A Jövő Mérnöke, 1968 (15. évfolyam, 1-29. szám)

1968-01-13 / 1. szám

1989 (Urbán Tamás felvétele) tomfxrmmrsssMxrfMsm/sssssssssssssssssssssssssssssM’wswssssssfssswsj'sss AZ EGYETEM HALLGATÓINAK, OKTATÓINAK ÉS DOLGOZÓINAK SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT KIVAN A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM REKTORI TANÄCSA, EGYETEMI TANÄCSA. MSZMP BIZOTTSÁGA, KISZ-BIZOTTSÄGA ES SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGA. frssssjvrssysssrsssssssssrsssssssssssssrsssssfssssssfsssssrsssssssssssssssssssssssssssj Vizsgáztatási módszer gépelemekből A Jövő Mérnöke 67. dec. 2-i számában olvastam a követke­ző sorokat: „A gépelem írásbeli vizsgák lebonyolítása sem volt szeren­csés. Sem volt egységes ponto­zási rendszer, és a reklamáció a vizsgázónak esetleg nem vá­lik előnyére." Ügy gondolom, ha már szó­ba került nem haszontalan rö­viden ismertetni a tanszék vizs­gáztatási módszerét. Az ismer­tetés egyben válasz is lesz a fenti sorokra, és megnyugtat­ja azokat a kollégákat, akik a „szerencse" és „véletlen” té­nyezőket a vizsgáikon a mini­mumra szeretnék csökkenteni. A gépelemek vizsga két rész­ből áll: írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsga általában 14 kérdést tartalmaz, mely fel­öleli a vizsgaanyag egész ter­jedelmét A kérdésenként feltüntetett pontszámok csak hibátlan megoldás esetén adhatók, az elérhető maximális pontszám 100. Az összetett kérdések (pél­dák. levezetések) megoldásánál részmegoldások is értékelhe­tők, a kérdés összpontszámá- üsk arányos csökkentésével. A részpontszámok adása véleményünk szerint előnyös a hallgatóknak, ugyanis egy esetleges számhiba nem teszi a feleletet értéktelenné. A csök­kentés mértékére hibatípúson- ként a vizsgáztatók egymás közt megállapodnak, hogy az itt előforduló szóródásokat a lehetőség szerint minimálisra csökkentsék. Az ún. apró kérdéseknél, melyek csupán egy-egy gon­dolati elemet tartalmaznak részmegoldás az esetek többsé­gében nem képzelhető el, hisz az elkövetett hiba, vagy hiá­nyosság a választ helytelenné, használhatatlanná teszi. Ezek­nél a kérdéseknél tehát vagy teljes, vagy 0 pontszám adható. A konstrukciós kérdések ér­tékelésénél alapvető szempont az illető gépelem legvártható- eága, szerelhetősége és műkö­dőképessége. Amennyiben az előbbi követelményeket a vá­lasz nem elégíti ki, értéke 0 pont abban az esetben is, ha részmegoldásaiban esetleg jó elemeket is tartalmaz. A szóbeli vizsga megkezdé­sekor a vizsgázónak megmu­tatják a kijavított dolgozatot, megbeszélik a hibákat és ki­egészítő kis kérdéseket adnak fel. Amennyiben a vizsgázó minden témakörben ért el pontot és az összpontszáma 40 felett van, külön szóbeli nél­kül is kaphat érdemjegyet. Gyakran előfordul, hogy a vizsgázónak sikerül olyan pontszámot elérnie, amely elég lenne érdemjegy megajánlásá­hoz, viszont egy vagy több té­makört kihagyott, tehát ebből az anyagrészből nem bizonyí­totta felkészültségét. Ha a hall­gató egy teljes fejezet (pl. gör­dülőcsapágyak) kérdéseit meg­válaszolás nélkül hagyta, a szó­beli folyamán feltett kérdése­ken keresztül kell számot ad­nia az érintett témakörökben való jártasságáról. Az osztályzat megadásának feliétele tehát az, hogy a hall­gató minden témakörben leg­alább elégséges tudást tanúsít­son. Az írásbeli vizsga 14 kérdése olyan lehetőséget ad a vizsgá­zónak, hogy sok kérdésben, az anyag teljes spektrumában va­ló jártasságát bizonyítsa. Fon­tos tehát, hogy az írásbeli kér­dései jellemzőek, jók, és a kü­(Folytatás a 3. oldalon.) VIZSGA SAKKOZÁSSAL hí Építőmérnöki Kar v. éves v ízépí tő mérnök szakos hallgatói között van jónéhány, akinek a mostani vizsgaidő­szak a szokásosnál is több gondot és fejtörést okoz. Példaként említjük a mű­tárgyépítési ágazat hallgatóit. Rajzfeladat tekintetében ez az ágazat a' legtúlterheltebb. Eb­ből a tényből következik pil­lanatnyilag a több gond és fejtörés. Ezért van az, hogy a műtárgyépítési ágazatosok számára a vizsgaidőszak vol­taképpen nem január 2-án, hanem általában jóval ké­sőbb, csak nyolcadika, tizedi­ké táján kezdődhetett meg. A rajzbeadási határidő ere­detileg december 21-e volt. A Dékáni Tanács — látva, hogy a hallgatók képtelenek lesz­nek elkészülni eddig — de­cember 30-ra tolta ld, de a hallgatók zöme erre a határ­időre sem tudta beadni fel­adatait, január első hetében még javában rajzoltak, sőt van aki még mindig rajzol (legfeljebb egy vizsgát gyor­san letett). A rajzos tárgyaik a követke­zők: út-vasútépítés — a fel­adat: 1. megadott út vázlatos tervének elkészítése, 2. az előbbi út kijelölt másfél kilo­méteres szakasza részletes fce»-ivioSrume-ntációi4nBk elké­szítése, 3. vágánykapcsolások számítása, számítási adatok feldolgozása. Valamennyi fel­adat igen részletes, munka- igényes. Vízépítési műtárgyak — a feladat: 1. hajózsilip váz­latterve, 2. egy duzzasztómű statikai vizsgálata és alapozá­si terve. Mezőgazdasági víz­gazdálkodás — a feladat: egy adott terület csőszerű öntö­zéssel való beöntözésének megtervezése. Építésszervezés — a feladat: egy adott mű­tárgy komplett organizációs tervének elkészítése és elren­dezési terv készítése. Ez a legmunkaigényesebb vala­mennyi feladat közül! Ami a speciális, műtárgyága­zati tárgyakat illeti, a vízfo­lyások rendezése III. c. tárgy keretében is akadt rajzfel­adat. Az egyik: Szeged fölött a Tiszán létesítendő hajózó csatorna építésének terve és egy kikötő vázlatterve. A má­sik: a Herrád folyón létesí­tendő duzzasztómű egy víaki- vételi művel, amely a Her­mádból kitorkolló üzemvízcsa- tomát lát el energiatarmelés- re szolgáló vízmennyiséggel. Az ü asm vízcsatom án létesí­tendő egy vízerőtelep, ennek tervét kell elkészítem. Voltak aztán egyéb, kisebb feladatok is. A mémökgeoló- gia c. tárgyhoz a félévi alá­írásért egy zéhá és egy mér­nökgeológiai tanulmány elké­szítése. A vízgazdálkodás c. tárgyhoz, ugyancsak a félévi aláírásért egy vízgazdálkodási feladattervet (rajz és számí­tási kell elkészíteni, beadási határidő január 15. A tanszékek és a dékáni megértéssel vették tudomá­sul, hogy a hallgatók jelentős része jócskán „lekéste” a hi­vatalos határidői A h align tők Január 9.-e délelőtt fél ki­lenc K-épület első emelet, po­litikai gazdaságtan vizsga. Az építőmérnöki kar elsőévfo­lyam 7-es és 9-es tanulóköre vizsgázik Kompakter Béláné adjunktusnál. A folyosón a vizsgára vára­kozók között érdekes módon nem ideges a légikör. (Nem ez a tipikus a vizsgák előtt). Megkérdeztem egy-két hall­gatót, mi az oka a nyugal­muknak. — Felkészültünk a vizsgára — mondja az egyik. — Az a kérdéses csak — mondja a másik —, hogy kö­zepest, jól, vagy jelest ka­punk-e? — A tanszéknek a kísérle­te, a kiscsoportos oktatás, na­gyon bevált — mondja a har­madik —, hiszen a vizsgáz­tató tanár volt az előadónk is, akivel hetenként két alka­Ezek nem könnyű percek... KÖZLEMÉNY Tájékoztatásul közöljük, s hogy lapunk példány számon-§ kcnli árát január 1-töl 60 fii- § lérre emelték. Féléves elüti- ^ zetés 7 forint. Azok, akik még a tanév ^ kezdetekor egy évre előfizet- 3 tele, továbbra is rendszeresen c; megkapják a lapot. A szerkesztőség s (Urban Tamás felvétele) megértéssel veszik tudomásul, hogy igen sok a rajzfeladat (és általában a tanulnivaló!). A vélemények általában így hangzanak: mindegyik feladal fontos, egyiket sem lehetne elhagyni ... amit elméletben és gyakorlatban az egyetemtől kapunk, az a minimum, en­nél többet is lehetne kapni és tanulni... CSAK AZ IDŐ­VEL VAN BAJ!! Ez 3Z. Itt van a bibi. Az elméleti anyag és a gyakor­lati feladatmennyiség néha szétfeszíti az időkeretet. Ilyen­kor aztán felborul minden. Elcsúsznak a határidők, ösz- saébbszorul a vizsgaidőszak és kissé idegesek a hallgatók. Amin nem is lehet csodál­kozni. A 7 vizsgát (út-vasút- építés 1 éves anyag, 800 ol­dal, hidrológia, hidromecha- nika, városépítéstan, vízépíté­si műtárgyak, vízfolyások III., építésszervezés 1 éves anyag) voltaképpen nem öt és fél, hanem 4, legjobb esetben 4 és fél hét alatt kell letennie iTiiegleh^í^n^, sók hallgató­És megindul a sakkozás. Ha az első vizsgámat lete­szem, mondjuk 11-én, akkor a következőt csak ekkor tehe­tem le, ez nem jó, mást kell lépni. Ezen a listán erre a vizsgára vagyok kiírva, innen kihúzom magam, átiratkozom egy másikra, viszont akkor mást kell lépnem a naptáram­ban, mert ezen a napon azt jelöltem be, hogy... és for­dítva ... és elölről... Hát így megy ez a sakkjá­ték. Teljes gőzzel folyik a ta­nulás, néhányuknál a rajzzal párhuzamosan. Mert hiába to­lódott el 2-ről 10-re a vizsga- időszak kezdete, a vége min­denképpen február 7, Apel­láta nélkül. Vannak remények arra (úgy hallottuk), hogy a követ­kező évben enyhül valame­lyest a helyzet a rajzfeladatok mennyiségét illetően — a mai V. éveseket azonban ez már nemigen vigasztalja. Ebben a vizsgaidőszakban, szegény vizesek kint vannak a vízből. if- -so ^ {, o Győzelmes hét ev ‘ iáét éve, az i&üO-as év végén alakult meg a Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabad! tási Front, amely minden hazafias erőt maga köré tömörítve, élére állt az amerikai agresszorok , és zsoldosaik ellen folyó fegyve­res és politikai harcnak. vers, amelynek a nyers torch, sa a következő: „Nincs más mondani valónlc, csak az, hogy esküszünk: vagy ti, jenkik, vagy pedig mi leszünk azok, akik itt élünk. Minden sza­vunk élesen vág, akár a kés pengéje; esküvel fogadjuk* Vietnami lány. Koppány Attila II. éves építőmérnök rajza Hamarosan megtanulta a vi­lág a DNFF nevét. A világ leghatalmasabb hadserege, hosszú évek alatt nem képes a kis vietnami népre rákénysze­ríteni a szolgaságot. A vietná­mi emberek tudják, hogy a haza megmentésének útja sok­sok év szenvedésével jár, de azt is tudják, hogy csak az övék lehet a győzelem. Az amerikai agresszorokkal szemben vívott élethalálharc lényegét fejezi ki ez a kis Dél- Vietnam-szerte ismert népi hogy ha mi élünk, akkor nek­tek meg kell halnotok, jen­kik!” Hiába minden eszkaláció, hiába növelték a Dél-Vietnám- ban állomásozó amerikai had­sereg létszámát félmillió fölé, napról-napra a népi erők újabb győzelmes akcióit repí­tik világgá a távirati irodák. S ez nem is csoda. Hiszen legyőzhetetlen az a nép, amely az emberi életért, a szabadsá­gért harcol. VIZSGA ES KABALA VU'ÁG PROLEtJrJAI, EGYESÜLJETEK' A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XV. ÉVFOLYAM, SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR EGY KÍSÉRLET SIKERE lommal találkoztunk. Mi Is ismerjük őt, és ő is tisztában van a félév során szerzett tudásunkkal. A tételeket a tizenkét hall­gató fél kilenckor húzza ki, majd mindegyikük húsz perc felkészülési időt kap. Ilyen kérdésekre kell majd felelniük: Mi a tőke szerves összetétele? Az értéktörvény lényege és funkciója az egy­szerű árutermelés között; A kapitalizmus alapvető ellent­mondása; Az árutermelés ki­alakulásának feltételed; A tár­sadalmi össztermék és a nem­zeti jövedelem fogalma; Mi­lyen feltételek között válik a munkaerő áruvá? stb. A vizsgázás nyugodt légkör­ben kezdődik. A 12 vizsgázó többségének tudása megnyug­tató. hiszen hárman kapnak jelest, ketten jót, négyen kö­zepest és hárman elégségest. A vizsgáztató a feleleteknél nem elégszik meg a tétel el­mondásával, hanem majdnem minden esetben rákérdez, mert arra kíváncsi, hogy a megtanult anyagot a hallgató kapcsolatba tudja-e hozni a mindennapi élet gyakorlatá­val. A vizsga után Kompaktor Béláné adjunktus még el­mondta. hogy a BME oktatói által írt új tankönyv nagyon beválik, az előadásokat pe­dig úgy tartja meg. hogy a tankönyv nehezebb részeit magyarázza el élőszóval, a többi előadásokon arra törek­szik. hoey az előadott anyagot sek szemléltető oéldával bi­zonyítsa, illetőleg hozza kap­csolatba a mérnöki hivatás során felmerülő gazdasági kérdésekkel. A végighallgatott vizsga alapján úgv ér-zem, a törek­vése célravezető. (k. i.)

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents