Jó Egészség, 1921 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1921-01-01 / 1. szám

51118 a€GESZSEG ÍPSZEBD ISMÍrETTEBIESZTŐ ÉS E6ÉSZSÉ6Ü6TI DJSÁ6 i^íÖHIVApa.: BÜDitfEST, V., PANIÍÓNIA-DTCA 21. - TELEFON: <(P* V mai azám tartalma A vér: az élet nedve A budapesti tüdőbe^9t^i^<^zo A beteg ^erinélt^Vpolása ---------­A vér: az élet Akárhol sérül meg bőre, vagy nyálkahártyája, a sérü­lés helyén rögtön megjelenik egy piros csöpp; ha nagyobb a séfti- lés, akkor csurogni is kezd ft»a piros folyadék : a vér. f A vérről mindenki tudja, *ht)gy piros, meleg folyadék, ami testek­ben mindenhol van. A vérréC'áF testünknek szüksége is van, mert- ha sok folyik ki belőle, akkor na­gyon elgyöngül és beteg lesz az ember, vagy meg is hal az „el­vérzéstől.“ Csakugyan „az élet nedve“ a vér, amelynek nemcsak benne kell lennie a testünkben, hanem még folyton keringeni is kell benne. Ha a vérkeringés meg­áll — például, ha az ember szive megbénul, — akkor az ember csak­úgy meghal, mintha minden vére kifolyött volna. Tehát a testnek nemcsak vérre van szüksége, ha­nem mindig friss vérre; ezért fris­sül föl a vér mindig a vérkeringéssel. Ha kevés vér csöppen valahova és megnézzük, akkor azt látjuk, hogy piros folyadék. Néha világo­sabb, néha sötétebb piros, hamar megszárad vastag, sötétvörös, ele­inte ragadós, későbben kemény tömeggé, amely olyan, mint az el- csöppentett spanyolviaszk. Ha több vért nézünk, például egy tele po­XX. Avpolyam 1. szAm 1921. JANUAR 1 azt vesszülfc,|gp»f^ hogy a^ egész folyadék megalszik, aztán S d benne az a tömeg, ami int az égett spanyolviaszk, ;dig világossárga folyadék akárhol megalszik egy vér- zt is csak meg kell nyom- ndjárt kibújik belőle egy 3 sárgás folyadék. Persze, itar már régen megaludt, akkor nem jön belőle semmi folyadék, mert kiszárad. Ha friss vért — kivált lóvért — jégre teszünk, akkor megalvás előtt is szétválik a sárgás folyadék és egy sötétebb vörös üledék; ilyenkor a kettő között még egy világosabb szinü, vékony réteg is van. Ebből látni, hogy a vér nem valami egy­szerű piros lé, hanem többféle dolog keveréke egy világossárga szinü folyadékban. A világossárga szinü folyadék a vérnedv. Ez vizből, kevés sóból és egy olyan valamiből áll, ami a tojásfehérjéhez hasonlit: ettől olyan ragadós a vér, mint'a tojásfehérje. Ebben a vérnedvben apró, a por­szemnél is sokszorta kisebb tes- tecskék úszkálnak: a vérsejtek, amelyek kétfélék. A legtöbb a üörös vérseji, ebből annyi van, hogy a vér egészen piros tőle, nem is látszik a vérnedv szine.

Next

/
Thumbnails
Contents