Jövendő, 1903 (1. évfolyam, 1-46. szám)

1903-03-01 / 1. szám

s csoportoknak, kicsinyes érdekeknek, amelyek maguknak manapság nagy és szép neveket osztogatnak. A nagy emberi és az ezzel összefüggő nemzeti igazsá­gokat keressük és ezért már most jelezzük, hogy nem vagyunk elragadtatva közállapotainktól, elégedetlenek vagyunk politikai, irodalmi, művészeti és legfőképpen társadalmi viszo­nyainkkal. És látunk eseményeket, tudunk szövődésekről és áramlatokról, amelyek halálos veszedelmek. Ezekkel az áram­latokkal keressük majd a heves összeütközéseket és lejegyez­vén azt, amit látunk és tudunk: e lapokon legalább meg­állapíthatjuk, kik és mik vagyunk, hol állunk, merre megyünk? Az események és tények hű tükröztetése közben — előre tudjuk — minduntalan kényes kérdésekbe ütközünk most, és ezért jó előre ideszegezzük az útmutató jelünket: tiszteljük mindenkinek a hitét vagy hitetlenségét, de nem megyünk bele ez új korszak ósdi hazugságába és nem hiszszük el, hogy a szívek egyszerre különös kegyességgel és jámbor­sággal teltek el. Azt azonban látjuk, hogy a főfelekezetek kezdenek egymással szemben fölállani. De igazában van-e több verekedő felekezet, mint kettő: a hatalmasoké és az elnyomottaké, a gazdagoké és szegényeké ?! És amikor ezek között a nagy keresztes háború készül, az egyházi és kisebb­­nagyobb hatalmi villongások csak részletkérdések. Az isten, aki megnevezhetetlen, láthatatlan, érthetetlen, de kétségkívül egy: mosolyog az emberek hirtelen és hevesen feltámadt megkülönböztetési viszketegén. A szíves olvasó meglátja majd, hogy akkor, amikor komolyak, tanulságosak, igazságosak és őszinték akarunk lenni, nem leszünk unalmasak. A szerkesztő.

Next