Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)

1920-08-01 / 11. szám

NÉPSZERŰ ISMERETTERJESZTŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG KIADÓHIVATAL, B^APEST, V PANNÓNIA­ UTCA 21. —TELEFON: 52-25 Egészség V A mai szám tartalma .. / ----------------------------------------------------------------------------------^---------------------------------­ ^ |v A betegsége^­okozóiról f " Dr. Míndhede gyermek nemi élete . í ^ VU VI .« . ^ dohányzás lélegeztetés Blatf XIX. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1920. AUGUSZTUS 1-15. A beteg’sfeenc okozóiról Mindenki, tudja,­­hogy­­ a fertőző betegségeket a baktériumig okozzák. Fertőző betegségek : a h­ő, vörheny, kanyaró, kolera, fú­ és­ a diftéria, az influenza, gümöllc,stb. . Jegyezzük meg, hogy a határozott és állandó alakjelleget mutató bakté­riumok határozott h­atást fejtenek ki és úgy a formájukat/alakjellegüket­, mint életnyilvánulásukat (szapo­rodás, stb.) generációról-generációra örök­­lik. Ez annyit jelent, hogy vannak határozott baktériumfajták.. Formája szerint van kerek (kokkus, van pál­cika (bacillus) és van csavarra emlé­keztető alakú, (spirilliumok). Ezek a főformák, azonban minden egyesnek megvan a maga sajátossága, mely kétségtelenül felismerhetővé teszi őt. Mint amennyire jellegző az egyes baktériumokra azoknak formája, any­­nyira jellegzetes azon hatás, mely a fertőzött emberen, mint a betegség jele, tünete szokott mutatkozni. Tehát a diftéria bacillus csak dif­­tériát, az influenza bacillus csak in­fluenzát okozhat és tifusz bacillus nem okozhat váltólázat. Az orvos a jellegzetes hatásokból — tünetekből — állapítja meg a betegséget pld. a vörheny kiütést megkülömbözteti a kanyaróétól. Vannak azonban ese­tek, midőn a tüneteken kívül a bak­tériumoknak kiindí­tása gessé válik, hogy bizton­gár álla­­píthassuk meg a betegséget, vagy azért válik szükségessé, hogy a ke­zelés módját, eszközét döntsük el, vagy pedig azért lehet szükséges a baktériumok kezesése, hogy meggyő­ződést nyújtson arra, hogy az illető meggyógyul-e már. Példákkal fogjuk a most mondottat megérthetővé tenni. Mondjuk, hogy valakinek torok­­gyulladása van (mandulagyulladása). A beteg elmondja, hogy meghűlt, hidegrázta, majd lázas lett és azóta fáj a torka, alig képes nyelni. Be­nézünk a torkába. A mandulái vö­rösek, úgy meg vannak dagadva, hogy majd elzárják a beteg torkát. Az egyik mandulán szétszórt gombostü­­fejnyi gennycseppek vannak, a má­sikon lericsényi és ennél is nagyobb szürkés lepedék. Hogy kellő időben avatkozzunk be, a lepedéket bakté­riumra megvizsgáljuk azért, hogy eldöntsük, vájjon tüszős mandula­gyulladással, vagy pedig diftéritissel van-e dolgunk, mert amit láttunk, gyanús. Ha most már a vizsgálat azt deríti ki, hogy a lepedékben diftéria bacillusok vannak, akkor a korán alkalmazott szérummal sok bajnak vehetjük elejét. Ebben az esetben tehát a baktériumos vizsgálat dön-­ i «<■'*« 'll. /

Next