A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)
1973-01-20 / 1. szám
Egyetemistajelöltek között EGYSZERŰ ÚJSÁGHÍR: Fehérvárott, a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskolában, tizenegy csoportra osztva mintegy nyolcvan fiatal készül egyetemi felvételére. Miért ér mégis ennél jóval többet? Mi emeli ki ezt a hasonló események sorából a televízió, országos napilapjaink nyilvánossága elé? Számunkra igen kedves kötelesség mindjárt a nyomozás elején leszögezni, hogy e hetes tábor valamennyi előadója, felügyelője, tanára egyetemünk oktatója vagy hallgatója. Két, magában is jelentős kezdeményezés összefonódásának lehettünk itt tanúi. Az 1968-ban éppen a mostani vezető, Dér János adjunktus által felvetett előkészítőtáborrendszer találkozik és fonódik össze a BME KISZ-bizottsága által tavaly kiszélesített diáktanár-mozgalommal. Zászlójukra a hátrányos helyzetben levő fizikai dolgozók gyermekeinek felkarolását tűzték célul. Nehéz kérdés ez, anélkül, hogy bele szándékoznánk mélyedni, le kell szögeznünk: pontos határvonal meghúzása lehetetlen. Végső cél természetesen a rátermettek és rászorultak általános segítése kell legyen. A EDDIGI GYAKORLATNAK megfelelően az előkészítő tanfolyam és táborsorozat résztvevőit harmadikos korukban választják ki. Minden fizikai dolgozó gyermeke jelentkezhet, amennyiben a felvételi tárgyból várható beiskolázása szerint megfelelő eredményt ért el, és iskolája helyi előkészítőjén (amennyiben ilyen van) eredményesen szerepelt. A továbbiakban, mivel a mozgalom ma már országosnak tekinthető, témák szerint táborokban vesznek részt előkészítő előadásokon a nyári szünet folyamán. Rendszeres és hivatalosnak tekinthető működésük egész Dunántúlra, valamint Nógrád megyére kiterjed. Az ország fennmaradó területeivel hallgatólagosan hasonlóképpen jó viszony alakult ki. Bár meg kell jegyezni, hogy az idevalósi fiatalok inkább — vonzási kör szerint — a területüknek megfelelő egyetemek előkészítő tanfolyamain vesznek részt. E táborok szervezésében, levezetésében oroszlánrészt a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem vállalt. A tanfolyam alatt a gimnazista és technikumi fiatalok megismerkednek választott felsőoktatási intézményükkel, kulturális és egyéb ismeretterjesztő rendezvényeken vesznek részt. Tavaly nyáron így tekintette meg például e mostani tábor elődjének közössége a Szkéné egyik előadását, és lakta be sokuk jövendő második otthonát, a Vásárhelyi Kollégiumot A tábor idejének leteltével egy idejében és terjedelmében ugyan szűkített, de a felvételinek teljesen megfelelően összeállított és értékelt dolgozatot írtak a résztvevők. Ennek eredményeit messzemenően figyelembe véve, a kialakult személyes vélemények, benyomások segítségével igyekeztek a fiatalok választását, elképzeléseit helyes irányban befolyásolni. Akkor a műegyetem gondozásában rendezett táborral párhuzamosan több más hasonló működött. Ezen csoportok működését, elért oktatásielőkészítési eredményeit öszszegzendő került sor, most már a választott intézménytől függetlenül, e jelenlegi foglalkozássorozatra. Bár későbbre tervezték, a körülmények úgy hozták, hogy már a januári téli szünetben sor került lebonyolítására. Igaz ugyan, csak Fejér megyére szűkítve. Itt sietünk megemlíteni, hogy a megye ez ideig is élen járt e mozgalomban, s fiataljainak messzemenően gondját viseli már évek óta. Minden reménye megvan rá, hogy országos szinten az első legyen, aki égető pedagógusgondját saját erőből megoldja, épp csak példát említve. Hogy a nehézségeket se hallgassuk el, megoldatlan — ezen előkészítő-sorozat tanúsága szerint — Somogy megye részvételének problémája. Csokonai, Illyés Somogya — e tekintetben legalábbis — nem siet tizenéveseinek segítségére, a táboroknak évről évre legkevesebb a Somogyból érkező lakója. AZ ELŐREHOZOTT IDŐPONT okozza az ELTE oktatóinak távollétét is. Azonban a megyei tanács illetékes osztálya, a Megyei Szakszervezeti Bizottság és a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának összefogása módot adott a zavartalan és eredményes lebonyolításra. Január 2. és 6. között naponta kétszer kétórás elméleti képzésben, majd délután hasonlóképpen a felmerült példák megoldására, gyakorlatokon vettek részt a megye minden területéről összesereglett fiatalok. Valamennyien már eddig is az előkészítő hallgatói voltak. Az elkerülhetetlen átáramlás, egyéb személyi változások ellenére sikerült megőrizni a tábor személyes kapcsolatokra épülő jellegét. A foglalkozások bevégeztével, szombaton egy dolgozat elkészítésére került sor, melynek eredményét, az értékelés szempontjait messzemenően megbeszélik a résztvevőkkel. A továbbiakban már csak a felvételiken találkoznak oktatók és diákok. A tábor vezetői ugyanis valamennyien a felvételi bizottságoknak is tagjai lesznek, így nyílik mód az olyannyira áhított oldottabb légkör megteremtésére. A pályázó nem kerül teljesen idegen környezetbe, ismeretlen személyek, elvárások kereszttüzébe. AZ ELŐZŐKBEN FELMERÜLT annak a terve is, hogy az összegző jellegű összejöveteleken kívül, a szabadon maradt köztes időben levelező oktatás jelleggel kísérjék végig a fiatalok fejlődését. Ez azonban, amellett, hogy az anyagi lehetőségek keretén, a rendelkezésre álló személyi állomány lehetőségein túlmutatott, nem mutatkozott szükségesnek. E munka a középfokú tanintézetek előkészítőinek a feladata. Nem okozott nehézséget az a körülmény sem, hogy ez alkalommal a jelenlevők nemcsak a műegyetem felé igyekeztek. Mindenki itt volt a megyéből, akinek a nyár folyamán matematika- és fizikafelvételit kell tenni, vagy az egyiket legalább. Ügyes csoportbeosztással, a már ismert oktatók jelenlétének biztosításával sikerült az esetleges viszszásságokat eleve elkerülni. Abban a reményben bocsátjuk útjára munkájukról szóló híradásunkat, hogy a többi megyében is hasonló sikerrel zárulnak majd a táborok, az eredmények a továbbiakban sem maradnak el: közeledik a tavasz, új harmadikosok várnak nélkülözhetetlen segítségükre. A MUNKA, A SEGÍTSÉG hétköznapjai mindig csendesek. Nélkülözik a hírverést. Mi mégis azt szeretnénk, ha mind többet hallhatnánk róluk vagy a tevékenységüket könnyítő újabb kezdeményezésekről. Például, még teljesen feldolgozatlan munkájuk utóélete. Nagy segítség lehetne a végleges módszerek kialakításában az eddigiek statisztikai feldolgozása, egyetemi eredményesség, a nem előkészítettekkel való összevetés stb. Figyelem, KISZ-alapszervek! Nem döntöttetek még, mit végeztek társadalmi munkában?... Papp Mária Egy információ feltámadása ÉS MÁSODIK ÉLETE Országos méretű akció lett a fizikai dolgozók gyerekeinek segítése, felkészítésük érettségire, előkészítésük az egyetemre. Diák tanárok, táborok, levelezések, értékelések, új és új ötletek erősítik hatékonyságát. A sajtóban, a rádióban szinte divatos, kötelező témává vált a beszámoló egy-egy sikeres vállalkozásról. A Műszaki Egyetem sokféle utat-módot talált eddig is a segítségnyújtásra. Most egy újabb kísérlet kezdődött meg, ami nem anynyira látványos, de ha eredményeket lehet vele elérni, akkor országos követésre találhat. Az építészmérnöki karon évek óta országos viszonylatban a legalacsonyabb a fizikai dolgozók gyerekeinek jelentkezési és felvételi aránya: kb. 15 százalék. Ami az I. évfolyam létszámát tekintve tizennégy-tizenöt hallgató. Keresni kellett egy olyan módszert, amivel nemcsak a tanulók jelentkezésének számát lehet növelni, hanem a felvételi vizsgán nyújtandó teljesítményüket is sikeressé lehet formálni. Ismerve az építészmérnöki kar felvételi követelményeit és a várható öt-hatszoros túljelentkezést, ez nem tűnt könnyű feladatnak. A karon a matematika- és fizikatudás mellett döntően szükség van a rajzkészségre. Még a fővárosi gimnáziumok rajzoktatása is kevés, vidéken pedig szinte nem is tanítanak szabadkézi rajzot. Nyilvánvaló, hogy elolvasva a felvételi tájékoztatót, könnyű visszarettenni egy alig ismert, alig gyakorlott tárgytól. A segítségnek tehát több oldalúnak kellett lenni: felkutatni olyan embereket, akik éppenséggel nem is akarnak tovább tanulni, de tanulmányi átlaguk legalább négyes, megkeresni olyanokat, akik szeretnének ugyan tanulni, de még nem jutottak el a döntésig. A megoldást, illetve az ötletet egy statisztika adta, amit 1966 óta minden középiskolában elkészítenek, de gyakorlati haszna csak egy mutatószám volt a középiskolák tanári karának. A neve: továbbtanulási felmérés. Ilyen statisztikai lapot a középiskolák harmadik osztályában ,mindenki kitölt. Tartalmazza a tanulmányi eredményt, azt, hogy melyik felsőoktatási intézményben akar tovább tanulni az illető, vagy azt, hogy nem döntött, illetve nem akar tovább tanulni. Az egyetemi számítóközpont engedélyével mintegy ötvenezer ilyen kartont vizsgáltak meg az építészkaron. Ebből az ötvenezerből válogattak ki háromszáztíz olyan fizikai dolgozó gyereket, akik közül 119 még nem döntött, 114 nem akar tovább tanulni és 77 ,kifejezetten az építészkarra szeretne jönni. Százharmincketten válaszoltak arra a jelentkezési lapra, amit az iskolaigazgatókon keresztül a kar küldött nekik. Ezek közül az értesítés hatására többen döntöttek az építész jellegű felsőoktatási intézménybe való jelentkezés mellett. Százhúsz tanulót kétnapos találkozóra hívtak be december 28—29-én. Közülük százan jöttek el. Ezekből 21 még nem döntött, 22 nem akart tovább tanulni,'51 az építészkarra szeretne jönni, hatan pedig — hírét véve az akciónak — kérték behívásukat. A kétnapos találkozó igen tartalmas volt: Deák dékán úr megnyitó és tájékoztató szavai után matematika-, fizika- és rajzfelmérés következett. A felmérés hasonlított a felvételi vizsgákhoz annyiban, hogy a kiválogatott példák közül volt, ami szerepelt felvételiken, de volt, ami semmi felkészülést nem kívánt. Fizikából ugyanilyen nehéz és könnyű fajsúlyú példák voltak, rajzból kockaalakzat és akantusz gipszminta volt a feladat. Este ismerkedés volt a kollégiumban, ahol kötetlen beszélgetés formájában méregették egymást a behívottak és a kar kollégistái. (Folytatás a 4. oldalon) az egyetek HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI TÁJÉKOZTATÓ az 1972/73. tanév negyedik egyetemi tanácsüléséről Az Egyetemi Tanács december 18-án tartotta negyedik ülését e tanévben. Az ülés első napirendi pontjaként az 1973. februárban induló új szakmérnöki szakok tantervjavaslata szerepelt. A tanács felkérte a karokat, hogy vizsgálják felül az egyes szakmérnöki szakok elnevezését nyelvhelyességi szempontból, és szükség szerint tegyenek javaslatot a rektornak az elnevezések pontosítására, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy szakmérnökképzést csak abban az esetben szabad indítani, ha a felvehetők száma minimálisan 20 fő. A tanács második napirendi pontként foglalkozott az egyetem 1973. évi költségvetési, beruházási, felújítási és KK-alapok tervére készített javaslattal. Az előterjesztésért köszönetet mondott a gazdasági és műszaki főigazgatóság vezetőjének és munkatársainak, valamint az anyag értékes véleményezéséért a tanács egyetemfejlesztési bizottságának. Az Egyetemi Tanács a javaslatot elfogadva a következőképpen határozott. Felkérte a rektort, hogy tájékoztassa a Művelődésügyi Minisztériumot — az új képzési célok bevezetésével, az oktatás korszerűsítésével, fejlesztésével kapcsolatos még fedezetlen többletköltségekről, — a technikai segédszemélyzet minimális létszámfejlesztéséhez szükséges béralapokról, — a kollégiumok elhasználódott felszereléseinek pótlására még szükséges költségekről, az évközi áremelkedésekről, különös tekintettel a vegyszerek áremelkedésére, és kérje a hiányzó fedezetnek 1973. évre történő biztosítását. Az Egyetemi Tanács a továbbiakban úgy határozott, hogy a folyamatban levő, valamint a tervezés alatt álló beruházásainkat felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat célja az, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi kereteket koncentráltan és a gazdaságosság messzemenő figyelembevételével használjuk fel. A karok és a gazdálkodó egységek vezetői a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközöket, a már elhatározott oktatásfejlesztési célkitűzések, az MSZMP Központi Bizottságának az állami oktatás fejlesztésére hozott határozata megvalósítása érdekében használják fel. Törekedni kell a belső tartalékok feltárására, csökkenteni kell a túlméretezett raktárkészleteket és mellőzni a indokolatlan beszerzéseket. Az árak növekedése következtében szükséges a könyv- és folyóirat-beszerzések egyetemi szintű kooperációja is az ellátottsági szint tartása érdekében. Az Egyetemi Tanács az előterjesztéssel kapcsolatban olyan határozatot is hozott, mely szerint — figyelemmel a gyors technikai fejlődésre és a rendelkezésünkre álló szűk anyagi bázisra — a dékánoknak arra kell törekedniük, hogy a szerződéses munkák készkiadása terhére beszerzett állóeszközök egyetemi tulajdonba kerüljenek. Az ipari tárcákkal kötött szocialista szerződésekre támaszkodva a jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a tárcák és vállalataik az egyetem gép- és műszerparkjának korszerűsítésében anyagi támogatást biztosítsanak, továbbá az ipari minisztériumokat fel kell kérni, hogy nyújtsanak fokozott anyagi támogatást a BME Továbbképző Intézete felépítéséhez, működéséhez, miután ez kifejezetten a tárcák szükségleteit, igényeit elégíti ki. A testnevelési tanszék vezetőjét határozatban arra kérte a tanács, hogy a sportolásra fordítandó költségvetési összegből a nagyobb részt a hallgatók, az oktatók és a nem oktató dolgozók tömegsportolási céljaira fordítsa. Az Egyetemi Tanács megállapította, hogy az egyetemünkön kialakult decentralizált gazdálkodás mindinkább megszilárdul. Egyben felkérte a tanács az egyetemfejlesztési bizottságot, hogy készítsen javaslatot munkája hatékonyabbá tétele érdekében kívánatos feltételekről és néhány irányelvet adott az 1974. naptári évre szóló költségvetés elkészítéséhez. Az Egyetemi Tanács harmadik napirendi pontként Az egyetemi ösztöndíj-politika irányelvei című anyagot tárgyalta és a következők szerint határozott. Az Egyetemi Tanács az előterjesztésben vázolt egyetemi ösztöndíj-politikai irányelveket a vitában elhangzottak figyelembevételével elfogadta és felkérte az általános rektorhelyettest, hogy a KISZ, valamint a karok bevonásával dolgoztassa ki az irányelvek alkalmazására vonatkozó részletes végrehajtási utasítást, azt bocsássa a karok, a KISZ és más érdekelt szervek rendelkezésére ; továbbá a Művelődésügyi Minisztériumnak az állami támogatásról szóló új rendelkezése alapján a kollégiumi tanács véleményének meghallgatásával dolgozza ki a kollégium szervezeti és működési szabályzatának módosítását. Az egyetemi ösztöndíj-politika irányelveinek megtárgyalása kapcsán végül úgy határozott az Egyetemi Tanács, hogy a tárgyalás folyamán a minisztériumi keretrendelkezéssel ellentétben elhangzott javaslatokat az általános rektorhelyettes a tanács oktatási és nevelési bizottsága bevonásával vizsgálja meg és szükség esetén készítsen a 146/1972. (MK. 18.) MM számú utasítás módosítására javaslatot. 10/1972-73. SZÁMÚ EGYETEMI KÖRLETÉL I. Az egyetem részvétele az 1973. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron A Magyar Tudományos Akadémia 1973. évben is lehetővé teszi, hogy pavilonjában egyetemünk ismét kiállíthasson. 1972. évi kiállításunk a párt vezetői, a kormány tagjai előtt, valamint tudományos és ipari körökben széles körű elismerést váltott ki. Arra kell törekedni, hogy az 1973. évi kiállítás ugyancsak mutassa be az egyetemen folyó sokoldalú alkotó tevékenységet, ezen belül elsősorban azokat a műszaki eredményeket, amelyek központi vagy tárca célprogram megvalósítását segítik elő. Kérem az oktatási szervezeti egységek vezetőit, hogy az igénybejelentést a tudományos rektorhelyetteshez a csatolt melléklet felhasználásával 1973. január 25-ig juttassák el. II. Tanszéki elnevezés megváltoztatása A villamosmérnöki kar tanácsának javaslata és az egyetemi tanács állásfoglalása alapján dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes folyó hó 12-én kelt 70 263 1972. számú leiratával megváltoztatta két villamosmérnökkari tanszék elnevezését az alábbiak szerint: az elektroncsövek és félvezetők tanszék nevét elektronikus eszközök tanszéke elnevezésre; a híradás- és műszeripari technológia tanszék nevét elektronikai technológiai tanszék elnevezésre. III. Tanszékvezetői megbízás, kinevezés, kitüntetés — Dr. Szentmártorfy Tibor egyetemi docenst ideiglenes jelleggel, az 1972. december 1-től 1973. június 30-ig terjedő időre, megbíztam a gépészmérnöki kar áramlástan tanszéke vezetésével. — Dr. Jachimovits Lászlónét 1973. január 1-i hatállyal a Martos Flóra Kollégium igazgatójává kineveztem. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tattamani Károly egyetemi tanárt, a vegyipari műveletek tanszék vezetőjét 60. születésnapja alkalmából eredményes oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Dr. Perényi Imre s. k. rektor Gépjármű-szerkezetek méretezése A Műszaki Könyvkiadó most jelentette meg a gépjárműszerkezetek méretezéséről szóló könyvet, amelyet dr. Ternai Zoltán egyetemi docens szerkesztett. „A közlekedés rohamos fejlődése következtében — írja a kötet előszavában a szerkesztő — egyre több mérnök foglalkozik a gépjárművek tervezésével, gyártásával és üzemeltetésével. A könyv célja, hogy a tervezőmérnököt segítse alkotó munkájában ... egyben összefoglalja a műszaki egyetem hallgatói számára a gépjármű-szerkezetekkel kapcsolatos elméleti ismereteket.” A könyv elsősorban a gépjármű-szerkezetek méretezésével foglalkozik és a múlt években megjelent Gépjárműmotorok méretezése című könyvvel együtt tartalmazza a gépkocsi teljes méretezését. A 16 fejezetből álló kötet szerzői: dr. Ternai Zoltán, dr. Lévai Zoltán, Rajcsányi László, Szüle Dénes, Urbaditsák János, Kovácsházy Ernő, dr. Dezsényi György, Németh József, Gergely Tibor, Hajós László, Koroknái László, Fazekas István, Hodvogner László és dr. Michelberger Pál. A több mint 900 oldalas kötet 700 ábrát tartalmaz és ezzel is segíti a tárgyalt anyag jobb megértését. A hasznos és egyetemünkoktatói és hallgatói számára nélkülözhetetlen kötetre ezúton is felhívjuk a figyelmet.