Műszaki Egyetem - A Jövő Mérnöke, 1953 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1953-02-13 / 1. szám

­ Az idei félévi beszámolóik lezárták, összegezték a félévi munkánkat. A párt arra tanít bennünket, hogy munkánkat értékeljük, tárjuk fel eredmé­nyeit, de ugyanakkor nézzük meg­­munkánk árnyoldalait, hiányosságainkat. A hibák őszinte feltárása komoly lé­pés afelé, hogy ki­javítsuk őket és munkánkat jobbá te­gyük. A beszámolók megmutat­ták, hogy a marxizmus tanu­lása hallgatóink többségének szeretett tantárgyává vált. Ezt mutatja az a tény, hogy hall­­ga­tóink zöme jól felkészült a beszámolókra. Nem csökken­tette a felkészülést az sem, hogy a beszámolók nem osz­tályozottak voltak. A­­hallga­tók jegyzeteiket is többségben elkészítették. A beszámolók előtt ismétlő szemináriumo­kat tartottak, ahol az anyag nehezebb kérdéseit kollektí­ven megvitatták. A mérnök, gépész I. évf. 2—3. ismétlő­­szemináriumot is tartott. Szé­lesült hallgatóink politikai látóköre, különösen Sztálin elvtárs új művének és a XIX. kongresszus anyagának feldogozása közben. A kon­gresszusi anyag­­feldolgoz­ása,i közben szemináriumvezetőink arról számoltak be, hogy job­ban megy a munka. Különö­sen érezhető volt ez az esti tagozaton. Hegedűs Lóránd Vegyész I. évf. esti instruk­tor elvtárs jelentésében írja: »a szemináriumokat pontos időben, fegyelmezetten kezd­jük és a hallgatók jól felké­szültek az anyagból.» Ezeknek az eredményeknek az elérésében ,a párt és DISZ szervezetiek komoly segítsé­get nyújtottak a tanszéknek. Ellenőrizték a szemináriumok felkészülését és időben fel­hívták a tanszék figyelmét a hi­án­yosságokra. A fenti példák mutatják, hogy vannak eredmények. Én e cikkemben több hi­ányos­­ok közül egy komoly hiá­nyosságra szeretnék rámutat­ni. A beszámolók megmutatták, hogy Egyetemünkön a pro­paganda-digit­ációs munka gyenge. Különösen gyenge volt ez a munka szeptember­ben és októberben, az év ele­jén. És bár a félév utolsó hó­­napjaiban a XIX. kongresz­­szus és Sztálin elvtárs mun­kájának feldolgozása közben javult, mégis komoly hiá­­nyosságokat mutat. A beszámolókon olyan pro­blémáikat vetették fel a hall­gatóink, melyek azt mutatták, hogy alapvető kérdések meg­értése körül­ is komoly hibák vannak. Például békehar­cunk jellege és cél­ja több hall­gató előtt nem világos, így természetesen­ ezek a hallgatók nem látják napi mukájuk és a békeharc közötti összefüg­gést. Sok esetben arra a kér­désre, hogy mi a feladataink személy szerint a béke meg­védésében, csak általános vá­llalat adtak. Párt és DISZ szervezeteinknek, propagan­distáinknak feladatuk lett volna Rákosi elvtárs ország­­gyűlési beszédének ismerte­tése, mely megszabja felada­tainkat. Ezt a munkát igen hiányosan végezték el propa­gandistáink. Az évi. Gépész 128-as tanulókörben egyik hallgató kijelentette, hogy­­«a kapitalistás államok közötti háború a mi számunkra jó». Ilyen alapvető elvi kérdé­sek tisztázatlansága az ellen­ség munkáját könnyíti meg. Az ellenség ilyen kérdések kö­rül igyekszik zavart kelteni és a maga álláspontját ér­vényre juttatni. Hallottunk olyan beszámo­lót vegyész, mérnök, gépész, sőt levelező hallgatóinktól is, hogy­­­a háborút megaka­dályozni nem feh­ét és min­denképpen bekövetkezik.» Ez a «nézet» nyilvánvalóan azt a szolgálja, hogy pánikot. •* keltsen a kishitűek kö­­rtevetemen belül a ta­nulási lendület a perspektíva lerombolása. Egyetemen kí­vül vásárlási láz stb. felkel­tése az cél. Ugyancsak az el­lenség hangja szólal meg oly­an kijelentésekben, hogy «nem kell többé a háborútól tartani, mert annak veszélye elmúlt». Ez a rothadt elmélet békeharcunk leszerelését szol­gálja. Propagandistáink feladata, hogy nap, mint nap, szívós, kitartó munkával megmagya­rázzák pártunk álláspontját. Ezt a munkát folytatni kell f­al­iú­jsá­goko­n, értekezlete­­ken, de mindenekelőtt ember­­ről-emberre menő agitációs munkával. Az osztályharc előrehaladásunkkal — az ipar fejlesztése, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése és a kultúrforradalom terén — egyre élesedik. A m­arxiz­­mus-leniniz­musnak ezt a ta­nítását állandóan tartják szem előtt propagandistáink. Párt és DISZ propagandis­táink mellett nagyon fontos A gellérthegyi vegyész­­diákszálló 40-es szobájában nyolcan laktunk, valameny­­nyilen II. éves vegyészmér­nök hallgatók. Heten vagyunk párttagok és ez a tény foko­zott felelősséget követelt tő­lünk már a tanév kezdetekor is. A múlt év hibáin okulva indultunk neki az új tanév­nek. Célünk az volt, hogy minden tárgyból megvalósít­juk a folyamatos tanulást. Ez többé-kevésbbé sikerült is. Előfordult azonban olykor az, hogy például egy-egy zárt­helyire vagy beszámolóra ké­szülve a másik tantárgyat — helytelenül, de elshanyagol­­tuk. Most a vizsga­idősz­akban nagy feladatok álltak előttünk. Azokat a hiányosságokat kel­lett­­bepótolnunk, amelyeket a félév folyamán elmulasztot­tunk. A másik és egyben a legfontosabb feladatunk volt, hogy helyes időbeosztással, alapos és lelkiismeretes fel­készüléssel álljunk a vizsgák elé. Az előadások befejezése után megbeszéltük az elv­­társaikkal, hogy december 27- én mindannyian visszajö­vünk a diákotthonba és itt fogunk előkészülülni az első vizsgára. Ezt megvalósítot­tuk és az első vizsgákat jó eredménnyel letettük, 4,1 át­laggal. Ezzel azonban nem eléged­tünk meg. Eredményes vizs­gáink további fokozott mun­kát követeltek tőlünk. Két szakérettségis elvtárs is van köztünk és ezeknek minden segítséget megadtunk. Ha va­lamelyik evvilánsnak voltak nehézségei egyes kérdések­ben, külön-külön foglalkoz­tunk velük és ameddig nem értették meg, nem hagytuk őket nyugton. Egyik elvtár­sunknál észrevettük, hogy helytelen az időbeosztása és tanulási módszere rendszer­telen. Külön-kivü­lön megmondtuk propaganda munkát végeznek demonstrátoraink, instrukto­raink és szemináriumvezető­ink, akik a Marxizmus-Leni­­nizm­us Tanszék munkatársai. A szemináriumok zömét ők vezetik le. Nagyon sok múlik azon, hogy mennyire tudják élénkké tenni a szemináriu­mot, a tanult anyagot össze­kapcsolni az élet problémái­val. Ha a szemináriumvezető jó végzi munkáját, komoly eredmények születnek, például Vegyész esti I. évf. 3. tk.-ben a hallgatók politikai tájéko­zottsága megfelelő volt. A szeminárium tagjai rendszere­sen olvasnak sajtót. A beszámolók igen komoly hiányosságként tárják fel a hallgatók napi politikai ese­ményekben való járatlanságát. Ezen a téren is propagandis­táink feladata lesz fordulatot elérni Egyetemünkön. A pro­paganda munka területén fennálló hiányosságok kija­vítása — komoly mértékben fogja munkánkat előre len­díteni­ neki, hogy hibáját javítsa­ ki, mert ez az eredmény rovásá­ra menne. Megértette azt, hogy valóban elhanyagolta kissé a folyamatos tanulást és amikor az ünnepélyes tag­­könyvki­osztó taggyűlésünk volt az egyetemen, a taggyű­lés előtt megfogadta, hogy változtatni"­­fog eddigi mun­káján és a tanuláshoz valló vi­szonyán. Az egyes tanszékek állan­dó segítséget nyújtottak a hallgatóknak. Ezeket a lehe­tőségeket mi a legnagyobb mértékben kihasználtuk és a tanszéken rendszeresített konzultációkra eljártunk. Számos esetben megtörtént, hogy a tanársegéd elvtársiak feljöttek a diákotthonba és minden segítséget megadtak nekünk, ha v­alam­illyen kér­déssel kapcsolatbann nem vol­tunk biztosak. Ha többen készültünk egy tárgyból a vizsgára, esténként közösen megbeszéltük az anyagnak esetleges nehezebb részeit. Ezzel elértük azt, hogy mindegyikünk tisztán látta az az­nap elvégzett anyagrész legfontosabb kér­déseit. Ha az elvtársak közül­ valaki már vizsgázott, átadta a tapasztalatokat a többinek és főleg a vizsgán előforduló súlyponti kérdéseket mondta el. Időbeosztásunk megfelelő volt és a vizsga előtti egy-két napon már csak közösen is­mételtük az anyagot. Nemes verseny alakult ki közöttünk a vizsgák eredményesebb le­tételéért. Eredményeink nem szabad, hogy elbizakodottá tegyenek bennünket. Kommunistáik va­gyunk, nem fogunk pihenni babérjainkon. Enne­k a vizs­gaidőszaknak tapasztalatait felhasználva, újult erővel in­dulunk el a II. félévben új sikereik felé. Darkó Pál II. éves volt. Néhány tapasztalat a marxizmus-leninizmus beszámolóiról Hogyan készültünk a vizsgákra? SÁRARANY Február hó 1-én a II. or­szágos kultúrverseny kere­tében, a XI. kerület döntő­jében a Műszaki Egyetem központi kultúrgárdája igen nagy sikerrel szerepelt. A színjátszók első, a bolgár népi táncosok a második he­lyen végeztek.­ Színjátszóink Móricz Zsigmond „Sár­­arany” című regényének egy dramatizált részét adták elő. A főszerepet, Túri Dani szegényparaszt szerepében Botond Béla II. c. gépész­kari hallgató alakította na­gyon hatásosan. A bíráló bizottság kiemel­te a játék lendületes erejét és a szereplők tiszta, ma­gyaros orgánumát. Az együttest a XI. ker. ta­nács Népművelési Osztályá­nak vizsgálóbizottsága dísz­oklevéllel és könyvvel ju­talmazta. A gárda fennálló nehézsé­gei közt is tö­bb folytatja munkáját a nagybudapesti kerületi versenyen való to­vábbi siker érdekében. MŰSZAKI EGYETEM Hallottad-e... ... hogy az 1954-ben meg­rendezendő svájci labdarúgó világbajnokságra 40 ország nevezett be, az 1950-es világ­­bajnokság 26-os létszámával szemben. A benevezettek kö­zött szerepel Uruguay, az 1950-es bajnok, és az 1952-es olimpiai bajnok, Magyaror­szág is. ! ■ Szorongó érzéssel vártam felvételemet az egyetemre. Új élet kezdődött számomra, de nehéz volt beleilleszkedni az új környezetbe. Felvételit nyertem az egyik diákotthon­ba. Szerettei fogadtaik, s kö­rülvettek bennünket a felsőt­­évesek. Magyaráztak, segítet­tek a beköltözésnél. Hamar megszoktam új otthonom. Nehéz lenne arról írni, hogy milyennek képzeltem el előre a diákotthoni életet, ezért inkább azt írom le, milyen­nek szeretnénk mi most. A jól végzett munka alap­feltétele a fegyelem. Elsősor­ban ezt kell biztosítani min­den diákotthonban. A diák­otthon élén a diákbizottság áll, amely támogatja­ az ott­hon igazgatójának nevelő munkáját. Sok esetben l­áttam, hogy a bizottság lel­kiismere­tesen végzi a munkáját, még­sem látszik meg az ered­ménye. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy diák­otthonainkban, az otthon lakói nem támogatják eléggé mun­kájukat. A legutóbbi napokig megtűrtünk olyanokat a diák­otthonokban, akik teljesen el­ hanyagolták tanulmányi mun­kájukat. Minden támogatást megkaptak, mégis 4­5 utó­vizsgát szereztek a vizsga­időszakban. Ezért a fegyelmi bizottság kizárttal a diákott­honból Bogdán László, Berta István és Bartók Tibor II. éves hallgatókat. Visszatekintve az elmúlt félévre, azt kell mondanom, hogy a hibákat nagyrészt ki tudtuk volna küszöbölni. A diákotthonok munkájának megjavításához a diákbizott­ságoknak és a nevelőknek nagy támogatásra van szük­ségük. A jövőben mi is több­ször jövünk problémáinkkal a pártszervezethez és a DISZ szervezethez, s kérünk támo­gatást. Sok támogatást várunk a most meginduló egyetemi újságtól­ is. Évközben soka­t kell foglalkoznunk az ottho­nok tanulmányi és fegyelmi helyzetével. Népszerűsíteni kell­ a jó kollektívákat, és kímé­letlenül pellengérre kell állí­tani azokat, akik a munka kerékkötői. A félév kezdetétől kell számonkérni a lemara­dóktól hanyagságukat, mert akkor még nem késő. A jó munkát nagy mérték­ben segíti elő a jó kollektíva. Diákotthonunk Ezeknek a kollektíváknak a helyes vezetése a szolafelelő­sök munkájától függ. A szo­bafelelősök a diákbizottság legerősebb támaszai kell, hogy legyenek, d­e hamarabb észre­veszik a hibákat s könnyeb­ben is tudnak rajta segíteni­. Ha a diákotthonok tanul­mányi és fegyelmi helyzetét meg akarjuk javítani, meg kell erősítenünk a szoba­­felelősi hálózatot. A rosszul végzett munka oka sokszor kereshető­ abban is, hogy hallgatóink nagy­részének nincs meg a szakma iránti szeretete, nincs meg a perspektívája. Ezt már nagyon sokszor féllvetettük, de nagyon keveset tettünk érte. Különböző munkatere,­­ben már sokszor szerepe, olyan előadássorozat meg­tartása, melyben együteműnk haladó hagyományait, szakma feladatait népszerűsítjük. Azon­­ban agitációs propagand vonalon ebben a kérdése­v sokszor a követelmények mö­gött kullogtunk. A következő félévben ezen is gyökeresen változtatni küld. Javas­l­a hogy az egyetemi ú­jsá­go keresztül a hibák­­kijavításai nyissunk rovatot, s mozgósít­sunk minden DÍSZ-tagot hogy a következő félév­ jobb eredményekkel záruljon. Kovács II. Sándor Testnevelés a Műszaki Egyetemen 1952. szeptemberéig a Műszaki Egyetem hallgatói fakultatív testnevelésben vettek részt. A fakultatív testnevelés a­ hallga­tók nagyfokú elméleti elfoglalt­­sága miatt nem bizonyult kellő erejű szervezeti formának, nem tudta a hallgatóság széles töme­geik bevonni a testnevelés és Sportéletbe. Még az MHK test­nevelési rendszer próbázásait sem lehetett megnyugtató mó­don szervezni, teljesíteni. Az 1952/53-ik tanévtől a Ma­­gyar Népiköztársaság Miniszter­­anácsának 1026/1952. (VIII. 9.) 17. határozata intézkedik az egyet­emeken és főiskolákon a k­ötél­ez­ő testnevelés bevezetésé­ül. Ennek értelmében egy ele­münkön egyelőre heti 1 órában kevesettük a kötelező test­­nevelés­­. A minisztertanácsi rendelet alapján az OTSB elnöke ki­adta a 8870/5/1952. sz. utasí­tást, mely a minisztertanácsi határozat végrehajtásáról intéz­kedik. Megszabja az utasítás, hogy a testnevelési kötelezett­ség ideje alatt (I—II. évf.) miim­den hallgató köteles az MHK I. fokozatú jelvényt meg­szerezni, illetve a mindenkori rendelkezésnek megfelelően is­métlőpróbákat letenni. A hallgatóság testnevelési kötelezett­ségü­knek eleget tehet­nek a helyi Haladás sport­körében, vagy a Haladás SE központi szakosztályaiban, amennyiben valamely sportág­ban ifjúsági vagy ennél maga­sabb sport m­inősítéssel rendel­keznek. Az­ OTSB-utasítás végrehaj­tásához kiadott útmutató hang­súlyozza, hogy a testnevelés az egyetemeken elválaszthatatlan része a szocialista szakember képzésére irányuló oktató­nevelő munkának. Az egyetemi hallgatósággal kapcsolatos, még fokozottabban ki ke hangsúlyozni, hogy a Szociálist ember — sokoldalúan fejtett egyéniség. A múlt pec .piai* felfogásának egyoldalúsága kü­lönösen erős nyomot hagyott a nevelésnek ezen a fokán lévői ifjúságon. Pedig számunkra a nagytudású, de testileg .•!­ ... maradt ember nem lehet­­., nevelés eszményképe, mim ahogy nem fogadhatjuk el . nevelés eszményének azt sem akinek fizikai erői fejlettet ugyan, de tudományos ismerete, fogyatékosak, szellemik.. fej­lettem. A testnevelésnek — mint a egyetemi és főiskolai oktató nevelő munka elválaszth­atatlan­­ részének — az a célja, hogy közreműködjék a­ szilárd egész­ségű, fizikailag sokoldalúan fejlett, a szocializmust építő a Magyar Népköztársaságéi­t végzett munkára és az építő, munka eredményeinek védel­mére kész, hazánk és párt­unt iránt­ odaadóan hűséges szocia­lista szakember képzésé­­i­n. E cél érdekében: 1. az MHK testnevelési re­nd­szer alapján mindenoldalú neve­lésben kell részesíteni a hall­gatókat, 2. meg kell kedveltetni a­ hall­gatóikkal a rendszeres tert­nevelési és sportfogl.,.!!., tót, 3. biztosítani kell, hogy a ti a 11 patak­ képességeiket ki­fejleszthessék a testnevelési­­ sportfoglalkozásokon. Úgy a Műszaki, mint az Építőipari Egyetem építi, é­de­ elkészítette a Test­­vetési Tanszéki Csoport a sport­létesítmény -programm­ot, amint­­ gondoskodik mind a hallgató­ság, mint a nagyszámú egye­temi dolgozó testnevel,­­ és sportigényeihez szükséges sport­létesítményekről. Tapasztalatok az orosz nyelvi beszámolók kapcsán Az orosz nyelv tanulásá­nak jelentősége műszaki tu­dományokkal foglalkozó if­júságunk előtt évről-évre mind jobban és jobban ki­bontakozik. A Szovjetunió élenjáró szerepe a technika terén, a technikai tudomá­nyokkal foglalkozó szovjet műszaki könyvek gazdag so­rozata mind jobban arra késztetik hallgatóinkat, hogy komolyan elsajátítsák az orosz nyelvet, hogy így szá­mukra hozzáférhetővé és munkájukban hasznosítha­­tóvá váljanak a szovjet mű­szaki tudomány gazdag ta­pasztalatai. De nemcsak hasznossági elgondolások miatt tanulják ma már egye­temünkön az orosz nyelvet, hanem megértik az orosz nyelv tanulásának fontossá­gát abból a szempontból is, hogy ez a nyelv a megvaló­sult szocializmus országának nyelve. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari Műszaki Egyetem Pártbizottságának, Egyetemi Ta­nácsának, DISZ és Szakszervezeti Bizottságának lapja. Szer­k­eszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Orosházi Béla. Szerkesztőség: Budapest, XI., Budafoki­ út 4—6. inf. 50. Telefon: 258—955. (101 -es mellék.) Kiad.ija: a Bpeeti Lapkiadó Váll., Bpest, VIII., Blaha Lujza­ tér 3. Felelős kiadó: Kürti Lászlón, Révai­ nyomda I. sz. telepbe­n,. Budapest, V., Bajcsy­ Zsil­­­czky út 34. Felelős: Nyár*. Df­/­Megállapíthatjuk, hogy hallgatóink viszonya az orosz nyelvhez megválto­zott. Nemcsak tantárgyat lát­nak az orosz nyelvben, hanem erős segítőtársat, ami mű­szaki életpályájukon sok ne­hézségen fogja őket átsegíte­ni. Elhalkultak azok a kez­detben elég gyakran hangoz­tatott téveszmék, hogy a Mű­szaki Egyetem hallgatóinak elsősorban a technikai tudo­mányok sikeres elsajátításá­ra van szükségük, s hogy az orosz nyelv tanulása sok szempontból feleslegesen vesz el értékes részeket drá­ga idejükből. Ezzel szemben a hallgatók zöme ma már a hivatalos órák keretén kívül is mind sűrűbben keresi fel az Orosz Lektorátus előadóit, mind sűrűbben kér tőlük ta­nácsokat,­­ ha orosz nyelvű szakmai szövegek lefordítása során nyelvi szempontból ne­hézségek támadnak. Ha az Építőipari Műszaki Egyetem egyetemi átlagát a 3,6-os eredményt tekintjük, akkor mondhatjuk azt, hogy az eredmény kielégítő, más szempontból azt is mondhat­nánk, hogy az eredmény jobb is lehetne. Ezt a 3.6-os ered­ményt két szempontból néz­hetjük: Ha abból a szempont­ból tekintjük, hogy ez az eredményátlag olyan hallga­­tókntak­ köszönhető, akik mint Tösér Sándor I/B, Dobrosz­­láv József IFA, Nagy Zoltán III/B az építészkaron, Sár­közi Ferenc L, Tóth János II Csernyánszky László Ill. a mérnökkaron, — hogy csak néhányat említsünk a sok k­zül — az egész félév folya­mán folyamatosan tanultak lehetőleg keveset vagy sem­mit sem hiányoztak, gyen­gébb társaikat segítették, ak­kor mondhatjuk, hogy ez az eredményátlag az ő tudatos, jó munkájuknak gyümölcse Ha ellenben ezt az eredményt abból a szempontból vizsgál­juk, hogy lehetett volna jobb is, ha nem lettek volna olyan hallgatók mint például a/, építészkaron Kasza László I/A, Pető Lajos FB, Bottlik Mihály I­FB, a mérne Bartók Tibor II., Kustyán Kálmán, IV., Mokos Sándor IV., akik még mindig nem ér­keztek el az egyedül ered­­ményt hozó folyamatos tanu­lás színvonalára, akik még mindig nem tudatosították magukban azt, hogy legna­gyobb ellenségük önmaguk­nak és félévi tanulmányi eredményeiknek, ha könnyel­, műen hiányoznak, akkor sú­lyos bírálattal kell illetnünk őket. A beszámolókon szerzet­t tapasztalatok ösztönzés lektorátus minden tagj­a sz­á­­mára, hogy jó politikai mun­­kával felszámolja a nég mutatkozó hiányosságoka és felvilágosító munkájával elérje a folyamatos tanuló, mind szélesebb körben való tudatosítását és ennek egye­nes következményét, a II félév jobb átlageredményét

Next