Jövő Mérnöke, 1955 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1955-01-04 / 1. szám
mi Tóth Ferenc III. éves építészhallgató vizsgáira készül. (Bónis László felvétele) ! : : ' A marxizmus-leninizmus elővizsgákról A félévi vizsga előtti szünidő megkezdése óta kb. 15—20 hallgató elvtárs tett nálam elővizsgát. Elővizsgára azokat engedtem, akik évközi jó munkájaikkal és fegyelmezett magatartásukkal ezt kiérdemelték. Az eddigi vizsgák zöme jeles, de jónál rosszabb eredmény eddig még nincs is. Ez az eredmény igen értékes. Úgy vélem, hogy a jó vizsga kettő? öröm. Öröm a hallgatónak és öröm a pedagógusnak. Meg kell vallanom nekem is igen nagy öröm, amikor egyegy hallgatóm szép feleletet nyújt a vizsgán. Az eddigi vizsgákon különösen a következő elvtársak és elvtársnők nyújtottak szép feleletet: a II. évf. építész 14-es tanulókörből Réner Mária, Fodor Ágnes és Máriás László. A 11. évf. építész 1-es tanulókörből Berzseny Zsuzsanna, a mérnök II. évf. 7-es tanulókörből Farkas Ferenc. Réner Mária egész félévben a tanulókör egyik motorja volt, a vizsgán nagyon szépen válaszolt olyan komoly elméleti kérdésekre, mint a marxista-leninista államelmélet magyarországi alkalmazása a felszabadulás után. Máriás elvtárs a középparasztsággal való szövetség problémáját tudta sokoldalúan elemezni. A marxizmus-leninizmus fontos elméleti kérdéseit az elvtársak nem csupán tételszerűen igyekeztek viszaadni, hanem saját szavaikkal elemezve és gyakorlati példákkal magyarázva! Ez azt mutatja, hogy ezek az elvtársak nem „magolva“ tanulták évközben az anyagot, hanem gondolkozva. Ezt bizonyítja az is, hogy szemináriumokon több esetben kérdésekkel fordultak hozzám és a szemináriumi vitákba aktívan bekapcsolódtak. Örömmel állapítottam meg azt is, hogy hallgatóink nagy része komoly figyelemmel kíséri a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Külön szeretnék röviden megemlékezni a külföldi hallgatóik elővizsgáiról. Ők példásan felkészültek a vizsgára. Komoly nyelvi nehézségük ellenére a legtöbben jelesre vizsgáztak. Ki kell emelnem a koreai elvtársak közül Cso-Szen-In és Cse-Hva- Szek elvtársakat, akik igen alapos tárgyi tudásról tettek tanúságot. Hogyan érték el ezt a jó eredményt? Mindenekelőtt dicséretre méltó, kitartó szorgalmas tanulással. Szorgalmasan látogatták a tanszéket és igénybe vették a konzultációs segítséget. Szemináriumokon kérdéseket tettek fel az anyaggal kapcsolatban. Feldolgozták a megadott irodalmat és a tanulás során egymást segítették. Ha egyetemünk ifjúsága mindezekből levonja a tanulságot és szorgalmas munkával készül a vizsgákra, hiszem, hogy jó eredményekkel zárhatjuk a félévet. Hajdú Sándor tanársegéd is . „ 1952 őszén találkoztam először Zang-Do-Hiannal. Elsőévesek voltunk. Egyik délutáni óránk előtt beszélgetett, ismerkedett évfolyamunk az egyetem kertjében. Zang-Do-Hian egy padon ült, kicsi csoport vette körül. Akkormég tört magyarsággal válaszolt csapongó kérdéseinkre. Minden érdekelt minket: hogyan került a mi hazánkba, honnan jött, mit csinált eddig. 1950. júliusában felvették hallgatónak a Koreai Tengerészeti Iskolába. Rövid pár nap múlva indították meg az imperialisták aljas orvtámadásukat a koreai nép ellen. 17 éves volt, amikor novemberben az iskola hallgatóit mozgósították a frontra. Zang-Do-Hian is harcba indult azok ellen, akiknek gyilkos golyói és bombái megölték bátyját, nővérét. Kemény, véres napok voltak. Akkor vizsgázott először Zang-Do-Hian hazaszeretetből az egész nép előtt. Visszaszorították az ellenséget, a tisztiiskola hallgatói is visszatértek az iskolába, folytatni a félbehagyott tanulást. 1951. augusztusában a kiváló hallgatókat kiválasztották közülük, hogy elküldjék őket tanulni a népi demokratikus országokba. Ő isközéjük került. 1951. decemberéig műszaki előkészítést kaptak, s ezután utaztak hazámkba. Nálunk 1952. szeptemberig a magyar nyelvet tanulták, orosz nyelven keresztül. Szepisisikerűen elkezdődött az egyetemi tanév, tanulás, ismerkedés az egyetemmel. Tanulópárjával Bakonyvári Ferenccel szorgalmasan hallgatta az előadásokat, jegyzetelt. Nehéz, fáradságos munka volt ez. Nekünk sem könnyű a tanulás, pedig mi anyanyelvünkön tanulunk. Mennyi problémánk és kérdésünk van egy-egy tárgy tanulásánál. Hát még annak, akinek, párhuzamosan az egytemi tanulmányokkal, a nyelvet is tanulniok kell. DISZ-szervezetünktől is kaptak segítséget a koreai hallgatók. A tanulópári rendszer nemcsak papíron valósult meg, ahogy sok tanulókörben a magyar hallgatók körében csak idáig jutottak el. Koreai hallgatóink együtt laknak a diákszállókban magyar tanulópárjukkal. Baráti viszony fejlődött ki közöttük. És a közös tanulásban szinte észrevétlenül mind jobban elsajátítják koreai hallgatóink a magyar nyelvet is, így történt ez Zang-Do- Hiannál is. Együtt tanultak Bakonyvári Ferenccel, együtt is szórakoztak. Jártak operába, moziba és ma már Zang- Do-Hian olyan jól tud magyarul, hogy az elmúlt első félévben két koreai akadémikus mellett volt tolmács egy hónapig hazánkban. Nem sokkal később pedig egy magyar bányamérnökkel, mint műszaki tolmács, három hónapig Koreába utazott. Sok magyar hallgató elé lehet példaképül állítani szorgalmát és eredményeit. Legutóbbi vizsgái jelentős részét jeles eredménnyel tette le. A tanszékek is készségesen megadják támogatásukat a koreai hallgatóknak. Zang- Do-Hian örömmel mondta el mennyi segítséget kapott, különösen a Tervezési, Marxizmus, Szilárdságtan, Matematika tanszékektől. KCTC31 hallgatóink, élükön az eddig igen jó eredményeket elérő Do-Zang-Jol gépész 11., Kim-Guang-Ho villamos 111., G-Szen-Ho mérnök III., Kim-De-Bo építész II. és Zang-Do-Hian építész III. éves honfitársaikkal velünk vállvetve sajátítják el a műszaki tudományokat. Most Zang-Do-Hian is újra vizsgák előtt áll. Talán a négy év előtti történetre emlékszik, mikor fegyverrel a kézben vizsgázott jelesre az agresszorok elleni harcban. Most az egyetemünkön tanultakból kell vizsgát tenni sok-sok külföldi és magyar társával eredmény itt együtt. De amo er /vUf/fir/r'VTf'r.sf'iif/ A Vízgépek Tanszéke a hagyományossá vált logarlécversenyt az Általános Géptantárgy keretében 1954 december 15-én rendezte meg az elsőéves gépészmérnökhallgatók részére. A verseny a részvevőktől megkövetelte a logarléccel való gyors és biztonságos számolást. A 106 versenyző közül az első tizenkét helyezett részesült értékes jutalomban. A jutalmakat meleghangú rövid buzdító beszéd kíséretében dr. Pattantyús Á. Géza professzor osztotta ki Strommer Gyula dékánhelyettes és Pápai László, az Általános Géptan című tárgy előadójának jelenlétében. Az 1500 forint értékű jutalmakat helyezési sorrendben kapták: Ehrenfeld János, Vigassy József, Fenyves Iván, Jánosi Márton, Kövér György, Csemniczky János, Dulácska Gábor, Li Jan- Ban, Köves Péter, Vaszily György, Sélley Gábor, Halmai László elsőéves gépészmérnökhallgatók, akiknek további fejlődésükhöz ezúton is sok sikert és szerencsét kívánunk. Horváth László tanársegéd VIZSGAHÍREK A marxizmus-leninizmus tantárgyából az elsőéves hallgatók közül az elővizsgáikon a következők vizsgáztak jelesre: Járosi Márton, Molnár Dénes, Deck Andrásné, Hubay Emőke, Kövér György, Schwartz Imre, Harsányi Vilmos. A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÉS AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM DJÁJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 30 FILLÉR 1955 JANUÁR 4 Itt a fieftfek ideje! . ,(öß2o\ V „Ki mint vet, úgy arat“ — tartja a magyar nép száján keletkezett közmondás. A január s a vele járó vizsgaidőszak egyetemi hallgatóink számára az aratást, a félév közben végzett munka gyümölcsének leszedését jelenti. Ez a munka ebben a félévben több és jobb volt, mint az előző évben. Ez a véleménye professzorainknak, tanársegédeinknek, egész oktatószemélyzetünknek. Az alaposabb felkészülés nem fog kárba veszni, a fokozott erőfeszítés jobb és szebb gyümölcsöt, több tudást, magasabb tanulmányt, eredményt szül. Ezzel magyarázható, hogy csökkent a vizsgáktól való páni félelem, hogy soha annyi hallgató még nem tett elő kollokviumot, mint most. S ízelítőül talán csak egy eredményt: a geodéziából elővizsgát tett majdnem 100 hallgató átlaga eléri a 3,5-öt. Nagyon nehéz lenne új ötleteket és módszereket adni a vizsgákra való készülésre. Egyetlen biztosítéka van a sikeres vizsgának: a megfelelő felkészülés. S hogy e területen is van előnyös változás, azt igazolja a diákotthonokban lakó hallgatóink rendszeres munkája, a vizsgára nem bocsátott hallgatók számának jelentős csökkenése, öszszegezve, hallgatóink zöme becsületes munkája alapján biztos lehet abban, egy szakban is megfelelően megállja helyét. A vizsgaidőszak az a hónap, amikor a DISZ-szervezeteknek a legnagyobb munkát kell végezniök, s amikor a legnehezebb hallgatóinkat, DISZ-tagjainkat öszszefogni. De a nehézségek nem legyőzhetetlenek. Mit tegyenek a DISZ-alapszervezetek? Keressék fel a vizsgától távolmaradó fiatalokat, segítsék a gyenge hallgatókat a felkészülésben, tartsanak kapcsolatot a tanszékekkel, ha szükséges, kérjenek tőlük segítséget, vizsgaelőkészítőt, konzultációt. Ebben az időszakban az átlagosnál jóval nagyobb szerepe van a tanulócsoportoknak. A csoport kollektívája az az erő, mely ilyenkor a legtöbbet tud segíteni. A csoport olyan kis közösség, ahol mindenki ismeri egymás gyengéit és erősségét. Helyes, ha a csoportokon belül egy-egy, az illető tárgyban erős fiatal vezetésével öten-hatan közösen megbeszélik az anyagot, példákat dolgoznak ki. Az Építőipari Műszaki Egyetem DISZ-bizottsága a vizsgaidőszakra operatív bizottságokat hívott életre. E bizottságok gondoskodnak arról, hogy egyrészt a DISZ- bizottság, másrészt az egyetem vezetősége időben értesüljön a vizsgák során felmerülő problémákról. Ha szükséges, közvetlen segítséget nyújt az elmaradt hallgatókkal való foglalkozás-kori "/mc "V/m»-*»% /'■ifi X’nfOrf') kon kimagasló eredményt elérőket, általánosítja felkészülési módszerüket. A vizsgákon a hallgató ^ egyepuL ívaga^ %j ig vizsgázik. Munkája eredményességének egyik fokmérője a DISZ-tagság vizsgaeredménye. Oktatóink, párt- és társadalmi szervezeteink, de elsősorban hallgatóságunk együttes erőfeszítésének eredményeként alakul ki hallgatóink tudása, s az annak megfelelő tanulmányi átlag. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ebben a félévben oktatóink, a pártszervezet, a DISZ és hallgatóink zöme sokkal többet tett a több és mélyebb tudás megszerzése érdekében, mint azelőtt. De nem nyugodhatunk meg határainkon. A számadás ideje még előttünk van. Álljon csatasorba minden fiatal s tettekkel bizonyítsa be, hogy legény a gáton. Sarkadi Sándor az Építőipari Műsz. Egyetem DISZ-bizottságának tagja k elővizsgák eredményeiből Szerves kémia c. tárgyból eddig a következők vizsgáztak le jelesen. Bertalan György, Kocz Imre, Szegő Ágnes, Jeges Éva, Kollonits Pál, Kiss Iván II. éves hallgatók, íróvzsgák elektrotechnikából A IV. éves gépészhallgatóink közül 57-en jelentkeztek elektrotechnikából elővizsgára. A IV. évfolyamon jelet, erediményt érték el. Kocsis Andor, Érfalvi Erika, Schreiber Frigyes, Zárkóczi András és Tóth Béla I. hallgatók. Széttéphete flers testvériség Dörög, koreai, magyar dal 'Ja váltja egymást, vidám fiatalok koccintanak a karácsonyfa alatt. Az Építőipari Műszaki Egyetem fenyőfaestjén vagyunk. Még mindenkinek fülében csengenek Zigány professzor tréfás megnyitó szavai, kiki keresi, hogy hová helyezze el az egyetemi DISZ bizottság titkárától az imént kapott ajándékokat. Papateodori elvtárs egy ideig igyekszik rejtegetni az ajándékához mellékelt cuclit, de aztán a közóhajnak engedve, „közprédául“ adja. Az egyik sarokban Skoczen lengyel ösztöndíjas elvtárs magyarázza nekünk a magyar tárgyas ragozás rejtelmeit. Mondhatom, sokat tanultunk tőle. O Sze-Ho láthatólag igen jókedvű. Titokzatosan magyarázza, hogy ő ügyesen két asztal közé ült, hogy mindkét oldalról biztosíthassa a borellátást. 17őzben pedig folyik a dal*■ párbaj. Hol egy harsogó görög dal remegteti meg a volt Dreher-villa falait, hol pedig egy szomorú koreai ének eleveníti meg előttünk a halottaikat gyászoló üszkös, fekete phenjani romokat. Az éneklők száma azonban hirtelen megfogy, mert a szájaknak más dolguk akadt, megkezdődött a vacsora. Vacsora közben a vidámság mellett egy új, közös vonása mutatkozik meg a jelenlévő öt nemzet fiataljainak. Nem rettennek meg egy-két tányér ételtől, és könnyedén legyőzik a karácsonyi „beigli“-tömeget is. Elterjed a jelszó: Tíz centiig meg sem állunk. Kiderül az is, hogy a diós nem csak Magyarországon örvend előszeretetnek a mákossal szemben, hanem nemzetközi vonatkozásban is azonos a fiatalok ilyen irányú ízlése. Azacsora után felpattan egy koreai elvtárs és harsány hangon bejelenti, hogy: Most pedig a DISZ-titkár és felesége énekel. " Gémyi elvtársék kicsit húzódoznak a váratlan fellépési lehetőség előtt, de ezután a „Megismerni a kanászt“-ban keresnek menedéket. Utánuk egy nagyon szép hangú koreai elvtársnő bűvöli énekével a néma csendbe merült vacsorázókat. Ezt a számot egy pajzán görög dal követi, amelyhez az albán fiatalok is csatlakoznak nagy vidáman. Nem tudjuk, miről lehet benne szó, de a görög kislányok fülig pirulnak, és kezükbe temetik arcukat. .. Az élet vidáman zajlik. Mindenkit eltölt a munkájukat jól végző boldog emberek egymás iránti ragaszkodása, megbecsülése. És itt köztünk egy magasabb fokú, szívet-lelket melengető érzés lesz úrrá, az egymást szerető baráti népek széttéphetetlen testvériségének tudata. N. a 41 olévai Fiatalok jelmezes karácsonyi ünnepsége az Országház kupolacsarnokában.