Jövő, 1921. február-március (1. évfolyam, 1-31. szám)
1921-02-23 / 1. szám
Szerda, 1021 február 23 tan. Draskovics szerb belügyminiszter magyar kérdésekről timiit IeiaS°kTVSl«lSlraé.tEli',VrMV' f*®*^^*1 •'>**• - 4 18»| húrtól tuasirtéján Belgrád, február 16. A ^fráij kérdés és » kavargó magyarpolitika más fontos szerbtcéinek sonát hallejte, mindenesetre számításba kell venni a *7*msvéd államok vesetőpolitikusainak álláspontját és magatartását. A kisántánt államaihoz tartozó kormányférfiak véleménye e kérdésekben döntő jelentőségű. A jugoszláv politikusok sorában Draskovics Milored belügyminiszter véleményét tartjuk elsősorban fontosnak, nemcsak mert a jelenleg gyöngélkedő Pasics miniszterelnök helyettese és a szkupstina kfilfigyi bizottságának elnöke is, hanem mert Jugos’ivia egyik legtekintélyesebb embere, akinek úgy a szerb belpolitikában, mint a külügyekben is döntő gulya van. A kormánypárt többségét alkotó demokrata párt vertre és valóban modern, slél,es látókörű, európai színvonalú államfere. Az állam bel^ryeit — dr. Alexijovits Mint osztályfőnök segitengével, aki a magyar ügyek kitűnő ismerője — merőben ellenkező módon intézi, mint elődei. A§eVajSzerbiában, a bidegyuioteit$riam*t Myaaerflen^ /fi'idorminisitériamnak neveztek., — te e* kinek,evezés fedte is megnyilatkozásait — Draskovics azonban kiküszöbölt» ** úgynevezett I» vaskezű* maradi Protics Sstefán rendőri Szeretnel és a belügyminiszteriumiból politikai •Kertek csinált, amely módorn politikai elvek számot és nem nyers erőszakkal működik. E miniszkérium árelatólása körülbelül kifejeziegész Jugoszlávia fejlődésének irányát is. Draskovics — egyik ministertársa közibenjárására — nagy elfoglaltsága ellenére fakadét nélkül fogadott és kérdéseimre iakötelező szívélyességgel válaszolt, a követek ezökben : / „íj" Milyen «t#diBi«b*nwm a pées-n»i»i w rdler. a atenépaiájának kérdése és mikor pBdeak az oly égető valuta k ériá »t, ami mérfejll a tcentrolidáek, ott elképiíltetetlen. “ Miután a trianoni békeszerződés ee felelte ezt a területet Magyarországnak hagyta, mi a kérdést a terület belügyének tekin'.ijük és avat kenik bele. Asak Musztó esszényeket azonban, mint tlegcsálió állam, természetesíti ügyelemmel kísérjük és tudomásul vesssük. Ez íráspontunkból kifolyólag az autonómia kérdéséhez is, elvben már hozzájárultunk, mivel az ottani lakosság túlnyomó többsége már az autonómia mellett döntött a kisebbségnek,persze, ez sem tetszik. Ha az egész terület magas nyilatkozása befejezni nyer, akkor hozzáfogunk a valutakérdés rendeséhez, a mit aláreláthatólag, — bá r áldozatok árán — a lakosság üzemp*»tjáb* előnyös®» fogunk megoldani. Milyennek tartja miniszter úr a munkásság és polgárság részéről alkotott váro »i közigazgatás tevékenységét? A budapesti magyar lapok ugyanis csökönyösen azt állítják, hogy Pécsett kommunista uralom van. — A pécsi közigazgatás, miután a lakosság többsége inaugurálta, jó kezekben van és a eürt nehézségek allstiáre jól működik Rém alant, hogy idővel az akadályokat könnyen letűzdi. Ami a magyar lapok állítását illeti, hogy ott kom* munist* uralom van, mégpedig a mi vétóink alatt, aa tudatosan szőtt legendának mondható- Egyenesen nevetséges ez ** a* illitnji a jugoszláv államtól» mondhatni programja a kormánynak a kommunista-utozgal- nak üldözése, hogyan képzelhető tehát, hogy Pécsett nemcsak tűri, hanem még elő is segíti, istápolja ezt a mozgalmat! Hiszen Pécsett még országhatár sem választja el Jugoszláviától, és így a az úgynevezett pécsi kommunista tonyéazde túrása egyértelmű volna saját magunk infierálására. Biztosíthatom, hogy ha Pécsett kommunista uralom volna, azt nemsék hogy nem tűrnénk, hanem épp úgyüldöznénk, mint Szavbiában.A magyar lapok állításai düuttereditilé szándékúsak, de mert valótlanok, hatásuk nem lehet. A jugoszláv államnak Magyarországhoz való viszonyára vonatkozó kérdésemre Draskovics miniszter azzal felelt, hogy e kérdésben Panics mi* , sisiterelnük fog nyilatkozhatni röviden,on. amint I egészségét visszanyeri Megewlove, hogy bennünket, magyarokat, akik ly, demokratiktvs Magyarországot akarunk, nagyon érdekel a szomszéd állal» álláepeotja. • A»b»b«rg*kér, délről, a kis-antant megállapodásairól és a rapallói egyezségről, tudakoltani DmA«vies SUfUnter véleményét — Mi » mesél lepatások »fái« »»avat álljak Minden pzoenwidunkk»!, igy «*4t *f*gr~r*Trfinni I« fcjwk fiai, azonban történelmi tények reejektsk ib. ..itétlenöl ragasztódnak. — Mintaszerár birmyára ismeri — a wlitchtoni — Benes cneh-szlovák fctIrtgyiRiuinter erponéját, amelyben annak a meggyőződének adott kifejezést, hogy a Magyarerezég és raprcr csudái között fennálló fontos kérdések, melyek Magyarország érdekében süre-és megoldásra szóltó, 95 százlékkal könnyebbsz) és előnyösebben volnánik a megoldha is, hs az ott uralkodó mai politikai irányvetőt demokratikus irány váltaná fel.*• Olvastem .ix erppsét, — felelte — de mert ez 1« külügyi kérdés, erről érdemben én nem nyilatkozhat«». Azt nzonban mondhatom, hogy Brnes cseh-szlovák külügyminiszter nr tmgj kouceperdjii emter, céltuddtos akszattst!; kijelelitéteit windig hollo*éviikélni kell. Távozásomkor sok szerencsét kívánt abhhoz a köcdelmünkhoz, amelynek vei ja, bojig Magyarországon a domokrécia és jogrend uralkodjék. II. f!»dJ4MO8a«M0eea»MMdt9»«afteM» Szakács Andor soy „sirály4 s sötét $twr vitők fölött. Úgy látszik, hogy virrad aigr twahMg es a nzpvüágtel b^vt£[iajtekn»l alát, ltarthyrfél halálgyertyáktól kiágített ,K«fes*téajr Bc»eezáO ésVhe* cimaott ptezéli n»ér#tól egyenkint már kezdik egymist kihurungizni a végigdukejkodó rettentő lagények. A , Magyaroska?“ című Miklós Andor-lap lalapiczi Szaké«* Andort, a torzus legelső s*jWitzel Adimját, aki a „Vicrz.lat* aserasztője most és vett gunakeletbe is, abban «* itiáben is, amikor «.ég. Hivst Miklós Ar,der leleplezi, a „Virradat“ a Kerolyi forr»á»lom szirénáját fújta Hűként és téremondl. Szemelvények et közöl a .li^yaror-iAg* n ^„VitreD.t* 191A »«emberi száméiból, ilyeneket : Mint * sirály * viharba», agy járt si* a felradalomban * fVirradet‘. Mindig elílt itt a g u»gv f en 4 #l *t is, a »Virxadat“ az első, mely leirjaezta ezét: fen*dalom. A fonasz é* oatok» nátérónők és • ssel^wi&g epgedelmeekedő királyi ügyészség hiába akarta belénk fojtani a szét. Es out, wurt « „Virradat » kíztárcaeág tó kiáltásának napján irt. Elérkesett a negy magyar finaepsk tegnagyobbik» . ■ • Dicsősége? nap. a magyar nem»Ura Mrtéad«m fenséges finnepa Károlyi b®lgrtdi „j* »tájn igy *«ak«l * Virradat , ■SzaV*«« tudot valamikor. tten félévvel «előtt azt írta tdl* (Sárolyi Mihályról), ho^,k&ldotase van és »kinek Szoldatdsa Van, azt el is végzi ... Ma Magyarország: Károlyi Mihály, Nézte» sz emelvény#» agyasai« »emas alakját hallgattam biblikusan nemes programusját ... varára lengi körül reemelyét, a küldetés varánsa, ami kördje van... melló ítoz. Mint agy biztus k’.kötében úgy éressük magunkat, mellette és megint vele, mintha egy »«leg Golf-áram ragedna magával. Nem követjük tovább Miklós Andor Iflszplesések Sziliács AnádtóL Őszintén «élve, nem is tartjuk leleplezésnek. Mindenki előtt régen , tudott dolgok ezek a leleplezések, amiket visa - a- ! felé is meg lehet csinálni, illetve meg lehetett csinélni, tudniillik Szakáé? Andor eddig is megtehette Miklós Andorral szemben, de Miklós Andor Szakira Andorral csedben csak most Tóhatja le hárját Miklós Andor óvatos kakas (ha már ne egyik sirálynak nevezi aagát, a másiknál se fukarkodjunk a madárnévvel), aki csak ekkor kukorékol, ha már a hasára sütött a nap. A „Magyarország“ leleplezése tehát csak figyeletarcraálló tünet az otthoni helyzet erjedésében. De főleg nem követhetjük Miklós Andor véleménynyilvánításit, tacrt e helyen a cenzúra számos X-jellel fejezi ki szimpatikus diszkrécióját szt.kéri Andor iránt. Legföljebb azt tehetjők meg, hogy Miklós Andor helyett mi mondjuk meg a véleményünket Szakács A«d»i űrről, » Friedr«l-k«T»ttti.v »ajtófőnökéről, a „Virradat“ mindenható és mindenkori fószerkeztőjéről. Kinegi Utaljuk a sziv«egég^« Miklós Andort, főleg ezért, sert magunknak is jól esik. Szakács Andor egyénisége és szereplése kétségtelenül a legfrivolább tünete annak a rap«rtr»Hágnak, mely a forradalmm időkben felszinte a magyar iszapból. A háború elején a Magyarország falélős szerkesztője volt, (ugyanazé, amelyik most leplezi), röviddel a forradalom élőtt, jó szeleket, érezve megalapítja * „Virradat*1 két*»er betanktet megjelenő csodabogarat, — »mely a tám revü, se nem napilap napilapnak apám Móricz Zsigmond és Hatvany Lajos. btphik a követkeid levelet: ig • 8 tisztelt, szerkesztőség! Csak tegnap küldöttem el Önöknek egy »teljes hangú levelet, melyben Mórich Zsigmondnak a „Has vervuudero Land“ című könyv és annak meg is«kinevezett írója ellen intézett bősz kirohanását hasonló bősz kirohanásban utusitom vissza. Nem szívesen tettem fát, mert az ilyen személyerkedéeik mindig a közös, jó ügy rovására mennek. De azt hittem, hogy nemcsnk biennélyes ügyről, hanem egyszeremted elvi kérdésről van szó, s az esetből kigyó elvi kérdéseket, bárha személyes élük Móricz ellen irányult is, mindenekelőtt tisztáznom kelletik. Most a*ntin levelet kapok Pástról, »melyet egy ismerős tanárember ir »ékel. Nem vagyok már megsértve, nagyon me^r vagyok nyugtatva, már csak nevetek az egészen. " A levél igy hangzik: „Móric* meg van sértődve, mert te eat írod róla: Jött, jött r.etór csiim*iu’.k r#c*#j*ö liptohrí* * parmi Móriéi Ai.igru'itid, tórér fmdéhség*«), fugihol kétezer verve a garast ét a nő iránt welly scentiiuentalizmussal. Néki a nő csak neuszétt eszkik, szülőgép s főleg olcsó munka, erő.* Móriéinak nagy családi jelenetei voltak emiatt »satöbbi ésatötbi...“ Szeretném hinni, hogy iga*, auat ai őr, pro- resofor b»ritcw te Mort ha igtii, akk»? Isten látja telkemet, hogy Móri«* Zsigának nincsen oka *a én «lyisalhotoilus arregancák miatt panaszkodni. A* újság nyilvánossága előtt jelentem ki, hogy én Móriesot, akihe* szinte már tizenkétéve* bajtári viszony fi*, h*C 4o, »natió», Mórics Zsigmondot a semály siettet, ifjan is patfhtikálte, kitűnő esülidronot, művészetében «a »üvcsietenak éle, kevéssal elégve uriembernek ismerem. Csakhogy én nekem semmi közöm se ne vált Mórics Zsigmond uvi siemőrjéhez, amikor német olvasók sírmára irtva meg a magyar esitendők hús és nagysiegfi türténetét. Arról volt szó, hogy re ő »besíetéről adjak képet. Néhány sor állt csak rendelkezésemre, az amúgyis hot savira nyútt könyvben, írtam valót, iker Móric* Szeigmondról két hosszú tárcát. Amikor ez a két hessin tárca megjelent, Móric* Zsigmond annyira kevéssé panserkodott a bíráló „elviselhetetlenül arrogáns“ volta miatt, hogy inkább olyat irt nekem, olyan hízelgőt és kedveset, hogy igazán az a* arrogáns volnék, akinek Móric* ra» mand, ha amit akkor nekem megírt, akárcsak egy pillanatig is áthitt«» volna. Annak a két hosszú tárcának néhány soros, lehet, hogy kissé kiélesitőMestjaeraalá* adom a német könyv tó«. Az a törekvés vezetett, hogy idegen és fölül..tes olvasónak etu-lékezetén* véssek képet. Tehát vésni, karcolni s nem rajzolni kellett Aki Tari Danit megírta, azt a Tari Danit, aki ölelés után „bee köpött“, aki megírta » kustargóa-ropogós Tafotába» híres beszélyét, annak vállalate kellett a talán hiesé fölhagyott, talán kissé sommá*, de egy nagyon is speciális művészetet * maga nagyon is speciális vonásaiban jellemző teitest. I Mórié* nyugodtan, és örömmel vállalhatja I mivézetének parassti voltét. Ami eddig korlátott genre-nek látszott, most ki jól. Hogy ez, országnak, ez imotualdis, paraszti prazágnatól áldott és igazi éz egyetlen lehető költészete volt? Sa a Móriéz parasortágának szimbolikus értelme.1. Pojadje S«*rke»«tő Ur hálás kös'önsteivel, hogy e nyilatkozatnak becses lopj* első számában aé helyek kitünő tteacettei: Boriim, február 1O. Hatvany Lajos. Horthyék várják a katonaiollonerxo Msottaikot. Budapestig tudósitdak jelenti: A hadügyminisztérium napok óta lázalmat jéggel kériszaládik mntánt katonai ellenőrzői bizottságának fogadására. Horthyék izgatottsága nagyon is érthető, hiszen a bizottság döntései a lét vagy nazalétt kérdésévé válhatnak a nemzeti hadsereg, és rajta keresztül, a kurzus számára is! A volt katonatiszteket, minél nagyobb számban, polgári állásokba igyekeznek helyezni, abban a reményben, hogy az ellenőrző közegek, a báránybőr alatt a farkast nem veszik majd észre. Különösen a rendőrséghez osztottak be számos volt aktív tisztet. Ez az eljárás nagy felháborodást keltett a hivatásos rendőrtisztek között, akik új, erőszakkal behelyezett kollégáiktól előléptetéseiket féltik. A Átdugya Minisztérium elmentő akciójával áll kapcsolatban a budapesti rendőrség létszámának 10.000.5 főre történendő kiegészítése is. nyiStté»». hirdetéscé felvétele kizárólag S«aS»a!©k ^©ini*fala hitdatési irodájában I., Wollxaliati, Valafon 200, 54*71 a tatott kétezerketfoly kinti szépirodalm hallatta»] reklámmal dolgozik, majd, hiába szipirtóztatja legforradalmibb fistököscsőváját, Immer letűnik a csőd fivér horizontjám 1918. decemberében fonadalmi törvényszéket követel — három hónappal Kun Béla és Szanmioly előtt — termésimrces tehét, hogy, mint én a kommiistáknak hiába hinykozom föl, » mindent befogadó és egy kettő „keresztény" kurzus első sajtófőnöke lesz, aminthogy természetes az is, hogy a „Virradat“ napilapként támad föl és viharos múltjával mutatjak utat a frissen arületett, tuposztutattu) kurzuslapoknak. Szakács Andor mietnképe a meggyőződé nélküli sajtókalamtoroknak, akik jó szimattal elsőknek bukkannak föl mindenütt, ahol „sründolni“, szerepelni és pénzt keresni lehet. Nem új és ismeretlen tünet a Szakács Andor-féle egyéniség a magyar közéletben, csupán a msi Magyarországra jellemző, hogy a mindenkori magyaar közéletnek ezek a gennyes sebei soha nem mutatkoztak ki meztelenebbül, szemérmetleneb- bül, yesmányabbul mint na. Ideje már megint , hogy egy kicsit fölfsikadjanak. (a. L) A keresztény és nemzeti egyesületek hadjárata a „destruktiv“ sajtó ellen. Egy kis ataneztika a budapesti sajtó állapotáról. — A JivS budapesti tudásbtéjáról. — Budapest, február 23. A külömbözü nemzeti és keresztény rgyasületek Trjakbjin iszmét nagy kampányt inditottak * destrukülónnik elkucsizott s/ia!›adelvp sajtó «Ben. Hogy a kurzuslapok érdekesoportjait hol is szorítja a cipő, kiderül a lapok példányszámainak htotisztikajából, amelynek tanúsága szerint a küM›»s»tságok pe idá nyatai ai AUU a ›jó4B csökkennei. Ezt a csökkenést akarják mesterséges ezközökttel megakadályozni. A múlt év case óta ugyanis a helrzet így alakult: A „Virradat“ csökkent 17 «zenül 1 A-re, a „Nemzeti Újság“ 58-ról 38-ra, az „Uj Barázda“ 24-ről 14-re, a „Szózat» 25-ról 14, és félre, az „Uj Lap* 29-ről 19-re, az „Uji Namadék* 60-ról 45-re, a „Posti Hírlap* 90-ről 78-ra. Ezzal szemben a hat distruktívi lap ma már feszes»« 270 ezer példányban" jelenik meg. („A* Újság*, a „Világ*, „A* Est*, a „Pesti Napló“, „Magyarország*, „Népszava“.) Pedig a vidéken még mindig„ mind« erővel elni vernjük ezeket a lapokat, ugyrsogy vidéki városokból olyan levelek jönnek, hogy,ünnep, ha egy Népszavát lát- nak. Rokkatt a dentriktív lapok csak annyit nyomatnak, amennyi tényleg elfogy. TöSiss wpsszonyi kessnyék Rosenfelli Richard szalonjában Wííb. IX. T6rteastra3e 13. Tílefoa 22225. Bl*«note3l»í6na a legjobb árakat Curt Brück, Wien., Hirteheng. 2. Mot*. (Gumpendorfer str. tarok) fi*eti briliánsokért, gyémántotért, müfogakért. TniaTFTFN smmihig* juwbbbli nElf fii «»scaaBaaWtasKfiSäiSwiJuH IMSfa* »» ar« w BPiLLnriTEM etc. »■ ***• nach von ) uWcUcren Telei»:)«« S060 Kagfur Mmyvefe, a budapesti Népsiavai könyvkereskedés kiadványai Kaphatók VI. Cumpendor forat.r. 18. Wiener Volktbuchbandlua^baa. j... . ——---—— --— ------------- - - — i ■ i i I» J Alussaf - Verte auf Som, sín, 8, Brunn«, Vlf-Jarrabilierstr.KM, Stieg«,t,S(«i