Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-04 / 1. szám
i FOGLALAT: Magyarország és Erdély C jótékony nőegyesület; közgyűlés Mátyás szobra ügyében; Megyeri-emlék: a’ magyar kereskedelmi társaság alapszabályira észrevételek és javaslatok, Rostytól; országgyűlési közlemény : a’ megyei kihágások korlátoztatása körüli kerületi tanácskozások; Gömör megye: országgyűlési pótlékutasitások; Seves megye : országgyűlési követ jelentések körüli viták ’s határzatok; Borsod megye: a’ segélyosztó választmány hivatalos jelentése; Szepes megye: 'követ jelentések; Torontál megye : ’s a’1.) Ausztria (társulatok iránti törvény; a’ spanY°l ügyek; a’ galicziai RR.) _ , , Spanyolország (a’ királynéhoz intézendő felírás __3- nyi többséggel elfogadtatott ; Figueras folyvást keményen ostromoltatik.) Anglia (() Connell legújabb nyílt levele az alandiákhoz, kalóz merény a’ Corfin öbölben.) Francziaors’zág (a’ londoni legitimista congressus a’ trónbeszédben érintetni fog; adatok Krisztina özvegy spanyol királynéról.) Schweiz (az aargaui apácza kolostorok helyreállittatnak.) É r t e s i t ö. [ t f [i és Erítély Alapítványok. Nm. komor! b. Bedekovich Lajos alkariczellár úr , mint néhai Ottilinger András m. udv. kincstári titoknok urnak egyetemes örököse ’s végintézetének teljesítője , i. é. dec. 26 tól Bécsben kelt alapitványlevele által a’ budai sinylék intézetében két betegágyat Ottilinger czim alatt alapítani , ’s az erre megkívántat 2000 pengőitől, kifizettetni kegyeskedik. Mihez képest a’jótékony nőegylet kötelezettnek érzi magát ő exc. e’példás tettéért legforróbb háláját nyilványitani. Budán dec. 29. 1843. Külkey Henrik egyesületi titoknok. A’ Mátyás-emléki egyesület 1. hónap tkén délelőtt, 10 órakor t. n. Pestmegye udvarháza tanácskozási termében nagygyűlést tartami. Mellybe ezennel valamennyi t. ez. részvényes meghivatik. Pesten jan. 1rén 1814. Nyáry Pál egyesületi jegyző. Heresem. Alulirt néhai pályatársa, Megyeri Károly sírkövére tett adakozásoknak, hírlapok által közlött, jegyzékeiből, hálásan győződvén mg az elhunyt emléke iránti szíves részvétről a’ közohajtásnak hisz eleget tenni, midőn Megyeri Károly jóakaróit, barátit és tisztelőit, emléke tárgyábani szives értekezésre pénteken január őkén a’ nemzeti színházi csarnoki terembe összegyűlésre tisztelettel kéri; azon megjegyzéssel, hogy kik már a’ közlőiteken kívül eddig is aláírókat gyűjteni kegyeskedtek, jelentéseiket beadni vagy beküldeni méltóztassanak , hogy az egybegyülendőknek az eddig történtekről biztos tudomásuk lévén , azokhoz képest továbbra rendelkezniük lehessen. Pest jan, 1rén 1844. Fáncsy Lajos. ) §■ A’ magyar kereskedelmi társaság alapszabályira észrevételei, és javaslatok. Alig hiszem, hogy találkozhatnék valaki, ki honfi l létére a’magyar kereskedelmi társaság eszméjének, ’s ügyében legközelebb mult karácsonda (december) 3ánk tartott ülése jegyzőkönyvének közhírré tétele alkalmával örömre nem lobbant ’s nem óhajtotta volna, hogy ezen gyenge ültetvény megerősödhessék ’s jövőre lombjai által nemcsak kedvesbéldeletet, hanem sokféle viharok ellen biztosítást is nyújthasson. Minthogy azonban az illy czéleléréseket az azokhoz vezető eszközök jó választása tetemesen feltételezi,azok iránt nagy megfontolással és körültekintéssel viseltetni hasznos dolog sőt e’ tárgyra nézve, mivel hazánk boldogságára olly lényeges szent kötelesség is, ezen eszközök közé számitom azon alapszabályok czélszerűségét. E’ társaság közrebocsátott alapszabályi elvét és irányát helyeslem ’s azok bírtak a’ hozzá járulásra, de némelly kitételekre ’s kezelési módokra vannak észrevételeim, mellyeket megváltoztatni kívánok. Igaz ugyan, hogy az észrevéelek’s javaslatok előadása ’s megvitatása a’jövő évi beszelőhava (február) a dik napjára kitűzött közgyűlés egyik feladata leend, én azonban azokat előbb megvi ttatni azon okból jónak gondolom, mivel nincs mindenki " azon szerencsés sebes felfogással megáldva, hogy vala- e melly indítványt tüstint felfogni, ’s annak jövőre miné hatását átlátni képes legyen , ez esetben pedig annyival kevésbbé, mivel a’ részvényesek nagy száma kereske-dő nem lévén, ismeretlen tévén vagyon. Én legalább magamról nyíltan megvallani nem átallom, hogy ha szakértő részvényesek fognak indítványozni, lesz elég olly indítvány, mellyel rögtön egész kiterjedésiben föl nem foghatván, sem mellette sem ellene szavazni nem fogok attól tartván, hogy rosz szabályt segítettem alkotni, s melly esetben azon édes öntudat sem vigasztalhatna, hogy belátásom szerint lelkiösmeretesen szavaztam , mert felületes tárgyismeret mellett lelkiösmeretes szavazást képzelni nem tudok, ezért nézetem szerint mindenki, de leginkább a’ szakértő indítványozni óhajtók jól tennék , ha illyes indítványaikat vagy egész közönség , vagy legalább előleg a’ részvényesek tudomásául juttatnák, mit talán azoknak az elnökségnél előleges letétele által sem fog veszteni, sőt elfogadtatása könynyittetni, ha hibás, az inditványzó fel fog világosittatni, a’társaság pedig egy hibás lépéstől lesz megmentve. Ezek előre bocsátása után: 1) A 12 . és 17. §ban mondatik, ha a’ befizetés Pesten kívül történik ,,a’ mellőzhetlen bankköltségeket az illető részvényesek viselendik.“ Bankköltségek szó határozatlan minálunk , mert magyar bank nem létezvén, nem tudatik, minő bank vétetik sinórmértékül, mert Magyarországra nézve minden bank egyformán külföldi, ezek pedig szabályaik, taxáik és provisioik tekintetében különbözők lévén, a’ fenebbi kitétel nem bir határozott értelemmel, hogy bankbéli kezeléseknél ezen szó helyes, megengedem , de itt nem, azért a’ bank szó maradjon el. ( 2) A’ 41,43, 48 ’s 76. §-ban igazgató és választmányi tagok választási módja tárgyaltam*, sőt az utóbbi szerint a’ közgyűlés az igazgatóság, és választmány eljárásai helyeslésére, vagy kárhoztatására ítéletet mondhat. — Minden illyféle cselekvés, vagy eljárás titkos szavazás útján történjék. Nem a’ politikai mezőről kívánom ezt a’ kereskedelmi társaság eljárásaiba majmoldlag átvinni, hanem azon okból, mivel vagyon világos’s nem régi példa arra, hogy a’titkos , és nem titkos szavazás között a’ kereskedelmi világban is nagy a’ különbség. Az eset imez: Legközelebb mult télen a’ dunagőzhajózási részvényesek nagy része az igazgatósággal megelégülve nem lévén, indítvány létetett, melly elfogadtatott, hogy titkos szavazás utján döntessék el azon kérdés: vájjon az igazgatóság megérdemli é a’ benne helyzeti bizodalmát? nagy többség volt az igazgatóság ellen, nagy is lett erre a’ megindulás , mert nagyok — legalább pénzileg — voltak volna megróva. Erre indítvány létetett, melly szinte elfogadtatott , hogy a’ tárgy újra nyilványos szavazás útján határozassák el, ’s mi jön az eredmény ? nagy többség az igazgatóság mellett nyilatkozott, mellyet dicsérő hosszú ’s igen czifra beszédek váltottak fel, ’s az igazgatóság legtöbb tagjai az ügynek további folytatására nagy alázattal kérettek meg. Minő lett az igazgatóság nevében a’ válasz, ’s mi sok unszolásra volt kegyes ezen nem vadászott tisztet ismét felvállalni, leírni nem szándékom, mert nincs kedvem, de itt helye sincs annak. Minthogy keresk. társaságunkból az illyes comaediákat kizárni kívánom, a’ titkos szavazást indítványozom. Hogy ifj. Szabó Pál ar első igazgatónak szavazás nélkül mondassák ki, a’ programmból értetik. 3) A’ 44. §. szerint az első igazgatónak szabadnak kell lenni, ez nagyon általányos kifejezés ha körül nem iratik, mert logika szerint olly szabad embert nem találunk , azért ezt könnyű megszüntetni ha azon szó ebbe „tulajdon kereskedésről“ létetik. 4) A’ 47. §ban határoztatik, hogy az igazgatók naponként a’ választmány pedig hetenként ülést tartson. A’ kereskedelmi társaság bizalmon alapul’s kívánatos, hogy ez minél tágabb, sőt ha lehet általányos legyen , ezt pedig mai napokban nem máskép, mint nyilvánosság által érhetni el, azért javaslanám, hogy a’mennyire csak lehet, az ülések legalább a’ részvényesekre nyilványosak legyenek. Vannak ugyan a’ kereskedelmi világban esetek, mellyekben a’siker csak titkos működéstől függ ’s azért némelly fogások közhírré tétele azt megsemmisitni, illy esetekben lehetne a’ ház kapujára alkalmazandó függvény által, a’ netalán megjelenni kívánókat a’ meg nem jelenésre felkérni, nehogy azonban ez által a’megjelenhetési jog kijátszassék, tartozzék a’ választmány, midőn a’ titkolódzási indok megszűnt, ha kívántatik számot adni. Ezen intézkedést a’bizalomnyerésre czélszerűnek látom ,’s azon esetre hasznosnak, ha a’ társaság ügye olly kiterjedt hasznot hajtható közre léphetne, hogy az eddigi pénzalap nem volna elégszeres , ’s új részvényeket kellene kibocsátani; ha eddig láthatta a’ község, milly jól folynak ’s kezeltetnek az ügyek, bizonynyal nagyobb hajlamot fog a’csatlakozásra érezni, mintha egy ülésből hirdettetik illyesmi ki; igaz ugyan , hogy a’ nagy ülések többnyire mindenütt nyíltan tartatnak; de igen különböző tudományt szerezhetek magamnak a’ színészettől, ha a’ coulissek mögé is léphetek , attól, ha a’ színházban csak pompás előadásokra jelenhetek meg. Szóval, az ügyek kezeléseire a’ nyilvánosságot, mennyire csak eszközölhető kiterjeszteni kívánom ; azonban mennyire tanácsos ezt találják ki ’s határozzák el a’ szakértők. 5) Az 52. §. az igazgatókat eltiltja a’ staluspapirokkali üzérkedéstől és fedözetlen elfogadásukba bocsátkozással; az 53. §. pedig kötelességgé teszi az ügyeknek az alapszabályok szerinti viteléért való felelősséget. Nézetem szerint ezekre sanctiót is kell tenni. Nem kívánok a’ választandók iránt előleges bizalmatlanságot gerjeszteni, sőt ha az 54 és 76. §. a’ visszaélések lehetőségét ki nem mondaná , e’ pontokat meg sem érinteném , de így félremagyaráztatás félelme nélkül gondolok nyilatkozhatni, mivel nem elméleteket, hanem szinte tett dolgokat kívánok említni. Ez utóbbi időkben Amerika pénzzavarait figyelemmel kísérte,bőven fogja tudni, hogy ott minő lélekismerettel volt tárgyalva a’ bankok kezelése, többek közt volt ollyan is, mellyben az alapszabályok szerint mindig 2 millió dollárnak kellett volna lenni, azonban rögtöni vizsgálat útján kitűnt, hogy a’ felnyittatott nagy ládában felül 1760 dollár volt, alattok pedig kövecsek ; de egy közelebb levő bankra is nemigen régen kiviláglott, hogy a’ mindig helyén lenni kelletett pénzmennyiség kétharmad részét igazgatók és választmányi tagok nyugtatok mellett kivették, holott azon bank kormányi biztos felügyelése alatt volt. Ezen világos példák elegendők lehetnek arra, hogy olly intézkedésről gondoskodjunk, melly a’ mennyire lehet illyesektöl megóvani bennünket. Véleményem szerint a’ hivatala körén túl lépő igazgató, vagy választmányi tag, — az ilyenben meg nem egyező testületi tag személyére nézve óvást és ellenmondást tehet 1) a’ hivataloskodástól mozdittassék el és soha se választathassák meg. 2) az okozott kárt térítse meg és pedig egész vagyona erejéig, mert lehet eset, hogy valaki hivatalávali viszszaéléssel magának sokkal nagyobb hasznot hajthat, mint letett részvényei. 3) Az alapszabályok 44 és 48 §sai szerint leteendő részvényeiket a’ társaság javára akkor is veszítsék el, ha a’ túlterjeszkedésből kár nem történt is, büntetésül az önakaratosságért, mivel a’ választottak, nem önakaratjok hanem választókéinak teljesítője ki igaz lélekkel vállalja fel a’ hivatalt, ezen föltételek által nem lesz visszatartóztatva, mert ez még könnyebb állapot a’ törvényszéki pénzkezelői ’s más hivatalnokéinál , kik a’ hivatallali visszaélés esetében, a’ hivatalvesztésen ’s elégtételen fölül máskép is bűntetteinek. Rosty Zsigmond. Országgyűlési közlemény a CXXVIII. kerül, ülés dec. 20-án d. e. 9 flórakor. Tárgy: A’megyei kihágások korlátoztatása iránti tanácskozás folytatása. Az ez iránti választmányi javaslat tegnap félbenszakadt 3. §-nak q, r, s, pontjai, elhangozván a’ közben közben tett rövid észrevételek, a’ többség által minden változtatás nélkül fogadtattak el, azonban az aa) pontra nézve, mellyben az előre bocsátott szavazási jogban részesítendő osztályokat illetőleg az mondalik, hogy rájok nézve megkivántatik, miszerint valamelly keresztyén vallás felekezethez tartozzanak, egy duna- melléki követ azt inditványozá, hogy az egészen hagyassák ki, mert ez által az elfogadott qualificatiók mérlegét megütendő zsidók a’választási joggyakorlatából csupán vallásuk miatt rekesztetnének ki. Jól fognak emlékezni olvasóink, mikép a’ kir. városok rendezésének tárgyaltatásakor a’ zsidók polg. jogokban részesittetését a’töbség megállapította; az inditványzó követ tehát a’ következetességre, de egyszersmind a’ kir. városok azon szemrehányásának, miszerint a’ megyék a’ nemesi jogok másokkali megosztásában korábsem olly liberálisok, mint valának a* ■PEST, 4___ csütörtök jan 1844. Mergye lété / 11 ——r-Tminden héten kétszer te vasárnap és csütörtökün. Előfizethetni helyben a’szerkto ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme-‘mhifion kir'ilvinosta-hivatalnál Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ ycM c • 1 megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik és pontosan közöltetik. 1sz) szám.