Műszaki Egyetem - A Jövő Mérnöke, 1953 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1953-02-13 / 1. szám

<äc! S Z A U EGYETEM A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÉS AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA m , JERVSZERO TANULflS A SIKERES VIZSGÁK ALAPJA I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA 40 FILLÉR 1953. FEBRUÁR 13. HARCOS EGYETEMI LAPÉRT A Politikai Bizottság 1952. ti- emberi határozata értei- M'ben jelent meg ina a Bu- v... nesti Műszaki Egyetem és Építőipari Műszaki Egyetem közös lapja. Lapunk megjele­nése annak a szerető gondos­kodásnak megnyilvánulása, ind vei pártunk, elsősorban- ősi elvtárs foglalkozik szocializmust építő hazánk új értelmiségével, egyetemi hallgatóinkkal. Ezt a gondos­kodást éreztük a. felszabadu­lás óta a kommunista párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja harcában. A párt se­gítségével teremtettük még annak lehetőségét, hogy a fasiszták álta lszétdúlt, rom­ra zzá vátloztatott Mű­szaki Egyetemen megindul- ha tt az élet. A párt volt az, ■ iki biztosította az egyetemi oktatás továbbfejlesztését és megmutatta az utat szá­munkra a felmerülő nehéz­ségek elhárítására. Rákosi elvtárs szerető gon­doskodása megnyilvánult ab­ban is, hogy 1952. május 9- én meglátogatta a Műszaki Egyetemet, elbeszélgetett az 'ívotem professzoraival, hall­gatóival e's tanácsaival mesz- szemenő segítséget adott munkánkhoz. A Politikai Bi- Z'-tt-ág le~!tóbbi határoza­ta rámutatott elsősorban az egyetemi párt- és DISZ szer­vezetek munkájának alap­vető manyussagairá, uiaY mu­tatott ezeknek a hibáknak ki- ,,vénására. A haiarozat min­den szava a Műszaki Egye­temekhez szól. A félévi vizs­gák eredménye, bár bizonyos fejlődést mutat az előző évekhez viszonyítva, azt is megmutatja, hogy munkánk­ban még jelentős lemaradás n. Az a fejlődés, amit el­értünk, nem áll arányban az g politikai életében vég- i'ement nagy fejlődéssel és közei sem elégíti ki az előt­úrni-. álló követelményeket. A legnagyobb hiba még mindig azon a területen van, hogy egyetemi ifjúságunk "gyrésze elpuhult, a nehéz­ség« :től meghátrál, hiány­zik belőlük a munka szere­ted a felelősségérzet,, az áldozatkészség. így fordult elő azután az, hogy a II. éves mérnököknél több mint 50 hallgató nem vizsgázha­tott kémiából félévi fegyel­mezetlen munkája következ­tében. Ugyancsak ezt bizo­nyítja az a 60 III. éves mér­nökhallgató, akik a rajzbe­adások elmulasztása miatt én utóvizsgára kény- szer ültek. Nem egy esetben egy 'térni hallgatóink állás­foglalása a rendeletekhez, kormányhatározatokhoz nem A. vizsgák meg- 'i erősen elha- az a hangulat, a n 1 ;het ennyi idő le' izsgázni. A tu 1 aj - ;ppenn> indok, azonban >H h gy egyesek ké- uontok hangozta- i ' akartak decem- hl-an . vizsgákon meg­ái, t akkor előbb í a az egyetemre ts- vautazni. a hibák alapvető oka? orhan az, hogy egye- ;:á .- s DlSZ-szerveze- pc1 ': vcai felvilágosító /enge. A munká­éi .^mutatkozott az az op- po; nizmus, amire Farkas Mihály elvtárs, a DISZ első országos értekezletén felhív- a a figyelmünket: Nyugod- • tűrjük, hogy egyetemi ! hallgatóink között egyesek a kispolgári önzés, a kozmo­polita, jampec viselkedés szellemét terjesszék. Ezeket az embereket nem kíséri a becsületesen, keményen dol­gozó többség megvetése, ha­nem körülöttük „szimpati­záló tömeg” alakul ki nem egy esetben. Dömötör Béla, III. éves építészhallgató há- nya-veti fegyelmezetlen ma­gatartását még DISZ funk­cionáriusok is kézlegyintés­sel fogadják, hogy „Dömötö­rön nem lehet változtatni”. Ugyanekkor ez a Dömötör a vizsgán tanúsított magatar­tásával, szerzett utóvizsgái tömegével az évfolyam, a tanulócsoport és a diákott­hon fegyelmét zülleszti. Nem jutottunk túl Szabó Ljubomir kozmopolita magatartása megállapításán sem. Eltűr­jük, hogy nyugati folyóira­tok terjesztésével a szocia­lista-realista építészettel szembeni álláspontot terjesz- sze, anélkül, hogy ezért bár­ki is a hallgatóság becsüle­tes többségét mozgósította volna Szabó Ljubomir ma­gatartásának megbélyegzé­sére. A párt, a dolgozó nép j ránkbízta, hogy a fiatalok j kgjoöbjaibiSl a szocializmus építésének vezető műszaki kádereit képezzük ki. Ahhoz, hogy ezt a feladatot sikere­sen tudjuk végrehajtani, meg kell teremteni az egyetemi tanszemélyzet, párt- és DISZ- szervezetek legszorosabb együttműködését. Arra . kell nevelni hallgatóinkat, hogy dolgozó népünk kemény, ál­dozatos munkával teremti meg azokat a lehetőségeket, amik elősegítik az egyetemi hallgatók tanulását. Meg kell mutatnunk azt, hogy a hallgató édesapja, édesany­ja, testvérei, minden egyes munkás, a parasztság milliói teremtik meg a lehetőségét az ösztöndíjaknak, a diák­otthonok fenntartásának, a jegyzeteknek, az egyetem újabb és újabb épületekkel való bővítésének stb. Éppen ezért az egyetemi hallgatók előtt tisztán kell, hogy áll­jon, hogy az építésnek nehéz­ségei is vannak és, hogy ezeknek a nehézségeknek le­küzdése elsősorban az ő fe­gyelmezett, rendszeres tanul­mányi munkájuktól függ. Ezeket a feladatokat vala­mennyi párt- és DlSZ-szer- vezetünk, egész tanszemély­zetünknek nap mind nap meg kell magyarázni. Csak úgy tudjuk a hibákat kijavítani, ha megszilárdítjuk párt- és DISZ-szervezeteink felvilágosító munkáját és egész egyetemünk ügyévé tesszük a politikai nevelő­munkát. Ennek a lapnak az a feladata, hogy harcos bíráló­ja legyen munkánknak, bát­ran tárja fel a hibákat, első­sorban támaszkodjon arra a túlnyomó többségre, akik I szívükön viselik az egyetemi i oktatás ‘ és tanulmányi mun- í ka ügyét. Váljon a toll fegy vérével a szocializmust épí­tő új értelmiség nevelés«' végző harcossá. A 319. tankör vizsgái tükrében Tanulókörünk az I. félév első hónapjában tanulmányi­lag nagyon! rosszul állít, amit a rossz zárthelyi eredmények is híven visszatükrözték. Ek­kor a tanköri1 háromszög el­határozta, hogy ezen az álla­poton változtatni kéül:. Munkai- értekezleten keményen meg­bíráltuk azokat az elvtársi­kat, akik hanyagok és nem járnak be órákra. Ugyaniakkor létrehoztuk a tainulópárokat is. Ezeket a tanulópárokat rendszeresen ellenőriztük. A csoportos tanulásnak meg is lett az eredménye, mert egy­másután írtuk a jó zárthelyi­ket, egyben elértük azt is, hogy a tanulókör rátért a rendszeres, folyamatos tanu­lásra. A tanulópárok természete­sen a vizsgaidőszakban is működtek. így pl. Budai— Bodó tanulópár, Halász-—Vízi tanulópár stb. Sorolhatnám fét az egyes tanulópárokat. akik nagyon komolyan készül­nek fel az egyes vizsgákra. Bodó elvtársnak pl. tatvaly 4 u. v.-ja veit, most pedig szép eredményeket éri el, (vízüzemtanból 4-est), BánfJ elvtársnák 2 u. v.-ja volt tavaly._ most egy sincsen, és eredményei jók és közepesek. Évközben nagy gondot for­dítottunk a rraarxizny folya­matos jegyzetelésre, tanulás­ra. A tanulópárokat 1ősztől- tűk a párttagok kozott, akik rendszeresen ellenőrizték a tanulást. A fentiekből láthatjátok elvtársak, hogyha a tanköri háromszög a párttagokkal kar­öltve végzi munkáját, és kéz- bentartja a tankör vezetését, akkor minden hibáit fel lehet számolni Az új párttagsági könyv Ételünkben több olyan ese­mény vari, ami arra késztet bennünket, hogy számot ves­sünk eddigi munkánkkal, és erőt gyüjtsünk új, nagyobb feladatok megoldásához. Ilyen esemény volt egye­temi tanulmányaink kezdette. De nekünk, párttagoknak, az új tagkönyvek kiosztása jelen tette azt, amikor alapos vizs­gálat tárgyává tettük ered­ményeinket és hiányosságain­kat. Az ünnepi taggyűlésünk azokban a napokban folyt te, amikor az egyetemen először számoltunk be eddigi mun­kánkról. Konkrét! számok bi­zonyítják, hogy hol végeztünk jő munkát, és mulasztottuk él kötelességeinket. Vianrtak ered­ményeink. Sok elvitársunk szép eredményeket ért , el. Segítette a gyengébbeket, lel­kesítette a csüggedőkel, akik megijedtek a nehézségektől és abba akarták hagyni tanul­mányaikat. ' Harcoltunk a fe­gyelem megszilárdításáért, a kommunist ák példa mu i a! ó" magatartás áért. Itt. m,z/ új tagkönvvek ki- osztásánál azonban a hiányos­ságoknak nagyobb súlya van, mint más alkalommal. Most nagyobb súllyal hangzik: «... azon leszek, hogy mind­ezeken változtatok, hibáimat felszámolóim. > Vannak hibáink bőven. A párt tagjai között is sok az utó vizsgások száma. Bizony nem érdeméi dícsére­tét Sulyok elvtárs, aki ki­tűnően végezte el a szakérett­ségit, és- most több tárgyból elégtelent szerzett. Matemati­kából sem dicsekedhetünk I eredményeinkkel». Az év­folyam átlaga 2,77. és alig Van tiamulókör, ahol a 3-as átlagon valamivel felül kerül­tek. Többen nem látják, hogy a párttagság kötelezettségek­kel jár, hogy mi nemcsak magunk, hanem az egész év­folyam munkájáért felelősek vagyunk. Ezt érezte Bojtor János elv­társ is, aki annak idején munkahelyén jó munkát vég­zett, és itt lemaradt. Hozzá­szólásában ezt mondotta: «Szégyenlem, hogy kommu­nista-létemre elégtelenre vizs­gáztam több tárgyból. Minden erőmmel azon teszek, hogy volt munkatársaim ne szégyen - kezzenek miattam.» Ezt többen te érezték, és níeg is logtidták, hogy ezek után alaposan ínunkához lát­nak. ' , Az új tagkönyvek kiosztása fel keltett, hogy rázza azokat az eivtársaikat is, akik párt- munkájukat a tagsági díj ki­fizetésében és a taggyűlésen való megjelenéssel már ki- ynerí teltnek látták, azokat, akik elnézték a fegyelem lazítóinak a munkáját, és csukott szemmel és fiilM mentek el az ellenséges meg­nyilvánulások mellett Az új tiagkönyv mind a jól dolgozó elvtársakat, mind a lemaradókat arra ösztönzi, hogy közösen kijavítva! a hibákat, harcot indítsunk pártszervezetünk megerősíté­séért, a jobb tanulmányi ered­ményekért. Zsarnúczai József gépész i/b. évf. w Gáspár Ágnes 1. éves gépészhallgató írja párttag­sági könyvéről: «Űj erőt adott nekem, ha arra az előlegezett bizlomra gondoltam, amellyel az elvtársak engem az üzem­ből a szakérettségire küldtek. Eszembe jutott, hogy ezek az elvtársiak most az üzemekben és gyárakban helyettünk ér érettünk is dolgoznak, helyet tünk és érettünk gyártanak még több és több traktort szivattyút és turbinát, hogy mi itt az egyetemen nyugod­tan tanulhassunk. Üzemein! számítanak ránk és rtssz?-. várnak bennünket. Ez arra kötelez bennünket, hogy a tudás maximumált sajátítsuk el, melyhez az egyetem egész szervezete, a tanulmányi osz­tályon és a tanszékeken ke­resztül minden segítséget megad nekünk. Menzáinkról Kellemes meglepetés érte a hallgatókat, kik az új félév megkezdésekor az első taní­tási nap után a régi menzák helyett újonnan berendezett menzán fogyasztották el ebédjüket. Megszűnt a sor- banállás, a hallgatók leülnek a jólfűtött helyiség szépen megterített, virággal díszített asztalaihoz s a pincér elv­társak feltálalják az ízletes ebédet. Ugyanis minőségi változás is történt. Az ételt nem hosszú szállítás után kapják meg, hanem a hely­színen főzik. Az új menzák kényelmét él­vező hallgatók látják, hogy ez az intézkedés is tanulmá­nyi munkájuk megkönnyíté­sét célozza, eit bizonyítja, hogy a „panaszkönyv” már több köszönetét és dicséretet tartalmaz, mint panaszt. Az Építőipari • Egyetem hallgatói még a régi menzá­kon étkeznek, de rövidesen ők is új menzákat kapnak. A mérnökkar menzáin nehéz­ségeket és sorbanállást okoz, hogy a hallgatók egyidőben végeznek. A torlódást tan­rendváltozással lehetne meg­oldani. Természetesen a hall­gatók fegyelmezett viselke­dése is nagymértékben eny­hítené a helyzetet. A párt és a kormányzat ezen újabb gondoskodása is ösztönözze jobb tanulmányi eredménvek elérésére a hall­Miért sok a bukás a 130-as tanulókörben? A tanulókör félévi munká­ját tükrözi a vizsgák ered­ménye. A 130-iais tankör a fél­évben nem dolgozott jól, azért van matematikáiból 9, ábrá­zolóból és géptanból 4 u. v. A párt- és a DISZ-csoport rosszul vezette ia tanköri, felelőtlenül végezte munká­ját. Megszervezték ugyan a tamulópárokait, de nem ellen­őrizték azokat, így a tanuló­párok nem működtek. Hibás ebben Patyi! Csaba elvtárs, tonik örvezető, aki maga is utóvizsgát szerzett matemati­kából, Pók László elvtárs. pártbizalmi és Lőrincz Béla DISZ-feVelős. A jió tanulók, mint Lőrincz elvtárs, Váradi és Veres elv­társaik, nem segítették a gyen­gébb tanulókat. Különösen súlyos hibát követett el Lőrincz elvtárs, mert mint DISZ- felel ő s nek, jó példával kellett volna elől járni. A tankör többi jó tanulója is, néhány kivétellel, rosszul értelmezte a «segítsük egy­mást» jelszót, mert a jó tanu­lót segítették. A párttagok sem, jártaik élen. Bölla Ernő matematiká­ból, ábrázolóból szerzett utó­vizsgát, Tenki György mate­matikából utóvizsgát szerzett, és egy vizsgán nem jelent meg. Az elvtársak így értel­mezik a «példamutatást». Szabó Antal és Katzeus István elvtársak voltak a tan­körben az egyedüliek, akik komolyam vették az elvtársi segítségnyújtást. Főként Kat­zeus elvtárs volt az, aki iga­zán, szívből segített minden­kinek. Az elsői félév hibáin okulva, a 130-a.s tanulókör javí meg munkáját és zárkózz -. fel a1 legjobb tanulókör- k sorai közé.-- *:*«-:*•:* *:* *:• *> *> *> *> *:• *:* *:* -> *:- - ■ Február 1 Budafok. Az éj jótékony leple borul rá a házra, tél fagyától az ablakon megdermed a könnyű pára, nyomor nyomát leplezi a szégyenkező háznak fala, néhány árva kenyérmorzsát altatgat üres asztala. Ablak alatt duhajoknak vad zaja töri a csendet, néhány «testvér» sétál haza, idézve a «szittya» rendet. Sötét borul Budafokra, zord éjtszaka az országra, — ám a kopár kecskeólban fellobban a hajnal lángja. Halkan kattog csak a kis gép, vastag pokróc fojtja zaját. Kint két elvtárs sétál fel-le, őrizve a ház ajtaját. A bentiek áhítattal csodálnak egy fehér lapot: ez az első, vele népünk új, biztos iránytűt kapott. Horthy-ország halál csendje, szétzilálva, megtépázva, repked a lap kézről kézre, rejtegetik házról házra, Erőt ad a csüggedtnek, terjesztői hőssé válnak, harcosokat szül és nevel szép jövőnek, küzdő mának. Ezer kopó tépi haját, felforgatnak minden követ, de hasztalan minden hajsza, egyik példányt másik követ- Rózsa Ferenc megtört testét Hain villanya tépi, rázza, de a lelke meg nem hajlik, nincs hóhér, ki leigázza. Rákosinak drága hangja hirdeti, pusztul a német, igazára tanítja a leigázott magyar népet. Elégetik, mindhiába, ezt a lapot tűz nem bántja, tűz ez maga. Fáklyafénynek gyújtotta a bátrak pártja. Megvilágít minden árnyai, múltat vágyó gonosz férget, épít jövőt, meleget ad, ellenséget perzsel, éget. Üj országunk igaz tükre, boldog jövőnk csillan benne. Hangja eszme-zűrzavarban jó útra visz, nem pihenve. Egybeölel falut, várost, gyárat, földet, egyetemet, erezheted, hogy munkádban együtt harcol, épít veted. Terveinknek szervezője, békénk védő őrfegyvere, új kultúránk hirdetője, — százezreknek a kenyere. Lap születik. Egyetemünk víg élete pezseg benne. Azt szeretnénk, ha az új lap olyan harcos, merész lenne, nehéz, de szép napjainkról adna olyan igaz képet, mint nagymultú Példaképe. Kövesse a Szabad Népet! N. G. IV. m, b.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents