A Jövő Mérnöke, 1971 (18. évfolyam, 1-39. szám)
1971-01-09 / 1. szám
Dr. RÁDY GYÖRGY 1923-1970 1910. december 19-én megdöbbenéssel vették tudomásul az Alkalmazott Kémia Tanszék, valamint a Vegyészmérnöki Kar dolgozói, hogy dr. Rády György docens elhunyt. A megrendülés első perceiben a kollégák, ismerősök nem akarták a fájdalmas hírt elhinni, mert olyan váratlanul jött a halál. A Vegyészmérnöki Kar törzsgárdájának egyik markáns, odaadó, lelkes, oszlopos tagja volt. Megtestesítette azt a típusú oktatót, akivel nem mindennap találkozhatunk. Oktatói tevékenységét 1944- ben kezdte a Műegyetemen, ahol felsőéves hallgatóként kinevezték tanársegédnek az Általános Kémia Tanszékre. 1951- ben lett adjunktus, 1965-ben docens. Mint a Vegyészmérnöki Kar egyik legrégebbi dolgozója, szinte valamennyi oktatónak előadója, gyakorlatvezetője volt. Mindenki ismerte ügybuzgalmát, lelkesedését. Szeretett oktatni, alapos tudását maradéktalanul átadni az ifjúságnak. A vegyészmérnök hallgatók oktatásán kívül örömmel, szemléletesen adott elő a nem vegyészmérnök hallgatóknak is s megszerettette velük a kémiát. Ez nem volt könnyű feladat, de a tárgyi ismereteken túl mindig volt benne olyan mély alázat a pedagógiai munkával kapcsolatban, amely kevés emberben, tanárban él. Hosszú időn keresztül az Általános Kémia Tanszék, majd az Alkalmazott Kémia Tanszék oktatási felelőse volt. Ezt a szerteágazó szervezőmunkát nagy rutinnal és tapasztalattal csinálta. Az 1966-ban alakult Alkalmazott Kémia Tanszék egyik alapító tagja és tanszékvezető helyettese volt. A tanszékszervezés nehéz feladatában nagy részt vállalt, sokat dolgozott. A tanszéket a gépészmérnöki, közlekedés- és üzemmérnöki, valamint az építészmérnöki karon képviselte. Oktatási munkáját reprezentálják a jegyzetek, amelyeknek írásában, szerkesztésében részt vett. Három olyan könyvnek, illetve tankönyvnek volt a társszerzője, amelyet többször is kiadtak. Oktatási munkáját kiegészítette az a nevelőmunka, amit mindig végzett. Szívesen konzultált, patronálta a kollégiumban lakó hallgatókat. A kutatómunkája is eredményes volt. Harminchat publikációt írt, amelyek részben hazai, részben külföldi szaklapokban jelentek meg. Kutatómunkáját nagy lelkesedéssel végezte és lelkesedésével másokra is hatott. Derűs ember volt, szeretett élni. Optimizmusa határtalan volt. Még a kórházban is a tanszék ügyeivel foglalkozott. Amikor a nagy műtétje előtti este kollégái meglátogatták, határozott derűlátással mondta, hogy áprilisban bejön a tanszékre dolgozni. A tanszéken kívüli munkákból is mindig szívesen részt vállalt. Számos kari és egyetemi rendezvény bizottság szervezője, mozgatórugója volt. Legutóbb a kar százéves fennállásának megünneplését előkészítő bizottságban készítette el az ünnepség rendjét. A Magyar Kémikusok Egyesülete Analitikai Szakbizottságában hosszú időn keresztül aktív vezetőségi tag volt. Megbecsülték munkáját a Magyar Szabványügyi Hivatalban is, ahol több mint húsz éve külső szakértőként dolgozott. Részt vett a KGST szakértői munkájában is. Hosszú volna még felsorolni dr. Rády György érdemeit, amelyekkel a Műegyetemen eltöltött 25 éves tevékenysége során kivívta a közvetlen mellette, de a távolabb dolgozó kollégái megbecsülését, tiszteletét. Mindennél többet mondhat az, hogy emlékét, mint emberét, mint kollégáét, őrizni fogjuk, és nagy-nagy szeretettel emlékezünk meg róla, a jövőben is. Nagyon fiatalon hagyott itt minket, de rövid élete alatt dolgozva teljesítette kötelességét, sokat adott környezetének, amely nagyon hiányolni fogja dr. Rády Györgyöt. Hamvasztás előtti búcsúztatásánál 1970. december 30-án, a Farkasréti temetőben a Vegyészmérnöki Kar részéről dr. Meisel Tibor dékánhelyettes, a közvetlen kollégák nevében dr. Liptay György adjunktus, a volt évfolyamtársak nevében dr. Szabadváry Ferenc docens mondott búcsúztatót. Pedagógusok Szakszervezete I. Budapesti Műszaki Egyetemi Tanácsának) Köszönetet szeretnék mondani a részeire kiutalt segélyért, valamint mindazokért a kedves figyelmességekért, amelyben a nyugdíjasokat — köztük engem is — részesítenek. Az évenként ismétlődő öszszejöveteleket vendéglátásukkal és a karácsonyi ünnepekre adott ajándékokat. Igen jóleső érzés, hogy ha az idő múlása miatt aktív munkában már nem is vehetünk részt, személyünk nem merült feledésbe. Ismételten köszönöm emberi együttérző és segítőkészségüket. Engedjék meg, hogy kedves mindannyiuknak békés, boldog ünnepeket kívánjak. Tisztelettel: Deményi Lászlóné Tovább tart nyitva az olvasóterem Török Imre, egyetemünk KISZ-bizottságának titkára, a hallgatóság nevében azzal a kéréssel fordult a Központi Könyvtár igazgatójához, hogy vizsgaidőszakban a könyvtár olvasótermeinek hosszabb idejű nyitvatartását engedélyezze. A kérést gyors intézkedés követte: „Kedves Török Elvtárs! Hivatkozott számú megkeresésére értesítem, hogy a Központi Könyvtár olvasótermeinek — 1970. december 14-től 1971. január 30-ig — 21 óráig tartó nyitvatartásáról intézkedtem. Elvtársi üdvözlettel: dr. Héberger Károly könyvtárigazgató” A Központi Könyvtár gyors intézkedéséért köszönetet mondunk. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Műszaki Egyetemi Bizottsága Budapestről Novi Sadba Novi Sadról Budapestre A dolog úgy kezdődött, hogy a KISZ Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának egy küldöttcsoportja novemberben kint járt Jugoszláviában. A látogatás alkalmával mindjárt el is készítettek egy szerződéstervezetet az újvidéki Gépészeti Egyetem diáktanácsa és egyetemünk KISZ-bizottsága között. Aztán úgy folytatódott, hogy néhány nappal karácsony előtt kedves vendégeket fogadott az NKB. Cimil Tomislav ötödéves ipari formatervező, az ottani NKB vezetője, és Simic Momcilo másodéves gépész, az egyetem ifjúsági szövetségének alelnöke, a Novi Sad-i egyetemisták küldötteiként tettek látogatást egyetemünkön. Az utazás célja az volt, hogy aláírják a szerződést a két felsőoktatási intézmény ifjúsági, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó csoportjai között. Miben állapodtak meg a szerződő felek? Hivatalos delegációt cserélnek; magyar egyetemisták vesznek részt jugoszláviai építőtáborban; újvidéki diákok az aquincumi Interstudexben; nyaralás Petrovácon, illetve a Balatonon; két újvidéki gépészhallgató jön az őszi TDK-konferenciára... A Novi Sad-i egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó csoportja mindössze hat főt számlál, s ez , szembeállítva a mi jóval népesebb NKB-nkkal, elég kevésnek tűnik. Aztán kiderül, hogy ez voltaképpen arányos, hiszen az újvidéki gépészeti egyetemnek mindössze 2000 hallgatója van. Már két éve tagjai az IAESTE-nek, a nemzetközi szervezetnek. Hazánkban most jártak először, de most sem láttak sokat — nagyon rövid volt az idő. A hallgatókkal a vizsgaidőszak miatt nemigen beszélgethettek. Mégis elégedetten távoztak. Most már aláírták a szerződést, és ezentúl gyakrabban láthatók majd nálunk a Novi Sad-i diákok —orosz— A TCK munkáról Az Egyetemi Tanács december 14-i ülésén jóváhagyta a szerződéses munkák rendjének módosításáról szóló utasítást, amely 1971. január elsejei hatállyal életbe lépett, az ezen időpont után engedélyezett szerződéses munkákra nézve. A tanszéki KK-munkák egyetemünk életében, mind tudományos, mind oktatási, mind gazdasági szempontból nagy jelentőséggel bírnak, a lehetőségeket azonban még korántsem aknáztuk ki teljes mértékben. — Bizonyára ezért került sor a módosított utasítás kidolgozására — kérdezem dr. Lévai András tanszékvezető egyetemi tanárt, egyetemünk tudományos rektorhelyettesét. — Az egyetemi és az egyéni érdekek is így kívánják — feleli a rektorhelyettes elvtárs. — A jelenlegit megelőző utasítás 1968. október 15-e óta volt érvényben, ma is helyesnek tartjuk az akkori alapelveket, hiszen azok beváltak. A tapasztalatok és az azóta bekövetkezett változások azonban szükségessé tették, hogy bizonyos módosításokat hajtsunk végre. — Konkrétabban, melyek voltak azok a tényezők, amelyek a módosításokat indokolták? — Egyrészt a gazdaságirányítás reformja kapcsán jelentősen megnőtt a szerződéses munkák volumene. Ennek egyik eredménye, hogy vállalásaink értéke 1965 és 1969 között mintegy kétszeresére növekedett. Az új gazdasági mechanizmus értelmében egyre több megbízást kap az egyetem, a vállalatok egyre nagyobb igényekkel lépnek fel. A változásokat indokolja, hogy a párt tudománypolitikai irányelvei fokozott feladatokat írnak elő az egyetem számára a tudományos kutató tevékenységben. A módosítás mellett szólt az is, hogy az eredmények mellett negatív vonások is jelentkeztek; például, nem érvényesült eléggé a differenciálás a juttatások terén, a munkák elvállalásánál nem vették mindig kellően figyelembe a népgazdasági igényeket, hiányzott a tanszéki és a tanszékek közötti kooperációra való törekvés, nem volt kielégítő a hallgatók bevonása sem. A módosított utasítás mennyiben tér el a két év előttitől? — A problémák ellenére is megtartottuk az 1968-as utasítás alapelveit, hiszen azok beváltak. Az eltérést a következők jelentik: a jutalmazási alapot jobban differenciáljuk, mint eddig, éspedig az elvégzett munka színvonala, annak népgazdasági jelentősége, a népgazdaság kutatási szerkezetének egészébe való beilleszkedése alapján, azaz a jövőben minőségileg jobban kategorizáljuk a munkákat. Hasonlóan differenciáljuk majd a vezetők tevékenységének értékelését is. Reméljük, hogy ez az utasítás a népgazdaságilag jelentősebb, hoszszabb átfutási idejű és szélesebb tanszékek, valamint karok közötti kapcsolatot igénylő munkák irányában is ösztönözni fogja a tanszékeket. Célunk továbbá, hogy a hallgatóságot is fokozottabban bevonjuk a munkába, ezért a kari és központi véleményező bizottságokba meghívjuk a KISZ képviselőjét, és arra törekszünk, hogy nagyobb számban foglalkoztassuk hallgatóinkat a KK-munkában, tekintettel a kérdés szakmai, pedagógiai jelentőségére is. Az egyetem központi, egyebek között kulturális és szociális alapjainak, illetve lehetőségeinek fokozott fejlesztése szintén bevallott célunk. A módosított utasítás fokozott felelősséget ró az irányító szervekre, ugyanakkor szeretnénk az adminisztrációt is csökkenteni. Változtatást igényelt az utasításban az a tény is, hogy 1968 óta sok ide vonatkozó rendelet látott napvilágot, amelyeket szintén be kellett építenünk. Végül a változásokkal kapcsolatban szeretném hangsúlyozni: nem célja a rendeletnek, hogy megkösse a tanszéket, vagy limitálja a jutalmazás felső határát. — P. Gy. — NAPIRENDEN Az egyetem IV. ötéves terve A vegyészkar munkája DECEMBER 14-ÉN, a rektori nagytanácsteremben ülést tartott az egyetemi tanács. Első napirendi pontként tárgyalták az egyetem IV. ötéves tervére, majd az 1971. évi beruházási, korszerűsítési és felújítási tervre vonatkozó javaslatokat. 1 oktató — technikai segéderő A tanács az előterjesztéseket elfogadta, és többek között az alábbi határozatokat hozta: a rektor tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy az egyetem fejlesztési tervében szereplő szociális és sportlétesítmények építése még a IV. ötéves terv időszakában elkezdődjék. 1971-ben konkrét megállapodást kell létrehozni az illetékes tárcákkal és a Tudományos Akadémiával a pénzügyi keretek biztosítása terén annak érdekében, hogy az építész laboratórium tanulmányi épületszárnyát a tervidőszakban befejezhessék. További erőfeszítéseket kell tenni az egyetem gép- és műszerparkjának korszerűsítése érdekében. Tárgyalásokat kell kezdeni abból a célból, hogy az ötéves terv végére megközelítsük a célkitűzést: oktatóra 1 technikai segéderő jusson. Az egyetem szakorvosi rendelője számára 1971-ben a tervezett 100 000 forint helyett 200 000 forint fejlesztési alapot kell biztosítani. A lakásproblémák megoldására vonatkozó keretet a kétféle alapból másfél millió forintra kell emelni. Az egyetem IV. ötéves tervének jóváhagyása után a kari tanácsok határoznak arról, hogyan kell a karok részére megállapított kereteket a tanszékek között szétosztani. Az elveteti tanács felhívja a gazdálkodó egységek vezetőit, hogy a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközöket az igények alapos mérlegelésével hatékonyan igyekezzenek az oktató-nevelő és tudományos munka további fejlesztésének, a párt X. kongresszusa által is meghatározott célkitűzéseknek megvalósítása érdekében felhasználni. Erős szellemi verseny A következő napirendi pont a vegyészmérnöki kar munkájáról szóló beszámoló volt. Ez egyebek közt megállapítja: a kétfokozatú képzés következtében erős szellemi verseny alakult ki a hallgatók között. Megnőtt a jó és jeles rendű tanulók viszonylagos száma, javult a tanulmányi fegyelem, többen látogatják az órákat. Csökkent a lemorzsolódás is. Az egyetemi tanács megállapította, hogy a kar jelentős eredményeket ért el az oktató, nevelő, a tudományos kutató és a gazdasági munkában. Elismerését fejezte ki a vegyészmérnöki kar tanácsának, a kar állami vezetésének és társadalmi szerveinek, valamint a kétfokozatú képzés rendszerének kidolgozásában részt vevő oktatóknak sikeres munkájukért. Végül jóváhagyta a kétfokozatú vegyészmérnökképzés új tantervét. „BME emlékérme” A továbbiakban szó volt a szerződéses munkák rendjéről szóló belső utasítás módosításáról, majd javaslat hangzott el „Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérme” alapítására. Ezzel az éremmel tünteti majd ki az egyetemi tanács azokat a mérnököket, akik a műszaki fejlesztés, kutatás, oktatás, szervezés területén végzett kimagasló tevékenységükkel, emberi magatartásukkal azt kiérdemlik. A tanács jóváhagyta az építészkar tanácsának előterjesztését Leopold Wielnek, a Drezdai Műszaki Egyetem professzorának és dr. Kotsis Ivánnak, egyetemünk volt professzorának tiszteletbeli doktorrá avatására. Végül az egyetemi tanács köszönettel tudomásul vette dr. Polinszky Károly miniszterhelyettesnek a tanácshoz intézett leiratát, melyben elismerését fejezte ki az egyetem 1969—70. tanévben végzett sikeres munkájáért. O. J. Irodalmi fényképpályázat A KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottsága, a Központi Múzeumi Igazgatóság és a Petőfi Irodalmi Múzeum az „Olvasó ifjúságért” mozgalom keretében Irodalmi Fényképpályázatot hirdet. A pályázat célja: az irodalom megszerettetése, a helyi irodalmi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének gyarapítása. A pályázaton minden KISZ-korosztályú fiatal, illetve fiatalok kollektívája (klub, szakkör, olvasókör stb.) részt vehet. A pályázók magyar írók, költők, szülő- vagy lakóházáról, sírjáról készült, legfeljebb tíz darab, lehetőleg 13X18 cm-es, művészi igényű fényképfelvétellel nevezhetnek be. Pályázni régi és új felvételekkel egyaránt lehet. Egy-egy témáról több felvétel is készülhet. A fényképeket 1971. február 15-ig a Petőfi Irodalmi Múzeum címére (Budapest, V. Károlyi Mihály utca 16.) kell beküldeni. A felvételekhez a negatívot is mellékelni kell. A pályázaton díjat nem nyert negatívjait kívánságra visszaküldjük. Minden felvételhez gémkapoccsal kísérőlapot kell csatolni. A kísérőlap tartalmazza a témát, a sírfeliratot (vagy az emléktábla szövegét). A küldeményen kérjük feltüntetni: Fénykép! össze nem hajtható! A pályázat jeligés. A pályázó nevét és címét zárt borítékban mellékeljék a felvételekhez. Az eredményhirdetésre 1971. március 15-én kerül sor. Pályadíjak: I. díj 2000 Ft, II. díj 1000—1000 Ft, III. díj 500— 500 Ft. Jutalmak: könyvek és múzeumi műtárgymásolatok. A pályázatra beküldött képek a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában maradnak, annak gyűjteményét gazdagítják. FIATALOK! Vegyetek részt a pályázaton! Ápoljátok irodalmi hagyományainkat, kultúránkat! KISZ Központi Bizottsága HAZAFIAS NÉPFRONT Országos Honismereti Bizottsága Központi Múzeumi Igazgatóság Petőfi Irodalmi Múzeum R. Kovács Árpád rajza