A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-11-21 / 37. szám
EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI VEZETŐK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA A múlt héten kétnapos tanácskozás folyt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az egyetemek, valamint a műszaki, gazdasági és művészeti jellegű főiskolák "vezetőinek részvételével. A tanácskozáson megjelent dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, valamint a szakminisztériumok és főhatóságok több vezető munkatársa. Az első napon dr. Széchy Éva kandidátus, az országos felsőoktatási nevelési munkaközösség titkára tartott referátumot a felsőoktatási intézmények nevelési feladatairól a párt ifjúságpolitikai határozatával összefüggésben. Hangsúlyozta: a szocialista országok felsőoktatásában folyó eszmei, politikai, erkölcsi nevelőmunka elmélyítését és átfogóbbá tételét az tette szükségessé, hogy a szocialista építés magasabb szakaszba lépett, felvetődött az értelmiségi utánpótlás képzésének fejlettebb szintű megoldási igénye, növekedett a tudományfejlesztés jelentősége. Az eddig elért nevelési eredményekről beszámolva hangsúlyozta, hogy a felsőfokú tanintézetek jelentős részében javult a tananyag minősége, a tanulmányi fegyelem, a szorgalom, a tudományos érdeklődés, fellendült az önképző munka. Nevelőmunkánk azonban még nem elég rendszeres és szervezett, jelentős számban vannak a szakmai és társadalmi ügyek iránt kevésbé érdeklődő, paszszív hallgatók is. A továbbiakban a referátum utalt a felsőoktatás és a tudományképzés összehangolásának fontosságára. A felsőoktatást a megelőző oktatási formáktól az a sajátosság különbözteti meg, hogy valamennyi szinten és megfelelő formák között elválaszthatatlanok az oktatók és hallgatók kutatómunkájától, nem létezhet színvonalas felsőoktatás tudományos kutatás nélkül. Enélkül nem a fejlődő tudományok oktatása valósulna meg, hanem csak egy elmaradó, dogmatikus oktatás. A felsőoktatásban működő tanárok feladatai között a tudományos kutatás lényegbevágó tevékenységet kell hogy jelentsen, amelyhez a szükséges időt és a szükséges feltételeket biztosítani kell. Valamennyi felsőoktatási intézménynek egyben tudományos központtá is kell válnia. A beszámoló befejező részében a munkás-paraszt szülők tehetséges gyermekeinek egyetemi, főiskolai továbbtanulási problémáiról és az abból adódó feladatokról szólt. Hangsúlyozta: évről évre csökken a tehetséges munkás-paraszt gyermekek jelentkezése az egyetemekre és a főiskolákra, és mivel a demográfiai hullám a felsőoktatásban most tetőzik, feltehetően erősödik a felvételi verseny. Éppen ezért meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel tényleges, és tartós eredményeket lehet elérni ezen a területen, szisztematikusan kell nevelni a tehetséges utánpótlást, hosszabb távon kell segíteni ezeknek a gyermekeknek az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítését. Kell hogy valamennyi felsőoktatási intézmény tudatosan keresse és tervszerűen építse maga is utánpótlását a munkás-paraszt gyerekek soraiból. „Díszszemle” a „K“ előtt Megszokott látvány a Központi épület előtt parkoló különböző személygépkocsik tömbje, de a múlt szerdán egészen mástípusú járművek foglalták el a területet. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal itt tartotta szokásos őszi gépbemutatóját. Már délelőtt nagy volt a sürgés-forgás. A narancssárga színű, vadonatúj gépkocsik hosszú sora előtt a vállalat szakemberei, gépkezelők, alkalmazottak sétáltak, gondterhelt arccal, kritikusan figyelve minden apróságra. Mindennek ragyognia kellett a délutáni premierre. A hóekék, hóeltakarító gépek szemétszállító teherautók némelyikét már jól ismertük a pesti utcákról, de volt itt jó pár újdonság is. Az idén nagyobb számban vásárolt a vállalat Mercedes típusú munkagépeket, ezeket különböző célgépekkel kombinálta a téli hómunkákra. Láttunk kukaegyengető, kukamosó, KRESZ- táblamosó gépet, lombfelszedő, útburkolat-festő berendezést. A bemutató óriása a 8 m3-es konténeres szemétszállító jármű volt. Az impozáns felvonulás után kívántunk sok sikert a főváros tisztaságáért harcoló dolgozók mindegyikének, mindenekelőtt a közelgő „hócsaták” megnyeréséhez. Nemcsak a magunk, hanem az egész főváros nevében. (dyós) Japán liftbeszámoló Szilas Elemér docens és Török Imre, egyetemünk KISZ- bizottságának titkára november 25-én, szerdán délután, 4 órakor, az R-klubban, a BME Szakszervezeti Bizottsága és KISZ-bizottsága rendezésében útibeszámolót tart nyári Japán útjukról. Az élménybeszámolót diaképek és japán kisfilmek illusztrálják. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1970. NOVEMBER 21. Fellazítás és elhárítás Ezt volt a témája a Vásárhelyi Kollégiumban megrendezett filmvetítéses előadásnak. Előadó Ocskai Zsolt alezredes, a Belügyminisztérium munkatársa volt. Senki nem vágyott kulisszatitkokra, senki nem volt kíváncsi „mesterfogásokra”. Csupán hogyan jelentkezik a fellazítás, mint szellőztetés, nyilvános publikáció, a fellazítás, mint politikai taktika. Amit a kapitalista nagyhatalmak diplomáciája nem is tagad. Napjainkban a fellazítás nyíltan folyik. Igénybe veszik az egész propagandaapparátust, rádiót, TV-t, sajtót, irodalmat, stb. És, sajnos, a kémelhárítás módszereivel nem védekezhetünk ellenük. Előbb több volt benne az illegáció. Főleg az ún. „Hídépítés Kelet felé” idején — film- és színházlátogatók beszervezése, egyetemisták megismerése, nudista folyóiratok segítségével szinte napirendi pontok voltak. Napjainkban azonban már bonyolultabb a helyzet. Megnőtt az idegenforgalom úgy nálunk, mint külföldön. Ügynökök járkálnak, soha nem tudjuk, kivel állunk szóba. A hírszerző-tevékenység jóval aktívabb. Ellene talán a leghatásosabb módszer, mint ahogy Ocskai Zsolt mondta: — Minél kevesebbet látogatni az USA, Anglia, NSZK „vadászterületeit”. Nagyon könnyű őket megismerni, de nem olyan egyszerű tőlük szabadulni. Akadt és, sajnos, akad bőven precedens arra, hogy valóságos hírszerző revidentúrát alakítanak ki, egyszerű munkásembertől a diszszidenseken át egészen az orvosprofesszorokig. Ki ne ismerné például az utóbbi évek egyik legnagyobb hírszerzőjét, a jóval 60 év feletti dr. Egedi Elemér klinikai sebészt és fiát, a 26 éves dr. Egedi Lehel jogászt. Emberek (?), akik felbecsülhetetlen jövedelemmel rendelkeztek, akiknek nem volt elég a több mint 16 ezer Ft havi jövedelem. Emberek (?), akik jól megérdemelt büntetésüket töltik. De kérdés: vajon tényleg csupán pénzért tették? Nincsenek ennek mélyebb gyökerei? Mi panasza lehetett egy ilyen embernek? Érdemes volt eladni ezt az amúgy is szegény országot azért a néhány száz dollárért, vagy néhány ezer schillingért? Azért, hogy utána 60 éves korában minimum tíz évi börtönre ítéljék? És többé már soha ne lássa meg a nagyvilágot? Érdemes azért az ócska Volkswagenért, amit a „szolgálataiért” esetleg kaphat? Mert ez már a maximum! Egy kocsi! Érdemes feláldozni mindennapos nyugalmát? Hiszen feje felett állandóan ott lóg a lebukás veszélye!... Vagy mit lehet mondani egy iskolai tanítóról, aki nyugdíjba vonulása után bukott le? Egy olyan emberről (?), aki évtizedeken keresztül tanította Petőfi és Kölcsey hazafiasságát. Asbót tanár úr, ott a börtönben valahol! Emberségből és hazaszeretetből elégtelenre vizsgázott! Mit szólnak a tanítványok? Tanár úr, megbukott! Sajnos, társaik is vannak ... Akik közöttünk élnek, ők is ugyanilyen irrealista, pénzsóvár hazaárulók. Akik nem rettennek vissza ettől a szótól: hazaszeretet. Akik nem rettennek vissza az emberi barátság és szeretet ennyire ocsmány módon való felhasználásától. És ezek után könnyektől meghatva, elcsukló hangon mondják a katonai bíróság előtt: — Cselekményemet megbántam, szeretném, ha alkalmam lenne azt jóvátenni... Vajon hogyan? Rágó Károly Sebesség Urbán Tamás felvétele A KARMESTER Ürmössy Károly felvétele a vári fotókiállítás anyagából DOKTORRÁ AVATÁS „Tisztelt egyetemi tanács! A Budapesti Műszaki Egyetemen doktori cselekményeinket befejezve, eleget tettünk azoknak a követelményeknek, amelyeket az egyetem doktori szabályzata előírt a műszaki doktor cím elnyeréséhez. Kérjük ezért, hogy az egyetem ruházzon fel bennünket a műszaki doktor címmel.” E szavakkal terjesztette elő a jelöltek kérelmét Hanek József okleveles vegyészmérnök a november 16-i egyetemi tanácsülés nyilvános ülésén, majd az építő-, gépész-, építész-, vegyész-, villamos- és közlekedésmérnöki kar dékánja terjesztette elő a jelöltek névsorát. Ezután dr. Lévai András rektorhelyettes felolvasta a fogadalom szövegét, dr. Perényi Imre rektor pedig átnyújtotta a jelölteknek a doktori cím használatára jogosító oklevelet, kézfogással erősítve meg a doktorrá avatást. Az új doktorok, építőmérnöki karon: Egri György, Hamvas Ferenc, Képes János, Láng Gertrúd, Majorlaki József, Máthé Adorján, Michalik István, Pataki Nándor, Ugrin Nándor, Winter János. Gépészmérnöki karon: Bakay Árpád, Boronyák Imre, Fülöp István, Kerényi István, Nguyén Ngocsán, Petz Ernő, Róth András, Szeberényi Gábor, Vida Miklós, Zana Elek. Építészmérnöki karon: Csák Máté, Csekme István, Mayer Ferenc, dr. Mőcsényi Mihály. Vegyészmérnöki karon: Abd El Hamid Miligi, Bíró Endre, Berus Andor, Cser Ferenc, Engler József, Fari János, Gresz Istvánná, sz. Ferenczi Sarolta, Havas Géza, Herskovits Nándorné sz. Palotás Lili, Hrabéczy Jenőné sz. Páll Andrea, Hanek József, Huszár Jenő, Huszár Klára, Keömley Gábor, Kerti József, Monir Abdel Azim Torki, Noszkó H. László, Odor Géza, Odor Gézáné, sz. Varga Lujza, Pálinkás János, Péterfy Ferenc, Seres Jenő, Scheiling Antal, Strelisky János Pál, Szegő Péter, Szenes Endréné, sz. Solt Anna Mária, Vargha Kálmán, Veszlényi Vilmosné, sz. Jets Eszter. Villamosmérnöki karon: Dékány Lászlóné, sz. Littomereczky Ibolya, El Sayed Mahfouz, Hassan Ibrahim, Reviczky László, Kiss László, Lehoczky János, Nagy G. Álmos, Pillér György, Székely Vladimir. Közlekedésmérnöki karon: Ágoston Attila, Balogh Vilmos, Finichiu Liviu, Gedeon József, B. N. Khan, Máté György, Nádasi Endre, Temesvári Jenő, Tornai László. EGYETEMI TANÁCSÜLÉS Az Egyetemi Tanács, amely munkatervének megfelelően november 16-án ülésezett, első napirendi pontként az oktatónevelő munka korszerűsítési, módszertani problémáival foglalkozott, megvizsgálva az e tárgyban tavaly október 27-én hozott határozatainak végrehajtását. A tanács, amely e kérdést minden évben megtárgyalja, figyelemmel kísérve a karok ez irányú tevékenységét , élénk vita után megszabta a karok további feladatait. A második napirendi pont az egyetem káderutánpótlási terve volt, amellyel kapcsolatban a tanács élénk vita után állást foglalt. Ennek megfelelően felül kell vizsgálni és pontosítani kell az oktatókra vonatkozó követelményrendszert, s a tervnek tartalmaznia kell az ideológiai és nyelvi továbbképzést, valamint az üzemi gyakorlat megszerzése terén jelentkező feladatokat is. Ezután az egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására vonatkozó kari javaslatokkal foglalkozott a tanács, s napirenden volt még egyetemi docensi pályázat elbírálása, s a villamosmérnöki kar tanácsának javaslata tiszteletbeli doktorrá avatásra.