.) É r t e s i t ö. [ t f [­i és Erítély Alapítványok. Nm. komor! b. Bedekovich La­jos alkariczellár úr , mint néhai Ottilinger András m. udv. kincstári titoknok urnak egyetemes örököse ’s végintézetének teljesítője , i. é. dec. 26 tól Bécsben kelt alapitványlevele által a’ budai sinylék intézeté­ben két betegágyat Ottilinger czim alatt alapítani , ’s az erre megkívántat­­ 2000 pengőitől, kifizettetni ke­gyeskedik. Mihez képest a’jótékony nőegylet kötele­zettnek érzi magát ő exc. e’példás tettéért legfor­róbb háláját nyilványitani. Budán dec. 29. 1843. Kü­lkey Henrik egyesületi titoknok. A’ Mátyás-emléki egyesület 1. hónap t­kén dél­előtt, 10 órakor t. n. Pestmegye udvarháza tanácsko­zási termében nagygyűlést tartami. Mellybe ezennel valamennyi t. ez. részvényes meghivatik. Pesten jan. 1rén 1814. Nyáry Pál egyesületi jegyző. Heresem. Alulirt néhai pályatársa, Me­gyeri Károly sírkövére tett adakozásoknak, hírla­pok által közlött, jegyzékeiből, hálásan győződvén m­­g­ az elhunyt emléke iránti szíves részvétről a’ köz­­ohaj­tásnak hisz eleget tenni, midőn Megyeri Ká­roly jóakaróit, barátit és tisztelőit, emléke tárgyá­­bani szives értekezésre pénteken január őkén a’ nem­zeti színházi csarnoki terembe összegyűlésre tiszte­lettel kéri; azon megjegyzéssel, hogy kik már a’ köz­lőiteken kívül eddig is aláírókat gyűjteni kegyesked­tek, jelentéseiket beadni vagy beküldeni méltóztas­­sanak , hogy az egybegyülendőknek az eddig történ­tekről biztos tudomásuk lévén , azokhoz képest to­vábbra rendelkezniük lehessen. Pest jan, 1rén 1844. Fáncsy Lajos. )­­ §■ A’ magyar kereskedelmi társaság alapszabályira észrevételei­, és javaslatok. Alig hiszem, hogy találkozhatnék valaki, ki honfi l létére a’magyar kereskedelmi társaság eszméjének, ’s ügyében legközelebb mult karácsonda (december) 3án­k tartott ülése jegyzőkönyvének közhírré tétele alkalmával­­ örömre nem lobbant ’s nem óhajtotta volna, hogy ezen gyenge ültetvény megerősödhessék ’s jövőre lombjai ál­­­­tal nemcsak kedvesb­éldeletet, hanem sokféle viharok­­ ellen biztosítást is nyújthasson. Minthogy azonban az­­ illy czéleléréseket az azokhoz vezető eszközök jó vá­­­­lasztása tetemesen feltételezi,azok iránt nagy megfonto­lással és körültekintéssel viseltetni hasznos dolog sőt e’ tárgyra nézve, mivel hazánk boldogságára olly lé­nyeges szent kötelesség is, ezen eszközök közé számi­tom azon alapszabályok czélszerűségét. E’ társaság­­ közrebocsátott alapszabályi elvét és irányát helyeslem ’s azok bírtak a’ hozzá járulásra, de némelly kitételekre ’s kezelési módokra vannak észrevételeim, mellyeket megváltoztatni kívánok. Igaz ugyan, hogy az észrevé­­­­­elek’s javaslatok előadása ’s megvitatása a’jövő évi­­ beszelőhava (február) a dik napjára kitűzött közgyűlés­­ egyik feladata leend, én azonban azokat előbb megvi­ t­tatni azon okból jónak gondolom, mivel nincs mindenki " azon szerencsés sebes felfogással megáldva, hogy vala- e melly indítványt tüstint felfogni, ’s annak jövőre miné­­ hatását átlátni képes legyen , ez esetben pedig annyival­­ kevésbbé, mivel a’ részvényesek nagy száma kereske-­­­dő nem lévén, ismeretlen tévén vagyon. Én legalább ma­gamról nyíltan megvallani nem átallom, hogy ha szak­értő részvényesek fognak indítványozni, lesz elég olly indítvány, mellyel rögtön egész kiterjedésiben föl nem foghatván, sem mellette sem ellene szavazni nem fogok attól tartván, hogy rosz szabályt segítettem alkotni, s melly esetben azon édes öntudat sem vigasztalhatna, hogy belátásom szerint lelkiösmeretesen szavaztam , mert felületes tárgyismeret mellett lelkiösmeretes sza­vazást képzelni nem tudok, ezért nézetem szerint min­denki, de leginkább a’ szakértő indítványozni óhajtók jól tennék , ha illyes indítványaikat vagy egész közön­ség , vagy legalább előleg a’ részvényesek tudomásául juttatnák, mit talán azoknak az elnökségnél előleges letétele által sem fog veszteni, sőt elfogadtatása köny­­nyittetni, ha hibás, az inditványzó fel fog világosittat­­ni, a’társaság pedig egy hibás lépéstől lesz meg­mentve. Ezek előre bocsátása után: 1) A­ 12 . és 17­. §ban mondatik, ha a’ befizetés Pesten kívül történik ,,a’ mellőzhetlen bankköltségeket az illető részvényesek vi­­selendik.“ Bankköltségek szó határozatlan minálunk , mert magyar bank nem létezvén, nem tudatik, minő bank vétetik sinórmértékül, mert Magyarországra néz­ve minden bank egyformán külföldi, ezek pedig sza­bályaik, taxáik és provisioik tekintetében különbözők lévén, a’ fenebbi kitétel nem bir határozott értelemmel, hogy bankbéli kezeléseknél ezen szó helyes, megenge­dem , de itt nem, azért a’ bank szó maradjon el. ( 2) A’ 41,43, 48 ’s 76. §-ban igazgató és választmá­nyi tagok választási módja tárgyaltam­*, sőt az utóbbi szerint a’ közgyűlés az igazgatóság, és választmány el­járásai helyeslésére, vagy kárhoztatására ítéletet mond­hat. — Minden illyféle cselekvés, vagy eljárás titkos szavazás ú­tj­á­n történjék. Nem a’ politikai me­zőről kívánom ezt a’ kereskedelmi társaság eljárásaiba majmoldlag átvinni, hanem azon okból, mivel vagyon világos’s nem régi példa arra, hogy a’titkos , és nem titkos szavazás között a’ kereskedelmi világban is nagy a’ különbség. Az eset imez: Legközelebb mult télen a’ dunagőzhajózási részvényesek nagy része az igaz­gatósággal megelégülve nem lévén, indítvány létetett, melly elfogadtatott, hogy titkos szavazás utján dön­tessék el azon kérdés: vájjon az igazgatóság megér­demli é a’ benne helyzeti bizodalmát? nagy többség volt az igazgatóság ellen, nagy is lett erre a’ megindu­lás , mert nagyok — legalább pénzileg — voltak vol­na megróva. Erre indítvány létetett, melly szinte el­fogadtatott , hogy a’ tárgy újra nyilványos szavazás útján határozassák el, ’s mi jön az eredmény ? nagy többség az igazgatóság mellett nyilatkozott, mellyet di­csérő hosszú ’s igen czifra beszédek váltottak fel, ’s az igazgatóság legtöbb tagjai az ügynek további folytatá­sára nagy alázattal kérettek meg. Minő lett az igazga­tóság nevében a’ válasz, ’s mi sok unszolásra volt ke­gyes ezen nem vadászott tisztet ismét felvállalni, leírni nem szándékom, mert nincs kedvem, de itt helye sincs annak. Minthogy keresk. társaságunkból az illyes co­­maediákat kizárni kívánom, a’ titkos szavazást indítvá­nyozom. Hogy ifj. Szabó Pál ar első igazgatónak sza­vazás nélkül mondassák ki, a’ programmból értetik. 3) A’ 44­. §. szerint az első igazgatónak szabadnak kell lenni, ez nagyon általányos kifejezés ha körül nem iratik, mert logika szerint olly szabad embert nem ta­lálunk , azért ezt könnyű megszüntetni ha azon szó eb­be „tulajdon kereskedésről“ létetik. 4) A’ 47. §ban határoztatik, hogy az igazgatók naponként a’ választmány pedig hetenként ülést tartson. A’ keres­kedelmi társaság bizalmon alapul’s kívánatos, hogy ez minél tágabb, sőt ha lehet általányos legyen , ezt pedig mai napokban nem máskép, mint nyilván­osság által érhetni el, azért javaslanám, hogy a’mennyire csak lehet, az ülések legalább a’ részvényesekre nyilványo­­sak legyenek. Vannak ugyan a’ kereskedelmi világban esetek, mellyekben a’siker csak titkos működéstől függ ’s azért némelly fogások közhírré tétele azt megsemmi­­sitni, illy esetekben lehetne a’ ház kapujára alkalma­zandó függvény által, a’ netalán megjelenni kívánókat a’ meg nem jelenésre felkérni, nehogy azonban ez által a’megjelenhetési jog kijátszassék, tartozzék a’ választ­mány, midőn a’ titkolódzási indok megszűnt, ha kí­vántatik számot adni. Ezen intézkedést a’bizalomnye­résre czélszerűnek látom ,’s azon esetre hasznosnak, ha a’ társaság ügye olly kiterjedt hasznot hajtható közre léphetne, hogy az eddigi pénzalap nem volna elégsze­res , ’s új részvényeket kellene kibocsátani; ha eddig láthatta a’ község, milly jól folynak ’s kezeltetnek az ügyek, bizonynyal nagyobb hajlamot fog a’csatlako­zásra érezni, mintha egy ülésből hirdettetik illyesmi ki; igaz ugyan , hogy a’ nagy ülések többnyire mindenütt nyíltan tartatnak; de igen különböző tudományt sze­rezhetek magamnak a’ színészettől, ha a’ coulissek mö­gé is léphetek , attól, ha a’ színházban csak pompás elő­adásokra jelenhetek meg. Szóval, az ügyek kezeléseire a’ nyilván­osságot, mennyire csak eszközölhető kiter­jeszteni kívánom ; azonban mennyire tanácsos ez­t ta­lálják ki ’s határozzák el a’ szakértők. 5) Az 52­. §. az igazgatókat eltiltja a’ staluspapirokkali üzérkedés­től és fedözetlen elfogadásukba bocsátkozással; az 5­3. §. pedig kötelességgé teszi az ügyeknek az alapszabá­lyok szerinti viteléért való felelősséget. Nézetem sze­rint ezekre sanctiót is kell tenni.­­ Nem kívánok a’ vá­lasztandók iránt előleges bizalmatlanságot gerjeszteni, sőt ha az­ 54 és 76. §. a’ visszaélések lehetőségét ki nem mondaná , e’ pontokat meg sem érinteném , de így fél­remagyaráz­tatás félelme nélkül gondolok nyilatkozhat­ni, mivel nem elméleteket, hanem szinte tett dolgo­kat kívánok említni. Ez utóbbi időkben Amerika pénz­zavarait figyelemmel kísérte,bőven fogja tudni, hogy ott minő lélekismerettel volt tárgyalva a’ bankok kezelése, többek közt volt ollyan is, mellyben az alapszabályok szerint mindig 2 millió dollárnak kellett volna lenni, azonban rögtöni vizsgálat útján kitűnt, hogy a’ felnyit­tatott nagy ládában felül 1760 dollár volt, alattok pe­dig kövecsek ; de egy közelebb levő bankra is nemigen régen kiviláglott, hogy a’ mindig helyén lenni kelletett pénzmennyiség kétharmad részét igazgatók és választ­mányi tagok nyugtatok mellett kivették, holott azon bank kormányi biztos felügyelése alatt volt. Ezen vi­lágos példák elegendők lehetnek arra, hogy olly intéz­kedésről gondoskodjunk, melly a’ mennyire lehet illye­­sektöl megóvani bennünket. Véleményem szerint a’ hivatala körén túl lépő igazgató, vagy választmányi tag, — az i­lyenben meg nem egyező testületi tag személyé­re nézve óvást és ellenmondást tehet 1) a’ hivatalosko­dástól mozdittassék el és soha se választathassák meg. 2) az okozott kárt térítse meg és pedig egész vagyona erejéig, mert lehet eset, hogy valaki hivatalávali visz­­szaéléssel magának sokkal nagyobb hasznot hajthat, mint letett részvényei. 3) Az alapszabályok 44 és 48 §sai szerint leteendő részvényeiket a’ társaság javára akkor is veszítsék el, ha a’ túlterjeszkedésből kár nem történt is, büntetésül az önakaratosságért, mivel a’ vá­lasztottak, nem önakaratjok hanem választókéinak tel­jesítője ki igaz lélekkel vállalja fel a’ hivatalt, ezen föltételek által nem lesz visszatartóztatva, mert ez még könnyebb állapot a’ törvényszéki pénzkezelői ’s más hi­vatalnokéinál , kik a’ hivatallali visszaélés esetében, a’ hivatalvesztésen ’s elégtételen fölül máskép is bűntettei­nek. Rosty Zsigmond. Országgyűlési közlemény a CXXVIII. kerül, ülés dec. 20-án d. e. 9­ flórakor. Tárgy: A’megyei kihágások korlátozta­tása iránti tanácskozás folytatása. Az ez iránti választ­mányi javaslat tegnap félbenszakadt 3. §-nak q, r, s, pontjai, elhangozván a’ közben közben tett rövid észre­vételek, a’ többség által minden változtatás nélkül fo­gadtattak el, azonban az aa) pontra nézve, mellyben az előre bocsátott szavazási jogban részesítendő osztályo­kat illetőleg az mondalik, hogy rájok nézve megkivánta­­tik, miszerint valamelly keresztyén vallás felekezethez tartozzanak, egy duna- melléki követ azt inditványo­­zá, hogy az egészen hagyassák ki, mert ez által az elfogadott qualificatiók mérlegét megütendő zsidók a’vá­­lasztási joggyakorlatából csupán vallásuk miatt rekesz­­tetnének ki. Jól fognak emlékezni olvasóink, mikép a’ kir. városok rendezésének tárgyaltatásakor a’ zsidók polg. jogokban részesittetését a’töbség megállapította; az inditványzó követ tehát a’ következetességre, de egyszersmind a’ kir. városok azon szemrehányásának, miszerint a’ megyék a’ nemesi jogok másokkali meg­osztásában korábsem olly liberálisok, mint valának a* ■PEST, 4___ csütörtök jan 1844. Mergye lété / 11 ——r-Tminden héten kétszer­ t­e vasárnap és csü­törtökün. Előfizethetni helyben a’szerkto ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme­­-‘mhifion kir'ilvinosta-hivatalnál Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ ycM c • 1 megrendelés. Az Értesítőben mindenféle h­irdetvény fölvétetik és pontosan közöltetik. 1sz) szám.

Next