A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-11-21 / 37. szám
Fontos témáról tárgyalt az IB A fiatal dolgozók Mi újság a lakásfronton? problémái Az Sz. T. Intéző Bizottsága november 10-i ülésén először az egyetem fiatal dolgozóinak helyzetével foglalkozott. Az előterjesztés azt mutatta, hogy igen sok még a tennivaló a fiatalok anyagi és közösségi helyzetének javításában. Megtörtént a feladatok körvonalazása is. FOKOZOTTABB NEVELŐMUNKÁT! A BME KISZ-bizottságának jelentéséből kitűnik, hogy a műegyetemi hallgatók erkölcsi és politikai magatartása megerősíti a KISZ kb-nak az egyetemi ifjúságról tett megállapításait. Természetesen a fiatal dolgozók politikai és erkölcsi arculata kedvezőbb képet mutat, hiszen az egyetemi alkalmazás feltétele a politikai és erkölcsi megbízhatóság. Mégis fontos feladatok vannak e téren is: a nevelőmunka fokozása; a jobb szervezés megvalósítása; a nevelőmunka nagyobb megbecsülése. Biztosítani kell a nevelési hatások egységét, mind az oktató, mind a nem oktató dolgozók részéről. Fokozni kell a nevelési tapasztalatcserét is a hazai és külföldi egyetemekkel. NINCS 30 ÉVEN ALULI IBTAG! Nem megfelelő a fiatalok részvétele a politikai nevelőmunkában , elsősorban a KISZ munkájában vesznek részt, a szakszervezetben inkább az idősebbek tevékenykednek. Ezt a helyzetet kívánja megszüntetni a szakszervezet a választások során, de a választásokig is, minden alapszervben egy arra alkalmas személyt megbíznak az ifjúsággal kapcsolatos ügyek intézésével. 118 FŐS CSÖKKENÉS. Nem kielégítő a fiatal oktatók aránya az összoktatói létszámon belül sem. Míg az összoktatói létszám az utóbbi négy évben több mint 50 fővel növekedett (1404-ről 1455-re), a 23—30 éves oktatók száma ez időszakban 118 fővel csökkent (381-ről 263-ra), a 23—26 éves oktatók számának csökkenése még szembetűnőbb (176-ról 65- re).LAKÁST! Jelentős probléma a fiatal dolgozók anyagi helyzete. Fizetésünk a bérskála alsó kategóriájának megfelelő. A családalapítás, lakásszerzés viszont nagy anyagi megterhelést jelent számukra, így életszínvonaluk alacsonyabb, mint az idősebb dolgozóké. A jelenleginél sokkal nagyobb gondot kell a lakásproblémák megoldására fordítani, lehetővé tenni a kisfizetésű és pénztartalékkal nem rendelkező, családos fiatalok számára is az otthon megteremtését. A fiatal, gyermekes családoknál az anyagi problémák megoldásához hosszú lejáratú kölcsönöket kell biztosítani. A KISZ-SZEL KARÖLTVE! A szakszervezetnek a KISZ- szel együtt kell javítania az ifjúsági érdekvédelmi munkát. Következetesen be kell tartani az ifjúság védelmére hozott rendeleteket (balesetelhárítással, higiéniával, étkezési normákkal kapcsolatos intézkedések), fontos a szabadidő kihasználásának helyes, központi megszervezése. Nagyobb mértékben szükséges az ifjúság bevonása az érdemi döntések meghozatalánál. Hogy a vázlatosan felsorolt, és csak fő pontjaiban tárgyalt feladatok minél hatásosabban és gyorsabban megoldást nyerjenek, az IB határozatot hozott egy, az agit.-prop. bizottságon belül működő, ifjúsági munkával foglalkozó albizottság létrehozására. A továbbiakban az egyetemi dolgozók lakáshelyzetéről volt szó. A lakásbizottság jelentése kiterjedt a megbízásuk óta végzett tevékenységre, mivel az azóta eltelt idő lehetőséget ad bizonyos tapasztalatok leszűrésére. Felszínes megítélés i tapasztalatok közül talán a legfontosabb, hogy a lakás- és a kölcsönigénylések helyes megítélése nagyon bonyolult feladat. A munkahelyi vezetők és a területi bizottságok az igénylők lakáshelyzetét megbízhatóan adták meg, ellenben a szociális helyzet és a szakmai, politikai munka megítélésében igen sokszor felszínesség mutatkozott. Az elbírálást nehezítette az is, hogy a megítélési szempontok mértéke különböző. (Lakáshelyzet, család, munkakör, beosztás, anyagi és vagyoni helyzet, életkor, szolgálati idő, egészségi állapot stb....) Mindezek ellenére a lakásbizottság tagjai mindenkor igyekeztek az igénylőkről objektív véleményt kialakítani. Ezeket a kérdéseket azonban nem az elosztás vitái fogják elfogadhatóan megoldani, hanem a kellő számú lakásjuttatás. Elhangzott az is, hogy még mindig nem elég tájékozottak a dolgozók arról, milyen lehetőségük van lakáshelyzetük megoldására, továbbá az, hogy a nem oktatók nagy többsége és a fiatal oktatók egy része a költséges öröklakás-vásárlásban pénz hiányában nem tud részt venni. Évenként 15 lakás A lakásbizottság mindezek alapján javasolja, hogy az eddig beérkezett igényeket a területek még egyszer vizsgálják felül, lehetőség szerint rangsorolják azokat, s a véleményezéseket egészítsék ki. Tájékoztatni kell a dolgozókat a jövőt illetően: az egyetem elsősorban az OTP és az egyetemi kölcsönös öröklakás-vásárlást támogatja, s ebből évente kb. 15 lakásra lehet számítani, amelyekhez kb. 80— 100 ezer forint készpénz kell. Egyéb lakásszerzéshez az egyetem csak elvétve tud kölcsönt adni. Az emeletráépítés szűk lehetőség, több évig húzódik, s elsősorban a kiskeresetűek részesülhetnek belőle. A jelenlegi helyzet ismeretében a lakásbizottság szükségesnek tartja további emeletráépítési lehetőség szerzését. A lakásépítési keret bővítése csak 2-3 évig szükséges, mivel a legsúlyosabb lakáskérdések lassanként megoldódnak és a visszatérítés is alapot biztosít. Nem érkezett meg a megbízás ... Végül a XIV. kerületi, Derkai utcai emeletráépítések (24 lakás) ügyéről esett szó. Ezekkel kapcsolatban kiderült, hogy a tervtárban levő tervdokumentációk nem felelnek meg a kivitelezett épületeknek, s így szükséges az épület teljes felmérése. A lakásbizottság megállapodott a fővárosi és a zuglói tanács illetékeseivel, hogy a felmérési és a talajmechanikai vizsgálatok költségeit a zuglói IKV vállalja. Megállapodtak abban is, hogy az IKV névre szóló megbízó levelet ad azoknak, akik e vizsgálatokban részt vesznek. Sajnos, e megbízás még mindig nem érkezett meg, s ez akadályozza a munka megkezdését. Nehézségek mutatkoztak a kivitelezési kapacitás biztosítása terén is. A munkát elvállalná ugyan az „Egység” kisipari szövetkezet, de annak eddigi munkái nem nyújtanak megfelelő garanciát. A lakásbizottság javasolja az emeletráépítés megvalósítása érdekében a műszaki tervek elkészítését és a kivitelezési kapacitás biztosítását. A nők helyzete egyetemünkön EZZEL AZ IDŐSZERŰ témával az eddigi határozatokon és állásfoglalásokon kívül egy előterjesztés is foglalkozott, amely a Nőbizottság véleményét összegezte, így tartalmazta azt is, hogy az egyenjogúság nem teljes megvalósulásának oka nem az elvekben, jogokban, vagy a politikában keresendő, hanem az életben való érvényesítésében, bizonyos maradi, visszahúzó nézetekben, melyek valóban „mindkét nemnél megtalálhatók, de a férfiak gondolkodásában erőteljesebben hatnak, esetenként még a kommunisták körében is”. A nők helyzetének elemzését széles körű vizsgálat előzte meg, amelynek alapja a beosztás, a bérezés, egyetemi, társadalmi szervekben való részvétel volt. Aránytalanság mutatkozik az oktatói létszám férfi—nő megoszlásában (pl. 108 tanárból mindössze 1 nő), és a bérek alakulásában is. A nő oktatók megrekednek a tanársegéd és adjunktus kategóriában. Ennek egyik fő oka az, hogy a nők műszaki pályán való működése tulajdonképpen csak rövid időre, 25 évre vezethető vissza. AZ IGAZGATÁSI és a hivatali szerveknél az oktatóinál is jobban érvényesül „a nőknek többet kell bizonyítani” elv, és az alacsonyabb bérezés. A nem oktató kategóriában a dolgozók 67,5 százaléka nő, ugyanakkor itt is rendkívül alacsony a vezető beosztású nők száma. Ezt ugyancsak tények, adatok igazolják, s bizony, a számok mögötti szemléletmód, elbírálás is sürgeti a kormány 1013-ik számú határozata érvényesítését: egyenlő feltételek (azonos kategória) esetén a nődolgozókat előnyben kell részesíteni. Elgondolkodtató a nők politikai és társadalmi szervekben való részvételének az előbbiekéhez hasonló aránya. A kormányhatározat megvalósítása — úgy gondoljuk — társadalmi aktivitásukat is növelné. A NŐK HELYZETÉNEK javítására igen hasznos javaslatok születtek, amelyek közül különösen sürgető az óvoda— bölcsőde felépítésének előrehozása, az egyedülálló gyermekes nők helyzetének felmérése és a szabad szombat bevezetése. Koszorúzás Múlt számunkban közöltük az egyetemi szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásának hírét és a kerületi pártbizottság képviselőinek fényképét. Jelen képünkön dr. Perényi Imre rektor és dr. Benkő István rektorhelyettes helyezi el az emlékművön az egyetem koszorúját. (Fotó: Ladányi Gyuláné) Egy berlisti lány H8 NOV. Méhes Balázs rajza Az építészmérnöki kar hallgatóinak kiállítása November 10-én nyitotta meg dr. Major Máté akadémikus a kar hallgatóinak bemutatkozását. Szavait szép számú érdeklődő közönség hallgatta végig, majd tapsolt a díjkiosztáson. Arató János docens, a rajz- és formaismeretek tanszékvezetője nyújtotta át a jutalmakat a kimelkedő műveket felsorakoztatóknak. A szokásos hallgatói kiállítások sorában a jelenlegi egy újabb, fejlettebb fokot jelent. A tárlat széles skálát mutat be a kar diákjainak művészeti törekvéseiből. Különösen örvendetes, hogy a részvevők száma olyan nagy, s az anyag olyan egységesen magas színvonalat képvisel, hogy nagyon nehéz bárkit is kiemelni. Néhányuk neve mégis ide kívánkozik, olyan kvalitásokat, komoly művészi élményt nyújtót alkottak. Elsőnek Szuromi Imrével kell kezdenünk. Ő kapta a KISZ-bizottság különdíját. Olajképei sajátosan egyéni ízűek, gondos komponálásúak. Megkapóan szép, furcsa, barnás, kékes a színhangjuk. Más munkáit kevésbé sikeresen lehet érezni. Az erős színek dominálnak, kissé Cézanne hatását lehet felfedezni rajtuk. Méhes Balázstól a megszokott, igen magas szintű grafikai anyagot láttuk ismét viszont. Nagyon tetszett az „Evelyne” című képe. Füzesséri Zoltán fémdomborításai nagy élményt nyújtanak. Furcsa, meghatározatlan költői hangulat árad róluk. Érzéseket, komoly gondolatotokat fejeznek ki. Alkotójuk a tiszta, technikai tudás biztonságával hozta létre őket. (Két távoli fa.) Kedves, érdekes, de nem túl magas igényű színfoltok az Ali El Badawi Omer által készített élénk színű összeállítású kompozíciók. A különlegesség kellemes ízét hagyta bennünk az „elefántos” kép zöldjeinek, kékjeinek látványa. Tetszett Fodor László sokszínű tehetsége. Munkáiról nagy-nagy művészetszeretet árad. Akvarelljei gyönyörűek. Ügyes a gipsz férfifej is. Kár, hogy két művének feliratát bántónak találhatjuk. Kissé mesterkéltnek vélhetjük őket, s a sikertelen kétszer használt ötlet meglehetősen zavar:" Requiem a rákban meghaltakért... Requiem a szívrohamban meghaltakért... Érdekes tanulmányokat lehet látni Fülöp Pétertől és Sánta Józseftől. Fülöp rajzait még a jókedvű, karikatúrahatás is emeli. Illyés István képeit kissé klasszicizálónak érezhetjük, talán egy kevés Gulácsy-hatás is tulajdonítható nekik. Ügyesek Koltai Judit kerámiái, Mór Kálmán faszobrai. A színvonalas fotóanyagból kiemelkednek Szabó István és Kürthy Tamás fényképei. A gondos rendezést dicséri az, hogy a kiállítás színesen, ötletesen van kiválogatva, a különböző törekvések egymásmellettisége természetesnek hat. Kéziszövés, varrott „képek”, fémdomborítás, táblakép, keráma, versillusztráció, plakátterv, csiszolópapírból összefabrikált munka váltja egymást. A látogató szinte nem is tudja, merre kapja a fejét. A fotóanyag helyezkedik csak el kissé különválasztva, de a fényképek majdnem észrevétlenül váltanak vissza a rajzok, akvarellek sorába. Az építészmérnöki kar bemutatói mindig komoly eseméményei a Budapesti Műszaki Egyetem életének. Ezt mutatta a megnyitó iránti érdeklődés is. Még a Duna túlsó oldaláról, a közlekedésiektől is átjöttek néhányan. Minden évben szebb, teljesebb anyag kerül a látogató elé. Egyre többen állítanak ki. Egyre igényesebb alkotásokat. A jelenlegi tárlatról — ha szabad így nevezni — jóformán semmi negatívot nem lehet elmondani. Létrehozói minden dicséretet megérdemelnek. Ilyen magas szinten, komoly egyetemi munka, állandó elfoglaltság mellett nagyon nehéz művészettel is foglalkozni. Az itt szereplő hallgatók bebizonyították ennek ellenkezőjét, azt, hogy lehet, s építészeti tanulmányaikkal párhuzamosan „társművészetként” értékes, maradandó alkotásokat hoznak létre. Erőfeszítést, elfoglaltságot jelentett az anyag rendszerezése, válogatása, tablóra helyezése, de megérte a fáradságot a nagy munka. Ha valaki a központi épületben az aula felé jár, álljon meg, bármilyen sürgős is dolga. A látvány meghálálja az időveszteséget. Szép, művészi élménnyel gazdagabban léphet tovább. R. Kovács Árpád Fotókiállítás a Várban A vári kollégium fotószakköre fotópályázatot írt ki az 1970-es évre. A fotósok aktivitását dicséri, hogy jelentős képanyag gyűlt össze, melynek zsűrizése nem kis problémát jelentett a Színház és Filmművészeti Főiskola három operatőr tanszakos hallgatójának. A beérkezett képekből kb. 80-at választottak ki, a kedden megnyíló kiállításra. Ebből választották ki aztán a legjobbakat. A zsűri véleménye alapján első díjat nyert Molnár Csaba, a II. díjakat Kovács Gábor és Ürmössy Károly, a III. díjakat Kovács György és Nagy Lóránt kapta meg. Különdíjat nyert még beadott fotóival Gogh Sándor és Novák Dezső. Valamenynyien villamoskari hallgatók. A kiállítás nov. 24-én kedden este 7 órakor nyílik meg az I. em. 5-ben. Mindenkit szeretettel vár a fotókör vezetősége.