Jó Egészség, 1917 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-01 / 1. szám

XVI. évfolyam. Budapest, 1917 Január 1-én. 1. szám. JÓ EGÉSZSÉG NÉPSZERŰ EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG, MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1. ÉS 16-ÉN TELEFON: 90—64. Felelős szerkesztő és laptuajdonos DR NAGY ALBERT ELŐFIZETÉSI ÁR: k „aYERMEIVÉDELEM ÉS GYERMEKSPOLIS" gzímű melléklettel agyit EGY ÉVRE.........................................................3 KORONA, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., VADÁSZ-U. 15. A Jó Egészség Olvasóihoz. A háborús viszonyok rendkívül megnehezítették a Jó Egészség munkáját. A históriai vihar nemcsak a szerkesztés elé gördít akadályokat, hanem rendkívüli arányban növeli magát a nyomdai előállítást és ennek anyagi részét. Annak dacára, hogy a papiros, a festék, a munkabér az utóbbi évek során több mint kétsze­resére emelkedett, a jó Egészség a régi előfizetési ár mellett, e rossz viszonyok közepette és ellenére is tovább fog dolgozni a nemzet legfőbb kincséért, az emberért és az ember legfőbb kincséért, az egész­ségéért. Arra kérjük mindazokat az olvasóinkat, akik eddig velünk voltak, maradjanak e nehéz időkben is mellettünk s úgy azok akik még előfizetési díjjal hátralékban vannak, mind azok, akiknek előfizetése lejárt, szíveskedjenek a csekély előfizetési díjat posta­­fordultával beküldeni, mert hátralékos előfizetőink címére járó lapszámok további küldését a jövő számtól kezdve beszüntetni leszünk kénytelenek. A Jó Egészség szerkesztősége és kiadóhivatala. Immunitás. Ha az ember valamilyen fertőző betegséget kap és szerencsésen kilábol belőle, akkor sajátságos változás áll be szervezetében. Ez a változás abban nyilvánul, hogy azt a fertőző betegséget, amelyen keresztülment, nem kapja meg többé vagy legalább is sokkal nehezeb­ben fertőződik meg vele, mint első ízben. Ennek a sajátságos állapotnak a neve: immunitás. Az immunitás lényegét nem ismerik. De kiderült, hogy ugyanazok az ellenanyagok, melyek a baktériu­mokkal fertőződött ember vérsavójában föllépnek és a betegség tartama alatt a baktériumokkal ádáz tusában viaskodnak, az ellenség győzelmes visszaverése után is, a szervezet meggyógyulása után is, ott maradnak a vér­savóban őrhelyükön és megakadályoznak, vagy legalább is megnehezítenek minden újabb támadást, melyet ugyanazon fajtájú baktériumok esetleg megkísértenének. Tehát az ellenanyagok, melyeknek a szervezet meggyógyulását köszöni, megóvják a szervezetet attól is, hogy újból támadja meg ugyanaz a betegség. Ez a védelem, melyet az ellenanyagok a szerve­zetnek a betegség átszenvedése után nyújtanak, némely betegségnél az egész életre szól, más betegségnél pár évre terjed ki. Ez az immunitás lehet továbbá abszolút vagy relatív és lehet általános vagy helyi, lokális. Az immunitást, mely a szervezetben fertőző beteg­ségek átszenvedése után magától keletkezik, mestersé­gesen is elő lehet idézni, olyan módon, hogy minimális mennyiségű élő vagy elölt baktériumokat vagy ezen baktériumokból kivont anyagokat fecskendeznek egész­séges ember bőre alá és ezt a befecskendezést bizonyos idő elteltével megismétlik. A befecskendezett baktériumok, illetve baktérium­­termékek ösztökélik a szervezetet, úgy mint azt a maguk­tól behatoló baktériumok és azoknak toxinjai teszik, hogy ellenanyagokat termeljen, melyek a vérsavóban fölhalmozódnak. Az így, mesterségesen létrehozott immunitást aktív immunitásnak nevezik. Az aktív immunitás segítségével egészséges embe­reket meg lehet óvni attól, hogy bizonyos fertőző be­tegségekben megbetegedjenek. Azt az eljárást, amikor egészséges embereket mesterségesen létrehozott, aktív immunitás segítségével megóvják attól, hogy bizonyos fertőző betegségeket kapjanak, immuno-prophylaxisnak nevezik. Immuno prophylaxis például­ a védőoltás himlő, tífusz, kolera, pestis és még néhány fertőző betegség ellen. Ha aktív, mesterséges módon immunizált emberen vagy állaton eret vágunk és a kiömlő vérből képződő vérsavót egészséges emberbe fecskendezzük be, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy ilyen módon sokszor át lehet vinni az immunitást emberről emberre, illetve állatról emberre. Az ilyen módon átvitt immunitást­ passzív immu­nitásnak nevezik. Kétségtelen, hogy az átvihető, vagyis passzív immunitást szintén a vérsavóban jelenlevő ellen­anyagok hozzák létre. Passzív immunizálással is meg lehet óvni az em­bert bizonyos betegségektől. Ennek az eljárásnak­ sze­­rum-prophylaxis a neve és példa rá, mikor egészséges gyermeket diftéria-szérummal oltanak be, hogy el ne kapják a bajt diftériás gyermekektől. Az immunizálást azonban nemcsak arra használ­ják, hogy megóvják az egészséges embert a megbeteg

Next