Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)
1920-08-01 / 11. szám
NÉPSZERŰ ISMERETTERJESZTŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG KIADÓHIVATAL, B^APEST, V PANNÓNIA UTCA 21. —TELEFON: 52-25 Egészség V A mai szám tartalma .. / ----------------------------------------------------------------------------------^--------------------------------- ^ |v A betegsége^okozóiról f " Dr. Míndhede gyermek nemi élete . í ^ VU VI .« . ^ dohányzás lélegeztetés Blatf XIX. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1920. AUGUSZTUS 1-15. A beteg’sfeenc okozóiról Mindenki, tudja,hogy a fertőző betegségeket a baktériumig okozzák. Fertőző betegségek : a hő, vörheny, kanyaró, kolera, fú és a diftéria, az influenza, gümöllc,stb. . Jegyezzük meg, hogy a határozott és állandó alakjelleget mutató baktériumok határozott hatást fejtenek ki és úgy a formájukat/alakjellegüket, mint életnyilvánulásukat (szaporodás, stb.) generációról-generációra öröklik. Ez annyit jelent, hogy vannak határozott baktériumfajták.. Formája szerint van kerek (kokkus, van pálcika (bacillus) és van csavarra emlékeztető alakú, (spirilliumok). Ezek a főformák, azonban minden egyesnek megvan a maga sajátossága, mely kétségtelenül felismerhetővé teszi őt. Mint amennyire jellegző az egyes baktériumokra azoknak formája, anynyira jellegzetes azon hatás, mely a fertőzött emberen, mint a betegség jele, tünete szokott mutatkozni. Tehát a diftéria bacillus csak diftériát, az influenza bacillus csak influenzát okozhat és tifusz bacillus nem okozhat váltólázat. Az orvos a jellegzetes hatásokból — tünetekből — állapítja meg a betegséget pld. a vörheny kiütést megkülömbözteti a kanyaróétól. Vannak azonban esetek, midőn a tüneteken kívül a baktériumoknak kiindítása gessé válik, hogy biztongár állapíthassuk meg a betegséget, vagy azért válik szükségessé, hogy a kezelés módját, eszközét döntsük el, vagy pedig azért lehet szükséges a baktériumok kezesése, hogy meggyőződést nyújtson arra, hogy az illető meggyógyul-e már. Példákkal fogjuk a most mondottat megérthetővé tenni. Mondjuk, hogy valakinek torokgyulladása van (mandulagyulladása). A beteg elmondja, hogy meghűlt, hidegrázta, majd lázas lett és azóta fáj a torka, alig képes nyelni. Benézünk a torkába. A mandulái vörösek, úgy meg vannak dagadva, hogy majd elzárják a beteg torkát. Az egyik mandulán szétszórt gombostüfejnyi gennycseppek vannak, a másikon lericsényi és ennél is nagyobb szürkés lepedék. Hogy kellő időben avatkozzunk be, a lepedéket baktériumra megvizsgáljuk azért, hogy eldöntsük, vájjon tüszős mandulagyulladással, vagy pedig diftéritissel van-e dolgunk, mert amit láttunk, gyanús. Ha most már a vizsgálat azt deríti ki, hogy a lepedékben diftéria bacillusok vannak, akkor a korán alkalmazott szérummal sok bajnak vehetjük elejét. Ebben az esetben tehát a baktériumos vizsgálat dön- i «<■'*« 'll. /