Jövő Mérnöke, 1956 (4. évfolyam, 1-18. szám)

1956-01-03 / 1. szám

.Sőt vizsgáztak matematika előkollokviuub­n az I. és II. éves vegyészhalgatók. Hat I. éves, 5-ös, huszonnyolc, II. éves 4,6-os átfogót ért el Külön meg kell dicsérni Dosz­­pod Rozália II. éves szál­érett­ségis hallgatót, aki n­évki­­hagyás után jeles vizsgával kezdett, továbbá Rékási Tibor II. éves szakérettségis hallga­tót, aki nemcsak maga vizs­gázott jelesre, hanem mint diákotthoni felelős a többieket­ is jó munkára mozgósítja és ha kart, segíti őket. Nagy mértékben köszönhető a jó eredmény a III. Matema­tikai Tanszéknek, amely rendszeres vizsgaelőkészítőt tartott és mindig, minden kö­rülmények között szívesen se­gíti a hallgatókat. * * Kiemelkedő eredményt ért el Szűcs Béla II. éves villamos­­mérnök hallgató, aki lapzártáig matematika kivételével vala­mennyi tárgyból előkollokviu­­mot tett. Mindegyik vizsgáján jeles eredményt ért el. II I II A vizsgaidőszakra való te­kintettel az oktatók ideoló­giai továbbképzésének soron­­következő konferenciáját va­lamennyi témából professzor­docensi, valamint adjunktus­tanársegédi szinten 1956. feb­rár 1-én, a Könyvtárban február 2-án, a Testnevelési Tanszéken február 4-én a szokásos helyen és időpont­ban tartják meg kéthavi anyagból. '■Jf.A KEZDŐDÖTT Eredményes munka A III. éves vegyészmérnök hallgatók 4,44-es átlagot értek­­el fizika-kémia előkollokviumon. A kilenc vizsgázóból egy sem vizsgázott közepesnél rosszabbra. Mi az oka ennek a szép eredménynek? Elsősorban természetesen a hallgatók jó felké­szülése, másodsorban pedig a tanszék jó munkája. A hallga­tók a félév folyamán minden gyakorlaton villámzárhelyit írtak és rendszeresen felhasználták a konzultációs segítséget, ami nemcsak a tanszéket, hanem őket is dicséri. Az oktatók közül ki kell emelni Lévai Tamásné tanársegédet, akinek nagy érde­­k­­e nemcsak a hallgatók szakmai segítése, hanem az a lelkese­dés is amellyel a hallgatókat előkollokviumra buzdította. En­nek értékét mutatja, hogy ebben az évben „mertek” először előkollokviumra menni a hallgatók ezen a tanszéken. Magvolisz­iyin­ki’­d­er Móritz, Józefka II. éves ve­­gyészhallgatók annak ellenére, hogy évismétlők szerveskémiá­ból elégtelent értek el. Heltai évismétlő 2-re vizsgázott. A két utóbbi hallgató évközben dékáni figyemeztetést kapott hiányzásai miatt. Úgy látszik, nem használt a figyelmeztetés. Jobban kell igyekezni a többi vizsgán! Vizsgáihírik innen—onnan Szilárdságtan: jeles V/B. 3-as tanulókö­re mezőgazd. techn. •enciklopédia tárgyból 4,35-ös átlaggal vizs­gázott.* Jó eredménnyel foly­nak a vizsgák a gé­pészmérnöki karon. Az I. éves hallgatók ábr geometria elő­kollokviumon 3,6-os átlagot értek el. A hu­szonhárom vizsgázó között nem volt elég­telen eredményű. * Jelesre vizsgáztak gépgyártástechnológia előkollokviumon Bo­asó László, Wittka Henrik, Penczel V. éves hallgatók. ■* 4,4-es átlaggal vizs­gázott öt IV. éves gépgyártástechn. hall­gató áramlástechni­kai gépek előkollok­viumon.*­lektrotechmikából az egész vegyész III/B. évfolyam elő­­kollokvált, 3,85-ös át­lagot értek el. Itt Hallgatóink vizsga­előkészületeinek meg­könnyítése érdekében a Tanszékeken a vizs­gaidőszak alatt állan­dó konzultáció van. Hallgatóink éljenek a lehetőségekkel és ke­ressék fel minél na­gyobb számban a Tanszékeket. Szekerka Pál elv­társ, IV. éves gépész­mérnök hallgató, Rá­­kosi-ösztöndíjas, első elővizsgáját jeles eredménnyel tette le Áramlástanból. Az első félév befejezése után rögtön megkez­dődtek a tanszékeken az előkollokviumok. A II. Műszaki Mechanika tanszéken Zsolgya Pé­ter III. éves gépészmérnök-hallgató Szilárd­ságtanból vizsgázik, Nagy Lajos tanársegéd­nél. Zsolgya elvtárs alapos felkészülésének eredménye: jeles elővizsga. a dísz­élet hívei A GÉPÉSZ 1/2. alapszervezet DISZ-taggyűlésére meg­hívták Pápai László adjunktus elvtársat, aki igen hasznos tanácsokat adott a vizsgára való eredményes felkészülés­hez. A VILLAMOSMÉRNÖKI kar erősáramú tagozatának IV. éves hallgatói félév befejezése alkalmával bensőséges keretek között vettek búcsút Lisztcn József és Karsa­ Béla tanároktól. Az évfolyam köszönetét Szabó Dezső, a DISZ- vezetőség tagja tolmácsolta. A GÉPÉSZ I. tanfolyamon Logarléc-versenyt rende­zett a Vízgép Tanszék az „Általános géptan“ tárgy kere­tében. Az első helyezett Benedek László, a 105-ös tanuló­kör állami felelőse lett, e­gy Turán-készletet nyert. A dí­jakat dr. Pattantyús A. Géza professzor osztotta ki, majd az I/2-es alapszervezet titkára köszönetért mondott a tanszék­nek, s egyúttal­­köszöntötte Pattantyús professzor elvtársat 70. születésnapja alkalmával. A fel­köszöntő után a hall­gatók nagy tapssal ünnepelték professzoraikat. A VILLAMOSMŰVEK Tanszéke tudományos diákköré­ben dolgozó hallgatók konferenciát­­tartottak. A konfe­renciát Eisler János dékán elvtárs nyitotta meg. Ezután a legjobb eredményt elérő V. és IV. éves hall­gatók­­beszél­tek munkájukról, ismertették eredményeiket. Ezután került sor kitűzött pályadíjak átnyújtására. A pá­lyadíjat Farkas Lajos, Pauliusz Mihály és Reischl Frigyes kapták „Lökőfeszültségi vizsgálatok erőátviteli transzfor­mátorokon" c. témájukkal. A probléma megoldása közben mindhárman eredményes méréseket végeztek, melyek az ipar sztálinára is hasznosak. Munkájuk a „Villamosság" következő számában cikk formájában­ is megjelenik. HALLGATÓINK legfontosabb kötelessége jó eredmé­nyeket elérni a vizsgákon. A DISZ-szervezeteknek is ezt kell elősegíteni. Sajnos sok olyan hallgatónk van, aki fél­évi retu­­rkáját­­hanyagul végezte s így anélkül, hogy egy­általán vizsgázott volna, már előre utóvizsgát szerzett. A gépész I. évfolyamon kb. huszon nem tehettek vizsgát kémiából igazolatlan mulasztás és elégtelen kótzárthelyik miatt. „Ballag már a vén diák . ..” V. éves építész- és mérnök­­hallgatók búcsúdalát visszhangozták az egyetem folyo­sóinak, tantermeinek falai december 21-én. Ünneplő ruhába öltözött lányok, fiúk indultak el kart karba öltve, hogy elbúcsúzzanak azoktól a helyektől, ahol négy és fél esztendőn keresztül tanultak, dolgoztak, ké­szültek az életre. Az egyetem tanácsa nevében Chol­­noky Tibor rektor elvtárs búcsúzott a végzős hall­gatóktól. rz:­♦­­TV/­41 EgyesW I­m ! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÉS AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA IV. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM.­ÁRA 30 FILLÉR 1956. JANUÁR 3. A diplomatervezésről V. éves hallgatóink utolsó egyetemi vizsgáikat teszik le ezekben a hetekben. Még né­hány kemény munkával tölt­­ött hónap, s elérkezik a vár­­va-várt nap: belépnek a gyá­rak, üzemek, vállalatok kapu­ján, elfoglalják helyüket az életben, mérnökké lesznek. A vizsgák letétele után az V. éves hallgatók hozzákezde­nek diplomatervük elkészítésé­hez. A diplomaterv készítés — az egyetemi munka utolsó ál­lomása, — nagy jelentőségű munka minden mérnökhallgató életében. Cikkünkben tájékoz­tatjuk az V. éveseket a diplo­materv készítéssel kapcsolatos körülményekről. Mint már köztudomású, a diplomaterv készítésének hó­napjai alatt — február 1-től május 1-ig — hallgatóink meg­kapják egyetemi ösztöndíjukat, vagyis államunk biztosítja szá­mukra, hogy nyugodt körülmé­nyek között készíthessék el és védhessék meg diplomamun­kájukat. Az­ egyes diplomaterveket a Műszaki Egyetemen ja­nuár 11-én, az Építőipa­ri Egyetemen január 15- ig kapják kézhez a hall­gatók. A diplomatervek ki­dolgozásánál a tanszékek fi­gyelembe veszik a tervek el­készítéséhez rendelkezésre álló időt, s ehhez mérten reálisan adják meg az egyes tervfelada­tokat. A tervek beadásának ha­tárideje ápr. 1. — a megvédést április 30-ig kell befejezni. Igen fontos, hogy az utolsó vizsgák befejezése után hall­gatóink rögtön teljes erővel hozzálássanak diplomamunká­juk elkészítéséhez. Ebből a szempontból is fontos, hogy lehetőség szerint utóvizsga nél­kül zárják a félévet, hiszen az utóv­ízága olyan tehertétel, az.­.­ különösen akadályozhatja a diplomamunka végzését. Hallgatóinknak időbeosztá­sukról tervet kell készíteniök, s ezt a megfelelő szaktanszék­nek február 1-ig be kell adni. Azoknak a hallgatóknak, akik utóvizsgát szereztek, tervükbe azt is be kell venni, milyen időpontban teszik le utóvizs­gáikat. A tanszékek február 5-ig hagyjá­k jóvá a tervet, majd a továbbiakban rendszeresen el­lenőrzik, hogy a terv szerint történik-e az előrehaladás. Amennyiben a hallgató nyil­vánvalóan saját hibájából tér el az időbeosztási tervtől, fe­gyelmi büntetésben részesül. Hallgatóink minden segítsé­get meg kell, hogy kapjanak a tanszékektől és az egyetem­től, míg diplomamunkájukat készítik. Ennek a segítségnek szervezett formáit rendelet is rögzíti. A szerkesztést és szá­mítást védő hallgatók számá­ra csoportonként heti nyolc óra kötelező konzultációt tartanak. Az egyetemnek biztosítani kell, hogy erre az időre hall­gatóink megfelelő rajztermi körülmények között dolgozhas­sanak. Hajnóczy László elvtárs a Műszaki Egyetem rektorhelyet­tese munkatársunk kérdésére elmondotta azt is, hogy az egyetem mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a diplo­mamunkák végzésének ideje alatt minden hallgatónak lehe­tősége legyen rajzterem, rajz­asztal igénybevételére, akár az egyetemen, akár az egyetemen kívül más, arra alkalmas he­lyen. A kötelező konzultáció ideje alatt a tervfeladat irá­nyításával megbízott oktatók a hallgatókkal rendszeresen foglalkoznak majd, segítik őket. Kísérleti, mérési, illetve ké­szülék elkészítési feladatok ese­tén a tanszékeken heti har­mincórás foglalkozást szervez­nek, s ha arra szükség van, biztosítják a megfelelő időre való üzemi elhelyezést is. A diplomaterv elkészítése nagy feladat hallgatóink szá­mára. Csak akkor tudnak majd sikeres mim­ikát végezni, ha napról-napra, rendszeresen, minden időt és lehetőséget ki­használva, lelkiismeretesen, szorgalmasan dolgoznak. Az ilyen munkának bizonyos, hogy meglesz az eredménye. Azok a hallgatók, akik ápri­lis végén nem tudják diploma­tervüket sikeresen megvédeni, csak kivételes és indokolt eset­ben, külön rektori javaslat alapján kaphatnak engedélyt szakmai gyakorlatuk megkez­désére az oklevél megszerzése előtt. Reméljük azonban, hogy ilyenek csak kevesen lesznek. Végzős hallgatóink túlnyomó többsége sikeresen áll majd helyt az utolsó erőpróbán, s május 1-től hozzákezd ahhoz a munkához, melyet most már nemcsak néhány évig, hanem egész életen át végez majd. Végzős hallgatók levele a Központi Vezetőséghez Az alábbiakban részlete­ket közlünk az V. éves erős­áramú villamosmérnök hall­gatóknak az MDP Központi Vezetőségéhez küldött leve­léből. ... Most, amikor kilépünk az egyetem padjaiból, számot kell adnunk eddig végzett mun­kánkról. Nyugodtan mondhat­juk, hogy évfolyamunk döntő többsége ennek a feladatnak — képességeihez mérten — eleget tett. Ezt bizonyítja, hogy a múlt év végén évfolyamunk 18,2 százaléka jeles és kitűnő, 38,4 százaléka jórendűséget ért el. Mi, végzős mérnökhall­gatók nem feledkezhetünk meg arról, hogy mi tette lehetővé egyetemi tanulmányaink elvég­zését. Tudjuk, hogy ezt a Szov­jetunió győzelmes felszabadító harcának köszönhetjük, továb­bá annak, hogy hazánkban a dolgozó parasztsággal szövet­séges munkásosztály vette át a hatalmat. Pártunk, és kor­mányunk nemcsak megnyitot­ták az egyetem kapuit a dolgo­zó nép fiai előtt, hanem biz­tosították azok nyugodt és gondtalan tanulását. Ezt céloz­ta az a nagymérvű anyagi és kulturális segítség, melyben bennünket részesítettek, így például évfolyamainkon, a havonta ösztöndíj és szociális segély formájában kiosztott egy főre eső összeg 372 forint, ami évente 387 500 forintot je­lent. 28 550 forintot osztottak ki a múlt félév folyamán ruha­segély és gyorssegély céljára az arra legjobban rászorultak­nak. Ez évben adták át rendel­tetésének a szépen berendezett, 1800 hallgatónak szállást bizto­sító diákotthont, a várban. Évente évfolyamunknak mint­egy 15 százaléka részesült tíz­napos ingyenes üdültetésben az ország legszebb üdülőhelyein. Ez csak néhány példája a gaz­dag juttatásnak, melyben ré­szünk volt. Ezúton is szeretnénk köszö­netet mondani pártunk, kor­mányunk és dolgozó népünk­nek mindazokért a hatalmas áldozatokért, melyeket nyugod­­tabb tanulásunk, mérnökké képzésünk érdekében tettek. Tudjuk azt is, hogy mindezen áldozatokat méltóan csak úgy köszönhetjük meg, ha elméleti tanulmányaink befejezése után, a gyakorlat alapos elsajátítá­sával hazánk szocialista építé­sét, iparunk műszaki színvona­lának emelését, minél hatéko­nyabban fogjuk elősegíteni... Búcsú a tanszéktől Egyetemi éveink alatt a tanszékek sora formál ben­nünket mérnökké. Alaptárgyi tanszékek kezdik és szaktárgyi tanszékek folytatják a szak­képzést, úgy adván át egymás­nak a hallgatók nemzedékeit, mint hazánk jövő műszaki fej­lődésének ígéreteit. Egyszer azután az utolsó átadás ideje is eljön, amikor az ifjú mér­nök „kilép az­ életbe“, hogy ne­kikezdhessen szárnyaló tervei­nek végrehajtásához, amely­hez szaktudást a tanszékek­től kapott. Így méri fel hallgatói képze­letünk a már elhagyott vagy még előttünk álló útszakaszo­kat, amikor a félév végén az utolsó óra alkalmával búcsú­zunk oktatóinktól, professzo­rainktól. Ezekben az ünnepé­lyes percekben még a kevésbé mélyérzésű mérnökjelölteket is elfogja a meghatottság. A professzor maga is meg­hatódik, amikor az évfolyam DISZ megbízottja átadja, s ő megköszöni ajándékunkat. Fáradozásának elismerését, méltánylását látja figyelmes­­ségü­n­kibe­n. Miközben szívből jövő taps­sal búcsúzunk, elhatározzuk (eddigi mulasztások miatt ta­lán egy kis lelkiismeretfur­­dalással), hogy a következő, velünk foglalkozó tanszék munkáját jobban elősegítjük majd. A. R.

Next