Műszaki Egyetem - A Jövő Mérnöke, 1953 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1953-02-13 / 1. szám

MŰSZAKI EGYETEM Emeljük népnevelőmunkénk színvonalát ügvitemi tanulmányi és wliti . u munkánk színvona­lának emelése terén igen ko­moly feladat vár párt- és DISk szervezetünk egysé- g \s népnevelő hálózatára. Az elmúlt években azonban — mindezideig — éppen ez volt leggyengébb területe egye- emi mozgalmi életünknek. F.zek felismerése és a nép- nevelömunka elsőrendű fon­tosságának tudata késztette :?. Építőipari Műszaki Egye- em pártbizottságát arra, logy az I. és V. alapszerv népnevelőmunkáját meg­vizsgálja és ennek alapján határozatokat hozzon az '-gesz pártszervezet népne- velŐmunkájára. A vizsgála­tot végző brigád tagjai, be- .•v-lgi ,éseik során igyekez- ek meggyőződni azokról az lapvető kérdésekről, melyek egyetemi, politikai nevelő- nunka szempontjából a leg­jelentősebbek. A ' izsgálat megállapította, hogy az új szervezeti forma határozott javulást eredmé­nyezett pártszervezetünk munkájában. Azzal, hogy az alapszervek titkárai és né­hány vezetőségi tag a tan­személyzet közül került ki, lényegesen magasabb lett a vezetés, így a népnevelőmun­ka irányításának is a szín­vonala és a tekintélye. Leg- inkáb a tanulmányi munká­ra való mozgósítás területén nyilvánult ez meg, ahol egyes tanulókörök (mint pl. az Ép II. évf. V. tk. és a III. -évf. 2 tk., Mérn. IV. évf., Hid l-'es tk), a gyengék se­gítésével, tanulópárok szer­vezésével, a tanfegyelem megszilárdításával és helyes versenyszellem kialakítá­sával jó munkát végeztek. Általában azonban nem si­került döntő fordulatot elérni a népnevelőmunka egyetemi színvonalra való emelése te­.-n A munka minősége nem áll egyenes arányban a pa­n riínriAVptnk számával. A legkomolyabb hiányosságok éppen a leg­döntőbb kérdésnél: az esz­mei politikai nevelőmun­kánál tapasztalhatók, ponto­san úgy, amint azt a K. V. határozata felveti. Még min­dig találkozunk egyetemün­kön a nyugati folyóiratokat böngésző (és terjesztő), koz­mopolita építészeti elveket hangoztató hallgatókkal és tanszemélyzettel. Népneve­lőink — többnyire opportu­nizmusból, vagy hiányos el­méleti képzettségük miatt, -- nem tudják eredményesen felvenni a harcot ezen a té­ren, sőt gyakran maguk is vés, vagy éppen ellenséges eszineket hangoztatnak. Ko­ri oly hiányosság tapasztal­ható ötéves tervünk, szocia­lista építésünk eredményei­nek vagy a Szovjetunió ha­talmas technikai vívmányai­nak ismerete körül. Nem is­merik népnevelőink eléggé hazánk életének belső pro­blémait, a felmerülő nehézsé­geket és azt a ha­talmas erőfeszítést, me­lyet éppen a gyors fejlő­dés, a szocializmus építése kíván tőlünk. így természe­tesen hiányzik a kellő áldo­zatvállalás és felelősségérzet nemcsak hallgatóinknál, de még népnevelőinknél is. Nem választható ez el attól, hogy pl. a II. éves építész 7. tk. marxizmus vizsgáján a nép­nevelők beismerték, hogy az egész félév folyamán egyet­len szépirodalmi könyvet nem olvastak, moziban, szín­házban hónapokkal azelőtt voltak csak. Komoly hiányosság, hogy a rendszeres szívós nevelő­munka helyett sok helyen kampánymunkának fogják fel megbízatásukat, vagy pe­dig megelégednek a mecha­nikus „hírközlő” szereppel. A jó szervezeti életre igen ká­ros hatással van a népnevelő- hálózaton belüli lazaság, a fegyelem hiánya. Fenti hibák megvitatása után a pártbizottság határo­zatokat hozott a népnevelő munka megjavítására. Először is szükségesnek tartottuk a népnevelők szá­mának csökkentését olymó dón, hogy minden tanuló- csoportban csak 3 népnevelő legyen, melyek közül kettő a tanulócsoport pártmegbí­zottja és DISZ megbízottja. Ezek természetes a legkivá­lóbb hallgatók közül kerül­nek ki. Feltétlen meg kell javítani a népnevelő értekezletek színvonalát. Ezt azzal kíván­juk elérni, hogy egy hónapra előre kidolgozzuk a népne­velőmunka irányelveit (me­lyet az alapszervek saját te­rületükre konkretizálnak), az értekezleteken pedig felvált­va politikai és szakmai-poli­tikai előadásokat tartunk. Va­lamennyi népnevloértekezle- ten — az elmúlt két hét mun­kájának értékelése közben — rendszeres módszerbeli se­gítséget kapnak népnevelő­ink. A következő fontos kérdés a népnevelők elméleti kép­zettségének növelése. Ennek érdekében — előre meghatá­rozott terv szerint, — a szín­vonal emelése érdekében brossúrákat, illetve szépiro­dalmi könyveket fognak ol­vasni népnevelőink, melye­ket egy hónapban egyszer, rövid konferencián megvi­tatnak. Az elméleti képzett­ség növelése érdekében ter­mészetesen fokozottabb igénnyel lépünk fel, a mar- xizmus-leninizmus tananya­gának, illetőleg a tansze­mélyzet ideológiai oktatása anyagának elsajátítása te­rén a népnevelőkkel szem­ben. Meg lrell javítani munkán­kat az egyik leglényegesebb- és legelhanyagoltabb terüle­ten, a diákotthonokban. Kon­krét feladatokkal kell ellátni népnevelőinket ezen a terüle­ten is,- melyet megtelelő el­lenőrzés kövessen. Valameny- nyi funkcionáriusunknak és így népnevelőinknek is meg kell érteni azt, hogy nemcsak itt az egyetemen, hanem a diákotthonokban is jelentős munka vár rájuk. Azonban mindezaí:!' -k és a többi határozat \égrehajtá- sának is első feltétele az, hogy megjavítsuk a szerve­zeti fegyelmet, ne tűrjük meg a legkisebb lazaságot, ha­nyagságot sem. Népnevelő­ink olyan fegyelmezett, pél- daadóan dolgozó, ill. kiváló tanuló elvtársak legyenek, akik középpontjai, irányítói évfolyamuk életének és biza­lommal fordul hozzájuk min­denki egyéni problémádra!. Most, a második félév kü­szöbén, fokozott lendülettel lássunk hozzá új egyetemüriK és új pártszervezetünk első évének eredményes tanulmá­nyi és politikai munkájához a félévinél lényegesen jobb viszgaeredmények elérése ér­dekében. A magyar mérnökképzés történetéből A Budapesti Műszaki Egye­tem történetében jelentős ha­tárkő voűlt az 1952. esztendő. A magyar mérnökképzés új. szélesebb úton haliad tovább. Az építész-kar és a mlémök- kiair kivált a Műegyetemből és önálló Építőipari Műszaki Egyetemmé alakult. A fejlő­dés, az egyre nagyobb mére­teket öltő technikai igény tette ezt szükségessé. Uj 5 emeletes épületekkel bővült a dunaparti egyetemi várois. és újabb hatalmas épületek fundamentumát rakják te: 13.000 műegyetemi hallgató otthonát. A magyar mérnökképzésnek hosszú, küzdelmes útja volt 1952-ig., Jó, ha egy pillanatra megállunk és erre is emlé­kezünk. Haladó hagyomá­nyaink, nagy örökségünk megbecsülése bennünket. kötelez erre A világ első Mérnöki Intézete Hazánkban létesüli a vilá­gon az első olyan tanintézet, ahol főiskolai fokon történt a mérnökképzés. Az 1782-ben alapított Institutuim-Geometri- cum (Mérnöki Intézet) 12 év­vel megelőzte a (híres francia Erők . PoHitechniqué-t, amely a francia forradalom szelle­mi hatása alaitit jött létre. A mi Mérnöki Intézetünk, amit 170 évvel ezelőtt II. József, a kalapos király alapított, a budai Tu doiniány egy etemhez tartozott. Az Intézetbe fel­vételi vizsga alapjául kerültek be a diákok, akik a geomet­ria?, hydrójtechniklai, alkal­mazott matematikai, stb. tu­dományokban kaplak 3 éven át kiképzést és a mérnöki ok­levélhez csak «szigorú pró­ba» (szigorlat) főtételé után jutottak. A Mérnöki Intézet kiváló professzorai! között találjuk Jedlik Ányost, aki 50 éven keresztül tanította a fizikát és a mechanikát s mint is­meretes, már Simens előtt fel­találta a dinamót. Dugonics András, a neves író 1774-től 1808 lg volt a matematika ta­nára. Érdekes megemlíteni, hogy a Mérnöki Intézet hallt gatóinjak a száma az első esz­tendőben 20-om alul volt, amely az 1847—48-as tanév folyamán már 03 főre emel­kedett. A Mérnöki Intézetben vég­Jó­víz­Tisza­zett 1810-ben Beszédes zsef, aki Magyarország építészetéről, a Duna— csatornáról írt kitűnő tanul­mányt. Vásáhelyi Pál a Tiisza- szabályozás nagy harcosa, Széchenyi legkiválóbb mun­katársa, 1816-ban végzett a Mérnöki Intézetben Az 1832—36-os diétán már sokat foglalkoztak a Műegye­tem kérdésével és létesítésé­re vonatkozó indítvány meg­tételére Zemplén vármegye utasította követeit. «Szívük­re kötik a követeknek, — ol­vassuk Sátoraljaújhely 1836. február 22-én kelt közgyűlési jegyzőkönyvéből, hogy a nem­zeti szorgalom; és kézművek gyarapítására mindenekfelett megkívántató és szükséges közművészeti intézetnek: Polytechnikum Institutum az ország kebelében leendő fel­építésére nézve indítványt tegyenek. A Karok és Rendek 1836. április 29-én tartott ülésükön elfogadták ez indítványt és a Műegyetem felállítása ér­dekében országos választ­mányt szerveztek. Alig 20 niapra rá törvényjavaslatban a király elé terjesztették jó­váhagyásra. A király a rákö­vetkező nap már visszaküldte azzal, hogy királyi tisztjénél fogva gondoskodik majd er­ről, amennyiben a körülmé­nyek megengedik, de «ebben a tárgyban törvényjavaslat szüksége nem forog fenn.» A következő napon a haza legjobbjai keserű kiifakadá- sokban bíráltak a királyi vá­laszt és május 1-én ezt üzen­ték «őfelségének».,, nem le­het a nemzetet meggátolni abban, bogy a szép mester­ségeknek és tudományoknak kiműveléséről! ő maga is ne gondoskodjék»... „...mások is lehetnek fiaink, mint jogászok1 1 Február 18-án kezdődik a magyar-szovjet barátság hónapja Február 18-án kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja. Február 18-án ai magyar- szovjet barátságii, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény aláírásá­nak 5. évfordulóján ünnepi díszelőadással nyílik meg a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja. Az ünnepi hónapra küldöttség érkezik hazánkba, melyben kiváló tudósok, mű­vészek,, sztahanovisták, sport­emberek vesznek részt. A kül­döttség tagjai ellátogatnak miajd üzemeinkbe, faílvaánkba, ahol átadják tapaisztatataikat és megismertetik a magyar dolgozókat a kommunizmus építkezéseinek módszereivel. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmával sok elő1- adásan, bemutatón keresztül ismerhetjük meg a szovjet dolgozók mindennapi: életéi, i meket fogják vetíteni, szín- Filmszínházainkban a szovjet J házaink pedig több szovjet film ünnepén a legújabb fii-' darabot mutatnak be. Éljünk a lehetőségekkel ^/legtöbb tanszék az egyéni | higanyos barométer — egyéni konzultációkon kívül lannlmánv Idhet -- rn„!v me g vizsgaelőkészítő tanulókört is hirdetett. Ezt a hirdetményi mindenki nagy örömmel fo­gadta, de ez a tetszésnyilvání­tás a vizsgaelőkészítőkön már egyáltalán nem látszott meg. Ha megnéztük például a gép­tan tanulóköröket, nagyon furcsa kép tárult elénk. Igen sok esetben tanulókör helyett csak imitt-amott csellengő, elárvult tanársegédeket talál­hattunk, akik többnyire hiába várták a tudásszomjjal teli tanulóköri tagokat. így azután semmi csodálni való sincs azoken az «újításokon», amik a kolokviumokon születtek. Elitesre méltó például az a tanulmány lehet —, mely mind a két végén teljesen zárt, és az üvegen keresztül hat (a higanyra a levegő nyo­mása. Ha többen vettek volna részt az előkészítőkön és az egyéni konzultációkon, bizony kevesebb «újnás», s kevesebb utóvizsga született volna. Az első félévi kollokviumok ered­ményeiből le kell vonnunk ezt a komoly tanulságot, hogy ne hagyjunk (az anyagban egyetlen olyan ki;s részletet sem, amit nem értünk telje­sen, világosan, hanem hasz­náljuk ki a tanszékek által nyújtott segítségét, s járjunk el konzultálni. Kossuth, Széchenyi1. Eötvös hiafározottan követelték az önálló magyar Műegyetem felépítését. Széchenyi azzal érvel «legalább mások is le­hetnek ifjaink, mint jogá­szok.» Kossuth Lajos külö­nösen nagy érdeklődéssel for­dult a magyar ipar fejlődé­sének iskolája: a Műegyetem sorsa felé. A fogsága alatt ré­szére gyűjtött 20.000 forinttal felkereste Széchenyit és a pénzt a Műegyetem céljaira ajánlotta fel Hogy Kossuth milyen lelkes híve volt iá ma­gyar iparnak, azt ékesen bi­zonyítják, az Ipartegyltetrőil írt jelentései, többek között rz 184 2-ben rendezett élső magyar iparmű-kiállításról szóló beszámolója. Kossuth akkor a Magyar Ipartestillet választmányi aligazgatója volt. Jelentéséből az elliső ma­gyar iparmű-kiállítás gazdag anyagáról: lokomotívról, hyd- raulikus sajtóról, vizifecsken- dőről. mezőgazdasági, ve­gyészeti, bőr, papír, stb gyártmányokról kaptunk tá­jékoztatót. Figyelemre méltó iaz a harc is, amit a Józ9ef Ipartanoda ifjúsága fofflytiatoiti az önálló összműegyetem létesítéséért. A márciusi ifjúság megmoz­dulásához az ipartanodái hallgatóság az alant ismerte tett külön 12 ponttal csatla­kozott: .4? összes ipartanodái hallgatásag kivonatai. 1. A pesti kir. József-i part a Hódú­nak minél előbb összműegye- temmé (Pölyiechnicuin) át­alakítása. 2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület. 3. Egy összműegyetemhez il­lő, minél előbbi tökéletes fel­szerelés. 4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyv­tár. s ennek tanulók által használihiatása. 5. A bécsi poly- technrkuimtól, valamint egyéb tanintézetektől tökéletes füg­getlensége. G. Minden rendes tanár tartozzék vagy már lé­tező, vagy áltállá szerkesz­tendő magyar tankönyv sze­rint előadni. 7. A szükséghez képest tanársegédeknek mi­előbbi kinevezése. 8. Francia, oltasz nyelv rögtöni díjmentes hallgatása, s az angol nyelv mielőbbi tanítása, 0. Szabad tanítás és tanul hatás. 10. Az intézet hallgatóságának ai ta­nári ülésekbeni képviselete. 11. Magán és rendes hall­gatók tetszés szerint, évenkint vagy tanfolyam, végóveli nyil­ván vizsgálata. 12. Az igazga­tást tanári ülésekre kívánjuk átniháztatni közbizodalmú ta­nár elnöklete alatt. Pest, ápriL 9. 1848. Az összes ipartanodái hallgatóság határozatából Makai Vince jegyző.» A bécsi elnyomó politiká­nak vértanúja is volt. Juh­hál Károlyt, az Ipartanoda rajztanárát, aki fegyveresen vett részt a szabadságharcban és a Kosasuth-csálád dal ben­ső kapcsolatban volt, börtön­be vetették és politikai meg­győződése miatt az Újépület­ben 1853-ban kivégezték. 1850-ben a József-Iparta- nodáh'oz csatolták a Mérnöki Intézetet. Tanárai közül meg kell emlékezni Stoczek Jó­zsefről, aki a fizikát és Krus- pér Istvánról, laki a gyakor­lati mértani és mechanika- technológiát tanítottál. 1856. szeptember 30-án kelt felsőbb rendelkezés n budai József ipartanodának Polytech náciimmá való alakítását rendelte el Első ülésen a Polytechnikum tan­testülete úgy határozott, hogy a tanfás nyelvei magyar le­gyen és az Intézet Budláról Pestre való helyezését java­solták. 1872-től 1952-ioi 1872-ben költözött Budá­ról Pestre a Műegyetem. Ta n ára inak, tan.szemlélyze'té- n-ek száma ekkor már 51 fő. a hallgatók száma pedig 632 volt. Első választott rektora Stoczek József volt. Kiváló tanárainak sorában Hausz- nrann Alajost, Rejtő Sán­dort Zyppemovszky Károlyt, Bánki Donátot stb. találjuk. 1902-ben kezdték' meg Lágymányoson azt a hatalmas építkezést, amely néhány év­tizedre méltó otthont bizto­sított iá műszaki tudományok oktatásának. Közel 120.000 négyzetméter területen épüli fél az ú j modem Műegyetem König Gyula, a kiváló mate­matikus 50 esztendőre látta megfelelőnek az egyetem mé rétéit, mely a Horthy-fcorszak fejlődését tekintve jóval to­vább is elég lett volna. A fel szabadulás után megnyílt -a tehetőség a nép iszélies rétegei előtt az egyetemi tudományok elsajátítására Hamarosan szűknek bizonyultak a régi egyetem falai1. A magyar mér­nökképzés otthona nemcsak új, hatalmas épületekkel hői vilit, hanem új Műszaki Egye temek is létesültek: Miskol con, Veszprémben és Szolno­kon. ltjainknak most az a fel­adata, hogy jó munkával, álla pos felkészüléssel legyenek méltók a nagy mérnökeit) dökhöz:- a Vásárhelyi Pálok hoz, Kandó Kálmánokhoz és tegyenek méltók kiváló pro fesszoraikhoz legvenek mind. jobb szocialista mérnökök Dr Fonna': F ' egyetemi V $ az élen járnak Vörös László a villamos­kar esti tagozatának _JII. ■év« hallgatója. A vizsgákon jeles eredményt ért el. Év­folyamtársait segíti. Munka­it- í, a Ganz Villamosság: 1 ián is kiváló munkás Lévai Zsigmond a mérnök­kar esti tagozatának III. éves hallgatója. Fegyeíftie- zett, példamutató hallgató. A félév folyamán jeles ered­ményt ért el. Elekes Margit I. éves épí­tész. Vizsgáit egy jó kivéte­lével jelesen tette le. Gyen­gébb társait rendszeresen se­gíti. >»ISZ tanulmányi fele­lős Ah évfolyam példaképe. Orosz Árpád IV. éves mér­nökkari hallgató. Alapszervi DISZ titkár. Folyamatos ta­nulása eredményeképpen vizsgáit jeles eredménnyel tette le.

Next

/
Thumbnails
Contents