Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)
1920-08-01 / 11. szám
tötte el azt, hogy mily betegséggel van dolgunk. A betegség természetének korai eldöntése, nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók és mindnyájunk érdeke. Legjobb példa erre a tüdővész (gümőkór) és ennek elterjedése körül szerzett tapasztalatok. Ugyanis még nem is oly régen azt hitték, hogy e betegség örökölhető, azaz a gyermek örökli szüleitől. Holott a tény az, hogy a betegség nem örökölhető, csak legfeljebb az arra való hajlam. Ugyancsak még nemrég az volt a vélemény, hogy nem gyógyítható, holott a tény az, hogy igenis gyógyítható, ha korán látunk hozzá. Ehhez pedig szükséges, hogy korán ismerjük fel a betegséget. Ha tehát korán állapítjuk meg a különben egészségesnek látszó ember köpetében a gümőkór bacillusát, akkor nemcsak az élete menthető meg az illetőnek, de ami a fő, megakadályozható az, hogy köpete tovább terjessze a kórságot, a családját, ismerőseit és másokat fertőzhesse. Hallottunk már a hastífuszról is, erről a hetekig tartó veszedelmes betegségről, melynek baktériumai a belekbe fészkelik be magukat és a már fennjáró, gyógyultnak tekinthető, foglalkozásához visszatért munkaképes egyén beleiben még mindig jelen lehetnek úgy, hogy a kiürített bélsár terve van velük és a késő óvintézkedés hiányában a bélsár tovább terjesztheti a betegséget. Az ily esetekben a gyógyulás után hoszszabb ideig a bélsár vizsgálatával döntjük el, hogy bacillust hordoz-e még az illető, azaz fertőzésre képes-e még ? Vannak oly betegségek is, melyeknél a betegség természetét a vérvizsgálattal állapítjuk meg, azaz a vérben keressük a betegséget okozó baktériumokat és éppen így végezhetünk vizsgálatot azon célból, hogy megállapítást nyerjen az, hogy az egyént gyógyultnak tekinthetjük-e vagy sem. Például szolgáljon a váltóláz, mely a fertőző betegségek ama csoportjába tartozik, melynél a fertőzést okozó baktériumot egy szunyogfajta oltja be az emberbe és a vérben, — különösen a vörös vérsejtekben — millió és millió számra szaporodnak fel. Az így fertőzött egyént a fertőzés után egy pár nap múlva a hideg rázza, majd igen magas — néha 41'’-ig emelkedő — láz fogja meg. Pár óráig tartó láz után bő izzadás mellett a test hőmérséke leszáll, a láz megszűnik. Sajátságos jelensége e betegségnek, hogy közvetlen a lázroham előtt és alatt a váltólázát okozó u. n. Laverán féle plazmódium a vérben kimutatható. "Igen gyakran u. n. állatkisérletre van a tudománynak szüksége, hogy az emberiség érdekében következtetéseket vonhasson le; pl. beteg embertől vett vérrel ojtanak, fertőznek egy majmot, vagy más alkalmas állatot, amely tényleg meg is betegszik. A tudós most már a beteg állat vérét veszi vizsgálat alá és tanulmányozza, hogy megállapítsa, hogy ugyanezek a baktériumok vannak-e az állatnál is jelen, mint az embernél, akinek vérevei oltották be, továbbá azt, hogyan viselkedik az állat és hogyan a baktérium bizonyos eljárás vagy gyógyszer bevétele után. Ily állatkísérleteknél a gyógyszerek hatását igen szigorú megfigyeléssel állapítják meg és ha ezen hatás eredménye kedvező az állatnál, akkor kezdődik igen gondos átszámítással az embereken való tanulmányozás. dvsb. 3 Magyar-Olasz Bank Ítészvénytársaság Budapest, V. ker., Nádor utca 16. sz. Alaptőke 360.000.000 E. Tartaléktőke 263.000. OOOK-