Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-03 / 1. szám
PEST vasárnap január .‘kánJELENKOR Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön.Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnal art utcza élében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföld, tartományokba k.vantato pedanyokrant csupán a t ncn, bj b -i rendelés. Az Értesítőben mindenfele fürdetveny fölvétetik s pontosan es jutányosan kezdltetik. Is. szám 1847. 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emelebéesi es. főpostahivatal utján történhetik a’ meg- FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések és előléptetések. Programm. Törvény hatóságok: Barsmegye közgyűlése; horvátországi dolgok; erdélyi ügyek; kérelem a’szükölködők nevében Buda és Pest városok érdemes tanácsaihoz. Társulati élet: A’ Tisza ügy további fejlődésében. Budapesti napló ) Külföld. (Amerika, Portugália, Spanyolország, Anglia, Francziaország, Dánia, Olaszország, Oroszország, Törökország. Elegy hírek.) Éresitő; dunavizállás. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. 0 cs. és ap. kir. Fölséges b. Lósika Sámuelt az erdélyi kir. udv. kanczellaria másodelnökét erdélyországi kir. udv. kanczellárrá kinevezni; ungvári kir. kamrai praefectussá pedig Páffy István ottani kamrai ügyészt érdemesírni legy kegy. méltóztatott. A’ „JELENKOR“ és „TÁRSALKODÓ“ Programmja. Átléptünk uj évszak küszöbén, melly mielőtt elhanyatlanék, hihetőn egybegyülve szemlélendi a’ hon törvényhozóit ’s ki fogja mutatni a’ múlt idők nehéz küzdelmeinek eredményét,s melly míg enyésznék,alkalmasint vetve lesz a’ koczka nemzetünk közel vagy távolabb jövendője fölött. Mindenki érzi, hogy fontos időnek megyünk elibe, melly a’ hon kifejlésének határozott irányt fog kijelölni; merre? ki merné még most biztosan jósolni?! —Annyi bizonyos, hogy a’ közelebb múlt évek élénk mozgalmai közügyeink bonyolodásait csak nevelték eddigelé; ’s noha perczenkint komolyabban int az idő, kitisztult irány, állapodott nézetek, ’s utólsó részletekig határozott törekvések alig tűnedeznek fel a’ mindinkább rendszeres alakot mutató pártok éles súrlódásaiban. Tekintve pedig közönségekbe jutott nyilványitásaikat, azokban a’felekezetességi szellem ’s minden közeledést felmondó kölcsönös dacz sokkal élesebben lép előtérbe, hogysem illy auspiciumok alatt a’ közelgő országgyűlésnek biztos sikert jósolhatnánk. ’S ebben igazolva látjuk azon hazafiak aggodalmit,kik szebb jövendőt é s kibontakozást nem várnak mindaddig, míg a’ pártok egymás legyőzésére viselt keserű harczban ki nem fáradnak; vagy el nem hiszik, hogy míg a’magyar magyar ellen dühös szenvedéllyel tör, addig a’ nemzet erős nem lehet; ’s míg végre közönségesen be nem látjuk, mikép a’ ,ha a föl virágzása‘ a’ czél; a’ ,párt‘ pedig csak eszköz. És mégis ez idő, melly közéletünk mezején olly gyéren terem örvendeztető virágokat, egyben jobb jövendőre mutat kilátást. Uj alakulásoknak első jelenségei ezek, mellyek az ország külön részeiben’s egyesek felszólalásaiban merülnek fel,’s miket kétségtelenül észrevették mindazok, kik némi figyelemmel kisérik közéletünk fejleményeit. Az alkotványos élet formái lassan kint fejlődnek. ’S azok, kik borzadással gondolnak pártszakadásokra, mi nélkül uj alakulások nem történhetnek, vajmi keveset elmélkedtek az alkotványos közélet természetéről; más szabad népek beléletének történetét pedig teljesen ignorálják. Hitünk szerint nem a’ szakadások, de a’ nem egyesülhetés, a’ megalkuvás lehellensége szülik a’ bajt, okozhatnak erőszakos rázkódásokat. Lapunk múltját nincs mit fölidéznünk, mindenki tudja, hogy egykoron csaknem egyedül állt a’ téren, ’s ha sajátképein politikai pártot nem képviselt, oka csak az volt, mert kifejlett pártok még nem léteztek; vagy a’ mi volt, nem igen érezte a’ rendszerezett közlöny szükségét. Ezen évtized elején támadtak pártlapok, a’ szélsőségek hű képviselői; ’s e’ lap, ha mindenekben azok valamellyikéhez szegődik vala, értelmét, életét veszti. Az elv, mi által jelentőséget nyerhet—’s mit sajátkép a’szélsőségek ellenében képviselnie kell vala, csak egyetlen személyben — bár a’ hon legnagyobb fiában — létezett. Mi természetesb, minthogy lapunk a’ közvéleményben nem párté, melly még nem létezett, hanem övé lön. Most azonban fölhiva a’ mutatkozó alakulási hajlam ’s képesítve több független jellemű hazafi szilárd csatlakozása által, megkisértendjük tiszta szándékban elveinket az utólsó részletekig fűzve, lépni ki a’ közélet küzdhomokára. Ha kérdi valaki: minő irányban fogunk társadalmi viszonyaink minden ága körül működni? feleletünk ez: „Kimutatni az utat, mellyen a’magyar faj nemzeties „és alkotványos kifejlődéséhez adott viszonyaink közt leg— „biztosabban eljuthat.“ Nehogy azonban szavakat láttassunk mondani, mellyek általánosságban kevésbbé határzolt értelműeknek látszanak, kimondjuk azon meggyőződésünket, miszerint nemzeti fejlődésünk kérdései körül nem annyira a’ mi, mint a’ mikint és mennyi határoz; ennek mértékét a’létesíthetőség szabja meg; sikerét az eszélyes eljárás biztosítja. Szem elől pedig soha sem tévesztjük azt,hogy gyorsabb kifejlődés csak egy föltétel alatt lehetetti. „Ha nemzetünk a’ birodalmi kapcsolat méltányos igényeivel; a’ birodalmi kormány pedig a’ magyar alkotmány jogos követeléseivel állandó frigyet köt’s teljesen kibékiletik.“ Ez megleend, ha alkotványos’s anyagi fejlődésünknek egyfelől kellő támasz nyujtatik; másfelől birodalommal párosult rendszeretet, — a’törvény és státushatalmak tisztelete meghonosul fajtánk közt; ’s mindnyájan meggyőződünk elvégre, hogy nemzeti állásunk függetlensége minden óvatosságot követel ugyan, de korán sem jogosít ellenséges állást venni akár kormányunk, akár az öszszes birodalom irányában; sőt inkább amannak egyetértő közremunkálása, ennek pedig rendithetlen, de alaptörvényeink szerinti kapcsolatában ’s az egyetemes monarchia erőteljesebb gyarapodásában találjuk fel nemzeti fenmaradásunk biztosítékait. Elvünknek tehát a’ progressiót valljuk, alkotványos úton;a’progressiót olly modorban,melly frigyet köt a’ viszonyokkal ’s adott körülményink közt lehető legnagyobb sikert igér. Szóval,a’siker tényekben‘ törekvéseink végczélja. Ez okból Baráti leszünk ’s támogatói minden törekvésnek, melly nemzeti felüdülésünkre czélszerűnek fog mutatkozni, jöjön az bár felülről vagy alulról, jobbról vagy balról. Hazánk szent érdekében nem hiszszük, hogy mi legyünk egyedül a’ hazaszeretet kizáró birtokában; gyanúval azért nem illetendjük a’ szándékot, melly túlbuzgóság által elragadtatik;vagy aggodalmai közt elmarad. Jelszavunk:véleménytürelem, discretio mindenki iránt, kit őszinte meggyőződés mozgat. Ellenségei ’s megtámadói leszünk a’ vak servilismusnak épen úgy, mint nagy szavak bálványozásának, minden szándék-gyanusitásnak, bármelly oldalról; valamint minden provocatióknak, mellyek a’ keserűséget ’s gyűlöletet fajtánk közt még inkább nevelnék. Ellenei leszünk minden ballépésnek, melly az idegen elemek ellenséges indulatát fölkeltené, vagy élesztené; melly a’ magyar faj becsét külföld előtt csökkentené. Idegen marad lapunk a’nemzet örökös tömjénezésétől, olcsó hazafiságtól ’s a’ néphegy hiű hajhászatától. Ezért elmondandjuk függetlenül és szerényen nem azt,a’mi tetszik,de a’mi hasznos,bár ne tessék is. A’ki tehát politikai működésében hisztoriai alapból indul ki, de a’ status quot eszmék szerint akarja átalakítani’s positiv jogunkat az észjog követelései szerint — éles szemmel méltatva fenálló körülményinket;—ki őszinte barátja a’ szabadságnak, de épen olly határozott ellene a’ rendbontásnak; vagy ki rendet fentartani igyekszik a’ nélkül, hogy a’ szabadság ösvényétől lába viszszaremegne, hanem azon bátran neki indul; ki a’hazát fölibe helyezi rokon’s ellenszenveinek; ki végre a’ társulati téren az egyesületek meleg előmozdítója, de parányi erőnkből semmit sem szeret koczkáztatni;—’s e’ téren be nem elégszik az indítványozás sőt még létesítés dicsőségével sem, de a’ kivihetőséget 's helyes sorozást véve szemügyre vállalatunk hoszszabb életére ’s fölvirágzására szeret számitni; szóval, ki nemzeti átalakulásunkat illy szellemben’s illy elvek szerint eszközöltetni óhajtja—az emberünk, az elvbarátunk, ’s azt ezennel együttmunkálásra híjuk fel. Végül szabadjon elmondani néhány szót állásunkról a’többi lap ’s azon hatalom irányában, mellyhezi viszonyokból szokják hazánkfiai maiglan mérni a’ lapok ’s egyének politikai becsét. Laptársaink irányában távol van tőlünk irigység vagy ellenséges indulat. Azokkal a’ tollharczot nem keressük, a’megtámadtatástól nem rettegünk; sőt ha keserűség ’s gyűlölet nélkül támadtatnak meg nézeteink elmeéllel bár csípősséggel, mi nélkül hiányzik a’ figyelmet élesztő fűszer, csak ennek végeredménye okulás ’s a’ vélemények tisztába hozatala legyen, mi őszintén örvendeni fogunk a’ jobbnak diadalán. A’statushatalom irányában meg vagyunk győződve, hogy fejlődésünk normális után ’s nagyobb vágásokban csak a’ kormány hozzájárultával eszközölhető;’s ezért nyomaték nélküli űlduzásban nem keresünk hazafiságot, de a’ mellett férfias függetlenségünket meg fogjuk tudni óni fölülről úgy mint alulról; azon fogunk munkálni, hogy kimutassuk hazánkfiainak: mikép a’ törvényes hatalmak megvetése’s azok iránti tiszteletlenség a’statuséletben legnagyobb csapás; mikint a’ függetlenség ’s férfias méltóság úgy a’ vélemény szabad kimondása nemcsak megfér a’ tisztelettel sőt helyesen kiváltkép pedig nyomatékosan csak együtt gyakorolható. Ki kell még jelentenünk, hogy több buzgó hazafinak e’ szellembeni közremunkálkodásáról biztosítva lévén, felhatalmazást nyertünk gr. Széchenyi István, b. Kemény Zsigmond,Fáy András, Szontagh Gusztáv, Kovács Lajos, Fabriczy Sámuel, Gáty István ’st.részéről is nyilván kijelenteni, hogy lapjainkat becses ’s ismert dolgozataikkal folytonosan gyámolitani fogják. Pesten, január 2-án 1847• A Jelenkor és Társalkodó szerkesztősége. TÖRVÉNYHATÓSÁGOK. BARSMEGYEI KÖZGYŰLÉS. Dec. 14dikén kezdett é s folytatólag egész héten át tartott közgyűlésünket, nem úgy a’ közügyek,mint megyénk magányügyei érdekesiték. Legelőször is első alispánunk, a’ megye állását rajzoló jelentését olvasó, mellynek elején megyénk derék és munkás tisztviselő karáról érdemdicsérőleg nyilatkozván, megyénk egészségi állapotát csak hideglázak által zavartnak, egyébként megnyugtatónak jelenté. Közbátorságunkat rablásokkal párosított gyilkolások ugyan nem veszélyeztették, de lopásokra, veremtörésekre ’s marhaorzásokra, a’jelen ínség által némellyek ösztönöztetve vélték magokat lenni s börtönink inkább telvék mint máskor.Ez éven által 200 rabunk volt, ezek lakásárul megyénk uj börtönöket építve már gondoskodik. Alkalmat von a’ f. alispán úr ezen úttal a’ új megyét felszólítani, hogy a’ parancsoló körülményeket tekintetbe véve, a’ lehető ínség elháritásárul eleve gondoskodjék’s fölszólitásának a’tanácskozások folytán volt is sikere. Mezei gazdaságunk emelkedését a’ szaporodó tagosításokból, czélszerübb gazdasági épületek fölállitásiból, nemesi marhák tenyésztésiből ’s azoknak szokásba jött jobb tartásából méltán következteté. Rendkívüli csapások tűz, marhadög, egy két helységet kivéve, nem sulyosbtták gazdáinknak az általános résztermésből eredő bajaikat. A’ szederfák tenyésztése nem tud nálunk lábra kapni, ezen ügyet gazdasági fiók-egyesületünknek ajánltatni indítványozó ’s azt vélte, hogy megyeházunk szomszédságában levő igen tágas kert egy része magányos embernek használásul adathatnék olly szerződés mellett, hogy az bizonyos meghatározott számú szederfákat köteleztessék a’ megye használatára évenkint kiszolgáltatni. A’ménlovak tartását közhaszon és gazdasági szempontból oda vélte módosíthatónak, hogy megyeszerte a’ tehetősebb helységeknek, izmos alkatu gazdasági lovak tenyésztésére alkalmas mének tartása, a’ tartásnak beszámítási alkalmakkor leendő betudása mellett, kötelességül tétetnék’s az igy kezelt’s megtakarított költségekből, esztendőnként tartandó csikókiállitáskor illő jutalmak rendeltetnének. Parányi kiterjedésünket utaink jobb karban tartása által, haladásban levőnek mondá ’s mint ehez tartozót, kiemelé az esztergomi káptalannak ebedeczi határban nyitott kőbányáját — több földes ur által Nyitrára történt ölfa—szállítást — a’ gazdasági eszközöknek használható fa egész Pozsonyig szállittatását— és Sziczó helység által több ezer mérőre menő ’s többnyire Nyitra megyében eladott mész—szállítást. A’ beszedett adó kezeltetéséről a’legdicséretesbeket mondván, a’kulcsot, melly szerint az adó egyes lakosokra esik, és az egyesektől történni szokott pénzbeszedés gyakorlati részét hiányosnak vallás ennek czélszerűbb elintézését a’nemes megyének sürgetőleg ajánlá.Megemlité itt,Körmöcz városban egy takarékpénztár létrejöttét, mellynek alaptőkéje 6000 pf’s 20 frtos részvényekből álland. A’ népnevelési tőke 302 forint 13 kral szaporodott ’s igy öszszesen 1013 ft 11 krt tesz,a’ népnevelési ügyet a’ megye figyelmébe ajánlván, ez, mondám csekély véleményem szerint a’ legérdekesb országos ügy, érdekesb minden criminalis codexnél, városi rendezésnél—váltó- vagy bányatörvényeknél szóval gyökere minden növénynek, mellyet a’ státus, főkép alkotványos teremthet, szükséges tehát, hogy ezen ügy országgyűlés útján szorgalmaztassék.“ A’beligazgatás és igazság-kiszolgáltatás e’ megyében, mint sok évtől úgy ez évben is hű maradt azon typuszhoz, mellyet e’ megye a’kormány és e