A Jövő Mérnöke, 1954 (2. évfolyam, 1-21. szám)

1954-01-12 / 1. szám

2 A JÖVŐ MÉRNÖKE A Műszaki Egyetem pártválasztmánya megtárgyalta a III.pártkongresszus előkészületeivel kapcsolatos feladatokat A Műszaki Egyetem párt­­választmánya január 6-án ült össze, hogy megtárgyalja a III. pártkongresszus előkészí­tésével kapcsolatos feladato­kat. A beszámoló ismertette pártunk KV-határozatát, mely szerint 1954-ben össze kell hív­ni a párt legfelsőbb szervét, a pártkongresszust. Ezt meg­előzően január 15 és március 15-e között titkosan újjá kell választani a pártszervezetek vezetőségeit. Pártkongresszusaink mindig mérföldkövet jelentettek pár­tunk életében. Pártunk II. kongresszusa a teremtő munka hatalmas perspektíváit mu­tatta meg és utat nyitott az ország gazdasági és politikai fejlődésének. A II. kongresz­­szus utáni évek, de most, a III. kongresszust megelőző időszak eseményei, a júniusi és az októberi határozatok, majd az azokat követő intéz­kedések — melyek csak kez­deti lépések — bizonyítják a III. kongresszus óriási jelen­tőségét. A pártbizottság beszámolója kiemelte azokat az eredménye­ket, amelyeket a KV. júniusi és októberi határozata és a kormányprogram­ óta a Mű­szaki Egyetemen elértünk. Csupán december hónap­ban az egyetem hallgató­sága 273.999 Ft rendkívüli ruhasegélyben részesült, ami annyit jelent, hogy min­den tizedik hallgató egy-egy lódenkabátot vásárolhatott volna magának. Jelentősen ja­vult a diákélelmezés kalória­értéke is. A Bartók Béla­ úti diákott­honban új fürdőhelyiséget bocsátottak a diákok ren­delkezésére, megkezdték az üzemi konyha építését, amely biztosítja egyetemi dolgozóinknak is az éte­lek minőségének jelentős javulását. Megnyílt egyetemünk klubja is. Megállapította a beszámoló azt is, hogy a KV júniusi és októberi határozata óta ered­mények mutatkoznak párt­munkánkban. A párttagság a megnövekedett feladatokat igyekszik jól elvégezni. Egész­séges kritikai szellem kezd kialakulni a pártszervezetek­ben. Általában megjavult a bí­rálat és az önbírálat, élén­­kebbek, harcosabbak a taggyűlések, megnőtt a párt tekintélye az egye­tem dolgozói, hallgatói előtt. A párttagság igényli, követeli a pártdemokrácia betartását. A pártbizottság beszámoló­ja külön kiemelte a káderek­kel való foglalkozás terén el­ért eredményeinket. Megem­lítve azt, hogy rendszeresebbé tettük a káderekkel való egyéni foglalkozást. Meg­szüntetjük a pártvezetőség­­választásokkal kapcsolatban, de általában is a túlságosan papírszagú kádermunkát, ami­vel egyes vezetőink, lényegé­ben a felelősség alól akartak kibújni. A beszámolót élénk vita kö­vette. A felszólalások arról tanúskodtak, hogy egyetemünk pártfunkcionáriusai, tanszé­keink vezetői és dolgozói vi­lágosabban látják feladatain­kat és céljainkat. Péteri elvtárs, a Politikai­gazdaságtan Tanszékének h. vezetője arról beszélt, hogy a tanszék a pártpropaganda­munkával kapcsolatos hatá­rozat alapján felismerte, hogy előadásainak programmjai túl zsúfoltak, nem emelték ki eléggé a legfontosabb kérdése­ket, az előadások néha még dogmatikusak, nem mérnö­kökhöz szólóak, amin vál­toztatni fognak. Eszter elvtárs, a Villamosgépek Tanszéké­nek docense az ideológiai ok­tatásokban előforduló tar­talmi és szervezeti hibákkal foglalkozott. Elmondta, hogy egyesek úgy értelmezik az az ideológiai oktatásban való önkéntes részvételt, hogy hol elmennek a konferenciákra, hol nem, így a legutóbbi kon­ferencián például 28 főből 17 hiányzott. Török elvtárs IV. éves hallgató a pártbizottsá­got bírálta, amiért az alap­szervezeteknek kevés elvi se­gítséget nyújt és most a kon­gresszus előkészítését is a pártbizottság túlzottan szerve­zeti kérdésnek tekinti. Ezek a hibák hozzájárulnak ahhoz, hogy a DISZ-vezető­­ségválasztó taggyűlést csak harmadszori kísérletre tud­ták megtartani. Holló elvtárs, a vegyészkar titkára kifogásolta, hogy a pártbizottság a KV-pártpropa­­ganda-munkáról szóló határo­zatának feldolgozásához nem nyújtott kellő segítséget. Több elvtárs, köztük Csáki, Czakó, Hajnóczy, Eisler és Oláh elvtársak a tanársegédek szakmai továbbképzése kérdé­seivel foglalkoztak. Czakó elvtárs elmondta, hogy a tanársegédeket annyira túlter­helték, hogy csak éjjel marad idejük tanulásra. Emellett azonban akadnak olyan tanár­segédek is, akiknek igen mi­nimális a megterhelésük. A pártválasztmány tagjai egyöntetűen megállapították, hogy az előttünk álló felada­toknak záloga: pártunk to­vábbi erősítése. A párt és a magyar nép élete elszakítha­­tatlanul összefonódik. Ezért a párt harcától a párt erejének növekedésé­től elválaszthatatlan né­pünk felemelkedése és boldogulása. Pártunk erejének növekedését kell, hogy eredményezze a kongresszusra való felkészü­lés is! Pártcsoportunk és alapszer­vezetünk munkájáról A gépgyártó II. éves alapszervezethez­­tartozik a mi tanári pártcsoportunk. Mun­káinkról akarok megemlékezni. A novemberi első pártcso­­portértekezl­eten megtárgyaltuk az all­apszervezet munkatervét. A csoport tagjai vállalta­k feladatokat az alapszerve­zet munkájából. Olyanokat például, hogy patro­nálják a hallgatók pártcsoport­jait, vagy részt vesznek a poli­tikai körökön, mint ellenőrök. Ilyen irányú vállalásukat jelen­tés formájában átadtam az alap­­szervezet vezetőségének. Azóta már több mint két hónap telt el és­ ezek az elvtársak nem kaptak kon­krét feladatokat. Ideje lenne végre, ha­ ezek a vállalások nem papíron marad­nának, hanem a vezetőség gon­­doskodna arról, hogy ezek az elvtársak ténylegesen be legye­nek vonva a pártmunkába. A másik dolog amit el kell mondanom, az a vizsga­­időszak feladataival kapcsola­tos. Az alapszervezet vezetősége decemberben megadta szem­pontként, hogy a hallgatókat a vizsgaidőszak alatt, fokozottan kell segíteni és itt döntő feladat hárul a­ tanárokra, hogy előse­gítsék a hallgatók felkészülé­sét. Ezt meg is beszéltük egy­más között és azt határozik el, hogy mindenki a tőle telhető legnagyobb segítséget megadja a hallgatóknak, különösen az alapszervezeten belül így többek között Pécsért Ede aspiráns elvtárs vállal­ta, hogy a vizsgaidőszak alatt egy-két műszaki tárgy­ból, rendelkezésére áll az alapszervezethez tartozó hallgatóknak. Ezt persze csak akkor tudja ■váll allni — mondotta — ha az alapszervezet vezetősége meg­beszéli vele a tantárgyat, az időt, a helyet, ahol a segítséget megadhatja. A pártvezetőség nem tudni miért, nem beszélt Pé­csen elvtárssal, így az a válla­lás is papíron maradt. Nagy Lajos elvtárs, az Orosz Lektorátus tanársegéde is vál­alt ugyanilyen kötelezettséget, de persze az ő vállalása is a mai napig csak egy da­rab papír, mert senki sem beszélt vele a segítésről, ő pedig nagyon szívesen áll rendelkezésére bárkinek. Az eddigiekből láthatjuk azt, hogy pártcsoportunkon bel­ül vannak, kezdeményezések, vál­lalások. Az elvtársak mind­egyike szívesen végez piri­­munkiát, mert tudják,­­hogy csak aktív segítséggel hálálhatják meg mindazt, amit már pár­tunktól, népünktől kaptak. Ilyen irányú érzelmeiket bizonyítja az is, hogy jönnek hozzám és megkérdezik, hogy miért „al­szik” a pártvezetőség, miért nem ad munkát? Talán azért, mert minden olyan jól megy? A­­­ények nem ezt bizonyítják! Valószínű, hogy ha a mi párt­­csoportunkónál ez így van, ak­kor a halgatók pártcsoportjai sem kivételek, ott is formális a munka. Bizonyíték erre az is, hogy mikor­ érdeklődtem­ a hall­gatóktól a pártcsoportok mun­kája iránt, azt mondták, hogy a pártcsoportértekez­letet tí­zpercekben tartja meg a bizalmi, ott elhadar­ja a problémákat. Rákosi elvtárs azt tanítja, hogy­­a pá­rtcsoportok ahol jól dolgoznak, ott jó a pártmunka­, ahol rosszul, ott nem­ megy semmi jól. Éppen ezért a párt­­vezetőség, Bozsó titkár elvtárs vezetésével számolja fel ezeket a hibákat és vonják be aktívan a párttagokat a munkába,­­hogy eredményesebbé tegyük a gép­gyártó III. alapszervezet mun­káját. Végül egy-­két szól még a­ mi hibánkról: 12 tag van a­ párt­­csoport­ban. Az elvtársak a­ havi bélyegekért most már többé-ke­­v­é­bbé eljönnek­­a megbeszélt időpontban, csupán Arnóthy elvtárs nem ér rá sosem eljön­ni, — kivéve egy esetet. — Ha­nem takarítónőt ka­p el érte! Én azt hiszem, ez kissé lebe­csülése — bármennyire nem érünk rá — a pártnak, nemi be­szélve az annyit hangoztatott éberségről­! Méhész József Pál. Grazd. tan­. Tanszék Előre kommunisták! Szinte hagyománnyá vált pártszervezetünkben, hogy tag­gyűléseken — különösen vizs­gák előtt — a beszámolók és a hozzászólások aláhúzzák a kommunista példamutatás je­lentőségét. Sajnos, az is ha­gyományként alakult ki, hogy a vizsgák után megállapítjuk, hogy újra eltelt egy félév, ami­kor általában ezt a példamuta­tást nem sikerült párttagjaink­nak elérniük. A mérnökkar III. évfolya­mán még csak a vizsgák elején vagyunk, de úgy tű­nik, hogy ez a rossz ha­gyomány folytatódik. Itt van a legfőbb ideje, hogy alaposabban megnézzük, mi ennek az oka. Kétségtelen, vannak tagjaink és tagjelölt­jeink között olyan hallgatók, mint például Jakab János, vagy Taskó Károly, akik egész­évi hanyag munkájukra tettek „koronát“ mostani eredményte­len szerepléseikkel. Azonban nem ez a jellemző! Az igazság az, hogy a kommu­nisták tanulmányi munkájá­ban a lemaradás ellenére je­lentős javulás mutatkozott eb­ben a félévben. Nagyon fontos feladatuk van e téren a jól tanuló kommunista hallgatóknak. A pártszervezet nagyon örül például Szalai György és Vik­tor István elvtársak kitűnő eredményeinek, de talán job­ban örült volna, ha ez páro­sult volna azzal, hogy segítik elmaradott társaikat. Őszintén meg kell monda­nom, hogy egész évfolya­munkon csak egy elvtárs, Pammer Pál az, aki kom­munista kötelességének mind a tanulásban, mind pedig társaihoz való vi­szonyában maradéktalanul eleget tesz. Elsőnek kellett volna beszél­ni arról, hogy e hibák legyő­zésében, a meglévő nehézségek legyűrése mellett, csakis vala­mennyi kommunista megfeszí­tett munkája hozhat sikert. A hátralévő vizsgákra való fel­készülésben a „puskázás“ el­leni harcban el kell érni, hogy párttagjaink döntő többsége szégyenkezés nélkül adhasson számot pártszervezetünknek és tanulótársainknak saját elvég­zett munkájukról. Rácz Tamás III. éves mérnökhallgató 1954 január 12. Egy DISZ-alapszervezet harca a vizsgák sikeréért Építész II/B 1 alapszervi DISZ-vezetőség komolyan har­col a vizsgák sikeréért. Veze­tőségünk elhatározta, hogy az elmaradókat felkeresi. Első eredményes látogatásunkat Vö­­rösváczki Istvánnál tettük (II/B 8 tankör.) Ez az elvtárs egy év kihagyással jött a II. évfolyamra. Az első félévben nagyon kevés előadást hallga­tott végig, úgy véljük, hogy ha­nyagsága miatt. A gyakorlatok elmaradása miatt szilárdság­­tanból és fizikából nem mehet vizsgára, a marxizmusból nem jelent meg a vizsgán, lakóépü­lettervezésből, honvédelemből, oroszból pótbeszámolóra kell mennie. Tehát minden eddigi vizsgából utóvizsgára kell menni. Látogatásunk alkalmával fe­leletet szerettünk volna kap­ni az elvtárstól arra, hogy mi az oka a felsoroltaknak és ho­gyan gondolja a kijavítását. A felelet nagyon könnyelmű volt, ő nem látja ezeknek sem­mi hátrányát, mert a két hét utóvizsga ideje alatt könnyen leteszi a vizsgáit. Különben is nem őrajta múlott, a sok utó­vizsga, mert ő elkészítette ha­táridő utánra a gyakorlato­kat is csak nem vették be tőle. Kérdésünk továbbá az volt, hogy miért nem pótolta határ­időre, mikor a tanszékek min­den lehetőséget megadtak a pótlásra, azt nem tudta, nem is hallott róla. Látogatásunk után a felesé­ge kísért ki, mivel ő pihent az ágyban. A felesége sírva mondta el, hogy neki mindig azt mondja mikor hazamegy este 10.11 órakor, hogy ő vizs­gázni volt és sikeresen letette. (Még eddig egy vizsgán sem je­lent meg.) Az ösztöndíját pedig rendszeresen elissza, a család­nak mit sem ad belőle. Erről az elvtársról nekünk az a vé­leményünk, hogy nem való az egyetemre és a DISZ-tagság közé. Eddig minden elvtársat meg­látogattunk, aki nem jelent meg a vizsgán, legtöbbjük be­tegség miatt volt távol. Meg kell még itt említenünk Varga Vilmos II. éves építész­­mérnök hallgatót is, aki a fizi­ka vizsgán szintén nem jelent meg. Az okát nem tudjuk, mert vidéken lakik. Csak annyit, hogy évközben is elég hanya­gul kezelte a dolgokat és nem adta azt, amit tudott volna. De van munkánknak ered­ménye is. Mutatja 10-es és 12- es tankör fizikavizsgája, ahol nem volt egy utóvizsga sem. Külön meg kell dicsérni Bar­­­­na László, Dicső Rudolf és Müller János 10-es tankör-­­ belieket, valamint Németh La­­­­­os, Morvai Márton 12-es tankörbelieket, Simoncsis Im­re elvtársat. (13-as tankör) aki­nek minden vizsgája jeles. Gratulálunk ezeknek az elv­társaknak és példaképül állít­juk őket minden hallgató elé. Horkay Miklós, Bp. II/B 1­DISZ-titkár MIT TERVEZTÜNK - MIT VÉGEZTÜNK? Pár szó a politikai körök munkájáról Az elmúlt félév tapasztalatai alap­járól fel­mérhetjük, mit végeztünk a­­politikai körök te­rületén. A félév elején a DISZ-szervezet veze­tősége megígérte, hogy minden erejével azon lesz, hogy a politikai,­­körök érdekesebbek, ma­gasabb színvonalúak legyenek a tavalyiaknál. Ez bizony legnagyobb részben csak ígéret ma­radt. Volta­k olyan politikai köri előadások, ame­lyek nem­ elégítették ki a tagság legszélesebb rétegének érdeklődését. A nemzetközi helyzetről tartott előadásnál a rossz szervezés következtében a politikai­kor vezetők egy része nem vett részt, sem az előadáson, sem pedig az előkészítőn. Ennek következtében ezek az elvtársak n­em voltak képesek érdekes, maga­s színvona­lú politi­­kai­ kört tartanni. Örömmel emlékezhetek arról, hogy szép számmal voltak jól sikerült előadások és politikai­­körök i­s. Ige­n nagy érdeklődés kísérte például­­a vihalmosikaron a műszeripar jelentő­ségéről vagy a vegyészkaron a folyamatos ta­nulás fontosságáról tartott előadást. A jó politikai körök közé sorolhatjuk töb­bek­­között Kiss János elvtárs (gépész, 106-os tankör) politikai körét is.­­ Az elmúlt félév tapasztalata azt­­mutatja, hogy helyesebb, ha az előadást a tagság rész­vételével tartjuk és nemcsak a politikai kör ve­zetők részére. Ugyan­akkor figyelembe kell venni az egyes karok külön­böző irányú érdeklődését. Az eddigi minis­zer az volt, hogy a politikai kör vezetője meghall­gatta az előadást, részt vett az előkészítőn,­­majd megtartotta a politikai kört. Ez két hét alatt háromszor ,két órát vett el hallgatóink idejéből. Sokkal helyesebb , ahogy a vegyész­­es villamosi karon­ aülkailtma®táik is — olyan, elő­adást tartana­, amelyen az egész hallgatóság részt vesz és közvetlenül­ utána, megbeszélik a felvetett kérdéseket. Ez azért helyes, mert első­sorban az előadást kisebb csoportok részére tartjuk, így kielégíthető az egyes karok, évfolya­motok különböző érdeklődései. Másodsorban jól képzett előadót tudunk biztosítani, aki az elő­adás után a vitát is megfelelően tudja vezetni. A következő félév előadásainak tematikáját a hallgatóik érdeklődésének figyelem­bevételével február első hetében állítjuk össze. Eddig érte­sülés szer­inti a villamos III., IV. éven: filozófiai problémákról, a Föld, az ember keletkezéséről, a gépész és gépgyártó évfolyamok­­hallgatói a tót kar közötti­­különbségről, illetve ,a szakosítás nyújtotta lehetőségekről, a­ felsőbb évfol­yamok hallgatói pedig az egyes üzemek arcu­latáról szeretnének ismertetést hallani. A következő félévi munkához­­két dolog szükséges. Először az elvtársiak mondják el a­z a­la­pszerűi­ megbízottaknak, hogy milyen téma­ érdekű őket,­­mib­ől szeretnének előadást, ismertetést hallani. Másodszor a megbízott elvtánsak az ala­p­­szervi és i kari politikai közfelelősök pontosan, becsületesen teljesítsék feladataikat! Gyimesi György II. éves gépgyártói mérnökhallgató. A PEKINGI EGYETE­M Lej Peng cikke nyomán* A PEKINGI EGYETEM a főváros egyik legszebb kerü­letében, körülbelül 1.100.000 négyzetméteres gyönyörű parkban fekszik. A parkban nagy tó, több domb és sűrű liget van. A pekingi egyetem Kína egyik legrégibb főiskolája, 1898-ban alapították. Történe­te szorosan összekapcsolódik a kínai nép forradalmi harcá­val. Az egyetem tevékeny sze­repet játszott az új kínai kul­túráért vívott harcban, az imperializmus és a reakciós Kuomintang-uralom ellen folytatott küzdelemben. Az egyetem jól képzett nö­vendékei közül sokan dolgoz­nak a legkülönbözőbb poszto­kon Kína minden vidékén. A régi pekingi egyetem azonban nem felelt meg az országszer­te gyorsan kibontakozó hatal­mas építőmunka követelmé­nyeinek. Nagyarányú építke­zés kezdődött a régi egyetem környékén. A régi épületek alapterülete mindössze 70.000 négyzetméter volt; tavaly 6 hónap alatt any­­nyi új épület létesült, hogy hasznos területük a régi összes építmények te­rületének 68 százalékát teszi ki. 1953-ban 14.000 négyzetméternyi területen emelkedtek újabb egye­temi épületek. 1952 ŐSZE ÓTA nagy­arányú szervezeti átalakulá­­sások folynak. A régi pekingi egyetem keretében 6 intézet volt: fizikai, kémiai, politech­nikai, irodalmi, politikai-jogi, agronómiai, és orvostudo­mányi intézet. Jelenleg van matematikai és mechanikai, fizikai és kémiai, biológiai, geológiai és föld­rajzi, kínai nyelv- és irodalmi orosz nyelv- és irodalmi, nyu­gateurópai nyelv- és irodal­mi, keleti­ nyelvtudományi, fi­lozófiai, történelmi és köz­­gazdasági fakultás. Az egyete­men jelenleg több mint 230 szaktárgy előadása folyik. Az egyetem felépítését, a ta­nulmányi programmokat és az előadásmódot a szovjet ta­pasztalatok figyelembevételé­vel állapították meg. Több professzor és előadó tanulmányozta a szovjet egyetemei­ felépítését és a szovjet professzorok elő­­adásmódját a pekingi egyetem új rendjének ki­alakítása előtt. A szovjet művek könnyebb megértése céljából tavaly tovD, mint 200 professzor és előadó tanulmányozta az orosz nyelvet; idén nyáron rövid tanolyamokat rendeztek a tanári kar orosznyelvű to­va önképzésének meggyorsítá­sára. A pekingi egyetem hallga­tói számára kitűnő élet­­feltételeket és tanulmányi feletpségeket biztosítot­tak. A kínai egyetemek közt a pekinginek van a legnagyobb könyvtára: több mint 1.700.000 kötet. AZ EGYETEM HALLGA­TÓINAK száma jelenleg meghaladja a 31­ 20-at. Megta­láljuk köztük 18 nemzeti ki­sebbség és több baráti állam — a Mongol Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és több európai népi demokratikus ország­­ képviselőit. A különböző nem­zetiségű hallgatók együtt laknak és együtt­ tanulnak. Az egyetemi hallgatóknak szabadidejükben nagyszerű kirándulási és szórakozási le­hetőségeik vannak. Az egye­tem' 30 sportpályáján a legkü­lönbözőbb sportágakban folyik a hallgatók edzése. A hallga­tók esténként a szakszerve­zeti otthonban gyűlnek össze, s ott viaaman énekelnek és táncolnak. *) Megjelent az „Épülő kom­munizmus — épülő szocializ­mus“ című folyóirat legutóbbi számában. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 1953 december 28-án megjelenő számában „Hogyan készüljünk fel a vizsgákra” cím­­alatti­­szövegben olvashattuk: „Oktatóinktól nem kiváló statikai adatokat kívánunk a vizsgaered­­ményekről." A helyes szöveg így hangzik: „Oktatóinktól­­nem ki­váló statisztikai adatot kívánunk., Ugyanebben a cikkben olvashattuk: „ ... úgy vélem, hogy a hallgató és oktató a pártbizottság, a DISZ segítségére támasz­kodva jó munkát fog végezni e félévi vizsga időszakában és a KV határozata értelmében is, a minőség emelése mellett teljes tanu­lása folytán „még a statika tükrében is" a tavalyinál jobb er­ed­­ményeket ér el". A helyes szöveg így hangzik: „ .. . még a statisztika tükrében is...” Ugyanebben a számban ,Az egységes pártalapszervezetek­­ről” szóló cikkben zavaró értelmű mondat kerül­t a szerkesztőség hibájából.. „Pédául ki foglalkozzon a kari szervezetekkel: kari szakszervezet! OB képviseli a pártot a kar tanácsüléseken.. A helyes szöveg így hangzik: „Például :'ki foglalkozzon a kari szervezetekkel,­ kari szakszervezeti OB. Ki képviseli a pártot a ■kart tanácsüléseken . ..”

Next