Műszaki Egyetem - A Jövő Mérnöke, 1953 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1953-02-13 / 1. szám
t Pártunk az elmúlt hónapok során több alkalommal különös szeretettel, és éppen ezért nagyon keményen bírálta egyetemi ifjúságunk, egyetemi DISZ szervezeteink munkáját. A Központi Vezetőség júniusi határozata az új parancsnoki kar nevelésének megjavítása érdekében feladatul tűzte elénk: még jobban kell segíteni a tanulmányi színvonal emelését, és fel kell számolni a politikai munkában tapasztalható elmaradást. A Műszaki és az Építőipari Műszaki Egyetem hallgatóitöbbsége megértette és lelkesedéssel fogadta a párt utasításait. Az elmúlt félévben a DISZ szervezetek jelentős kezdeti eredményeket értek el, különösen a tanulással közvetlenül összefüggő feladatok megoldásában. A félév utolsó két hónapjában utólánom felére csokiként a késők száma, a csoportok tagjai sok évfolyamon felkeresték a hiányzókat, élesen megbírálták az órák alatt rendetlenkedőket. A vizsgaidőszak folyamán a DISZ szervezetek, különösen a gépész- és mérnök kar aktivistái sikerrel népszerűsítették a jó eredményt elért hallgatókat, és kipellengérezték a rosszul vizsgázókat. Szinte minden csoportban azonnal felkeresték a vizsgáktól távolmaradt diákokat. A vegyészmérnöki kar DISZ csoportjainak nagy része a vizsgák után röpgyűléseket tartott, ahol értékelték az eddigi eredményeket, és megbeszélték, hogyan készülnek fel a tagok a következő vizsgára. Komoly lépés volt elsőre a diákok politikai nevelése tens, a DISZ politikai órák bevezetése, amelyek keretében a dalok 60—65 százaléka lelkesen tanulmányozta Sztálin elvtárs krogresszusi beszédét december hó folyamán. Ezek a kezdeményezéseiklagyinaiut'a félév jobb eredménnyel zárult, mint a múlt év hasonlóidőszaka, még a viszonylag legrosszabb eredményt elért mérnökkaron is. Azonbana múlt félévben tapasztalt kétségtelen javulás megállapítása mellett ki kell hangsúlyozni, hogy még nagyon komoly bajok vannak egyetemünkön. Több évfolyamon minden negyedik, sőt sok helyen, minden harmadik hallgatót eltarsítottattak utóvizsgára. Már a tanév elején jelentős a hiányzók száma. Reggel 8 óra után többszáz későn jövő fut, vagy éppen sétál a Budafoki úton. Ismét «divatba jött» az órák alatti fegyelmezetlenség, regényolvasás, kötés stb. Ellenséges nézeteket: »Minek a mérnöknek a marxizmus», vagy a »honvédtiszti pálya nem nyújt lehetőséget szakmai fejlődésre» stb. minden különösebb akadály nélkül terjeszthetnek az egyetemen még megbúvó reakciós, amerikiabarát, osztályidegen elemek, pedig ennek veszélyére a párthatározatok ismételten felhívták a DISZ szervezetek figyelmét. Mi az oka ezeknek a hibáknak? «A baj az, elvtársiak, hogy a határozat közül sok az elvont szóbeszéd és kevés — vajmi kevés még — a tett!» — állapította meg Farkas Mihály elvtárs a DISZ I. Országos Értekezletén, és külön kiemelte: «Ami az egyetemeken és főiskolákon végzett Díszmunkát illeti, itt az a baj, hogy a DISZ szervezetekben erős opportunista jelenségek mutatkoznak.» A DISZ I. Országos Értekezlete után egyetemünk DISZ aktivistái lelkesen határozták el, hogy támaszkodva a fiatalok többségére, amely szívvelléheseket akarja építeni, s ha kell, megvédeni hazánkat — teljesítik pártunknak adott szavukat: megvívják a csatát a reakciós kisebbség ellen. Azonban az aktívraülés után — «itt vannak a vizsgák» jelszót hangoztatva— a DISZ vezetők megféedikeztek arról, hogy ia harc a csoportokban dől el. s a «szempontok Ezért tori'‘mi»-', .41 meg i-. gy az új . glása »»-m vTfft jOiíÁj ííxz, előbbi .h*1. Ezért sürgősen változtatni kell. IjlSZ .szervezeteinknek, a csoportok vezetőinek első feladata tehát, hogy a párt útmutatásai szellemében — szakítva a bürokratikus «szempontozással»— vonják maguk köré a harcos DISZ-tagokét és kérlelhetetlenül lépjenek fel az «ideológiák» terjesztőivel, a lógósokkal, későkkel, hiányzókkal, a patópálokkal szemben. A hallgatók politikai nevelése terén egyik legfontosabb tennivaló a politikai órák jó előkészítése és Molytartása. Minden DISZ-vezető kötelessége, hogy a meggyőzés eszközével biztosítsa a DISZ- tagok részvételét és eredményes szereplését, február hónap folyamán Rákosi elvtárs országgyűlési beszédének kiváló feldolgozását. A DISZ további feladata, hogy rendszeresen foglalkozzon az utóvizsgává® rendelkező fiatallokkal. DISZ aktivistáink és a jó tanuló DISZ- isták naponta keressék fel az elmaradt hallgatókat, és biztosítsák számukra a szükséges segítséget, serkentsék őket, hogy utóvizsgájukat határidőre letegyék. Természetesen ezek a DISZ szervezetteknek csak a legfontosabb és legsürgetőbb tennivalói. Számos feladatot kell végrehajtani a fiatalok testedzésének, szabadidejük hasznos kihasználásának, szórakozásuknak megszervezésével kapcsolatban, nem utolsó sorban: teljes rendet kell teremteni a diákotthonokban. «Pártunk elvárja — mondotta Farkas elvtárs a DISZ I. Országos Értekezletén —, hogy a szocializmus építése rohalmcsapata megtisztelő címét munkásifjúságunk, s a DISZ vezetése alatt 1953-ban végérvényesen elnyerje. Elérkezett az ideje annak, hogy munkásifjúságiunk aranybetűvel írja, be nevét első ötéves tervünk megvalósításába.» A jövő terveinek tervezői és parancsnokai, egyetemi ifjúságunk, becsületbeli ügye, hogy felzárkózom a munkásfiatalok mellé. Ennek egyik előfeltétele: harcos DISZ szervezetek és csoportok kialakítása minden évfolyamon! Harcos DISZ szervezeteket! A szakszervezeti bizottság nevében köszöntöm újonnan induló lapunk olvasóit. Abban a munkában, amelyyel a Műszaki Egyetem a szocializmus építésében részt vesz, tevékeny részt kér magának a Műszaki Egyetem Szakszervezetének tagsága is. Célunk az, hogy úgy végezzük el kiszabott feladatainkat, hogy a fejlődés az oktatási munkában is lépést tartson az általános fejlődéssel. A szakszervezet tagsága világosam látja ezt a célt és ennek elérésére támogatja az egyetem vezetőségét. Hogyan kívánja a szakszervezet, az oktatás munkáját elősegíteni? Elsősorban azzal, hogy társadalmi úton ellenőrzi az állami rendeletek végrehajtását. Közismert tény, hogy en a téren még hiányosságok vannak, márpedig a legkiválóbban kidolgozott rendeletet sem követheti megfelelő eredmény, ha végrehajtásáról idejében nem gondoskoodunk. A szakszervezet bimi hálózata , melynek tagjai ott vannak az egyetem minden tanszékén, minden műhelyében, kell, hogy éberen ügyeljen az állami rendeknek pontos végrehajtására. De közvetlen feladatai is vannak a szakszervezetnek a oktatás megjavítása terén. Tevékeny részt kell vennie a jó oktatási módszerek kialakításában és továbbfejlesztésében . Meg kell szerveznia tapasztalatcserét a rokon tárgyakatoktató tanszékek között, össze kell hoznia a kiváló középiskolas tanárokat az egyetem professzoraival, hogy együtt megtárgyalhassák, miként lehetne eltűntetni azt azelőadási anyagban ésmódszerekben mutatkozó lépcsőt, mely még ma is megvan az egyetem és a középiskolák között, s melynek leküzdése oly sok nehézség elé állítja hallgatóinkat. A mi feladatunk a legjobb oktatóknak és módszereiknek népszerűsítése is. A tanusítmányi eredményeket azonban nemcsak egyetemünk oktatóinak munkája határozza meg, az eredmények visszatükrözik a többi dolgozó munkáját is. Nem közönbös tehát az, hogy ezek hogyan végzik munkájukat. Szakmai és ideológiai továbbképzésükkel támogatja a szakszervezet ezt a munkát és azzall, hogy igyekszik kialakítani olyan légkört, amelyben mindenki elítéli a rosszul, hanyagul dolgozót. A nagy célnak — a kiváló mérnökök képzésének — támogatását azonban csak úgy érhetjük el, ha a Műszaki Egyetem pártbizottságának irányításával és a DISZ bizottsággal szorosan együttműködve haladunk a feladatok megvalósítása útján. Ennek az együttműködésnek kiépítése Szakszervezetünk egyik legsürgősebb és legfontosabb feladata. Kozmann György ❖ ! MŰSZAKI EGYETEM Hallottad-e... . .. hogy Londonban az Unity színházban Kossuth emlékünnepséget rendezett az Angol Magyar Baráti Társaság, melyen a külföldi követségek és a sajtó nagy számmal képviseltették magukat. Az ünnepségen Max Morris ismert angol publicista méltatta Kossuth történelmi nagyságát és politikai pályafutását. ... hogy Svédországban a Svéd—Magyar Társaság kiadta svéd nyelven Móricz Zsigmond hét novelláját. A kötet bevezetőjében ismertetik Móricz Zsigmond életét és munkásságát. ... hogy a nálunk is nagy sikerrel bemutatott „Foster ezredes bűnösnek vallja magát” című darabot, Phenjanban bemutatta az Állami Drámai Színház. A színmű, mely Koreában játszódik, nagy sikert aratott. A folyamatos tanulásról Oltay Károly egyetemi tanár A folyamatos tanulásra való nevelés az egyetemi feladatok közé tartozik, mert nálunk a hallgatóságnak még mindig van egy része, amely nem tudja értékelni azt a kiváló és szerencsés helyzetet, hogy egy, a kormány által gazdagon felszerelt egyetemen, megélhetési gondoktól mentesen képezheti magát a mérnöki pályára. Az egyetemi tanszemélyzet első feladata, hogy minden hallgatóban tudatossá tegye, nemcsak magának, de a közösségnek is tartozik a minden erőből való tanulással. Ez a tudatosság egyúttal a nemzet kultúrfokára is jellemző, mert ez a nagy kultúrájú nemzetek fiaiban teljes mértékben megvan. Ha látják, hogy a kormányzat milyen nagy súlyt helyez az egyetemek létesítésére és fejlesztésére, ha látják, hogy a hallgatóságot mennyire segítik abban, hogy zavartalanul, gondok nélkül tanulhasson, akkor csak a műveletlenek azok, akik nem értik meg a kormány nemes és hazafias törekvését. Akik a szovjet egyetemeket tanulmányozták, legfőbb benyomásukként azt hozták magukkal, hogy ott az egyetemi hallgatók teljesen átérzik a tanulás fontosságát, s teljes erejükkel igyekeznek a választott tudományt elsajátítani. Nálunk, ahol egy évfolyamban csak 30-40 hallgató van, ahol tehát profeszszor minden hallgatót név szerint ismer, s velük személy szerint foglalkozhat, ott könnyű feladat , folyamatos tanulás eredményes propagálása. De nehéz a helyzet olyankor, amikor 300, vagy ennél több hallgató van egy évfolyamban. Ilyenkor a tanulókörön keresztül kell elvégezni a folyamatos tanulás elvetérztését, minden tanértókört a tanszemélyzet egy tagjára kell bízni, s módot kell adni arra, hogy hetenként legalább 2 órán keresztül foglalkozhasson a hozzá beosztott hallgatókkal. Ahol műszergyakorlatok vannak, (mint nálam a geodéziai oktatásban), ott még kisebb — 4—6 létszámú — csoportokban lehet elvégezni az ellenőrzést, vagyis meg lehet valósítani azt, hogy minden hallgató, minden héten számot adjon tanulásának eredményeiről. A geodéziai tanszék 1951/ 52. tanévben kezdte meg a folyamatos tanulás, hogy úgy mondjam, kikényszerítését. Az akkor szerzett tapasztalatokat felhasználtuk az 1952/53. tanév első félévében. A tanszemélyzet minden tagja dícséretreméltó módon igyekezett a legjobb eredményeket elérni, mert becsület ügyüknek tekintették a kísérlet sikerét. A tanszéknek a II. éves mérnökhallgatók részére előadott Geodézia I. évfolyamban 331 hallgatója volt. A tanterem kicsi volta miatt két műszakban (parallel előadásban) tartották az előadásokat. Műszergyakorlatra heti két óra állott rendelkezésre. A hallgatóság 12 tanulókörre volt osztva, ezek létszáma 28 körül volt. A tanszemélyzet 1 docensből, 2 adjunktusból, 7 tanársegédből és 4 demonstrátorból állott. Egy délutánra két tanulókört osztottunk be (mintegy 56-os létszámmal) s azokból 5—6 létszámú kisebb csoportot alakítottunk. Ezeket egyegy adjunktus, illetve tanársegéd vezette. A kis alcsoportok először egy órán át műszergyakorlatokat végeztek, a második óra pedig beszámoló volt az előző heti munkásságukról. Ennek keretében mindenki bemutatta előadási jegyzetét, a tanársegéd kikérdezte az arra a hétre feladott előadási anyagot, esetleg abból gyors írásbelit kellett írni. Ha az anyaggal kapcsolatosan kérdéseik voltak, azokat is megbeszélték. Az óra végén megkapták azokat a kérdéseket, amelyekre a jövő héten kellett felelniük. Nagyon fontos a jegyzetkészítés kérdése, illetve annak bemutatása és felülvizsgálása, mert az hétről-hétre kényAz egyéni foglalkozás eredményezte azt, hogy a félévvégi vizsgáknak kivétel nélkül mindenki nekiment (ez már tavaly is így volt), hogy a bukások száma felére csökkent, s hogy nagyon szépen emelkedett a jó és a jeles osztályzatok együttes száma (132-ről 207-re). Az alkalmazott módszerek egyáltalán nem új, abból a régi tapasztalatból ered, hogy az oktatás legeredményesebb, ha minden egyénnel külön-külön foglalkoznak. Természetesen nagylétszámú hallgatóság esetében csak akkor alkalmazható, ha kellő számú, jól képzett és lelkes tanerő áll rendelkezésre. A kísérlet eredménye azt is igazolja, hogy a magyar szeríti a hallgatókat az előadott anyag átnézésére, sőt megtanulására is. De eleinte ez még nem volt elegendő azoknál, akik közömbösek, hanyagok, vagy könnyelműek, s azoknál, akik igyekeznek kibújni a tanulás alól. Ezeknél a társadalmi segítséget is igénybevevők ,a tanulóköri háromszögek (vezető, párttag, DISZ) segítségével. Ezekkel azonnal közöltük az elmaradásokat, illetve a hanyag, a készületlenül jövők neveit, s ott még azon a héten egyenként hívták fel őket kötelességük teljesítésére. A párt és a DISZ segítsége nélkül nem érhettünk volna el sikert. A kísérlet eredménye már a félév folyamán is kedvezőnek bizonyult, mert a félév első felében a gyakorlati osztályzatban elégtelen 204 volt, a második felében pedig 146. A csökkenés számottevő, s ez a tanszemélyzet buzgóságát nagyon fokozta. Érdekes, hogy a jelesek és jók együttes száma 846-ról 964-re emelkedett. A javulást legjobban a félév végi vizsga eredményinek a tavalyi félévi vizsgával való összehasonlítása mutatja. Az 1952/53. tanév első félévének vizsgaeredménye hallgatóanyag nagyon jó, s ha a tárgyat megszereti, nagy becsvággyal igyekszik azt elsajátítani. Az utóbbi miatt nagyon szükséges, hogy az oktatószemélyzet felhívja a figyelmet a tárgy fontosságára, és gyakorlati alkalmazásának nagy jelentésére. A szakmai képzés egymagában nem elégséges, az oktatással járó nevelő munka elkerülhetetlenül szükséges. Ha mi a kísérlettel kedvező kezdeti eredményeket értünk el, azt nagyrészt az oktatószemélyzet hivatásszeretetének és lelkes munkájának köszönhettük. Ehhez azonban jelentős mértékben hozzájárult a párt és a DÍSZ önzetlenül végzett társadalmi munkája. Az átlag tehát kereken 20 tevő az egyes osztályzati százalékkal javult meg, nál, mert tavalyhoz képest A javulás nagyon számolaz 5-ösök száma emelkedett 70-el. Osztályzat: 5 Oszt. száma: 116 Percentszám: 35 4 3 2 1 91 59 48 17 27 18 15 5 összesen: 331 Az átlag tehát:3,73 Ezzel szemben az 1951/52. tanév első félévi vizsgaereménye: Osztályzat:6 4 3 21 Oszt. száma: 46 86 88 68 35 Percentszám: 14 27 27 21 11 összesen: 323 Az átlag: 3,12 4-esek száma emelkedett 5-el, a 3-asok száma csökkent 29-el, 2-esek száma csökkent 20-al, 1-esek száma csökkent 18-al. Akik a tanulásban Gáspár Ágnes I. éves gé- Sárosi István a gépgyárpészkari szakérettségis halltás-technológia III éves esti gató. Példamutató, jó mun- hallgatója Félévi tanúimé, , , , , , nyi eredménye 4.4 12 éves karával jeles eredményt ért i.ara óta dolgozik. Jó el a félévi vizsgákon, kora óta dolgozik. Jó munkájáért sztahanovista oklevelet kapott. Bencze József Rákosi ész- Szabó B. ELtöndíjas villamosmérnök- vegyész. Szaki . T hallgató. Tanulmányi ered- gató. Egész félévig szörülménye jeles. Mint alapszervi más tanulása eredménye párttitkár, jó példával, elvpen az évfolyam legjobb társi segítségnyújtással senulói közé küzdötte felsgíti évfolyamtársast.gát.