A Jövő Mérnöke, 1962 (9. évfolyam, 1-43. szám)

1962-01-08 / 1. szám

IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA; 50 FILLÉR 1962. JANUÄR 8. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! LAPUNK TARTALMÁBÓL: Mit kíván az új esztendőtől? Ismét itt a vizsgaidőszak Műszaki röntgenvizsgálat A tanszék és az élet Humor. Sport 2. oldal 3. oldal 4. oldal 3. oldal 6. oldal INTERJÚ A REKTORRAL, AZ ÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN Január 2-án felkerestük a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát, dr. Gruber József elv­társat. hogy az év első munka­napján néhány kérdésünkre adott válaszából tájékozódjunk az 1962-es év egyetemi tervei­ről. a reformkísérletek előké­szítésének üteméről, személyes és tanszéki terveiről. Mindenekelőtt megragadja az alkalmat, hogy az újság ha­sábjain keresztül is, boldog új évet kívánjon egyetemünk minden oktatójának, dolgozó­jának és az egyetemi ifjúság­nak. Jó munkát, jó tanulást kíván mindazoknak, akikkel személyesen nem találkozott az év első napján. Kívánja, hogy jó egészséggel, töretlen lendü­lettel dolgozzunk az egyetem célkitűzéseinek megvalósítá­sáért. és egy sikerekben gazdag esztendővel méltóképpen járul­junk hozzá szocializmust építő hazánk munkájához. Első kérdésünkre, hogry mi­lyen követelményeket támaszt kormányzatunk egyetemünk­kel szemben, és mit kap az egyetem ezek megvalósításához •z új évben? Rektor elvtárs a következő választ adta: Legfontosabb feladatunk és célunk, hogy mind szakmailag, mind ideológiailag jól képzett mérnököket, megfelelő szám­ban bocsássunk a népgazdaság rendelkezésére. Ennek meg­valósításához négy főfeladatot kell meg­oldanunk. Első helyen a reformot említem, amely- lyel a gyakorlati oktatást megfelelő arányba kíván­juk állítani az elmélettel, természetesen az alapkép­zés csökkentése nélkül. E cél megvalósításával függ össze oktatóink továbbképzése is a káderfejlesztési terv kere­tében. A szakmai fejlesztésnél elengedhetetlen a tudományos önképzés fokozása. Ebben az évben el kívánjuk érni. hogy oktatóink az oktató, nevelő munkán kívül, intenzívebb tu­dományos kutató munkát vé­gezzenek. Ma még sok olyan, nem is egészen fiatal oktatónk van (adjunktusok, docensek), akiknek számottevő tudo­mányos publikációjuk nincs, egyetemi doktori címmel sem rendelkeznek. Az egyetemi oktatás színvona­lának emelése érdekében, ezen a helyzeten sürgősen javítani kell. Az ideológiai továbbképzés­nél az önkéntesség szigorú be­tartása mellett, kívánatos, hogy minél többen kapcsolódjanak be a szervezett oktatásba. Ok­tatóinknak meg kell érteni, hogy fejlődésük ezen az úton a leghatásosabb, mert a szerve­zett oktatásforma segíti legjob­ban egyéni fejlődésüket. Az új év elején a XXII. kongresszus anyagának fel­dolgozását iktattuk prog­ramba, hogy ezt a nagy jelentőségű dokumentumot munkánkban felhasznál­hassuk. Fontos feladatunk, hogy kü­lönböző szinteken a vezetés színvonalát javítsuk. Minden egyes tanszék, hivatal vezetőjé­nek feladata ez. A vezetőnek át kell éreznie, hogy annak az egységnek működéséért, ahol ő áll. minden vonatkozásában fe­lelős. Csak így, rendezett kö­rülmények között biztosíthat­juk az egyetem zavartalan munkáját. Hogy milyen támogatást kap egyetemünk anyagiakban cél­jai megvalósításához? Nem kí­vánom felsorolni azokat az összegeket, melyeket egyete­münk az idén kap, hiszen ezzel úgyis találkoznak még az újság olvasói. Mindenesetre igen je­lentős az összeg, amit évről évre, az egyetem fejlesztésére felhasználhatunk. Üj laboratóriumokat, je­lentős mennyiségű műszert, újabb épületeket, tanuló­köri helyiségeket terve­zünk, és természetesen je­lentős anyagi támogatást kapnak a tanszékek is az oktató és a tudományos munka továbbfejlesztésére. Foglalkozunk egy elektro­nikus számológép beszerzésé­nek kérdésével is. amelyhez a minisztérium támogatását kér­tük. Milyen előrehaladás mutat­kozik a reform munkájában az új év folyamán? Azok a kísérletek, amelyek előkészítése egyetemünkön fo­lyik, csak egy részét képezik annak a reformtervezetnek, amelyet 1963. májusára kell véglegesen elkészíteni. Kétségtelen, hogy a reform- kísérletek előkészítése nehéz­kesen indult. Nem kis feladatot íelentett a reform célkitűzései­nek kidolgozása, az új utak ki­tűzése. de a nehéz viták ered­ményei már jelentkeznek. Az idén már közelebb kerül­nek az oktatókhoz a gyakorlati problémák. Ez fokozottabb munkatempót követel meg. hi­szen másfél év sincs már, a végleges reformterv kialakítá­sáig. Ennek a munkának túl­nyomó része 1962-re esik. Az elmúlt évben kialakultak a hosszabb termelési gyakorlatra vonatkozó tervek. Ezeket a kísérleti termelési gya­korlatokat az idén reali­záljuk. Megtörténtek az előkészületek a gépész­karon a huszonnégy hetes termelési gyakorlatra. A másik két kar hátrább van a reformmunkálatokkal. mivel gyakorlataikat későbbi idő­pontra ütemezték. A villamos­mérnöki karon még néhány elvi kérdés is tisztázásra szo­rul. Reformterveink célja, hogy oktatásunk alapjaitól kezdve, az elméleti és gyakorlati okta­tást helyes arányba állítsa. A most induló reformkísér­letek a hallgatók oktatásá­nak csak egy részét töltik ki. Ebben az évben az a feladatunk, hogy elejétől kezdve az egész oktatást módosítsuk, a tanterveket, programokat részletesen kidolgozzuk. Bár az idei termelési gya­korlatnak kísérleti termelési gyakorlat a hivatalos neve, legalábbis így ismert a hallga­tók előtt, ebből senki ne von­jon le olyan következtetést — mint a természettudományi kí­sérleteknél az gyakran elő­fordul —, hogy a kísérlet ered­ménytelen is lehet. Reformkísérleteink minden esetben csak hasznára vál­nak a hallgatóknak. Hall­gatóink és oktatóink ta­pasztalatai alapján további szervezéssel, újabb módo­sításokkal, a reformkísér­letek hatásfokát emelhet­jük. Az új esztendőre milyen sze­mélyes és tanszéki tervei van­nak? A jelenleginél nagyobb mértékben kívánok foglalkozni tudományos munkámmal. Re­mélem, hogy néhány, a szak­mámmal kapcsolatos külföldi kongresszusra is eljuthatok. Az oktató-nevelő munka fejleszté­sén kívül, a tanszéki tudomá­nyos kutatómunkánk előbbre- vitelét egyik fontos célomnak tartom. Dr. Gruber József, a Buda­pesti Műszaki Egyetem rektora kijelentette az interjú végén, hogy bár az ez évi feladatok sok tennivalót kívánnak, re­méli, hogy erejéhez mérten si­keresen helytáll a tervek meg­valósításában. Kedves elvtársak, barátaink, tanáraink, dolgozóink, egyetemeink hallgatói! Az új esztendő kezdetén szeretettel köszöntünk benneteket: békés, nyugodt, alkotó munkában, eredményekben és sikerek­ben gazdag és boldog új esztendőt kívánunk. Legyen ez az új esztendő további sikereink, az elmúlt évi jd munkánk és eredményeink továbbhordozója. Nyugodtan mondhatjuk, hogy politikai és oktatási szempont­ból talán még sohasem voltak ilyen nagy és szép feladataink. Talán csak a legfontosabbat említsük, az oktatási reformot. Az elmúlt év a vita és a kísérletezés éve volt, s a kísérleteink, valamint az eddiginél nagyobb lendületű ISZM munka eredményeképp az idei esztendőre már kialakultabb program végrehajtásának megkezdése vár ránk. Reméljük, hogy az ok­tatási reform nagy célkitűzése, a kommunista mérnökképzés, az idén már pontosabban körülhatárolt és — végrehajtott — formát ölt Tanárainknak további, sikerekben gazdag, tudományos kutató munkát kívánunk. Járjon sikerrel áldozatkész szakmai, oktatói és szocialista nevelő munkájuk. Hasznos tevékenysé­gűk eredményeként álljon népünk rendelkezésére szakmailag jól képzett kommunista mérnökök újabb és újabb csapata. Dol­gozóink munkáját a sikerek sora jellemezze. A kommunista némökképzés terén kifejtett hasznos, mindennapi tevékeny­ségűket további eredmények koszorúzzák. Hallgatóink tanulmányait a kiváló vizsgák jellemezzék. Váljon hallgatóságunk szocializmust építő népünk tényleges műszaki aranytartalékává, áldozatkész, szorgalmas tanulmányi munkájával képezze magát kommunista mérnökké. Boldog, sikerekben gazdag, békés új esztendőt. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem KISZ Végrehajtó Bizottságai A* 1962-es esztendő nagy feladatokat ró ránk Az új esztendő alkalmából felkerestük az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem nemrég megválasztott pártbi­zottságának titkárát, Orosz József elvtársat. Felkértük hogy beszéljen az egyetem előtt álló feladatokról. — Most, az új év küszöbén — kezdte Orosz József elv­társ — az egyetem pártbizott­sága és ezen belül a végrehaj­tó bizottság, mint az egyetem nemrég megválasztott párt­vezetési szerve, új vezető tes­tületé, azonfelül, hogy boldog új esztendőt kíván a párt tag­jainak, egyetemi tanáraink­nak, oktatóinknak, dolgozó­inknak és hallgatóinknak, ter­mészetesen segítséget is kér az év nagy munkájához. — Azzal, hogy pártbizottsá­got választottunk, bizonyos mértékű új helyzet állott elő az egyetem politikai életében. A pártbizottság sokkal széle­sebben támaszkodik a párt­tagság soraira, mint a koráb­bi csúcsvezetőség. Az egyetemi pártmunka irányításáért első­sorban a pártbizottság felelős, de nemcsak felelős, hanem köteles ellenőrizni is a végre­hajtást. kában való önálló gondolko­dás. Az egyetemi reformról — Az 1962-es év nagy fel­adatai közé tartozik az egye­temi oktatási reform végrehaj­tása is — mondotta Orosz elvtárs, majd így folytatta: — Az egyetemi oktatási re­form végrehajtásában nagy lépésekkel kell előbbre jut­nunk ez évben. E munlca ter­mészetesen hosszú folyamat, tehát nem záródik le az év végével, de mégis meghatá­rozhatjuk az ez évre eső fő feladatokat. Elsősorban a tan­anyagkorszerűsítést kell emlí­tenünk, amelyhez az elvi ala­pok megteremtését kívánja biztosítani a pártbizottság a XXII. kongresszus anyagának tanulmányozása jó megszer­vezésével. — A tananyag korszerűsíté­se, mint már többször hang­súlyoztuk, nem azt jelenti, hogy néhány anyagrészt elha­gyunk és újakat veszünk fel, hanem az egész tananyag marxista—leninista átértéke­lését kell elvégeznünk. E mun­kában eddig alig tettünk va­lamit. 1962-ben az a felada­tunk, hogy valamennyi oktató segítségével, különösen az alaptárgyaknál befejezzük « korszerűsítést. — Az egyetemi oktatási re­form másik igen fontos fel­adata a kísérletezések tovább­folytatása. Valamennyi egye­temi oktató közügyévé és bát­ran mondhatjuk, hogy váljék magánügyévé a legmegfele­lőbb módszerek alapján tör­ténő kísérletek megszervezé­se. E munkánál a legfonto­sabb, hogy mindig olyan kí­sérleti formát keressünk, amely szerves része az okta­tásnak. s? A pártbizottság titkára az egyetem előtt álló feladatok közül csak néhányat sorolt fel, de ezekből is látszik, hogy az 1962-es esztendő nagy mun­kát kíván mindannyiunktól. Orosz elvtárs a pártbizottság nevében így fejezte be nyi­latkozatát. — A.z előttünk álló felada­tok végrehajtása elképzelhe­tetlen összes oktatóink, dol­gozóink, hallgatóink segítsége nélkül. A pártbizottság tehát még egyszer kéri munkájához a bizalmon tűi az aktív segít­séget is. Néhány tennivaló az új év feladataiból Orosz elvtárs kérdésünkre legfontosabb feladatként az előttünk álló következő fél­évben az SZKP XXII. kong­resszus anyagának tanulmá­nyozását jelölte meg. — E nagy munkát — foly­tatta — politikai, ideológiai vonatkozásban minden párt­tagnak el kell végeznie. Hogy megfelelő színvonalon dolgoz­hassuk fel a kongresszus anyagát, szükségesnek látta a pártbizottság és a Világnézeti Nevelési Bizottság különböző formák megteremtését. Ilyen például a nagymarosi ideoló­giai továbbképző tanfolyam. Nagymaroson januárban há­rom harmincas csoport’ an az egyetem fiatal oktatói ideoló­giai továbbképzésben vesznek részt. Január végén a profesz- szorok részére is szervezünk ilyen ideológiai továbbkép­zést. A tanfolyamokra a párt- bizottság és a VNB igyeke­zett a legmegfelelőbb előadó­kat biztosítani. A professzori csoportban pl. Nemes Dezső elvtárs tartja a tájékoztatót és vezeti a kongresszusról a vitát. — E tanfolyamok után kö­vetkeznek majd a tanszéki viták, melyeknek színvonalát úgy gondoljuk, kedvezően be­folyásolják a már említett tanfolyamok. — Az alkalmazotti pártszer­vezet tagjai és az adminiszt­ratív dolgozók a pártoktatás­ban, illetve különböző konzul­tációs szemináriumokon is­merkednek meg a XXII. kong­resszus anyagával. A hallga­tók számára februártól, a tan­anyagban kezdődik a kong­resszus anyagának feldolgozá­sa. — Arra törekszünk, hogy a megismerésen túl a kongresz- szus anyagának mély megér­tése is jellemezze munkánkat. Azt szeretnénk dlérni, hogy a gyakorlati munka színvonalá­ban is éreztesse hatását a XXII. kongresszus. Segítsen bennünket a kétfrontos harc­ban és párttagjainkra jellem­zővé váljék a politikai mun­Több mint 60 millió fejlesztésre Az új esztendő küszöbén csaknem minden újságban az interjú foglalja el a legelőke­lőbb helyet. Nyilatkoznak az államférfiak, a háziasszonyok, a sportolók, a diákok is. Min­denki elmondja, hogy milyen reményekkel néz az új év elé, hogy milyen tervei és vágyai vannak, mit szeretne elérni akár munkaterületén, akár magánéletében.. . De mit lehet tenni akkor, ha az interjú-alany nem élő személy? Ha például a mi Bu­dapesti Műszaki Egyetemünk, „akitől” igazán nem várhat­juk, hogy szóba öntse terveit, elképzeléseit. Itt csak tolmács segít. Tol­mácskeresőben jutottunk el Román Sándor főmér­nökhöz, a műszaki osztály ve­zetőjéhez, hogy megérdeklőd­jük: hogyan épül, terebélyese­dik, gazdagodik, modernizáló­dik 1962-ben az egyetem. — Kezdjük talán egy igen kifejező számadattal ezt a nyilatkozatot. Az 1962-es évre 51,7 millió forintot kapunk, illetve használunk fel egyete­mi fejlesztésre, főleg állami beruházási és felújítási hitel­ből. A Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása mű­szer- és gépbeszerzésre körül­belül 12—15 millió forint lesz. Ami a fejlesztési munkát részleteiben illeti: az 1962— 63-as tanév kezdetéig elkészül az R-épület padlásterének be­építése tanköri helyiségekkel. Összesen 15 tanköri szoba épül, szobánként 30 fős befogadóké­pességgel. Ez év első felében befejező­dik az F-épületben a kémiai­technológia tanszék laborjai­nak és tanszéki helyiségeinek korszerűsítése, átépítése, maid elkészülnek az általános kémia és a szervetlen kémia tanszék fejlesztésére szolgáló laborató­riumok és tanszéki helyiségek is. Ezenkívül több más labora­tóriumot is korszerűsítünk és szerelőállványokkal látunk el, s ezzel sok régi bajt és pa­naszt orvosiunk, mert a kor­szerűtlen laborokban bizony elég nehéz volt eredményes, jó munkát végezni. Több mint valószínű, hogy áprilisiig befejeződik a Duna- part—Bertalan utcai épület cölöpözési munkája is és meg­kezdődhet a tulajdonképpeni 67 millió forintos építkezés. Májusban ugyancsak jelen­tős munkálatokat kezdünk meg: a BME fűtési hálózatá­nak a távfűtési hálózatba való bekapcsolását. Most egy olyan kérdésről, illetve tervről szeretnék be­szélni, amely különösen a diá­kokat érdekli majd. Két új diákotthont építünk. Igaz, hogy ebben az évben még csak a tervezési munka folyik, de azért annyit máris elmondha­tunk. hogy terveink szerint a ícb. 40 millió forintos fiúdiák­otthon 800 hallgatót képes be­fogadni. méghozzá igen ké­nyelmesen, mert egy szobában < maximum 4 diák lakik majd. A kb. 30 millió forintos leány­diákotthonban 400 lakó fér el. Itt meg kell jegyeznem, hogy ebben az épületben nem­csak egyetemisták kapnak he­lyet, lesz itt garázs, óvoda, bölcsőde és egy 1400 személyes étkező is. Amint már említettem, mű­szer- és gépbeszerzésünkre (amelv a Tudományos Akadé­mia távlati kutatási tervének, másrészt a már kialakult, ok­tatási reformt°rveknek megfe­lelően intéződik) az Akadémia jelentős összeget biztosít 1962- ben. bizonyos tehát, hogy állo­mányunk nagymértékben gaz­dagodik. egy sereg új műszert, gépet szerezhetünk be, s ezen­kívül a régiek korszerű sí! ésé- re. felújítására is sor kerül­het. Végezetül még aunvit. hogv tovább folyik az előadótermek korszerűsítése, különös tekin­tettel a viláaításra és a szel­lőzésre. A világítás modernizá­lásának elég komoly akadálya van, az. hogy az ipar nem tud elesendő számú fénycsövet szállítani Reméliük azonban, hogv az ói esztendő ezt a prob­lémát is kedvezően oldja meg.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents